Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

Gyálaréti tudósítások Gyálarét. mint ijedt fecske fészkelte be magát a Tiszához. Apró' házai megannyi piros pöttyként távolodnak a gépmadár ablakából. A lusta folyó zöld fakoszorút kanyarított mögéje, hogy egyik oldalról védve legyen. Hiába mindez, mert a fény. lő szürke betoncsíkon bogárautók cammognak, Hattyas felől, megbolygatva a táj nyugalmát. Olyan a kép a magasból, mintha Szeged elfoglalni készülne a félénk falut, holott csak szabad szombaton r.ajzik kifelé a város. Gyálaréten 1979 tavaszán 296 kiskertet osztottak a meglevők mellé. Azóta gyarapodik a „mini falu" és lassan majdhogynem gyálainak nevezi magát minden városban élő. ki szabad hétvégeken „kint. küzd a végeken". Különben az ős Gyálarétnek is megvan mindene, kerek főtere, népesedő óvodája, aprócska orvosi rendelője és játékokkal teli parkja. Cirádás-tornyos temploma, csillámló víz. gömbje nincs ugyan, de több mint kétezer ember otthont talált benne. Gyálarét 1973 óta hivatalosan Szeged város része, noha máig is megmaradt szerénynek, kicsinek. A légből szemlélődő krónikás is visszatér a földre és segítővel vág neki a falunak. A Közös Ház körül Megmozdult a levegő A ház előtt pipiskedő cifra kútnál mondja Csorba Mihály: — Kihoztuk ide a vizet a majorból, hogy ne járjon be a nép. Ezenkívül még hét kifolyó látta el vízzel a gyálaiakat, Állandóan kértük a vezetékes vizet Még Pesten is voltunk miatta, de nem akart sehogyse kiérni a városból. Víztoronyra nem futotta, a mélykút pedig, ha már három kifolyón engedték a vizet, fölmondta a szolgálatot. — Azt beszélik, a hobbikertekrek köszönhetik a gyálaiak a városi vizet. .. — A fővezetéket valóban osztás után hozták, de társulás alakult rá. összehívtuk a falugyűlést és portánként 10 ezer forintot szavaztunk meg, amit tíz évig fizetünk. Amióta Szegedhez Csátolták a a falut, a volt leventeoktató melletti téeszirodában „zugban" üzemel a tanácsháza, a telefonos posta, a falusi bank. És még ki tudja, mennyi, nem hivatalos, de nélkülözhetetlen közszolgálatot lát el a volt Komszomol-központ. Ottjártunkkor szántásügyben várakoztak, egy jó kávéra ugrottak be a meleg szobába. Tüzelő, óvoda, kiskert dolgai is intéződtek. S természetesen ott csíptük el Csorba Mihályt, a „falu" tanácstagját. Ott tudódik ki, hogy Arany János szakcsoportelnök még 1969ben vett Gyálán házhelyet a fiának. Azóta szorgalmas ügyintéző. Nyugdíjasként a Komszomol Téeszben vállalt mellékes munkát. Magáénak vallja a falut, és egy kis pletykába is beavatja az Idegent. Mégpedig, hogy Gyálán templom lett a kocsmából. Csorba Mihály ezt hivatalból megcáfolja. el is magyarázza a hiteles történetet: — Amikor Szegedhez került Gyála, az ottani szövetkezet vette át az ellátás megszervezését. Lett olajkimérés, szép bolt — amit már rég kinőttünk. Az ital* bolt épülete életveszélyessé vált, be kellett zárni. A tér másik oldalán levő házra alkudott az A Miklós utca sarkán, mikor az kerül a noteszbe, hogy Tóth Jánostól Vö-ösékig talakozzák az ' idén a keresztutcát, úiból idéződik egv darabka a múltból — Az árvíz ideién na-A on fönt lebegett a Tisza. a Szilágyi dombra hajtattuk föl az állatokat. Le is festettük, mee is jelöltük. melvik kié. Ei lel-nappal szolgálatban voltunk. szinte az egész Volán itt volt a megrakott teherautókkal de szerencséi e nem kellett kitelepülnünk Azóta lendült meg a falu. Haladunk tovább. a szépülő Közös Háztól egv pilxentást véteni a tanácstag