Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

Vasárnap, lí)83. márcitis 6. — i RADIÚTEIEH ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pal. az Elnöki Tanács elnöke, a Ghanai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Jerry J. Rawiingsnak, az Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanács elnökének. MARJAI JÖZSEF FOGADTA A KÍNAI KÜLKERESKEDELMI MINISZTERHELYETTEST Az 1983. évi magyar—kínai árucsere-forgalmi és fizetési egyezmény aláírása alkalmából Budapesten tartózkodó Csen Csie, külkereskedelmi miniszterhelyettest fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes és Veress Péter, külkereskedelmi miniszter. PÚJA FRIGYES BELGIUMBA UTAZIK Púja Frigyes külügyminiszter Leo Tindemans belga külügyminiszter meghivasara március 7-én, hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. NYITRAI FERENCNÉ NEW YORKBAN Nyftrai Ferencné államtitkárnak- a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vezetesevel szombaton delegáció utazott New Yorkba. akol részt vesz az ENSZ statisztikai bizottságának 22. ülésszakiin. ROMÁNIA ÉS A KEDVEZMÉNY Reagan amerikai elnök bejelentette. hogy az Egyesült Államok 1983. június 30-tól megvonja a legnagyobb kedvezmény elvét Román iá tol. Az intézkedés ürügyéül a román hatóságoknak az országból történő kivándorlást szabályozó, tavaly november 1-én kiadott, új előírásai szolgálnakA PAPA PANAMÁBA UTAZOTT II. János Pál pápa elutazott Nicaraguából. A mindössze 11 órás látogatás során a katolikus egyházfő Managuán kívül Leon várost is felkereste. IL János Pál közép-amerikai körútjának következő állomása Panama, ahová szombaton, Costa Ricán keresztül érkezett meg. MA VÉGET ÉK AT OKP-KONGRESSZUS Ma. vasárnap délelőtt Enríoo Berlinguer főtitkár záróbeszédével befejeződik az Olasz Kommunista PártXVI. kongresszusának érdemi munkája. Ezután mar csak a párt vezető szerveinek megválasztasa következik. BOB HAWKE. AUSZTRÁLIA ÜJ MINISZTERELNÖKE Róbert James Lee (Bob) Hawke személyében — Munkáspártjának a szombati választásokon elért győzelme nyomán — valóságos népi hós veszi át Ausztrália kormányának irányítását. Szovjet-magyar környezetvédelmi tárgyalás Marx évszázada Dr. Gonda György államtitkár. az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke február 28— március 5. között látogatást tett a Szovjetunióban J. A. Izrael, a Szovjetunió Hidrometeorológiai és Környezetei lenórzó Állami Bizottsága elnökének meghívására. A tanácskozás során a felek áttekintették és értékelték a kétoldalú környezetvédelmi együttműködés eddigi tapasztalatait. Elhatározták. hogy fejlesztik együttműködésüket a környezetvédelmi mérő-, ellenőrző és információs rendszer kiépítése, továbbá a levegőszenynyeződés elleni védelem területén. Megállapodás született arról, hogy ez év júniusában Budapesten bemutatják a szovjet környezetvédelmi tevékenység tapasztalatait. Gonda György államtitkár ellátogatott az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságba is. Szovjetunióbeli tartózkodása során fogadta I. T. Novikov miniszterelnök-helyettes, A. B. Uszpi, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkára, és A. F. Rütel. az Észt SZSZK Minisztertanácsának első elnökhelyettese. India Az el nem kötelezettek csúcstalálkozója Meg szómba Ion délután is tanácskozniuk kellett az el nem kötelezett mozgalomban reszt vevő országok külügyminisztereinek, hogy befejezzék a hétfőn kezdődő csúcstalálkozó előkészítését. A késés egyetlen oka. hogy az államok egy csoportja megnehezíti a megfelelő megállapodás megfogalmazását Kambodzsa kérdésében, holott a résztvevők nyilvánvaló többsége úgy óhajtja, hogy Kambodzsa helye változatlanul maradjon üresen. A miniszteri konferencián elnöklő indiai külügyminiszter, Naraszimha Rao közölte. hogy további konzultációkat folytat a kérdésben. „Türelemre és kitartásra van szükség a megfelelő megoldás elérésére" — mondta a miniszter. Mint ismeretes, a havannai csúcskonferencián megállapodás született arra vonatkozóan, hogy nem ismerik el a Pol Pot-rezsim tagságát. Ugyanakkor a tagállamok egy része a törvényes kambodzsai