Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

AZ M S ZóM P §,Z E G E D VÁR OSI BIZOTTSÁGÁN AK LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 54. szára 1983: március 5.; szombat Ára: 1,80 forint Asszonyok és lányok a békéért Megyei nőnapi ünnepség Csongrádon Iroda alakult Szállítások összehangolása A fuvareszközök hatéko- nevezett tarifőrszolgáltatást közúti közös teherszállításon nyabb kihasználására, a kö- (számlaelőkészítést és a fu- kívül mod nyílik a legalkal­zületi szállításoknál érvénye- varteljesítmények elszámoló- masabb fuvareszközök kivá­sítendő energiatakarékosság sát). Az év második felében lasztására, információs és elősegítésére tegnap, pénte- tervezik a közületi autóbu- piackutató feladatok ellátá­ken megalakult — szegedi szok szállítási feladatainak sára. Megalakulásával re­székhellyel — a Csongrád összehangolását is. mélhetően sikerül gyorsítani, megyei közúti fuvarkoordi- A fuvarkoordinációs iro- eredményesebbé tenni az nációs iroda. Az árufuvaro- da március 7-én. hétfőn kez- áruszállítást és rakodást, zási feladatok összehangold- di meg működését. Telefon- csökkenteni a holtidők az sát, a tehergépjárművek száma 22-270. telexen a üres kocsik miatti vesztesé­üres futásának csökkentését 082 415-ös számon hívható, geket. (Tavaly például a szolgáló — a 10-es Volán naponta 7 és 15 óra 30 perc Volán 67 megrendelőjének gesztorságával létrehozott — között. Az irodazárás után 37 ezer 683, vasúton érkező iroda 16 vállalat, intézmény és szombat-vasárnap a rae- vagy távozó vagonját kezei­aktív részvételével műkő- gyei diszpécserszolgálat (Ba- te, s az egy vasúti vagonra dik, de megrendelők le- kay Nándor utca 48., telefon: kifizetett kocsiálláspénz 16 hetnek azok a közületek is, 12-900, 11-750, telex: 082 242) forint 70 fillér volt...) melyek egyelőre nem szövet- fogadja a "megrendeléseket. A MÁV és a Volán közös keztek. nem alapítótagok. Ugyancsak a Bajcsy-Zsi- szo]galtatásait reggel 8 30_ Országosan is úttörő sze- linszky utca 28. szám alatt szmgaUatasalC reggel " J repet vállaltak a Bajcsy- kapott helyet a szintén pén- to1 délután 16.30-ig lehet Zsilinszky utca 28. szám teken alakult MÁV—Volán megrendelni;- hétvégeken a alatti Volán-irodában műkő- közös belföldi szállítmányé- pályaudvarokon van ügye* dő szolgálat munkatársai: zási iroda. A fuvarozási lgt (A t j & telefonsza_ marketing tevékenységet, a „lánc" így egy helyen, még­szállítási és rakodógép-kapa- hozzá a városközpontból mok: mindkét irodánál azo­citások koordinálását, úgy- szervezhető. A vasúti és a nosak.) Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Immár hagyománnyá vált, hogy Csongrád megyében minden évben más-más vá­ros, község ad otthont a megyei nőnapi ünnepségnek. Idén, a nemzetközi nőnap 73. évfordulója .alkalmából Csongrádon, az ifjúsági ház­ban rendezett ünnepséget a Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád Városi Bizott­sága. a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a KISZ megyei bizott­sága. A Himnusz elhangzása után Tóth Endre Asszonyok, gyönge nők című költemé­nyét Pozsár Ferenc szavalta el. majd a megjelenteket, a vendégeket, meghívottakat dr. Szucsán Sándor, az MSZMP Csongrád városi Bizottságának első titkára köszöntötte. Szólt a nők te­vékenységének fontosságáról a szocializmus építésében, s meleg szavakkal köszöntötte a megye városaiból, közsé­geiből érkezett asszonyokat, lányokat, akik kiemelkedő szerepet töltenek be politi­kai, gazdasági és társadalmi életünkben. Ezután Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi be­szédet. . A szervezett nőmozgalom létezése óta mindenkor meg­emlékeztek a nőkről — hangsúlyozta Duschek La­josné. Szocialista társadal­munkban azonban nem csu­pán ezen az egyetlen napon ismerik el a nők megválto­zott helyzetét, szerepét, ha­nem az év minden napján. Az asszonyoknak, ja lányok­nak is köszönhető, hogy éle­tünk egyre szebb, harmoni­kusabb. boldogabb; ők azok, akik a „gyengébb nem" jel­zőt meghazudtolóan váll­vetve harcolnak a férfiak­kal. A marxizmus—leniniz­mus elveinek gyakorlati al­kalmazása a nők teljes fel­szabadítását jelenti, ám be­látható, hogy a sok évszá­zados elmaradást rövid időn belül nem lehet pótolni. A fiatalság, az új generá­ció a múltat csak a történe­lemből ismeri. A Csongrád megyeiek már 1945-ben kiált­ványt intéztek az ország lá­nyaihoz, asszonyaihoz, amelyben az emberi jogok megvalósítására szólították fel áz egész társadalmat. Duschek Lajosné ünnepi be­szédét tartja. (Fotó: Pintér József) A felszabadulás után tulaj­donképpen másodszor dek­larálták az egyenlő jogokat, ám a magyar nők tudták, hogy számtalan tennivaló és feladat megvalósítása előtt állnak. Mit értek el a nők az el­múlt 38 esztendő alatt? A társadalom lehetőséget adott a gyengébbik nemnek az alkotó munkára. Ma or­szágunkban a foglalkoztatot­tak 46 százaléka nő. Nem fenyegeti a családokat a munkanélküliség. a létbi­zonytalanság. Minden haladó szellemű ember tudja, hogy a társadalom fejlődése nem csupán a nők vagy a fér­fiak, hanem mindkét nem együttes, összehangolt mun­kájától függ. A jelenlegi gaz­dasági helyzet megköveteli, hogy minden területen haté­konyabban dolgozzunk, ta­karékosabban éljünk. Ebben a feladatban a nők „orosz­lánrészt" vállalnak. Magyarországon a diplo­másoknak több mint 40 szú; 'Zaléka nő, amii igen örven­detes ám a fizikái dolgozók közül á nőknek csupán 28 százaléka rendelkezik szak­mai képesítéssel. E téren tehát akad még bőven ten­nivaló. s ugyanez vonatko­zik a Fiatalok nevelésére és a családvédelemre is. Fontos feladat a válások számának csökkentése és a családi élet megerősítése. A magyar nők megértet­ték pártunk és kormányunk elvárásait, s tavaly erről tet­tek tanúbizonyságot, hitet a nők Ilii országos konferen­ciáján. A férfiak tudják és elismerik, hogy a gyengéb­bik nem ma már nem gyen­gébb. hiszen a nőt többé nem lehet visszavinni csak a főzőkanál mellé, mert tevé­keny. alkotó munkájára egész társadalmunknak szüksége van. A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség tagja ha­zánk is. A 132 tagországot tömörítő szervezet elsődleges feladatának tekinti a béke megőrzését, minden lehetsé­ges eszközzel. Az NDN fel­hívására az 1983-as nemzet­közi nőnapot az egész vilá­gon a béke megőrzése je­gyében ünneplik. Az ünnepség második ré­szében az Alföld néptánc­együttes adott színvonalas műsor? a megyei ünnepség résztvevőinek. Domaszéki farmernadrág Mit nem adtak volna tíz­egynéhány éve a domaszé­ki kamaszok, ha kapni le­hetett volna farmernadrá­got. