Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

116 Szombat, 1983, március 5. A tanácstagi beszámolók kővetkező heti programját a2 alábbiakban ismertetjük: Március 7-én, hétfőn dél­, után 5 órakor a 75-ös szá­mú körzet lakóinak Gálfi Lajos tart beszámolót a Zalka Máté Altalános Isko­lában, a 82-es körzet lakói­nak Balogh Mihály a MüM 600. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézetben, a 10-es körzet" lakóinak dr. Török László a Ságvári Endre gimnáziumban, a 68-as kör­zet lakóinak Bozóki István a gedói általános iskolában, a UO-es körzet lakóinak dr. Király Dezső, a ságváritele­pi általános iskolában és a il2-es körzet lakóinak Sa­vanya Miklós a hattyastele­pi általános iskolában. Ugyanezen a napon délután íél 6-kor a 31-es körzet la­kói Sirián Gábort hallgat­hatják meg a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskolában, a 73-as körzet lakói Lányi Istvánt a rókusi általános iskolában, és a 99-es körzet lakói Szilágyiné Miklós Ilo­nát a Gagarin általános is­kolában. ' Március 8-án, kedden dél­után 5 órakor Nagy Ká­rolyné tanácstag a 26-os körzet lakóinak tart beszá­Tanácstagi beszámolók mólót a Mező Imre Általá­nos iskolában, Stanics Béla az 55-ös körzet lakóinak a Gera Sándor Általános Is­kolában, dr. Juratovics Aladár a 62-es körzet Lakói­nak Algyön. a munkásszál­lóban. A 35-ös körzetben la­kók ugyanezen a napon dél­utón 6 órakor Szirovicza Ernőt hallgathatják meg a Tömörkény István Művelő­dési Házban. Március 9-én, szerdán dél-, után 6 órakor dr. Tóth Ká­roly tart beszámolót a 32­es körzetben lakóknak a Rózsa Ferenc sugárúti álta­lános iskolában. Maszlag Józsefné és Leiéné Gonda Irén a 63-as, 64-es körzet lakóinak az algyői ügyfél­szolgálati irodában. Március 10-én, csütörtö­kön délután 5 órakor a 2-es körzet lakóinak dr. Bánfalvi Géza tart beszá­molót a Vedres István Épí­tőipari Szakközépiskolában, a 22-es körzet lakóinak dh Alföldi Lajos a Kiss Fe­renc Erdészeti Szakközépis­kolában, a 42-es körzet la­kóinak Kis Sándorné a fel­sővárosi általános iskolában es a 77-es körzet lakóinak Mészáros János, az MSZMP rókusi székházában. Ugyan­ezen a napion fél 6-kor a 71-es választókörzet lakói­nak Falat László tart be­számolót a gedói általános iskolában, "ugyancsak csü­törtökön délután 6 órakor a 33-as körzet lakóinak Ballá Ferenc az Ifjú Gárda Nevelőotthonban, a 37-es körzet lakóinak Mendebaba Rado a Tisza—Maros Szög Tsz-ben, a 66-os körzet la­kóinak Paronai János Al­gyön, a rákóczitelepi tsz­irodában. Március 11-én, pénteken délután 5 órakor Tóth Zsu­zsanna tart előadást a 39-es körzetben lakóknak a Ti­sza-parti gimnáziumban, Deák Ferenc a 83-as körzet­ben lakóknak a Móra Fe­renc Általános Iskolában. Ugyanezen a napon délután 6 órakor az 52-es körzet la­kói a Tarján 4-es számú ál­talános iskolában hallgat­hatják meg tanácstagjukat, Tóth Antalt. Megméretett és... Kiállítási napló Szegedi műfordító dél-uráli kapcsolatairól Végtelen gyermekkor cím­mel .jelentette meg az Euró­pa Könyvkiadó és az ung­vári Kárpáti Kiadó Moszlaj Kerim baskir iró regényét. A kötet el is tűnt volna a könyvkiadás hatalmas ára­mában, ha nem tudom meg róla, hogy ez az első olyan könyv, amelyet eredeti bas­kir nyelvből fordítottak, mégpedig szegedi műfordí­tó, Torma József, aki az Élelmiszeripari Főiskola nyelvi lektorátusának veze­tője, a Körösi Csorna Társa­ság szegedi tagozatának tit­kára. A regény az Urál