Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

Szerda, 1983. március 2. Előtérben az eszmeépoiítikai kérdések • Belgrád (MTI) A kommunisták szövetséginek egységes állásfoglalást kell kialakítania a konfliktushelyzetekről, nem szabad elhanyagolnia az eszmei-politikai kérdések megválaszolását, mert az ellenség a v párt gyöngeségével arányosan erősödik — szögezték le a JKSZ Központi Bizottságának Belgrádban megtartott ülésén. A keddi lapok részletesen ismertetik á beszámolót követő vitát. A felszólalók arra is rámutattak, hogy a JKSZ lassan reagált bizonyos figyelmeztető jelekre. késlekedett a problémák megoldásával. Tudományos körökből például — emlékeztetett rá az egyik felszólaló — már évek óta komoly figyelmeztetések érkeztek arról, hogy túl nagy a különbség az elfogadott követelmények és a gyakorlat között. KOKTÉL AZ NDKNAGYKÖVETSÉGEN Gerhard Heim, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja az- NDK nemzeti néphadserege megalakulásának 27. évfordulója alkalmából kedden ' koktélt adott a nagykövetségen. IPU-TANACSKOZAS Kedden. a Parlamentben megkezdődött a szocialista országok Interparlamentáris csoportjai vezetőinek konzultatív találkozója. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. SALART Genfben kedden. teljes ülést tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. EURORAKÉTAKRÓL — GENFBEN Genfben kedden teljes ülést tartottak az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások 0 Budapest (MTI) Stefan Andrei román külügyminiszter. aki Púja frigyes külügyminiszter vendégeként hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, kedden megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Külügyminisztériumban folytatódtak a hivatalos magyar—román külügyminiszteri tárgyalások. A román diplomácia vezetője délután Herendre látogatott, ahol megtekintette a porcelángyár múzeumát. Marx évszázada Mache! Moszkvában 0 Moszkva (MTI) Samora Machel, a FRELIMO Part elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság államfője kedden baráti munkalátogatásra Moszkvába érkezett, az SZKP Központi Bizottságának. a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására. Megkezdődik az OKP XVI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) békés egymás mellett élés feltételeinek tartós biztosításáért folytatott harc nagy feladatai komoly erőpróba elé állítják az olasz baloldali erőket, köztük elsősorban a kommunistákat. A magyar kommunisták nagyra értékelik az Olasz Kommunista Párt erőfeszítéseit. harcát az olasz dolgozó nép jogainak védelméért, békés és szocialista jövőjének kivívásáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidárú azzal a harccal, amelyet az OKP nehéz körülmények között, az olasz nép felemelkedéséért folytat. Pártunk meggyőződése, hogy az internacionalista szolidaritás növeli erőinket, s ezért nélkülözhetetlen a társadalmi haladásért és a béke védelméért folyó küzdelemben. A magyar kommunisták igyekeznek úgy szolgálni a béke és a társadalmi halafi demokratikus alternatíváért (S riási érdeklődés kiséri ^^ az olasz kommunisták ma kezdődő milánói kongresszusát. Jellemző erre, hogy a száznegyven külföldi delegáción — köztük az MSZMP küldöttségén — kivül reszt vesz a kongresszuson valamennyi demokratikus olasz párt főtitkára is. Indokolt n várakozás. Itália ugyanis súlyos belső válsággal küszködik. Az egymást kővető kormányok — Fan fan i koalíciója sorrendben a 43. kabinet — nem képesek úrrá lenni a pénzügy i-gazd asági-társadalmi krízisen. Kivezető utat persze nem könnyű találni: az egyetlen lehetőséget. a legszélesebb népi egysegen alapuló kormányzást annak idején Aldo Moro szorgalmazta. Sorsát valószínűleg éppen ez a törekvés pecsételte meg, hiszen gyilkosainak bűnperében többen is úgy vallottak: Morénak a kommunistákat is magában foglaló parlamenti többség életre hívasa miatt kellelt „bűnhődnie". Azóta persze alapvető változások következtek be Itália helyzetében éppúgy, mint a nemzetközi viszonyokban. Az OKP a belpolitikai kérdésekre megoldásként demokratikus alternatívat ajánl, amelv