sarki házára ahová a nagvlánv Éva a Zágon utcából kettő. Misa fia a Zátony utcából pedig egy unokát szokott hazavinni Tán nincs is ember a faluban, aki ne kereste áfész, de nem tudtak megegyezni a tulajdonossal. Végén az alsóvárosi plébánia vette meg, mert állítólag többet fizetett, mint amennyit a szö'-etke-/^ kínált Azóta paplak a zöldablakos fehér ház. Beugrunk egy pofa sörre az újjáépített vendéglőbe. Belül is mutatós az épület. Két szőke menyecske sürgölődik az asztalok között. Nem esik az eső. de azért van élet a kocsmában. Molnár Györgyné szabadkozik a véleménynyilvánítástól, s a vezetőasszony, Padka Györgyné se szívesen teszi Mondván: mennének már innen, ha valaki átvenné tőlük a boitot. Az Előd utcában erős betonlábakon álló barnafás házikó elé kanyarodunk. — Ez olyan mindenes épületnek készül. Először az öregek napját tartjuk benne. Eddig az irodában volt a véradás, nem lehetett megtartani rendes helyen a falugyűlést, a népfronlos összejöveteleket A tanácsházából iskola lett, az iskolából óvoda, s ezért kellet: Építésekor a téesz sokat segített de a falu is kivette a részét. Társadalmi munkások rendezték az épület környékét. — Nehéz a dolga ilyenkor az ingyen munkára hívogató tanácstagnak? — Volt olyan is. aki majdnem megharagudott, hogy elfelejtettem neki szólni. A Közös Ház környékén körvonalazódik a szépség. Megeredtek a virágok, kihajtottak a rózsatövek é.s életképesnek látszanak az örökké zöldellő kis iák is. Csorbt Mihály örömmel mutatja a leendő padok, a viráprkkal megrakott rózsalugas helvét. s azt is elarul ia nem hinné • ogy ezután is könyörögnie kelle. e a gyálai embernek. A szépemlékű múlthoz tartozik hogy a7. ötvenes évek közepén, az orvos Fülöp Pál irányításával szép rendelőt ékítettek maguknak. Arra is büszkék Gválarélen: az ellenforradalom ideién, egvben maradt a téesz és senki sem disszidált. volna még valamivel Csorba Mihályt. A 323 portán már csak 25-ből hiánvziit a víz. s elképzelhető. hogy a víztársulás elnökét hányszor ádíiották meg: Csorba elvtárs Mihály Misa bácsi, Misikérn. kedves szomszéd. .. A mihálvteleki Űi Élet TS7 pártvezetőségi tagiát az áfész vizsgálóbizottságának elnökét is sok mindenkivel hozhatta össze a sors. Es természetesen találkozhat örömökkel gondokkal egyfolytában, mikor beleveti magát a tényleges munkába. A tekintélyes társadalmi tisztségek ellenére Csorba Mihály tisztes téesz vezetőként keresi a kenyerét. Csorváról (a mai Rúzsa) hároméves korában került Gyálára és itt lett szövetkezetalapító fiatal, középkorú téeszelnök. megbízott tanácsos és még ki tudja mi minden. Nem állhatunk tovább az utcasarkon, megnézzük még egyszer a „szívvel épített" mini orvosi rendelőt, a készülő haranglábat. a már talpán álló telefonfülkét. a sok örömet hozó oébé gázpalackcserélő telepet és egv ráadás kör után elköszönünk a családias gyálai főtértől. Vetve még egy apró pillantást a tér közepén díszlő, nemrég koszorúzott emlékműre. Jövet-menet apró sárga házak idézik tovább a múltat. — Van itt még néhánv azokból, amelyeket a felszabadulás után a hajdani „birodalom" épületeiből raktak össze. Errefelé cselédemberek laktak Gyála az időknek a csendesebbik viharában erősödött a mostani formájára. Helikopterről nézve szabályos, mintha egy kéy áéoítette volna utcáit. Pedig a millió tíályncot több ezer kéz kínlódta a vetőbe, s az alapnak való köveket, téglákat biztos hogy darabonként rakosgatták egymásra a szalagtelkes település emberhangyái. Apró kövekből építkezett családiasra a Komszomol Termelőszövetkezet is. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek eleién alakult, a lúdvári Szabadságharcossal házasodva. Régen hagyomány volt. hogv elsőnek tartottak zárszámadást és iósorukat szétkürtölte a rádió, megörökítette a tévé és elhírelték az újságok. Nemrégiben összekapcsolták őket a mihályteleki Üi Élet Tszszel. azóta csak az iroda falán maradt néhány dokumentum a Komszomol Tsz hajdani sikereiről. Gyakran emlegetik, hogy volt mikor 40—50 forintot fizettek egy munkaegységre, duplázva az akkori átlagot. Kicsit sajnálják hogy elsiették az egyesülést, hiszen a hasonló területen gazdálkodó algyőieknek például sikerült megtartaniuk az önállóságukat. Mondták: nem baj éppen, hogy Mihálytelekhez tartoznak, de így egv kicsit kiesnek a világtól, s am; lényegesebb: rengeteg üzemanyagot használnak terméshordáskor. Mert nemcsak a munkába járó asszonyokkal tesznek egy kanvart Szegedre, hanem a gyálai földön leszedett portékával is. ha a központi majorba rakodnak. A téesz különben gavallérosan befizetett a vízre a Szilágyi dombon levő istállóhoz, és a kerteken keresztül ki is vezettette. Korábban a tűzoltóság engedélyével a faluból laitkocsiban hordták a" ita+óvizet ;•> di-nbrg és tömérdek kínnal lehetett teleereszteni a platón ti muensabban levő vályút. A tehenészek örültek, de volt. hogv a kiskertekben már csaóról locsolták a palántákat, a teheneknek még mindig traktorral hordták a vizet. Szóvá is tették többen, hogv miért álltak meg a kiskerteknél a magasnyomású vízzel Később tisztázódni t, nem állt re' a víztervezők ceruzája a hobbisoknál, az istállóig ér a vonal A vezeték is eljutott oda. csak időnek teltével szerelték rá a csapokat. Így terjedt a pletyka hogy a kiskertesek kedvéért vitték Gyálarétre a vezetékes vizet. Nem tudni, mennyire írható a kényszerű egyesülés számláiára. hogy lassan végleg becsukják a gyálai általános iskolák ajtaját. nem készült el a beígért köves keresztút Mihálvtelekre. Az viszont nem tagadható, hogv a közósködéstől megmozdult a levegő Gyálarét fölött. Özönlenek a hétvégisek és a megszélesített úton húszoercenként városi busz halad a főtér felé. Azelőtt ió volt ha napjában arra járt egv-kettő. Talán nem is lényeges már. hosv a falubeliek követelték-e ki vagv a kertbe járók intézték el a jobblétet. lénveg: hogv van! Gyálarét megélénkült és várhatóan formá jában is meg fog újulni. hiszen évente öt-hat városi család vásárol itt házhelyet, 5 — Mos* már a partosabb terület felé haladunk — mutat a futballpálya melletti faluszélre Csorba Mfhály. — Annak idején is ide kellett volna engedni a házakat és akkor most nem volna annyi vizes lakás az új faluban... A bővebb magvarázat: — Gyála a laposabb részére építkezett, mert akkor is volt protekció és a birtokosok nem adták egykönnyen a parcellákat az újat akaróknak. Most talán sikerül kiosztani a házhelyeket, itt a villany meg a víz Jelentkező is van rá bőven. Csak az itteniekkel megtelne két utca. A nortaosztáshoz tartozik hogy az első idetelepülök két, három parcellát is megvásároltál* maguknak. Akkoriban lehetett és az osztók is nagyobbra adtak engedélyt, mint 270 négyszögöl Később aztán a mai "zabvánv nak megfelelőre szedtél* szét a helvhelyeket, s beépítették a foghíjakat. Tíz éve még hétezer forintért is lehetett íratni telket ma már 100—120 ezer között mozog az ára. Mennyit változott a világ! íriőnk sincs csodálkozni. mert összefutunk Szélpál Istvánnal aki a mórahalmi tanvavilág'iól telepedett Gyálára. Mondja is nevetve, hogy a ió homokot" hatytái* ott a szülei. Csakbát akkor fordítva állt a helvzet és a homokföld elüldözte a szelídít öjét. — Itt Gválán csat* az öreg IV ódra kunvhóia volt. Édesapárnék is húszban vagv huszonkettőben jöttek ide. Két hold földet kaptak és ahhos portát azt kellett törleszteni. Kantai.