Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

Csengelei tudósítások Feneketlen homokra épültek a csengelei tanyák. A talaj humusztartalma 1960-ban még 0,08 százalék volt, állítja Gazsovits József csengelei téeszelnök. Azóta az állandó istállótrágyázás következtében a mutatószám .a tízszeresére nőtt ugyan, de még így is elképesztően sovány ez a föld. A községben 2 ezer 621 ember él. Az 1470 munkaképes korú csengelei közül majdnem ötszázan járnak más helységbe a kenyerük után. A belterület 280 házából több mint 260ba bevezették a vizet. Szennyvízcsatorna nincs. A külterület 700 tanyájából 500-ban ég a villany. Ipari üzem nincs a községben, a legnagyobb munkaadó az Aranyhomok Tsz, amely rettenetesen nehéz munkával, de tud már „aranyat mosni" a homokból. A községben 500 fúrott csőkút üzemel, villanymotorral. 853 palackos gázkészüléket tartanak nyilván. Mintegy 500 személygépkocsit használnak. Az első utánfutó 4 éve jelent meg Csengelén. Azóta több százra tehető a számuk: az autó, s a hozzákötött szállítóeszköz itt is munkaeszköz ma már. Száz nyolcadikos közül 95 továbbtanul valahol. Egy kis visszapillantás Felgyorsul a történelem Csengele 1950 óta önálló közBég. Korábban Szeged város tulajdona volt az itteni föld. haszonbérben művelték az emberek. — Olyan szegények voltak a csengelei bérlők, hogy ha mentek Szegedre haszonbért fizetni, nem itt szálltak föl a vonatra, hanem elgyalogoltak a kisteleki szőlőkig, hogy olcsóbb legyen. Leszálltak már Dorozsmán, és begyalogoltak Szegedre — meséli Kordás István tanácselnök. — 25 évre lehetett kibérelni a földet. 5-tői kataszteri holdig. A többség 10—15 holdat bérelt, azzal küszködött. Közigazgatás csak a háború alatt került Csengelére. akkor is azért, hogy a beszolgáltatást megszervezze, illetve a cukor-, meg dohányjegyeket kiossza. 1944. október 21-én szabadult föl Csengele. Az államigazgatási kirendeltség elmenekült a rendőrökkel együtt. — Hogyan zajlott a földreform? — A bérlőknek kiosztották azt a földet, amit korábban béreltek. Házaspárnak 5 hold plusz gyermekenként 2—2 hold járt. Nem volt ritka 6—7 gyermek sem abban az időben. De ez a föld nem tudott annyi embert eltartani, sokan kezdettől eljártak napszámba. Az ötvenes években aztán a földhöz juttatottak egy részét kuláknak kiáltották ki. 65en kerültek a megbélyegző listára. Volt köztük tényleg jómódú ember, de többségük szegény egykori bérlő, aki telepített egy-két hold szőlőt, vagy gyümölcsöt, s cz a művelési ág változása miatt ötszörösen számított. Dr. Sikter András 28 évig volt Csengele állatorvosa. — Amikor én 1954-ben Csengelére kerültem állatorvosnak, nem volt erre sem villany, sem autóbuszjárat, még út sem nagyon. Az ötösről leágazó bekötőúton akkora kátyúk voltak, hogy a ló elveszett bennük. Azon ment tönkre később az első gépkocsim is. 54-ben persze még biciklim sem volt. Kisteleken laktam albérletben. Fölkeltem négy órakor. hogy elérjem az 5 órakor induló vonatot. Budapestről kerültem ide. nem nagyon ismertem az itteni szokásokat. Mindig négy órakor harangoztad. — Hogyan szokott itt meg? — Világéletemben a munkámnak éltem. Az meg volt bőven, hát ideszoktatott. Borzasztóan szegények voltak az emberek. Disznót nemigen tudtak vágni, kellett a