Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

73. évfolyam 55. szám 1983 március 6., vasárnap Ara: 1,40 forint Amiért többet teszünk - többre becsüljük N

éhány hét múlva, amint végérvényesen megérkezik a tavasz, a város apraja-nagyja ismét lapátot, ásót. gereblyét fog. És megkezdődik az idei közhasznú munkák hosszú sorozata. Azt hiszem, azon már régen túl vagyunk, hogy egymást győzködjük, mi értelme van ennek. Ha valamin érdemes morfondírozni, talán az lenne, ne firtassuk, hogy a társadalmi munkából kineik vagy kiknek van hasznuk. Mert valamennyien ízlelhetjük a közös munka gyümölcseit, egymásért csináljuk, amit teszünk. Lehet, hogv ez az egyszerű összefüggés nem mindenki előtt világos, pontosabban egyértelmű. Nem tudom, tavaly ősszel milyen kétkedő gondolatok közepette könyököltek ki sok tarjáni ablakból, miközben alant a felső, városiak vagy az újszegediek jó kedvűen gereblyéztek, s legföljebb azon bosszankodhattak, hogy a helybeliek „kinézik" kezükből a kapanyelet. Előfordulhatott, miért ne, hogy az ilyen könyöklő és kényelmes lakónak ebben a szituációban az jutott eszébe; őt nem húzzák a csőbe, őt nem melóztatják meg senki kedvéért. No, de önmaga kedvéért sem? Egymást lopjuk meg. ha elmegyyünlk a lehetőségek mellett Egyetlen főhatóság, minisztérium sem kezdeményezi, jayasolja. hogy építsünk kajak-kenu pályát, vízi telepet az úttörőiknek, jégpályát a gyerekeknek. A mi érdekünk, hogy ez meglegyen. A „be. ruházásokat" azért említem, mert az utóbbi két évben ezek jöttek össze társadalmi összefogással, illetve a műjégpályát ezután kezdik el építeni. Nekünk, szegedieknek is tudomásul kell venni: mint átlag városlakókat, ugyanúgy érint bennünket a nehezebb gazdasági helyzet, mint a komáromiakat, makóiakat, kistelekieket. Hogy a gazdasági egyensúly mielőbb létrejöjjön, ezért a tanácsi beruházásokat is visszafog, jak, így kevesebb jut közintézmények létesítésére. Szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat minden településen, ami számokkal kifejezve például azt jelenti: az idén 121 millió forinttal csökkentették központilag a szegedi fejlesztéseikre fordítható keretet. Ám a városfejlesztési forrásokat szorgalommal, igyekezettel, a társadalmi munkával bővíthetjük. Félreértés ne essék, azt senki sem kéri tőlünk, lakóktól, hogy mi zsebből finanszírozzuk a város üzemelését. A társadalmi- mupka eredményei csak komfortosabbá teszik életünket, és nem pótolják a hiányzó összeget, ami az egyenletes fejlődést biztosítja. Erről nincs is szó. A keményebb körülmények ellenére sincsenek zavarok az alapellátásban, a közlekedésben . .. Rövid kitérő után kanyarodj urtk vissza ahhoz az alapkérdéshez, vajon az idén mire használhatjuk eszünket, karunkat a szabad időben tervezett közhasznú munkáknál. Régi nóta, hogy csak ott és akkor szabad társadalmi munkát végezni, ahol az embereket meg lehet nyerni, s amilyen feladat megoldásában a helybeliek a legjobban érdekeltek. Hagyományos terület a városszépítés, ami már minden kerületben bejáratódott. Néhány héttel ezelőtt jelent meg a társadalmi szervek felhívása, és köztudott, nemcsak a műjégpálya építéséhez kérik segítségünket. Nem hat az újdonság erejével, hiszen évek óta szép példáit láthatjuk az óvodákat, bölcsődéket és • iskolákat patronáló mozgalomnak. Ugyanúgy várják