- irt 1 eivet dorozsmai, algvói. röszkti rúzsai földről. Az uradalomhoz , hoztak embereket a Dunántúlról is. Az öreg Erdődiél* például Tatabányáról kerültek ide. Én 44-ben ide jöttem haza a cselédsorból. Négv testvérem élt itt — különben -nyolcan vagyunk. 70 éve" a legidősebb, a mama pedig a 97. évében jár . .. Ezelőtt bálák nagy névnapok voltak, élt a falu. mostanra a focicsapat is mint a kéve széthullott, sokfelé dolgoztak, nem volt közös edzés es az utóbbi időben csak vereség és szégyen érte őket. Hallható sóhaj után folytatja: — Nem a legszerencsésebb, hogy minden baj a tanácstag nyakába szakad, legalább egy hivatalos ember lenne, aki intézné a szükséges ügyeket, mint eleibe. hogy ne kelljen mindennel bemenni a város„ ba... Volt idő mikor hét pedagógus is tanított itt most egykettő is elég. A szülők szinte beszökdöstetek a gyerekeket a városi iskolákba. Az árválkodó iskolaudvar láttán villan úira a? eszünkbe, ba.j-e. ha a kisgyerekek naponta 10- -12 kilométereket utazgatnak az alaptudás elsajátításáért? iívenkor duplázott e-,, értéke a rési emléknek, mikor még a tanácstag, mint M.ska gyerek, hóna alá kapta a táskát és keresztül a kertek mögött, szinte percekkel megelőzte a becsöngetést .Másnak más emlékei tolulnak az ' iskoláról. Sznbó Károlvné a falu titkárnője" — ugyanis nála intéződnek a gváiaí ügyek az "Úi Élet Tsz irodát a ban — számon is tart. amit csak lehet Segít eligazodni a volt nyolcadik osztály dolgában: — Nyolcunk közül Farkas Erzsébet. Ördög'i Teréz. Szűcs István, Monostori Frzsébei- és Molnár János ment el GyáláróL Máshová házasodtak. Ha iól tudom. pzindnváian ide a közelbe Kerültek. Engi Lajos. Szélpál István meg én — Herczeg Jolán — ittmaradti ink a laluban Nekem nincs Is szándékom elmenni, azelőtt se tártam sehova. — A férjévé! valahol csak megismerkedett' — Rokonok révén kapcsolódtunk egymáshoz. azután meg ósszebonyolódtun c. Anvukámék mellett az Előd utcában építettünk, sokan csináVjáic ugvanígv. Szélpál István brigádvezető azzal indokolta mai adását hogv őt bizonyára a szemébe kinevetnék ha hatvanévesen elvágyódna otthonából. Csorba Mihálynak sincs sok ideje merengeni az ősi ház kerítésénél. mert Koza Józsefékhez így is késve érkezünk A háziasszony készségesen soroüe a családot. — Mellettünk épített József, a Miklós utcában laknak Katiék, vagyis Engi Lászlóék Irénkeék a Felszabadulás utcában élnek a másik vejemmel, Nacsa Imrével laijánba. Laudisz Sándorhoz ment férjhez Kati. Nyolc unokából három a fiú és vagyunk egv tállal, ha Józsefet tartunk Kozáék Vásárhelyről honosodtak, mindketten a téeszben dolgozlak. panaszuk éppen nincsen de ha már találkoztak a tanácstaggal meg egyszer fölhozták a nyugdíjat. — Misikém, nem kell mondanom. te is tudod, hogy 12 évet dolgoztam a téeszben a gver^kek mellett. Voltam bent az OTInál. de semmi jóval nem biztatnak Ha teheted, nézzél már utána. Gondterhelt ígéret után a kanvarban sikerül utolérnünk a szegedi buszt. S csak természetes, hogy Csorba Mihály intésére megálL Lévén a sofőr is gyálai gyerek... MAJOROS TIBOR Vizes történetek