beszolgáltatásra. Ha mégis vágtak, titokban tették, s kipróbálták előtte a szomszédokat. Meggyújtottak egy csóva szalmát az udvaron, az ólban meghúzkodták a malac fülét, hogy sivalkodjon. Ha a szomszéd nem jelentette föl őket. akkor megnyugodták. hogy megbízhatnak benne, lehet disznótorozni. — Birkát is csak külön engedéllyel lehetett vágni akkoriban. Ha öreg, foghíjas volt az állat, nekem kellett megvizsgálni és kiadni a papírt róla. Egy-egy foghíjas vén birkát kölcsönkértek, elhozták, megvizsgáltam. kiadtam az engedélyt. Némelyik göthös jószág annyiszor járt nálam, hogy már egyedül is odatalált volna! De hát nem voltam én köteles megismerni. — Milyen körülmények közt éltek akkor az emberek? Kordás István: — PaéÜós szoba csak a lcgmódosabbsknái volt. Szoba-konyfyás lakásokban laktak, ezeknek döngölt. agyag volt a padlója, Marhatrágyát vízzel összekevertek, ezzel tartották karban a padlót. Este átjártak egymáshoz, a férfiak kártyáztak, az asszonyok meg trécseltek. Főleg a nők igen babonásak voltak. — Milyen volt az iskolázottság? —A fölnőttek közül sokan a hat elemit sem végezték el. Menni kellett béresnek, vagv dolgozni a földbe, amikor már megjavult az idő. Télen meg azért nem mentek iskolába, mert nem volt cipőjük. A felszabadulás után elvileg kötelező volt a 8 általános, de jó idc'g nem nagyon ellenőrizték: aki elment, ott volt. aki nem. azt nem keresték. Mégis, főként a pedagógusok szorgalmából és hivatásszeretetéből egyre többen jártak. — Történt-e rendbontás Csengelén 1956 októberében? Dr. Sikter András: i — Októberben forr a bor. Olyankor mindig kótyagosabbak az emberek, mint máskor. Együtt mentek fiatalemberek lovas kocsin. részegek voltak, végül az egyik agyonszúrta a másikat. Abban az időben a körzeti orvosi rendelő is tanyán volt. megfogták a halottat, odaültették a rendelő küszöbére. Kordás István: — Én másként hallottam, de a lényeg, hogy ez a haláleset duhajkodás. huligánkodás következménye volt, nem pedig az ellenforradalmi események része. Annyi persze Csengelén is történt, hogy betörtek a tanácsházára. kiszórták és elégették a beszolgáltatásj okiratokat. Dr. Sikter András: f — Az egyetlen termelőszövetkezet is föloszlott. 56 márciusában utasítást kaptam, hogy mériem föl a szénakészletüket. 20— 30 tehén volt a közösben, azt mondja az elnök, szénánk nincs már. prima rozsbúza szalmát etetünk. — Csengele belterületére 1959. november 7-re kötötték be a villanyt — meséli Kordás István. Dr. Sikter András: — A beszolgáltatás eltörlése után mindenki jóbb kedvvel gazdálkodott. Rengeteg anyakocát tartottak. Erőltették a szerződéseket. de olyan alacsony volt a felvásárlási ár. hogy a csengeleiek inkább eladták a sertéseket malackorukban. Dorog. Pilisvörösvár környékére szállítottak el rengeteg választási malacot. Kordás István: — 1960 decemberében volt Csengelén az átszervezés, öt termelőszövetkezet alakult: az Aranykalász az Egyetértés. a Honfoglalás, a Kelő Patak és a Vadgerlés. 1961-ben, kisüzemi eszközökkel intítflt11mégf0a "'áá^álkodés TraktQj1 ínég tvérrj 'volt egvtk tértrzbén" lem/' kapával" lovas eWW'flol-^' goztak. Rengeteg lovat bevittek a téeszbe. de nem tudták hová tenni őket. iórészét levágták. Gera Pál és felesége, nyugdíjasok: — Nem volt még errefelé rajtunk kívül gumis kocsija senkinek öt lőcsös kocsira való portékát föl lehetett rá rakni. A lovaink is olyanok, hogy ha kedvük szottyant, kitörtek elszaladtak. a gazdájukon kívül nemigen tudta megfékezni őket más. A lószerszám meg 4 ezer kétszáz forintba került akkor a kisteleki szíjgyártónál. Ezerkétszáz forintra értékelték a tée6zben. Az egyik lovunkat megrúgta egy másik, levágták. A másikat meg a kisteleki téeszben hajtották évekig Kordás István: — 66-ig veszekedtek, protekcióztak az emberek, csak hogy bejuthassanak a cséplőgéphez dolgozni. Pedig annál aztán alig van nehezebb, piszkosabb, lélekölőbb munka. De meg lehetett keresni vele az éves kenyérnekvalót. Aztán egyszerre csak elfogytak a jelentkezők: pár év alatt annyit változtak a körülmények. hogy senki sem akart már cséplőmunkásnak menni. Geráék: '— 1963-ban vettük az első televíziót. Mielőttünk csak az iskolában Vólt "féíévizió. bénn a faluban. Még ki sem gyulladt a villany, már meghoztuk Szegedről a nagy képernyős Alba Regi-, át. Messze földről összejártak néznj az emberek, volt. hogy 24en szorongtunk a szobában. — Akkor vettük az első autót. Ez a második volt Csengelén. Kordás Pistának volt jogosítványa. ő hozta haza a 402-es Moszkvicsot. Mi azelőtt csak annyit tudtunk a gépkocsiról, hogy négy kereke van, és nem Nemcsak kenyérrel élünk Gazsovics József: — 1960-ig 420 volt a legtöbb hízó, amit Csengelén leadtak. 1983-ra öt és félezerre kötöttek szerződést Húszegynéhány * éve 80—100 hízómarhát adtak át. most ezerkétszázat. Több mint 100 ezer mázsa szervestrágvát teszünk a műtrágván kívül a homokra Mára eljutottunk odáig. hogv a termelőszövetkezeti munka biztos kenveret ad' a csengelieknek. és nem is akármilyet. Nem is igen van más választásuk, inar nincs a községben, vagy elmennek, vagv idejönnek a téeszbe dolgozni öt-hatmilliós mérleg szerinti nyereségünk van Ehhez • mindig oda kell tenni viszonyítási alsóként: van a határnak olvan része, amelyet nem kell kapálni, mert ott méfe a gvom sem nő meg. Sajnos, az összehasonlításnál ezt nem mindenki veszi figyelembe:. más egv tőkeerős gazdaságban 5—6 millió és más Csengelén. 15 milliós rövid lejáratú termelési hitellel vagvunk kénytelenek dolgozni Csak a kamata jó lenne nyereségnek. — Melléküzemet nem létesíthetnének? , — Sok embernek tudnának helvben munkát adni az biztos. Sajnos, nincs rá lehetőség Sok gazdaságnal csak a zakóhoz kell odavarrni a gombot: megvannak a régi uradalmi éoületek. r csekélv átalakítással hármit el lehet bennük helvezni Nálunk azonban mindennek új épület kellene erre pedig nincsen pénz. — Mégis, valami újítás, amivel könnvithetnének a legnehezebb munkákon ? — Próbáltunk termálvizet keresni. Megvizsgáltattunk egv meddő olajkutat: 3 ezer 350 méter mélyben is 12 C.elsius fokos a víz. annyi mint a felszín alatt . — Mennyi a tagok átlagjövedelme? — A közös munka után havi 3 ezer 250 forint Ezt természetesen kiegészíti a háztáji állattenyésztés. Ceráék: — Van két hold gyümölcsösünk. Olvan beszorult területen telepítettük, ahol a téesz nem tudott táblásítani. Évi tíz ezer forint bérleti díjat fizetünk érte a téesznek. 22 hízót tartunk krumplit termelünk. Minden gén vilannval megy. amikor locsolunk. 