Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

i BOSSZÚ Utálta a főnökét. Bosszúból szült, egy gyereket; így három évig otthon maradhat (közben a főnök lebukhat, áthelyezhetik stb.). HASZNÁLATI UTASÍTÁS Tisztelt Asszonyom! Elváltunk -, nincs közöm hozzá, mégis kerem. vigyázzon szegény volt férjemre! Protézisé csókolózás közben gyakran leesik; ilyenkor amúgv sem túltengő férfias képessegei még inkább erőtlenednek. Sérvkötőjét rendszeresen elhányja, pedig nélküle nem egész ember. Sok szerencsét! KONFLIKTUS Nap mint nap veszekédtek, mert férje részegen tért haza. Az asszony bosszúból rákapott az ivásra; azóta csak azon marakodnak, hogy a szilva vagy a cseresznye az igazi... DRÁMA HÁROM FELVONÁSBAN I. — Szeretsz? — Örökké! 2. — Hát akkor — válunk? Nincs harag? — Válunk. Harag nines. 3. — Ronda disznó!! — Aljas némber!!! CSODA Három fia volt — mint a mesében. Mindegyik háromszor vált el — mint a valóságban. Kilenc menyét ma is szereti — ez a csoda! MEDITÁCIÓ Ez a ráncos öreg banya nem oly rég még örömbánya! Arca pírját veri ragya most már az ördög sem bánja! BARÁTOK Míg pqnze volt dédelgette ezer barát körülvette. Pénze, hogy végül elfogyott a barátság is elfogyott. BANKI MIHÁLY Andrássy Lajos Temetésen P. J. emlékére Kövült fakéreg lenn — s felül a lombot le sem verhette teljesen a tél, rügy búvik itt az ágon észrevétlen s amott leng még az elfáradt levél.. I Villamos rándul, busz fordul a sarkon s a kerítésen átugrik az élet arcul legyint a márciusi szél is míg hallgatom az illő gyászbeszédet. A sír körül az ismerős világnak számolhatóan kedves része gyűlik, míg dobbannak a hantok — s aki elment maga sem érti: miért itt? — A félig eresztett sóhaj, rejtegetett bánat fölött átcsapnak illetlen a fecskék, a déli harang kondul igyekezvén, hogy visszatérve itt érje az estét. Deák Mór A falak mögött Nem tudok aludni, koporsós csönd van, A falak mögött valaki sírdogál. A falak mögött valaki csendre bókol. S az én mozdulatommal fél, ha felriad. Madarak repülnek szemembe, bogarak, félreütött álmok. Olyan a csend, mintha nem volnék egyedül. Mintha nem volnék mindig egyedül. Nem tudok aludni, engem gyászol a csönd. A falak mögött felsóhajt valaki. De szájába denevérek csapódnak, s homlokomon átvérzik a kötés. luhász Gyula . Március idusára Vannak napok, melyek nem szállnak el, De az idők végéig megmaradnak, Mint csillagok ragyognak boldogan S fényt szórnak minden születő tayasznak. Valamikor szép tüzes napok voltak, Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak. Ilyen nap volt az. melynek fordulója Ibolyáit ma a szívünkbe szórja. Ö. akkor, egvkor ifjú Jókai És lángoló Petőfi szava zengett. Kokárda lengett, zászló lobogott; A költő kérdett, és felelt a nemzet. Ma nem tördel bilincset s börtönajtót Lelkes tömeg, de munka dala harsogj Szépség, igazság lassan megy előre, Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe. De azért lelkünk búsan visszanéz És emlékezve mámoros lesz tőled, Tűnt március nagy napja, szép tavasz, ( Mely fölráztad a szunnyadó erőket, Mely új tavaszok napját égre hoztad. Ö nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot! (1909) Szombat, 1983. március I& Reszelék Mátyás életműve — a magyar reneszánsz F

él évezred múltával Mátyás király néhány hónapra ismét otthont kapott egykori székhelyén, a Budavári Palotában. Nemrégiben nyílt meg az a nagyszabású és reprezentatív kiállítás, amely az elmúlt év tavaszától több hónapon át az alsó-ausztriai Schallaburg reneszánsz várában példázta, hogy „Itália határain kívül Buda volt az egyetlen udvar, amelyet össze lehetett hasonlítani az olasz rezidenciákkal. Mas európai országokhoz képest itt korábban érvényesült a nemzeti újjászületés gondolatával együtt fellepő reneszánsz kultúra" — irta dr. Ebcrhard Staub történész-újságíró a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Am már XVI. századi közmondás is utal Buda nagyszerűségére: „Három rendkívül szép városa van Európának: Velence a vízen, Buda a hegyen és Firenze a völgyben." A Mátyás király és a magyarországit. reneszánsz 1458— 1541 című kiállítás anyagát tizenhárom ország 54 múzeumának és közgyűjteményének anyagából gyűjtötték össze, s a több mint 900 tárgyi emlék és dokumentum fölidézi a hazai humanista műveltség és reneszánsz művészet szinte minden megnyilvánulási formáját: építő- és díszítőművészetét, irodalmát, életvitelére jellemző ruházkodását, bútorait, eszközeit stb. Jogos büszkeség töltheti el a látogatót. amikor Corvin Mátyás életművét, a magyar reneszánszot szinte teljességében szemlélheti. A nándorfehérvári diadaltól Buda török általi visszafoglalásáig a világon szinte minden fellelhető emléket összegyűjtöttek — ez a csaknem száz, harcokban bővelkedő és művészeti remekekben gazdag esztendő a rriagyar történelem, művészettörténet, tudomány és gazdaság egyijs , legfényesebb korszaka. Bizonyítja, hogy' a Mátyás nevével; fémjelzett időszák — az uhklfeddásSt me^őiö 'és az azt követő évtizedek is — egy rendkívüli magyar reneszánsz kiteljesedését jelentik. Olyan humanista szellemiség és reneszánsz stílus virágzását, amely minőségében, mélységében és teljességében messze megelőzte Európa — sőt egyes kutatók szerint a Firenzén kívüli Itália — reneszánszait is. Éppen Mátyás tudatossága igazolja, hogy ez nem pusztán kultúrtörténeti szeszély Volt, nem műtörténeti kaland, hanem „történelmi, társadalmi és gazdasági hitellel fedezett, indokoltan merész és egyszeri reneszánsz volt a magyar tizenötödik században". Mátyás király típusos reneszánsz fejedelem, uralkodói célja nem a fényűző tékozlás, hanem a nemes és tudatos országépítés, a nemzetgyarapítás. Kitűnő kultúrpolilikus és kiemelISMERETLEN FESTŐ MÁTYÁS PORTRÉJA kedő mecénás, akinek szavait történetírói is föl jegyzik: „Mogunk és egész országunk dicsőségét növelté", s „A mi Buda városunkat, mely mintegy a királyi méltóság székhelye és trónja, fel akarjuk emelni elhagyott állapotából, ami magunk és az egész országunk haszna is lesz." Itáliai mesterek sokaságát hívta udvarába, s építőmestere, a firenzei Chimenti Camicia hosszú magyarországi tartózkodása idején vezette a kőfaragó műhelyt, s irányította Mátyás palotaépítkezéseit. Budán tüsténkedtek a bronzöntő műhelyek, intarziakészítők, majolikagyártók, könyvfestők, -kötök és illuminátorok. A hagyomány síerint Mátyásnak két hobbija volt, az egyik az építészet, a másik a könyvgyűjtés. Egyik történetírója, Bonfini így ír erről: „Te az öszszes művészeteket pártolod, de elsősorban az építészetet, mivel úgy tetszik, hogy semmi sincs, ami jobban hozzátartozna a féjedelmi