déli ré­szén, a Volga és a Káma ta­lálkozásánál élő kis nép szo­kásvilágába, hagyományaiba vezet el bennünket. Az élet izgalmas és tragikus esemé­nyeit sorjáztatja életrajzi ihletésű történetében a szer­ző. Bűn és bűnhődés, öröm és kegyetlenség, meseszövés és szociografikus pontosság, kitűnő jellemábrázolás és lírával átitatott egzotikum jellemzi a munkát. * — Miként került kapcso­latba e távoli kis nép nyel­vével? — Világéletemben orien­ban messzemenően felhasz­náltam baskir nyelvjárási és néprajzi gyűjtőmunkám eredményeit. Igen solf a ha­sonlóság a két nép élete kö­zött, például nemely étel, a mezőgazdasági munkák egy része, a kalákázás. a fonóbe­li szokások stb. Mindezt persze erősen áthatja a több száz éves iszlám vallás melynek nagy szerepe volt nemzeti létük megőrzésé­ben, az egykori oroszosító törekvésekkel szemben. A nyelvjárásban az iró erede­ti anyanyelvén íródott rész­leteket az én anyanyelve­men, dél-alföldi ö-ző nyelv­járásban adtam vissza. Az orosz eredetű szavak fordí­tásában a magyar nyelv szláv jövevényszavait hasz­náltam. Ha baskir szót al­kalmazott a szerző az ör­dögre, magyarul is ördögöt írtam, ha azonban arab ere­detű sátán állt az eredeti szövegben, én is ennél ma­radtam. Különösen ügyel­tem arra, hogyha a szó ma­gyar megíelelőjének van töroK eredetű szinonimája,, azt használtam. Egy dolog­ban eltér a regény nyelve a magyarétól — ott köznapiak még például az állattartás­sal kapcsolatos azon fogal­mak és szavak, amelyek ná­lunk már néprajzi szakkife­jezések. * Mosztaj Kerim regényé­nek ez az első teljes kiadá­sa, mivel a könyv utolsó négy fejezete baskírul csak folyóiratban jelent meg. S ez nemcsak a Szovjetunió határain belül, de azon túl is az első baskir eredetiből készült fordítás. Torma Jó­zsef újabb munkákon dol­gozik. A JATE altaisztikai tanszékének Népek mesél sorozatában a tatár és csu­vas gyűjtemény után most készül a baskir mesecsokor. Tanítványaival pedig a bas­kir irodalom kistükrének megírásán dolgozik. T. E­Megérni es megmérettetni sadalmi közeg kólcsönviszo- számos olyan lehetséges ér- : talista akartam lenni. — két külön dolog. Van- nyainak sokrétűségét hogyan nak, akik soká, vannak, lehet a futó eszközeivel kép­akik gyorsan érnek. Ez. jó- ben megragadni, egy. a vi­szerével, magánügy. Köz- lagra sajátos módon érzé­üggyé akkor válik, ha vala- vkeny alkotó személyiség szű­ki vállalja a megmerettetés röjén át. Gyenes Kálmán, kockázatát, elhamarkodva, aki a DÉLÉP-nél dolgozik telmezés és kombináció is rejtőzik, amely tan túlmu­tat az eredeti szándékon. Hiszen a jó képek nyitott rendszerek is egyben. A szerző alighanem későn érő típus. Sok jó képére, kő­idében. vagy netán elkésve, hivatásszerűen, fotográfus- zös kiállítására emlékezhet­A megmerettetés módja pe- ként, jó néhány képiében nek n szegedd fotószerető, üig — amennyiben például képes izgalmasan, sőt kérné- kiállítóslátogató emberek az a képalkotó művészetek va- nyen véleményt alkotni a lamelyikéröL van szó — a világi-ól, amelyben él. S mi­kiállítás, amelyben a szerző vei tehetséges, e vélemény elmúlt évekből. Ö úgy tar­totta. most érdemes megren­deznie első önálló bemutat­még kozását ...könnyűnek találtatott legsajátabb szülötteit, szel- mögött sok képeben lemi édes gyermekeit mu­latja föl a nyilvánosságnak: íme. ez vagyok. Ezek a vi­lágról vallott hitem, néze­teim, s mindezek formába öntéséhez ezzel a formanyel­vi repertoárral rendelke­zem. A JATE klubjában a na- mező vizuális terei nélkül, Gyenes Kálmán vívódó tí- piákban nyílt meg Pethő csakis az arcra koncentráló pus. Rezdülésem tán az sem Bertalan Lét-kép című ki- kompozícióban. Komor, ko­látja ezt nyilvánvalónak, állítása. Szintén fotókat lát- moly, mosolygó, esett-esen­aki személyesen isineri. Leg- hat a néző a klub folyosó- d5 arcok sora De az ív följebb akkor, ha képekről in. Fotókat, melyekhez na- , _eváltalán beszélhetünk esik szó, főként, ha saját gyon is tudatos és átgondolt nd egy,JluiJdn meszei nei.unK fotóiról. Szerencsés alkotói szerzői attitűd, alapállás ós ilyenről —. amit leírnak, típusnak is mondhatnánk, világlátás tartozik. Olyan nagyon is bizonytalannak abból a szempontból, hogy képeket, amelyek a szerző Játszik a megvalósításban, sokkal inkább érzi. mint filozófiai mélységeket kime- . " kpn téátráiKnak elemző módon érti, amit esi- ritó pszichológusi látás, es z egyiK Kep tCdlransnaK nál. Érzi világát, s ez — al- gondolkodásmódja segített hat a műtermi megvilagt­kotó, képalkotó emberről lé- világra, vén szó — valóban szeren- Ha nem is szeretem a esés dolog. Nem kreál ön- megoldást. az érthetőség magának elveket, ^amelyeket kedvéért mégis ahhoz kell folyamodnom, hogy idézzek * szerzőnek a meghívóban megfogalmazott ars poeticá­végüi úgyis csak hiányosan hibásan volna képies átültet­ni a gyakorlatba. Nem. ft a képalkotó gyakorlat em­bere. aki meglehetős érze- jából, amely szerint: „Az kenyseggel reagálja az öt ember szerepeiben létezik, korulvevo világ moceanasa- , it. hangulatait, hogy kepben Szerepkmalatat a tarsada­jelenítse meg. pontos fotog- lom nyújtja... Ha megki­ráíiai eszköztár tökéletes sérli. hogy lehantsa magáról birtoklásával. Például az szerepeit( végül semmi sem olajmezőt, a lakótelepet. iparilanuló-iskolát, az alföl­marad. aminek a társadal­di vagy dunántúli táj új ar- nw létezésben értelme van. culatait, az életben adott De a semminek mégis van látványok legkülönfélébb emberi arca: a lét... Sze­modelljeit. . Valóban, nem repeiből kivetkezve az em­pusztán a lehetséges latvá- bert önmagát látjuk." S vé­nyok szegmenseit, hanem gül: „...a lét semmisségóig modelljeit. Mert rendelkezik lemezteleneden arcok nem azzal a képesseggel, hogy kuriózumok iöbbé. létünk valamilyen szempontból fon- lehetőségeként magunkra is­tos elemeit válogassa képei- merünk bennük. Döbberte­re a vilagnak. s az adott, tünk segítsen, hogy ne ez kiválasztott látványelemeket legyen tulajdon orcánk." úgy fogalmazza képpié, hogy E veretes. ftlozofikus~k51­az átalakítással nyert vizu- tői mondatokhoz természe­ális logikai rendszer vala- tesen képek is tartoznak, milyen módon adekvát le- Barna tónusú portrék, a re­hessen olyan szociológiai áiis-naturáiis megközelítés alapvetésű logikai szikémák- ihletettségében. Három, az kai, melyeket legföljebb emberi arcbói (pL szolari ­vaskos tanulmányokban le- záriéval), kibontakoztatható hetne fölvázolni. maszklehetőség vezeti be az Amit Gyenes Kálmán anyagot a kiállításon, hogy nyújt a November 7. Műve- aztán következzen a szerzői l'odési Házban most meg- szándék szerint a szerepek­nyílt kiállításának képeiben, böl fogant „maszkokat" le­mindenképpen izgalmas an- vetkőzött, „pucér" ember­nak. akit izgat, hogy ember arcok sora. Barna tónusok­ét, környezet, ember es üu> ban, a létezés tagadó. éttel­lásnak köszönhetően, a má­sik