20—24 hektó víz is elmegy naponta. A munka nagyobb részét a fiúnk végzi ma már Két gyerekünk- van. építtettünk házat mindkettőnek A fiú nem akart tanulni, itt maradt a földben, ö már nem a semmiből indul van neki mit tovább feifeszteni. Kordás István: — A fejlődést azon is lehet mérni. hogv mit aiándékoztak régen, és mit ajándékoznak ma Bérmáláskor lakodalomkor adják a • legértékesebb ajándékokat. Régebben a karóra volt a legnagyobb ajándék A gyereknek rendszerint az volt az első karórája Most mióta körzetesftették, az ikolákat. a gyerekeknek már másodikos korukban van órájuk Kell is mert másképp nem tudnák, mikor iön P busz Mostanában inkább motorkerékpárt magnót ajándékoznak. Régen a lakodalmi ajándéknak az volt a funkciója, hogy összegyűljenek a szükséges konyhai felszerelések háztartási kel. kel] húzni, magától gurul. Volt aztán sok kocsink, egyet össze is törtek. Kölcsönadtuk, karambolozott vele az illető, tönkretette a szemét, most a szemklinikán portás. — Hat órára jártunk a téeszbe. Fölkeltünk négykor, elvégeztük a nagyja dolgot, mire menni kellett a közösbe. Amikor ott lejárt a munkaidő, akkor itthon mi még este 9-ig. 10-ig dolgoztunk. Vettünk villanymotorokat, hidrofort. gépeket, termeltünk krumplit. gyümölcsöt, hizlaltunk jószágot.. Gazsovics József, az Aranyhomok Tsz elnöke: — 1975-ben három téesz egyesüléséből született meg a mai Aranyhomok. Errefelé csak úgy terem a föld. ha rengeteg szerves trágyával töltjük föl állandóan. Létezésünk biztositéka a szarvasmarha-állomány. Itt nincs jobb. ezt kell jól csinálni. — Gyümölcsöt nem termelhetnéiVé-k?' ™ "*'•• i ••"ts'R • — Olyan az altalaj, hogy nem terem meg. A hatvanas években nagy táblákat telepítettek. de csak egy 19 hektáros darab volt életképes belőle a balástyai határon Olyan vidék ez. hogy Ralástyán már kizöldülnek a fák. mire nálunk fakadni kezdenek. Kordás István: — Megteremne szerintem a gyümölcs is. csak az elnök inkább állattenyésztéspárti. lékek Most átlagos ajándék a tévé. magnó, centrifuga. mosógép. 25 éve az emberek a tanácsházára is mezítláb mentek be. Ma nyáron is cipőben jár mindenki — Mi hiányzik az életükből? Gera Pál: — Trombózisos h lábam Először megműtötték, de aztán megfázott piacozás közben és amputálni kellett Nekem az egészség. munkabíró erő hiányzik 'eeinkább Gazsovics József: — Nem csak kenvérrel él az ember. Ebben a faluban nincs egv kultúrált szórakozóhely ahol nemcsak azt lesnék menvnvit iszik a fiatal, hanem mondjuk megtanulhatna táncolni is vagy csöndben beszélgethetne. Fiatalok a gyerekeim, én naevon megértem gondjaikat. valahogyan segíteni kellene nekik. Kordás István: — Annvi adminisztrációs munkát kell végeznem. hogv alig marad idő az emberekre. Pedig sok mindent csak társadalmi munkával lehet itt megoldani. Annak a szervezéséhez pedig idő. türelem, az emberekkel való beszélgetés kellene. Csökkenteni kellene a testületi ülések számát is. s az értekezés helyett az érdemi, munkára hncvni, több időt. Dr Sikter András lakásán csöng a telefon. Az állatorvos hallgat egv kicsit, maid megszólal: megnézem délután. — Látja ez is elképzelhetetlen lett volna régen, amikor lóhoz, tehénhez is nehezen hívtak orvost. Azért teLfonált egvaszszonyka. hogy taknyos a kutyája, nem vizsgálnám-e meg. TANÁCS ISTVÁN .