kirekesztené a kormányzásból a kereszténydemokratákat. de számítana az ország demokratikus erőire, beleértve a haladó katolikus tömegeket. amelyekkel a párbeszéd folvtatasat szorgalmazza. Olaszország legjelentősebb ellenzéki pártja — amely 1 millió 670 ezer fős tagságával es a törvényhozásban képviselt számarányával Nyugat-Európa legtekintélyesebb kommunista pártja — állást foglal majd nemzetközi kapcsolatairól és az ország külpolitikájáról is. Mindkét témakör iránt érthető érdeklődés mutatkozik: nem közömbös, hogy a jelenlegi feszült világhelyzetben az olasz kommunisták milyen álláspontra helyezkednek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolataikban, különös tekintettel a létező szocializmusról vallott nézeteikre. a Szovjetunióhoz és az SZKP-hoz. valamint a szocialista országokhoz és azok pártjaihoz v«)ló viszonyukra. ÜL'ógyírt nem könnyű taláíni Itália jelenlegi állapotára. Ezt jól tudják az olasz kommunisták is. Kongresszusukon azonban igyekeznek feltárni a válság okait, megjelölni az orvoslás módjait. Azzal a felelősségtudattal, amellyel tagságuknak, s ezen keresztül az olasz társadalomnak tartoznak. Gyapay Dénes dás közös ügyét, hogy a Te, hető legjobban megoldják a szocialista építés soron levő feladatait Magyarországon. Szilárd elhatározásunk, a kedvezőtlen nemzetközi hatások ellenére is ae csak megvédjük, hanem tovább is fejlesszük szocialista vívmányainkat. Mint Önök előtt is is'mert, eredményeinket becsüljük, de az eddig elért színvonalat nem idealizáljuk. Vannak problémáink, tudjuk, hogy politikai, társadalmi és gazdasági vi.szonyaink fejlesztésében még sok teendő áll előttünk. Ugyanakkor tény az is. hogy Magyarország történelmileg rövid Idő alatt elmaradott agrárországból közepesen fejlett ipari és iparosított mezőgazdasági országgá vált. A Magyar Népköztársaságban immár több mint három évtizede nincs munkanélküliség állampolgári jog az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás. Hazánk lakosságának több mint a fele csak könyvekből ismeri, mi a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság. Mindezt sok munkával, sok áldozat árán értük el. Szocialista fejlődésünknek mindenkor biztos támasza volt a szocialista országok kölcsönösen előnyös, sokoldalú együttműködése. A Magyar Szocialista Munkáspárt — átérezve felelősségét saját népe. s egyben a nemzetközi munkásmozgalom előtt is — kíván sok sikert az olasz kommunisták áldozatos harcához. Magyar Szocialista Munkáspárt Kő-zponli Bizottsága * Az SZKP Központi Bizottsága is üdvözletet intézett ;iz Olasz Kommunista Párt XVt. kongresszusához. * Az Olasz Kommunista (Párt Központi Bizottságának meghívására Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével kedden pártküldöttség utazott Milánóba, ahol részt vesz az OKP XVI. kongresszusán. A delegáció tagja Horn Gyula. a KB külügyi osztályának -helyettes vezetője. Eszmei öröksége és korunk problémái A marxizmus győzelme és elterjedése, az ^ önálló proletár pártok megalakulása és harcuk kibontakozása arra az időszakra esett — a XIX. század kilencvenes évei — amiikor a szabadversenyes kapitalizmus fokozatosan átnőtt fejlődésének egy új. külön szakaszába, a monopolkapitalizmusba. az imperializmusba. A monopol iumoknak az egész világra kiterjedő uralma. a finánctöke gazdasági. politikai hatalmának kiépülése, megváltoztatta az nbióktív viszonyokat, módosította a társadalom osztályszerkezetét. változásokat idéret* elő a tőlkés állam hatalmi -on^szerében. fokozatosan létrehozta a proletárforradalom objektív feltétérejt. Ebben az új helyzetben, amikor » m u nkásmQZPaiom reformista erői,,a ,rt».r*:iTmit8 köntösében támadást idéztek. revízió alti vették Mqr.% forradalmi tanítását.. szükségessé vált először a marxizmus megvédése, másodszor a marxizmus alánján, az úi viszonvok elemzése. g ezre1 együtt harmadszor a. marxista eszrnerendszo- továbbfejlesztése. a pró!e*ár os^tálvharc feladatainak az úi viszoni'Oknak. 