kormány tagságának jogosságát is vitatta, igy végül egyetértés született arról, hogy további döntésig a helyet üresen tartják. Hasonló megállapodást javasoltak most Üj-Delhiben, ennek elfogadását azonban elsősorban a mozgalomban részt vevő ASEAN -országok akadályozzák. A Patriot című haladó indiai lap értesülése szerint az akció hátterében Washington áll: az Egyesült Államok több diplomatát, köztük Kirkpatrick ENSZ-nagykövet egy közvetlen munkatársát küldte e célból Üj-Delhibe. s az amerikai diplomaták konzultációt folytattak a szingapúri delegációval, amely a megállapodás megakadályozóinak szószólója. Bizonyos problémák maradtak fenn a csúcskonferencia fufikcióihak elosztását illetően is, ezek azonban várhatóan nem okoznak komolyabb gondot. Szombaton délután a miniszterek újabb ülése már végleges döntést hozott. Folytatta munkáját a konferencia politikai és gazdasági bizottsága is, amslv a találkozó elé kerülő dokumentumokat készíti elő. Forradaiomelméletének komplex jellege Izrael—Libanon Alternatív javaslatok BP Kairó (MTT) Izrael most má: hajlandó fontolóra venni a lioanor.i csapatkivonásra lett „alternatív javaslatokat' — jelentette ki Jichak Samir külügyminiszter. Samir a hadsereg rádióadójának nyilatkozott. miután összegezte az izraeli—libanoni—amerikai tanácskozások állását Philip Habibbal, Reagan elnök különmegbizottjával. Habib a megbeszélés után jelentéstételre hazautazott. Samir — mint mondotta — bízik abban, hogy a Libanon-tárgyalások „hamarosan eredményre vezethetnek", bár — fűzte hozzá — arról nem lehet szó. hogy Izrael beleegyezzék Dél-Libanon ENSZ-erők által történő ellenőrzesébe, mivel ez a múltban nem vált be. Samir azt is állította, hogy Szíriával szemben Izraelnek nincsenek támadó szándékai, és hogy Szíria arab szövetségeseivel szemben sem táplál Izrael ilyen ártó szándékokat. A marxi forradalomelmélet a száz éve lezárult életmű alapvető fejezetei közé tartozik. Kialakulása az 1840-es évtized elején kezdődött. 1842. őszén Marx átvette a ..Rheinische Zeitung" irányítását. amely azidőtájt éppen un „forradalmi eszmék" terjesztésével foglalkozott, aminek következtében a cenzor gyakran sokmindent kihúzott a lapból. Marx óriási igényekkel lépett fel a szerzőkkel szemben. Arnold Rtigenak írja 1842. november 30-án: „Ugyanannyit, mint a cenzor. magam is bátor' 'tnm törölni, mert Meyen es társai halomszámra küldtek nekünk világfelforgatással terhes és gondolatszegénv ömlengéseket, pongyola stílusban ' odakenve. megspékelve némi ateizmussal és kommunizmussal ' (amelvet ezek az urak sohasem tanulmányoztak)." A tudományos tárgyszerűség igényével fellépve az. újságot Marx a forradalmi demokrácia orgánumává tette közreműködésének viszonylag rövid ideje alatt. NSZK Kíre szavaznak ma? Kire szavaznak majd a nyugatnémet választópolgárok, akik ma feltehetően rekordszámban jelennek meg az urnáknál. Az NSZK településeinek utcáit plakáterdő borítja, s a választások előtti, háromórás televíziós vitában a pártvezérek még egyszer összefoglalták nézeteiket, megismételték ígéreteiket. s igyekeztek legjobb oldalukról bemutatkozni. A különbözó közvéleménykutató intézetek — rendszerint célzatos, a saját beállítottságuknak megfelelő — felmérései általában 43—ifi százalékot valószínűfateoek. a CDU—Criü-taak. 33 —43 százalékra- teszik a szociáldemokraták esélyeit, s eltéröleg nyilatkoznak arról. bejutnak-e a parlamentbe a szabaddemokraták és a zöldek az ötszázalékos szavazatszint elérésével. Egyébként elképzelhető, hogy a kereszténydemokrata szavazók közül lesznek, akik második szavazatukat az FDPre adják. Az NSZK választópolgárai ugyanis két szavazatot adnak le, egyet a körzetükben levó jelöltek valamelyikére, s a másikat az országos listára, itt játszik közre az 5 százalékos határ. Ha ugyanis az FDP FUfiúSUtm* • paíiámawóe. nem veszik el a polgári koalíció számára esetleg 3,5— 4.5 százaléknyi szavazat, és vannak, akik szívesebben látnák Genschért a külügyminiszteri székben. mint egy tiszta uniópárti kabinetben Strausst. A politikai képletek mindenesetre négy lehetőséget vetnek fel. A