laposnak, a tónusok hiá­nya miatt, a harmadik pusz­tán regisztrációnak, semleges megjelenése következtében, litert homogén ugyan a szerzöi-elvi alapvetés, de nem homogén a megközelí­tes, s főként a megoldás módja, formanyelvi eszköz­tára. Márpedig a képet vé­gül is ez hitelesíti. S kér­dés, hogy az elvont szellemi alapokhoz megfelel-e a szerző által választott me­tódusok bármelyike is. Le­het, hogy a raszteres xerox "képi-formai autonomitása jobb lenne? Nem tudom. Csak annyit:: lehet az elvi a formavilág jo, szerencses alapvetés, ha megérzésével, kiérlelt formanyelvvel is ta­lálkozik. Hogy a szerzői alapállásban megfogalmazott és homogén módon ragad­hassa meg a világ lehetsé­ges szféráinak valamelyikét. Sz. I. I Krakkóban tanultam szansz­krit es perzsa nyelvet, majd Szegeden Róna-Tas András professzor altaiszti­ka tanszékén szereztem dip­lomát. Elsősorban a Volga vidéki török nyelvek érde­keltek. 1979-ben féléves ta­nulmányúton jártam Baski­riában, ahpl nemcsak nép­rajzi és nyelvjárási gyűjtő­munkát végeztem, de meg­ismerkedtem a baskir nép­költészettel és irodalorhmal is. Ennek az útnak eredmé­nye a Végtelen gyermekkor fordítói munkája. — Mit illene tudnunk Mosztaj kerimröl? — Először hadd tisztáz­zak egy félreértést. Mosztaj Kerim nevét orosz átírásban helytelenül Karimnak közöl­ték. Én az eredeti hangalak­hoz legközelebb álló ma­gyar átírást használom, s ez érvényes a regényben szereplő összes tulajdonnév­re. Mosztaj Kerim 1919-ben született a Baskir Autonóm Szovjet Szocialista Köztár­saság csismei járásának Klvs nevű falujában. A 89. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. Ufó­ban magam is részt vehet­tem. Az író a második vi­lágháborúban járt Erdély­ben és Magyarországon, s mint szinte minden baskir értelmiségi nemcsak ismeri a magyarság honfoglalás előtti történetét, de rendkí­vüli rokonszenvvel és test­véri szeretettel ragaszkodik hozzánk. Mindössze négyen viselik a köztársaság legna­gyobb irodalmi díját, a Bas­kiria Nemzeti Költője cí­met. A tollforgatót ott „a baskir szó mestereként" em­legetik, közöttük Mosztaj Kerim a legsokoldalúbb: regényeket, elbeszéléseket, verseket ir, drámáinak tu­catját játsszák az ottani színpadokon. Műveiből ze­nés színpadi mű és film is készült. A szovjet Írószövet­ség küldötteként két alka­lommal járt hazánkban. A nemzetközi Andersen-díj tu­lajdonosa. — A Végtelen gyermek­kor cimű •regény fordítása milyen szakmai feladatot, miihelyproblémákat jelen­tett? — A műnek ez az első külföldi fordítása. Munkam­Hétköznapok Mihály bácsi receptje A tétlenségtől, a magány­tól való félelem talán a leggyötrőbb, amely az idő múlásával hatalmába ke­rítheti az embert. Ettől az érzéstől valóban lehet szen­vedni. de van ennek or­vossága is. íme egy recept. Mihály bácsi 87 éves, nyugdíjas tengerészveterán. Fiatalon megjárta a hábo­rúk poklát, csaknem 50 éves koráig két ép lábbal. Mo6t csonka végtaggal nyomja az ágyat egy tarjá­ni lakásban, s hallása sem a már. A családot el­szólítják hétköznap a kül­világi kötelességek. Ilyen­kor csönd és mozdulatlan­ság ül a szobára ... Mihály bácsi magányában sirán­kozhatna is. kesereghetne is éppen. Csakhogy, nem ezt teszi. Varázsol. Körül­veszi magát fűzfa-, juhar­és akácfaágakkal, és el­szántan megpróbálja őket életre kelteni. Nem Pinoc­rio-figurát farag, mint me­sebeli társa, hanem virá­gokat. Ezerszirmú, pöndör­levelű virágokat. Aprólékos, türelmes, lassú munkával megkísérli utánozni a ter­mészetet. És a virágok most — hálából — értelmet ad­nak az'életének. „A virágfaragás művé­szetét még 1913—14. te­lén lestem el egy vándor fafaragótól Spalattóban, tengerészkatona koromban. Akkor gazdag katonai él­ményeim tárházába raktá­roztam ezt is. Nem hittem volna, hogy valaha is elő­veszem a feledés homá­lyából. 