1 „ T „, „1 * „ í>k megfelelő megfogalmazása. Lenin az. aki a marxizmusra alapozva mind a három alkotórész vonatkozásában megvédi, illetve továbbfejleszti a marxi elmélete!,. Lenin felismeri, hogv • az tm pen ah zm n kapitalizmus TnegerT a pusztulásra. s a monopolkapitalizmus a szocmVifeta forradalom előestéje. Ennek következtében Lenin egész tevékenysége egy döntő feladat megvalósítására összpontosul. a proletárforradalom sikeres megvívása. a proletárdiktatúra létrehozása, a szocialista társadalom építésének megkezdése. Mind elméleti, mind pedig gyakorlati munkásságát ennek a célnak szolgálatába állítja. Ennek során Lenin kidolgozza az úi típusú. forradalmi munkáspárttal kapcsolatos elképzeléseit. kezdeményező ennek megalakítását. Továbbfejleszti a marxi—engeisi forradalomelméletet, rendikívül nagv figyelmet fordítva a munkásosztály által vezetett polgári demokratikus forradalomra, ennek a forradalomnak szocialista forradalomba való átnövésének. valamint a kapitalizmus egven lőtten fejlődési törvényszerűségéből következően. a proletárforradalom kezdetben egy. egynéhány országban való győzelmének a lehetőségére. A szocialista forradalommal összefüggésben részletesen foglalkozik a munkásparaszt szövetséggel és az agrárkérdéssel. a nemzeti, nemzetiségi és a gyarmati problematikával, a proletárdiktatúra kérdéseivel. Vizsgálja a háború és a szocialista forradalom összefüggéseit. világos programot dolgozott lei ezzel kapcsolatban. Részletesen feltárja a monopolkapitalizmus lénvegét jellegzetességeit. továbbfejleszti a marxi—eneeisj államelmélet kérdéskörét, s meghatározza a szocializmus építésének alapvető feladatait. E sokrétű elméleti gyakorlati tevékenységnek a következménye az oroszországi proletáriátus osztállyá szervezése, győztes forradalmának megvívása, a proletárdiktatúra létrehozása és megvédése, maid Lenin halála után a szocializmus felépülése a Szovjetunióban. Min Marx és Engels a proletárforrada'om'-a való felkészülés feladatait oldja meg. addig Lenin e forradalom győztes megvalósításának vezéregyénisége. Marx és Engels a tudományos szocializmus elméleti megfogalmazói és elterjesztői. Lenin annak továbbfejlesztője és materialista valósággá, szocialista társadalommá változtatásának az irányítója. Ha elmélettörténetileg következetesek akarunk lenni, akkor ezekután mindenekelőtt a szocializmus énítésének szovjet tapasztalatairól, a tőkés, világrendszer két világháború közötti fejlődéséről. a gyarmati népek függetlenségi harcáról, az ezekkel összefüggő tanulságokról, illetve a Kommunista Internacionálé tevékenységének bemutatásáról kellene szólni. Erre azonban teriedeimi okok miatt nincs lehetőség. F7ért e feilődési neriódusbol csak egv kérdéscsoportot emelünk ki. Ismeretes, fíogy a kommunista mozgalom a Kommunista Internacionálén belül Marx. Engels. Lenin tanyásaira és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalataira alapozva rendszeresen foglalkozott a hatalom megragadásának kérdéseivel. A Komintern 1921-es III. és 1922-es IV. kongresszusain többek között elemezték a munkásegységfront.' a munkás-paraszt kormány kérdésit, amelvet úgv ítéltek meg hog\- az megelőzi a proletárdiktatúra hatalmi rendszerét. átmenetet képezhet ahhoz Később azonban a 'dogmatt/mii* érvényesülése V ' vei kéttt óhen ezt azonosítják a •moletárdi'-totntrn kormányával. Differenciáltan foeinikrj-nk az , osztályharc kérdésével a Komitern 1928as VI. kongresszusa, ahol a különböző fejlettségi szinten levő országok Proletariátusai számára más és más stratégiai célkitűzést határoznak meg. Üj módon közelíti meg ezt a problémát a Komintern 1935-ös. VII. kongresszusa, ahol a fasizmus térhódítása, a polgári demokrácia több orsz.