jelenlegi kereszténydemokrata—szabaddemokrata szövetség folytatódását: egy tiszta CDU—CSU-kormányt: SPDkormányt a zöldek hallgatólagos támogatásával; végül egy patthelyzetet, amely gyakorlatilag „kormányozhatattan&ásot* jelentene. A XIX. század harmincas-negyvenes éveiben, szórványosan bár, de egyre erőteljesebbé vált a munkásság önálló — nem csupán a polgársághoz kapcsolódó — harca, s 1842-re elérte Angliában fejlődésériek csúcsát a, chartista mozgalomban. Ez a politikai tömegmozgalom sok tekintetJpjta a marxizmus glökéjízívése volt. Mindenesetre látszott, hogv a korábban kialakult szocialista eszmék összekapcsolódtak a ' munkásmozgalommal. Marx világszemléletének és gondolkodásmódjának fejlődése szempontjából ez a körülmény döntőnek bizonyult. Körülbelül ettől az idaszaktól jelenik meg a kommunizmus mint probléma a marxi életműben. Az 1840-es évek nagy elméleti felfedezéseinek felsorolása nélkül is megemlíthetjük. hogy a „Német ideológia". hires gondolata a kommunizmus mozgalomjellegéről csak a munkásmozgalom és a szocialista eszme összekapcsolódásának felismerése révén volt megragadható. Mivolt ez a szocialista (eszme? Mindenekelőtt a koI rabeli francia utópista szo| cializmus csúcsteljesítménye, amely a jövő társadalmának különböző elképzeléseit és terveit tartalmazta. A legismertebb írások erről a jövőről Proudhon ,.Mi a tulajdon". Louis Blanc ..A munka megszervezése", Lerou.r „Az emberiségről, elvéről és jövőjéről", Cabet „Ikáriai utazás". Pillát „A kommunizmus nem utó1 pia", Dezamy ,.A közösség kódexe" című müvei voltak. Marxnak az volt a véleménye hogy nem volna helyes bármelyik meglevő doktrína támogatásával növelni az egyébként uralkodó eszmei-politikai zűrzavart, hanem a régi világ kritikája útján kell megtalálni az újat. Nem új doktrínát kel] alkotni hanem a társadalom komplex vizsgálata lévén meg kel] keresni azt az eröt. amelv a történelmileg újat hordozza Ez az új társadalmi erő a proletariátus mint osztály, amelynek elemzése Marx egész életművén végigvonul, miközben a kép folyamatosan gazdagodik, ez az az erő. amelv történelmileg képes. és hivatott az emberi emancipáció megvalósítására. Éhhez a? ered mén vhez Marx a hegelj filozófia és a Feuerbach-féle antropológiai materializmus bírálata neveti jutott el. Ezen a ponton — részben saját elemzései, részben Engels „A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata" című cikke nyomán — világossá válik előtte, hogy a tulajdonképpeni emberi viszonyok alapkérdéseire a k válasz lényege a politikai gazdaságtanban keresendő. Ennek a munkának az eredménye a „Gazdasági-filozófiai kéziratok" 1844-ben. (Ez a mű csak megírása után 88 évvel jelent meg. azóta is tartó elméleti, ideológiai vitákat váltva ki.) Ez az első komplex Marxmű abban az értelemben, hogy a „Kéziratok" tartalmazzák először mindhárom kcsöbbi alkotórész addig összegyúlt tapasztalatait. Marx ebben a művében a közgazdaságtani vizsgálatok történeti megalapozottságú filozófiai összegzését adja. • Az „elidegenült munka" kategóriája heurisztikus jelentőségű, mert a kor társadalmának összes gazdasági folyamatait összefoglalja. 1844-re tehát Marx filozófiai, közgazdasági és politikai nézetei kölcsönhatásba kerültek egymással, lehetővé téve egy új elméleti szintézis megalkotását. Az utópista szocializmus meghaladása létrejön a proletariátus történelmi hivátásának felfedezésével és megfogalmazásával (A hegeli jogfilozófia bírálatahoz írott bevezetőben), a klasszikus angol polgári közgazdaságtan bírálata is megkezdődik (a ..Kéziratok "-tfalh az újhegeliánusok és Feuerbach bírálata pedig kiteljesedik- a „Német ideológiában". A ..Német ideológiával" tulajdonképpen már adva van a marxi forradalomelmélet, amelynek a kontrollja csak valóságos forradalomban. a forradalom elemzése révén történhet meg. Nem azt jelenti ez, hogv Marx korábban nem foglalkozott ilyesmivel. hiszen közismert. hogv micsoda részletességgel ismerte a nagv francia forradalom történetét (a „Konvent" történetét is meg akaj-ta írni). Az 1848-as forradalmak bukasa után egy újabb forradalom kilátásai Európa fejlett országaiban hosszú ideig nem jelentettek problémát a gyakorlati politikában. Az európai tőkésországok közvetlen jövője a munkásosztály független tömegpártjainak létrehozásától függött. Ez az állapot különösen a Párizsi Kommün bukása utáni periódusban vehető szemügyre. A forradalmi munkásmozgalom európai súlypontja fokozatosan tolódott kelet felé Ez a körülmény azt jelentette, hogy a forradalmi perspektívák a burzsoá társadalomnak inkább a peremén. semmint a középpontjában kezdenek kibontakozni. Marx az 186'0-as évek végétől. „A tőke" első kötetének megjelenése után kezdett komolyan foglalkozni a töke megdöntésére iránvuló stratégia indirekt megközelítésével. Az indirekt megközelítés ebben az összefüggésben azt jelenti, hogv meg kelleti vizsgálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek mentén a prekapitalista maradványok és tőkés termelési mód elemei összefonódtak, sok esetben új elméleti problémákat is felvetve. A stratégia megújításának a szükségességére Marx három vonalon mutatott rá — a gyarmati forradalom. Oroszország és az Egyesült Államok esetében *— amelyek közül, mint E. J. HobsbatdMi megjegyzi, „kelta prófétai meglátásnak, egv pedig tévesnek bizonyult." A gyarmati mozgalmakat úgy tekintették. mint az európai burzsoá államok; forradalmainak katalizátorait. Oroszország jelentőségét azonban lényegesen nagyobbnak látta. A többékevésbé ősi formában létező oroszországi falusi földközösség vizsgálatával, valamint az 1861-es. lényegében burzsoá tartalmú, cári földreform következményeinek elemzésével kezd foglalkozni — ennek érdekében oroszul is megtanul —, és a következő eredményre jut: „Oroszországban a körülmények egyedülálló összejátszása következtében az országos méretekben még fennálló földközösség fokozatosan levetheti ősi vonásait és közvetlenül kifejlődhetik országos méretekben a kollektív termelés elemeként. Éppen a tőkés termeléssel való egvidejű fennállása következtében elsajátíthatja annak összes pozitív vívmányait, mégpedig anélkül, hogy átmenne annak borzalmas viszontagságain. Oroszország nem él elszigetelten a modern világtól, és nem is prédája valamely hódítónak, mint Kelet-India.' Ez azt jelenti, hogv megszüntetve megőrizhető a falusi földközösség tókommunisztikus" tartalma, vagyis a tulajdon meglevő kollektivtása a tőkés termelés eredményeinek a felhasználásával elvilég lehetővé teszi a munka magas színvonalú társadalmasítását. Ennek a lehetőségnek azonban megvannak a maga szigorú történetpolitikai feltételei. Erre Marx — megadva egyben a választ az orosz forradalmárok kérdésére — a Kommunista Kiáltvány 1882-es előszavában tér vissza utoljára: „Oroszországban azonban azt látjuk, hogy kifejlődött polgári földtulajdon mellett a földnek nagyobbik fele a parasztok közös birtokéban van Az ^ kérdés most: átmehet-e az orosz obsesina — a föld ősrégi, közös birtoklásának egyik jóllehet erősen megrendült formája, közvetlenül a közös birtoklás magasabb, kommunista formájába, vagv ellenkezőleg, végig kell-e előbb mennie ugyanazon a felbomlási folyamaton, amelv a Nyugat történelmi fejlődését alkotja? Az egyetlen válasz, amely erre manapság lehetséges a következő: ha az orosz forradalom jeladás lesz egv nyugati proletárforradalomra. úgy, hogv a kettő egymást kiegészíti, akkor a mostani orosz közös földtulajdon kiindulópontja lehet egy kommunista fejlődésnek." Marxnak ez a gondolatmenete legalább három szempontból döntő fontosságúnak bizonyult. Először is megvilágította azt a történelmi fejleményt, hogv a forradalmasodé Oroszország világszerte megváltoztatta a forradalmak kilátásait. Másodszor rámulatott, hogy a prekapitalista — tulajdonképpen; ázsiai — és tőkés termelési mód összefonódásából olyan gazdaságtani, társadalomelméleti és politikai problémák nőnek ki, amelyeknek az ő korábbi munkásságában nincs kézenfekvő. deklaratív megoL dása, azaz új kutatásokra van szükség. Harmadszor — akarva, akaratlanul — elindította a formációelméiét egyik legjelentősebb. ha nem a legjelentősebb lavináját, az ázsiai termelési mód értelmezésének a vitáját. latvaa