1953-ban gondol­tam egyet, jó lesz gondűző­nek, vagy talán egyszer a njnigdíj pótlására is..." Ügy tudom.' eddig pénzt nem hozott neki a konyhá­ra a virágfaragás. Gazda­gítani azért gazdagította, ha nem is forintokkal ki­fejezhető módon... „Pornográfia" a fűszeresnél Sortok - selyemből A szabadidő-ruházati cik- rak saját maguk is konfek­kek iránt egyre növekszik a cionált termékkel betörni a kereslet. A Magyar Selyem- szabadidő-ruházati piacra A ipari Vállalatnál évente több vállalat szentgotthárdi üze­százezer négyzetméter olyan mében. ahol egyebek közt anyagot gyártanak, amelyek- nyakkendőket és különböző bői a konfekcióipar különbö- női kendőket, sálakat készí­zö szabadidő-ruhákat készít, tenek, az idén megkezdték a Az tden azonban megpróbál- sortok variasát is. Egyszer volt, hol nem volt, valamikor régen, volt egyszer egy ici-pici bolt. Volt abban a boltban min­den friss és sima bőrű sár­garépa, gyökér, sáltól le­mosdatott óriási, egészséges krumplifejek kukucskáltak ki a zsákokból, ropogós tö­portők kellették magukat a tálcán, füstölt kolbászok il­lata áradt a levegőben. És ki kínálta mindezt? Jósá­gos tündér állt a pult mö­gött, mindenkihez volt ked­ves szava, és csak mosoly­gott, mosolygott... Mo­solygott az is, aki csak be­lépett. Ugy tartottak a kör­nyéken, ez az a bolt, ahol még mosolyt is mérnek. És halljanak csodát: ilyen üzlet nemcsak vala­mikor régen, nemcsak a mesében létezett. Van ne­künk is ilyen, most, itt Szegeden. Mennek is az emberek oda vásárolni. Mi történt a minap is? A sor­ban álló nadrágosok nem titkolt lelkesedéssel legel­tették szemüket a plaká­tokról rájuk néző. szó," ami szó, takarékos öltözetű leá­nyokon. A szép testű höl­gyek magyar, föltehetően engedélyezett nyomdaipart termékekhez adták itt-ott fedett idomaikat, melyek feledtették a férfiakkal a várakozás unalmas perce­it. Egyik nemembéli meg viccesen elégedetlenkedett, amiért nem gondoltak a női vásárlókra is... De egy nap szigorú levelet hozott a postás. írója föl­háborodottan tiltakozik a „pornográf" a „szégyentel­jes", „szennyes", „ronda, meztelen" plakátok miatt, és közli, messze ívben el­kerüli ezután ezt a bol­tot. Sajnálom szegényt. Saj­nálom, mért lényegtelen dőlgok miatt bosszankodik, holott éppen örülhetne is. Annak például, hogy eb­ben a szerződéses üzemel­tetésű boltban van bősé­gesen áru, hogy friss gyü­mölcsöt és zöldséget, óriá­si tojásokat, friss kenyeret és friss hentesárut kínál­nak, hogy tiszták a kosa­rak és tiszta a kövezet, hogy nem mászkálnak csó­tányok a liszteszacskók kö­zött, hogy hófehér köpeny­ben. mosolyogva szolgálják ki. És sajnálom. ho»v nem vette észre: az' ep fi -ként esztétikai érzéket nem ser­tő plakátok szomszédságá­ban ott lógnak az árjegy­zékek is: a visszaváltható üvegeké, a mirelit és a hentesáruké is. De efölötti örömömet, azt hiszem, nem helyettesítené az sem, ha történetesen füstölt sonkát vagy disznósajtot ábrázoló képekkel díszítenék a bolt falát. Chikán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents