Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

3 Szombat, 1983. április 16. 3 Határozat a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól terv hálralevő éveiben szolid mértékben emelkedjék. Változatlan cél, hogy a dolgozók kere­sete mindenütt kerüljön jobban összhang­ba a vegzett munka mennyiségével, mi­nőségével, feltételeivel és eredményeivel. A bérszabályozás, a bérrendszer hasson abban az irányban, hogy a dolgozók ke­resete arányos legyen a teljesítménnyel. Ezért a gazdálkodó egységek belső érde­keltsegi rendszerét tökéletesíteni kell. A vállalati vezetés teremtsen olyan feltéte­leket, melyek lehetővé teszik, hogy a ki­emelkedő munkát végző szellemi és fizi­kai dolgozók megfelelő anyagi elismerés­ben részesüljenek. A közgondolkodásban el kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló, eddi­ginél nagyobb jövedelemkülönbségeket. Meg keli akadályozni viszont a teljesí­ménnyel nem arányos jövedelmek kelet­kezését. Biztosítani kell, hogy a jövede­lemkiáramlás összhangban legyen az áru­fedezetlel. Gazdaságpolitikai céljainkat változatla­nul a teljes foglalkoztatás fenntartásával kívántuk elérni. A munkaszervezés javí­tásával, a nélkülözhető munkaerő át­csoportosításával kell biztositani a naté­kony foglalkoztatást. Az ötnapos munka­hét tapasztalatait felhasználva elő kell készíteni az iparban a 40 órás munkahét­re való áttérést. A szociálpolitikával tovább kell erősí­teni a létbiztonságot. A következő évek­ben át kell tekinteni a szociálpolitika in­tézményrendszerét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekes családokra, a csa­ládalapító fiatalokra, a nehéz körülmé­nyek között élő, alacsony nyugdíjjal ren­delkező idős emberekre. Az állam, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közös erőfeszítéseivel és fele­lősségével, ésszerű, szervezett tevékeny­A XII. kongresszus vívmányaink meg­őrzését, társadalmunk szocialista vonásai­nak erősítését állította az eszmei, politi­kai tevékenység középpontjába. A szocia­lista építőmunka eredményeinek, a párt nyílt, őszinte politikájának, ideológiai te­vékenységének hatására fejlődött népünk szocialista tudata. A propaganda segítette a szocialista építés kérdéseinek megértését és megoldá­sát. A tájékoztatás eredményesen hozzá­járult a közéleti aktivitás fokozódásához. Javult az iskolai és iskolán kívüli nevelés, oktatás. A közművelődésben nagyobb fi­gyelmet kapott a gazdasági, műszaki is­meretek terjesztése. Felélénkült a szak­embereket tömörítő szövetségek, egyesüle­tek tevékenysége. A különböző művészeti ágakban az elmúlt években is születtek értékes, humanista szellemű, a béke, a szocializmus mellett kiálló alkotások. A Központi Bizottság az eredményeket elismerve megállapítja, hogy a párt ideo­lógiai tevékenysége, agitációs és propa­gandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bonyolultabb feltételekhez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet és a propaganda közötti kapcsolat nem kielégítő. Az új kérdésekre ideológiai síkon nem mindig tudtunk elég gyorsan és megfelelően vá­laszolni, pedig ezt az elméleti munka és a szocialista építés gyakorlata egyaránt meg­követeli. Az eszmei munka megjavítását sürgeti az is, hogy nemzetközi méretek­ben éleződik a két világrendszer, a szo­cializmus és a kapitalizmus közötti ideo­lógiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesszimista, a táv­latvesztést tükröző megnyilatkozások. A köztudatban a szocializmusról torz és té­ves nézetek is jelentkeznek, és tovább él­nek elvont, illuzórikus felfogások is. Nem tudatosultak eléggé a rendszerünkre jel­lemző jelentős szocialista értékek. Nem kaptak kellő magyarázatot a szocializmus építésének ellentmondásai és a feloldásuk­ra tett erőfeszítések. A társadalmi gyakorlat konfliktusai fel­élénkítették a továbbhaladásunk irányá­val, útjával, konkrét megoldásaival kap­csolatos vitákat, különösen egyes értelmi­ségi körökben. Ezek a viták többnyire konstruktív, a kétségkívül meglevő gyen­geségek és hibák mielőbbi leküzdését se­gítő szándékból fakadnak, de esetenként megnyilvánul bennük társadalmi helyze­tünk és feladataink meg nem értése, tár­sadalmunk valódi problémáinak egyolda­lú, torz beállítása. Tapasztalható konzervativizmus, a meg­szokotthoz való ragaszkodás, s az új meg­oldásokkal szembeni bizalmatlanság ls. Helyenként felerősödtek felelőtlen, zava­ros, az ország reális helyzetével nem szá­moló felfogások, ellenzékieskedő, vala­mint ellenzéki, sőt ellenséges nézetek. Az utóbbi időben társadalmunk egyes rétegeiben újraéledtek és felélénkültek nacionalista nézetek. Ezek nagymértékbe^ séggel javítani kell a lakásellátást és a lakókörnyezetet. El kell érni, hogy a csa­ládok, különösen a lakással nem rendel­kező családalapító fiatalok lakásigényük kielégítését reálisan tervezni tudják. Az általános lakásépítési program keretén belül az önerőből történő lakásépítést a telekgazdálkodás javításával és jobb anyagellátással is segíteni kell. Fontos érdekünk az általános iskolai oktatás anyagi feltételeinek javítása. Le­hetőségeinkkel összhangban megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, az ellátás szín­vonalának emelésére, a lakosság egész­ségügy kulturáltságának növelésére, a társadalom széles rétegeit érintő ártalmak visszaszorítására. A szűkösebb anyagi le­hetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédelmi progra­mok megvalósításáért. A jövőben a lakossági infrastruktúra fejlesztésében nagyobb társadalmi össze­fogásra van szükség. Az állami és a gaz­dálkodó szervek anyagi forrásai mellett a települések fejlesztésében kapjon na­gyobb szerepet a lakosság öntevékenysé­ge, önkéntes hozzájárulása. A helyi taná­csok gazdasági önállóságának növelése, a hozzájárulások bővítése elősegíti a la­kosság növekvő részvételét a helyi dönté­seiden. * Üj, átfogó terület- és településfejleszté­si koncepciót szükséges kimunkálni, amely az eddiginél jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az élet­körülményekben meglevő indokolatlan kü­lönbségeket, javítja a társadalmi közérze­tet. Nagy fontosságú nemzeti és társadalom­politikai kérdésként kell kezelni a népe­sedési helyzet alakulását. A születésszám növelése érdekében javítani kell a gyer­meknevelés anyagi, szociális és egészség­ügyi feltételeit. az öröklött burzsoá nacionalizmusból táp­lálkoznak, amely ellen a magyar kommu­nisták mindig következetesen harcoltak. A felszabadulás előtti időkben a burzsoá na­cionalizmus nagy károkat okozott ha­zánknak, Kelet-Európa népeinek, s nem­egyszer súlyos tragédiákhoz vezetett. Az imperializmus tudatosan, s napjainkban erőteljesebben szítja a nacionalista érzel­meket, hogy éket verjen a szocialista or­szágok közé, gyengítse egységünket. Pártunk, kormányunk a leghatározot­tabban elítéli a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulását, mert ezek ma is súlyos károkat okozhatnak népünknek. Nemzetünk felemelkedését, hazánk és né­pünk érdekeit, a Kelet-Európában oly bo­nyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társa­dalom fejlődése biztosíthatja. Ezért a bur­zsoá nacionalizmussal szembeszegezzük szocialista hazafiságunkat és internacio­nalizmusunkat. Politikánkban természete­sen ötvöződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szol­gálata a népek közötti barátság és szoli­daritás ápolásával. Az ideológiai és a kulturális irányító munka, az agitáció és propaganda közép­pontjába a valóság hiteles feltárását, a párt eszmei befolyásának erősítését, szé­lesítését, politikánk meggyőző képvisele­tét, a szocializmus történelmi küldetésé­be vetett bizalom szilárdítását, a szocia­lista hazafiság és internacionalizmus esz­méjének terjesztését kell állítani. Na­gyobb figyelmet kell fordítani történel­münk, szocialista vívmányaink bemutatá­sára, a nemzeti érzés, a reális nemzeti önismeret fejlesztésére. Társadalmi feladatink megoldása szük­ségessé teszi a párt ideológiai tevékeny­ségének erősítését. Határozottan és rend­szeresen ki kell fejteni nézeteinket a tár­sadalmat, a gazdasági helyzetünket és a távlatainkat érintő legfontosabb kérdések­ben. El kell végezni a felszabadulás óta megtett történelmi utunk tapasztalatainak átfogó elméleti, ideológiai feldolgozását, és gondoskodni kell a tanulságok tovább­adásáról. A haladó emberiség ebben az évben emlékezik meg Marx Károly születésé­nek 165. és halálának 100. évfordulójá­ról. Tudományos világnézetünk megalapí­tójának eszméi ma is eleven erővel hat­nak. meghatározóan befolyásolják a világ fejlődését. Marx Károly tanításai testet öltenek a létező szocializmus vívmányai­ban, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom harcában A marxi életmű felbecsülhetetlen értékű segítséget ad a szocialista építőmunkához és pártunk elméleti, politikai tevékeny­ségének szilárd alapi a. A párt tevékenységének egyik legfon­tosabb területe az eszmei, politikai ne­velőmunka. Az agitáció és a propaganda szóljon nagyobb meggyőző erővel a szo­SMlüsta reodsaer alapvető éa időtálló érté­keiről a munka társadalmi szerepéről, a szocialista demokráciáról, a létbiztonság­ról. Az új társadalom létrejöttének fe­szültségeit. ellentmondásait sem elhallgat­va adjon reális képet a szocializmusról. Mutassa be hitelesen korunk kapitaliz­musát, a tőkés társadalom feloldhatatlan belső ellentmondásait, az imperializmus törekvéseit. Tudatosítsa, hogy a szocia­lizmus a lehetőségek tekintetében minden más társadalmi rendszernél többet nyújt, de a lehetőségek csakis céltudatos cse­lekvés révén válhatnak valósággá. A párt politikájának terjesztésében, a szocialista közgondolkodás erősítésében különleges felelősség hárul a sajtóra, a rádióra, a televízióra, a napi politikai tá­jékoztatás és a közvéleményformlálás leg­hatásosabb eszközeire. Javítani kell a tö­megtájékoztatást, különös gondot fordít­va a világnézeti megalapozottságra és a szakmai, politikai színvonal emelésére. Növelni kell a szerkesztőségek, intézmé­nyek felelősségét tevékenységük tartal­máért. Az oktatásban és a képzésbén ma el­ha*?ro7ott 'őrléseink döntően kihatnak jövőnkre. Ezért népünk művelődési szín­vonalának emelése össztársadalmi, nem­zeti ügyünk. A rövid és hosszú távú fel­adatok megoldása ezen a területen szé­les körű összefogást, hatékonyabb irá­nyító munkát követel. Folytatnunk k^ll az oktatás tartalmi korszerűsítését. Az iskolának és az ifjúsággal foglalkozó va­lamennyi intézménynek, szervezetnek kö­zös feladata a fiatalok világnézeti-politi­kai nevelése, szocializmust építő társa­dalmunkba való zavartalan beilleszkedé­sének segítése. Meg kell gyorsítani a fel­sőoktatás korszerűsítésére irányuló hatá­rozatok végrehajtását. A Magyar Szocialista Munkáspárt a kongresszusi határozatok szellemében irá­nyítja és szervezi a szocialista építőmun­kát, betölti vezető szerepét, egysége és kapcsolata a tömegekkel jó. Fejlődött a pártélet, érvényesülnek a lenini normák. A pártszervezetek eredményes munkát végeztek a XII. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában. A párt szervezetileg is erősödött. Tag­létszáma 852 ezer, mintegy 40 ezerrel több, mint a kongresszus idején volt A párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége gyarapodott, szociális összeté­tele lényegesen nem változott. Eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csak nem háromnegyede, jelenlegi foglalkozás szerint pedig több mint fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártépítő munka tovaDora is gyenge a fiatalok közt és egyes értelmiségi rétegekben. A párttagok túlnyomó többsége aktív, kötelességeit teljesíti. A pártfegyelem egeszében megieieió. Az építőmunka fo­kozódó nehézségei a pártban is tükröződ­nek, a bonyolultabb helyzetben nehezebb a tisztánlátás. A növekvő problémák, s az új követelmények miatt esetenként a párt soraiban is tapasztalható bizonytalanság. Társadalmunkat foglalkoztató egyes kér­dések megítélésében gyengült a párt egy­sége, a pártfegyelem, egyes párttagok nem állnak ki határozottan a párt poli­tikája mellett. A pártszervek és -szervezetek eredmé­nyes erőfeszítéseket tettek irányító, ellen­őrző tevékenységük, munkamódszerük fejlesztésére. A pártmunkát azonban még mindig sok formális és bürokratikus vo­nás terheli. A kádermunkában, a káderutánpótlás nevelésében az egyes területeken tapasz­talható előrehaladás ellenére jelentós az elmaradás, nem kielégítő a nyíltság, a demokratizmus, kárt okoz a szubjekti­vizmus. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősí­tése. A kommunisták következetesen áll­janak ki a párt politikája mellett, s a marxizmus—leninizmus szellemében kez­deményezzék az új kérdések feltárását és megválaszolását. Elvi alapon lépjenek fel a téves nézetekkel szemben. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt. mit helyesel, és mit el­lenez. Erősíteni kell a kommunisták vita­készségét, s javítani a pártszervezetek eh­hez is nélkülözhetetlen tájékoztatását Minden segítő kritikát alkotó gondolatot figyelembe kell venni, de vitázni kell az irreális, téves elképzelésekkel, nézetekkel. Csakis ez adhat szilárd alapot az egyes területeken tapasztalható hibás gyakorlat ko-rokciójához. a téves nézetek leküzdé­séhez, a párt iránti bizalom elmélyítésé­hez. a Kíimmun.sláK tekintélyének növe­kedéséhez. A párt vezető szerepének elengedhetet­len feltétele a demokratikus centralizmus elvének érvényesülése a párt belső éle­tében. Ez biztosítja pártunk harcképessé­gét, ütőképességét. Továbbra is a párton belüli szabad .vita hlyei vagyunk, A ye­Kiindulva az általános és a szakmai műveltség gyarapításának jelentőségéből, a szabad idő kulturált eltöltésének nö­vekvő társadalmi fontosságából, nagy fi­gyelmet szükséges fordítani a közművelő­dés tartalmi. szemléleti megújítására. Nem engedhetünk teret az általános mű­veltséget, a kultúrát, a művészetet le­becsülő nézeteknek. A művészeti életben erősíteni kell a párt eszmei orientáló szerepét, és támo­gatni ken a taisadaimi haladást szolgáló, realista szellemű alkotások létrejöttét, ja­vítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát. Művészetipolitikai elveinkkel összhangban. a•> alkotóműhelyek önállósá­gát erősítve lényeges változást kell el­emi felelősségük növelésében. Fokozni kell a marxista kritika szerepét. Jövőnk megalapozásában növekszik a tudomány szerepe. A Központi Bizottság nagyra értékeli a tudomány hozzájáru­lását jelenlegi és távlati feladataink meg­oldásához és segíti fei'ődését. Szükséges­nek tartja, hogy a tudományos kutatás összpontosítsa figyelmét az ország előtt álló legfontosabb feladatokra. segítse a társadalmi igények kielégítését. Tudo­mánypolitikai elveinket követve fokozot­tan támogatni kell mind a távlati cé­lokat megalapozó, mind a gyakorlat mai igénveit szolgáló természet- és társada­lomtudományi kutatásokat, s a kutatások eredményeinek felelős alkalmazását. Sür­gető feladat a kutatás, a műszaki fej­lesztés, a termelés és az értékesítés ma még töbhnviro elkülönült tennivalóinak összekapcsolása, az ehhez szükséges fel­tételek megteremtése. Jobban támaszkod­ni kell a tudomány eredményeire a tár­sadalmi-politikai döntések előkészítésé­ben. zető testületekben — a Központi Bizott­ságtól az alapszervezetekig — a nézetek szetnbesitésevel formálódik a párt politi­kája. A testületekben folyó vitáknak azon­ban állásfoglalás kialakításával kell vég­ződniük, amelyet az elfogadást követően a testület tagjainak kötelezően képvisel­niük kell. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja az utóbbi időben e téren tapasztalható lazaságok megszüntetését, a pártélet szabályainak következetes betar­tását, a fegyelem megszilárdítását minden szinten. A pártéletben alapvető fontosságú a lenini elvek érvényesítése, a pártfórumok demokratizmusának erősítése, a pártszerű kritika szélesebb körű kibontakoztatása, a párttagság jogainak érvényesítése. A párt­fórumokon, taggyűléseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell napi­rendre tűzni. A pártmunka tartalmának és formáink megújítása megköveteli a párt politikájának onáliobb, kezdemenyezóbb megvalósítását. A párt életében nagy szerepe van az alapszervezetekben uralkodó légkörnek, a kommunista nevelőmunkának. Elengedhe­tetlen. hogy a kommunistákat a helytál­lás, a szerény, fegyelmezett magatartás jellemezze. Az áiapszervezetek, a ..ommu­nisla közösségek határozottabban lépjenek fel a párttagság kis részének pártszerűt­lenségével, egoizmusával, erkölcsi nor­máinkba ütköző magatartásával szemben. Tekintet nélkül a beosztásra, mindenkitől határozottan meg k^ll követelni a szocia­lista normák betartását. A part poiitiKajanaK alakításában és valóra váltásában a párt szervezeteinek és tagjainak elsőrendű feladatuk, hogy a párton kívüli tömegeket folyamatosan be­vonják a közös gondolkodásba, igényeljék és vegyék figyelembe a dolgozók vélemé­nyét, erősítsék a közös cselekvés alapját. A pártszervezetek és a kommunisták for­dítsanak nagyobb figyelmet a tömegek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meggyőzésre. A hatékonyabb pártirányításhoz nélkü­lözhetetlen, hogy a kádermunka minde­nütt a pártszervezetek kiemelt feladata legyen. Az elvszerűen végzett kádermun­káéit fokozni kell a vezető testületek és a párt-, állami, gazdasági vezetők fele­lősséget. Kapjanak nagyobb támogatást a felelősen kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmet megkövetelő veze­tők. Erőteljes harcot kell folytatni a szubjektivizmus ellen, és növelni kell a dolgozók részvételét a vezetők megítélé­siben. A 'ársad-ilom ,-r<»i i- t >Me lően, káderpolitikái elveinek figyelem­be. cie.v.vfci hataroztótaoban, íuejéoen keli lebonyolítani a kádercseréket. Fon­tos. b'v v n káderek megítélésének alapja egyértelműbben a végzett munka eredmé­nye es u magatartás legyen. A vezető tisztségekbe olyan rátermett kádereket — köztük nagyobb számban fiatalokat — kell állítani, akik elkötele­zettjei a nép ügyének, feladatuk ellátá­sához magas fokú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, kezdeményezően, lendüle­tesen dolgoznak, megfelelő az irányítóké­lFolytatás « 4, oldalon.) VI. A párt Ideológia és művelődés •

Next

/
Thumbnails
Contents