ágban történő felszámolása. vagy nagy mértékű korlátozása. a militarizáció. a háborús veszély megnövekedése. a függetlenség veszélyeztetése következtében a nemzetközi munkásmozgalom számára új politikai irányvonalat dolgoztak ki. amely a hatalom megragadásának foknza'os. többlépcsős koncepcióját körvonalazta. A fasizmus elleni harc, a demokrácia, a függetlenség, a béke védelmének középpontba allításaval a munkásegységfront. az antifasiszta-, függetlenségi népfront. a népfrontkormány létrehozásának megjelölésével egy olyan permanens forradalmi folyamat stratégiáját adjak, amely a munkásosztály vezetésével, a kommunisták és szociáldemokraták együttműködésével, széles körű antifasiszta összefogás megvalósításával megdönti a finánctőkések fasiszta diktatúráját, létrehozza a népfrontkormányt. s amelv további harc eredménveként elverethet a proletárdiktatúra kialakításához. Ezen új politikai irányvonal lénvegében a néni demokratikus forradalmi koncepciót tartalmazta. azzal azonosít ható. E folvamat egyben azt is jelentette hogy a kommunista mozgalom az adott időszakban az objektív viszonyokhoz alkalmazkodva továbbfejlesztette a marxizmus—leninizmus forradalomelméletét. rú végén számos európai ég azsiai országban népi demokratikus forradalomba nőtt át. végül is elvezetett a proletárdiktatúra győzelmehez. A háborút követő fejlődési szakaszban több olyan objektív változás következett be, amely alapvetően megváltoztatta a korábban kialakult helyzetet, s a nemzetközi erőviszonyokat a béke. a demokrácia, a függetlenség és a szocializmus erői javára módosította. Ennek az új helyzetnek * legfontosabb jellemzői a következők: a szocializmus kilépett egy ország keretei közül, világrendszerré vált, amely egyre nagyobb hatást gyakorol az emberiség fejlődésére. s a világrendszeren belül a Szovjetunió világhatalommá vált. Elmélyült a kapitalizmus általános válsága, erősödött a tőkés országok egyenlőtlen fejlődése, nagymértékben megnőtt az imperializmus erőinek agresszivitása. Végbement az imperializmus gyarmati rendszerének osszeomlása. s a függetlenné vált országok keresni kezdték a gazdasági-társadalmi felemelkedés útját. Jelentős mértékben megerősödött a nemzetközi munkásmozgalom, ezen belül a kommunista mazgalom, amelynek ereiét azonban viszonylagosan csökkentik a szociáldemokrata és kommunista mozgalom közötti ellentétek, majd az 1960-as évek második felétől kezdődően a kommunista mozgalomban jelentkező ellentmondások. Köztudott, hogy ezen stratégia alapján széles korú antifasiszta. függetlenségi harc bontakozott ki világszerte, amely egyéb külső tényezők hatására is. a II. vilaghaboNapjainkban a kiéleződött ideológiai osztályharc viszonyai között alapvető követelmény, hogy Marx, Engels, Lenin tanításaira alapozva meggyorsítsuk az elmélet alkotó továbbfejlesztését, hogy reális, tudományos választ adjunk a kor által felvetett elméleti, politikai problémákra. Ilyen kérdések többek között: az állammonopolista kapitalizjnus új jelenségei, a tudományos-technikai forradalom hatásai, a mikro- és makrokozmosszal kapcsolatos új felfedezések filozófiai következtetései, az elidegenedés problematikája, a volt gyarmati országok társadalmi-politikai fejlődésének különböző összefüggései, a háború és a béke kérdései. Külön kérdéscsoport a szocializmus. a szocialista rendszer fejlődésének, a szocialista országok egymás közötti sokoldalú kapcsolatainak komplexuma. Így például a szocializmus építésének altalános törvényszerűségei és nemzeti sajátosságai, a fejlett szocializmus jellegzetességei, a hatalom, a szocialista demokrácia, a társadalmi tudat-köztudat, az érdekviszonyok a szocializmusban, a szocialista életmód, a nemzetiségi kérdés megoldása, a szocialista építés során jelentkező ellentmondások, ezek feloldásának kérdései, a nemzeti és nemzetközi érdekek kapcsolat- és viszonyrendszere. a proletár internacionalizmus és így tovább. A felsoroltakon túl hazai viszonylatban hadd hivatkozzunk az 1983 januárjában megtartott országos agitációs. propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozáson felvetett válaszra váró kérdésekre vagy a mar meglevő ismereteink továbbgondolását, továbbfejlesztését sürgető vitaindítóra és a hozzászólásokra. E kérdésekre, valamint az újabb és újabb problémákra a marxizmus— leninizmus alapján választ adni ma alapvető elméleti követelmény, Marx eszmei örökségének továbbfejlesztésével kapcsolatos kötelesseg. s ez egyben a szocializmus előrehaladásának egyik lényeges ideológiai és politikai feltétele i». Fehér István l * I 4