nagyszerűséghez." Galeotto Marzio mintha ezt a gondolatot folytatná: „Mindenkinél jobban gyönyörködött a szép épületekben és ő maga is anynyira értett az építészethez, hogy a legjáratosabb építészekkel is vitázhatott az épületek szép és helyes beosztásáról." A kiállítás bő teret szentel a korabeli építészeti emlékek bemutatására — kezdve a korabeli rekonstrukciós térképektől az egykorú metszem tek fölsorakoztatásán át az épületlöreclékek. -maradványok sorjázásáig. Elsősorban Mátyás két legfontosabb építkezésének, a budai várnak és a visegrádi nyári palotának dokumentumai reprezentálják hatalmas vállalkozásait. Tanulságos megfigyelni, miként ötvöződik a megelőző, késő gótikus kor építészeti szerkezete, architektúrája és díszítőművészete az új, reneszánsz felfogással. Mátyás budai palotája a magyar reneszánsz elsó archi tektonikus szerkezetet és formakincset sorakoztatja föl, míg a visegrádi epitaezesek ennek kiteljesedesét reprezentálják. A bemuiató legszeuo darabjai köze lartozik a Herkuieskut három kavalapja, a Visegrádi Madonna es az oroszlános kut. Külön fejezetet képviselnek a híres könyvlar, a Bibuotheca Corvina darabjai, a bor- es selyemkoteses, doniJjornyomassal es arannyal gazdagon díszített osnyonilaivanyok, kezzel írott, majd nyomtatott kódexek., melyek felölellek az egyházi es világi művészet, valamint a korabeli tudomány szinte teljes tarházát. Sok elpusztultnak hitt kötet került napvilágra, a nemzetközi összefogás nyomán, s a kulturális alkotások seregéből, a remekművek áradatából ez a híres könyv'ir óriásként emelkedik ki. A kiállítás fölsorakoztatja a legnevesebb itáliai, főként firenzei miniátorok munkáit, a budai műhelyek legszebb darabjait, s azokat a könyvajándékokat, melyeket Mátyás és Beatrix számára küldtek tisztelőik. Ezek a világszerte egyedülálló különlegességek pazarul ötvözik az olasz reneszánsz és a kelet motívumvilágát — a különféle stíluselemek és díszítések nemcsak hallatlan változatosságot, de sajátos harmóniát is kölcsönöznek a köteteknek. Tárgyak sokasága a magyar reneszánsz ötvösség felülmúlhatatlan csodáival lep meg bennünket. A Mátyás-kálvária, a Mátyás-kulacs, a kályhacsempék, majolikatálak és padlómozaikok sokasága, a textilremekek és Mátyás üvegserlege még ezek között is kiemelkedő darab. A király egykori trónkárpitjából készült miseruha vagy a Szegeden, T. Knotik Márta áltul restaurált (Báthnry-miseruha < v< a kor iparművészetének remeklésed, Fotóról ki. gondolná, hogy a híres üvegserleg 43 centiméter magai, peremátmérője 27 és fél centi, s ezt vésték bele: „Ez Hunyadi Mátyás Király Billikomja, Velencésektől vett régi ajándékja Midőn ellensegen lett diadalomja." Mátyás udvarának kisugárzó hatását rs gazdagon illusztrálja ez a június végéig látható csodálatos tárlat. Janus Pannonius így dicsérte hazáját: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, IS most Pannónia is pntja a szép dalokat. / Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, / Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!" S ezt a jogos nemzeti büszkeséget és hazaszeretetet erősítheti bennünk az udvari költő fél évezredes fölszólítása: „Nézz körül és ne feledd, hogy hű fia légy a jelennek!" TANDI LAJOS HERKULLS-SZOIIOU, BLKXOLDO MUNKÁJA SZAPOLYAI ISTVÁN NADOK SÍREMLÉKE « » »