a támogatást az idős emberek, szociális intézmények, mint ahogy eddig megszokták. S napjainkban éljük át azt a mozgalmat, amelyet minden erőnkkel a szebb és komfortosabb otthonért tesszük. Így szeretnénk, ha egyre több utcában ott lenne a gázvezeték. A csatornaépítéshez hasonlóan, ebben egyetlen komoly akadály: nem elegendő a kivitelező kapacitás, s olykor hiányzik a központi anyagi támogatás. Társadalmi munkával változtathatunk ezen a helyzeten, mint ahogy mar korábban tettük. Üjabb területekre terjeszti ük kj a közös akciókat amiikor egy_egy park gondozását lakóközösségek vállalják. Valószínűleg szebbek, virágosabbak lesznek a parkok az új lakótelepeken, 'ha a kertes városrészekhez hasonlóan — ahol a magánházak tulajdonosai ültetik az utcai fákat tulipánokat — a lakótelepi közterületek sorsáról a helybeliek gondoskodnak. Egyébként az ilyen összefogásnak a haszna nemcsak anyagiakkal és különböző mértékegységekkel fejezhető ki. Olyan értéke is van: amiért többet tesz az ember, többre is becsüli. Halász Miklós Korszerűbb lesz Nagyjavítás a Gagarin Hőerőműben Szombaton, tegnap megkezdték Visontán a Gagarin Hőerőmű 4-es számú, 200 megawattos blokkjának esedékes nagyjavítását. A 36 napig tartó munkálatokon folyamatosan mintegy félezren dolgoznak; a vállalat karbantartó brigádjaival együtt tíz különböző külső cég dolgozói is részt vesznek az erőmű berendezéseinek felújításában. A 4-es blokkrendszer valamennyi területére kiterjed a karbantartás, amelylyel a gépek biztonságos üzemeltetését teremtik meg, és elősegítik a takarékosabb tüzelést. A nagyjavítással az irányítástechnikában is változtatást eszközölnek: -az erőmű vezérlésében az előzőnél korszerűbb, úgynevezett mikroelektronikai berendezést helyeznek el. Felújítják a tüzelőteret, kicserélik az úgynevezett szárítóhengerek falazatát és a blokkrendszerhez tartozó szénporcsatornákat. A karbantartási munkákat számítógépes, hálótervezési módszerrel kezdték meg. Erre azért van szükség. mert egy-egy munkafolyamatnál rendkívüi sok feladatot kell összehangolni, amely csak az elektronika segítségével oldható meg tökéletesen. A nagyjavítás 'ideje alatt a 4-es blokk gépeit kivonják a termelésből, de a Gagarin Hőerőmű másik négy blokkja zavartalanul termel. A karbantartáson dolgozó szocialista brigádok arra vállalkoztak, hogy a munkálatokat határidőre, vagy annál korábban és kifogástalan minőségben elvégzik. | Pihenöpark, sportpályák Rendezik Rókus városrész környékét Valamikor, valahol földre volt szükség úthoz, töltéshez; agyagra a téglagyártáshoz, s ennek érdekében nekieresztették a gépeket, a kubikosokat a földnek, utánuk aztán csak a gidresgödrös összemart föld, a város testének sebhelyei maradtak. Elég csak a ,körgátűn végig biciklizni vagy egyszerűen, vonattal megérkezni Szegedbe.. Látványnak látvány de nem '.á szebbik?bői való. A vá rosréndezési szakemberele ezeket a semmire nem alkalmas körzeteket roncsolt területeknek hívják s mint Serege Jánostói. a szegedi Városgondnokság vezetőiétől megtudtuk, hosszabb távú elképezi és van arra, hogy ezeket a helyeket a tisztább emberi környezet megteremtésének igényével Munkában a DÉLÉP gépei fokozatosan helyreállítsák. újjávarázsolják. Az új rókusi városrész első ütemének környezetéhez tartozó Búvártó körül Inár dolgoznak a Szegedi Beruházási Vállalat megbízásából a Felszabadulás Tsz szakemberei. Előkészítik a területet a tavaszi, nagyobb szabású rendezési munkálatokhoz. Eltűnt a Csongrádi sugárút és. az ötthalmi út között $L| kiirgát alatt húzódó mocsár. Már több mint "egy éve a DÉLÉP munkálataiból kitermelt fölösleges föld lerakóhelyéül jelölték ki, ami nem kifejezetten csak annyit jelent. hogy legyen hová tenni a DÉLÉP-nek a földet, hanem beleillik azokba az elképzelésekbe, amelyek a lakótelep környékének rendezése érdekében születtek. A Zsitva sor és á körgát közötMoziiroda nyílt Szegeden Mindazoknak, akik érdemi kapcsolatba kerültek eddig a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalattal, régi bajuk volt, hogy a vállalat központja nem a megyeszékhelyen, hanem az „őskori" centrumban, Hódmezővásárhelyen található. Nos, egy gonddal kevesebb: a vállalatnak kirendeltsége nyílt a napokban Szegeden, a Fáklya mozi épületében. Az új iroda föladata- elsősorban a mozikkaj el nem látott külső kerületek patrqnálása lesz: úgynevezett „kihelyezett" vetítéseket szerveznek az új városrészek — Északi, Rókus, Felsőváros — iskoláiban, óvoLakásra várók, nyugdíjasok támogatása A társadalom gazdasági gondjainak erősödésével mind nehezebb lakáshoz jutni. A lakástalan fiatalok egy része csak úgy juthat saját otthonhoz, ha a munkahelyéről jelentős támogatást sáp. A kollektíva öszszefogásában jelentős tartalékok vannak. amelyeket megfelelő szervezéssel föl lehet tárni. Ugyanez vonatkozik a nyugdíjasokra is, akiknek a nyugdíja egyre kevésbé őrzi korátibi vásárlóerejét. E két réteg érdekében fogtak össze az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár dolgozói. Tegnap, szombaton a vállalat valamennyi telephelyén, így Szegeden is, kommunista műszakot szerveztek. Az időpontot a vasasszakszervezet elnökségének felhívására a szakszervezet szövetséggé alakulásának 80. évfordulója tiszteletére határozták meg. A fizikai dolgozók a termelésben tevékenykedtek, a nem fizikai állományban levők egy része is odaállt a gépek mellé. A többiek az építkezések utáni tereprendezést végezték, fákat ültettek. összesen 331 gyári dolgozó vett részt a kommunista műszakon, ez a létszám 70 százaléka. Többen is jelentkeztek, az influenzahullám azonban a héten elérte az Ikarus gyárat is, így sokan ágyban .töltik a hét végét. Tizenöt nyugdíjas és hét lengyel vendégmunkás is együtt dolgozott a gyáriakkal. dáiban, ifjúsági klubokban. Mindent adnak majd: a filmen kívül a gépet, a gépészt, sőt, szükség esetén — még a vásznat is... Kétféle tervvel kezdi meg a munkát a kirendeltság: részben a nagysikerű, ám a belvárosi mbzikban nem túl hosszú ideig játszott alkotásokat . mintegy reprízként mutatják be újra (akár egyedi darabokról, akár rendezői sorozatokról lehet szó), részben pedig az iskolákban és az óvodákban a tananyaghoz kapcsolódó rövidfilmösszeállításokat, afféle „iskolatévé-pótló" órai kisegítő anyagokat szállítanak mindazoknak az intézményeknek, amelyek igénylik az ilyen segítséget. Így az óvodákban például azok a kis- és középcsoportos apróságok is moziélményhez juthatnak, akiknek együttes „mozgatása" legalábbis bonyolult, nehézkes és túl gyakran nem is megoldható. Természetesen az oktatásban történő filmes segítség nem jelenti azt. hogy kalandos ifjúsági és gyermekfilmeket ne prezentálna a szegedi moziiroda az iskoláknak: erre éppúgy lesz lehetőség, mint a szabad szombatokon szervezett iskolai programokban több vetítésre és arra, hogy a felnőtteknek akár heti rendszerességgel is legyen mozijuk, miként az Tarjánban, a IV. számú iskolában és a Lila Akácban már megvalósult. A Hazafias Népfronttal és a Bartók Béla Művelődési . Központtal együttműködve a moziüzemi vállalat kirendeltsége olyan szabad idő központok létrehozásában szeretne részt vállalni a lakótelepeken, ame, lyekben később akár ankétokat. vitákat is rendezhetnek egy-egy film kapcsán az adott peremkerület ilyesmire alkalmas iskolájában. Vörösné Séllei Emma, a vállalat szegedi irodájának vezetője azt is elmondta, hogy a félreértések elkerülése végett nem árt tudni: nem szervezőirodáról van szó. Nem foglalkoznak tehát a belvárosi „nagy mozik" ügyeivel, programjaival és jegyeladással sem. Az irodát elsősorban a rózsásnak [ egyáltalán nem nevezhető szegedi „mozihelyzet" hozta létre: az ország többi vidéki nagyvárosához képest a Tisza partján meglehetősen gyenge az ellátottság, hiszen míg például Debrecenben egy lakos évente átlagosan 28-szor mehet (és megy) moziba. addig ez a szám Szegeden — csak 13 ... D. L. ti terület házak építésére már alkalmatlan. A varos és a környék energiaellátását biztosító nagyfeszültségű villamos távvezetékek hálózzák be. Nem zárja !ki azonban azt, hogy a megszépült teriilet a lalcosság pihenése, szórakozása. kikapcsolódása szolgálatiba álljon. Most még a képen látható talajjgvaluk „uralják" a terepet, s folytatják a feltöltést, amely az előírások szerint azonos szántén kell hogy legyen a lakóházak előtt húzódó járdáévaL A terület feltöltését a távvezetékektől engedélyezett védőtávolság megtartásával lépcsőzetes, „rézsűzött" módszerrel végzik. A teljes tereprendezés után a feltöltés és a tal a j egyengetés tovább folyik, de már a körgáton kívül a vasútvonal és a sándorfalvi út közötti háromszög alakú területen, betemetik a környék lakóinak sok kellemetlen nyári estét okozó bűzös mocsarat. Amíg persze ezzel végeznek, eltelik egy kis idő. s legalább egy év biztosan addig, míg a már papírra fektetett tervek nyomán megvalósult létesítmények körvonalai a helyszínen kezdenek kirajzolódni. ' Mint Serege János elmondta, a helyszínen úgynevezett többcélú használatra alkalmas zöldterületet alakítanak ki. Cerjéket. fákat, bokrokat ültetnek. Az öthalmi út felőli részen fásított parkolót alakítanak ki. lesz cirkusz fogadására alkalmas terület és sportpályák is épülnek majd. A végleges formáját természetesen még a jövőben nyeri el. mert a jelenlegi tervek, melyeket a DÉLTERV készített, még nem jóváhagyott elképzelések. s az ezek nyomán készítendő kiviteli tervekhez még senki nem kezdett hozzá. Ahogy a feltöltés, úgy a végleges kialakítás is lépcsőzetesen több ütemben halad majd. A körgáton kívüli területre az elképzelések szerint egyebek közt lovasPálya is kerül majd. A rókusihoz hasonló területek'újrahasznosítására. szépítésére a ..sebhelyek" begvógyfására több. az említetthez hasonló egyszerűsített terv készül. A vonatból nem épp megcsodált Ballagitá és környéke is megváltozik majd és a Bika-tó környezetét is rendezik. No persze ez a tó marad. I. Zfi. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!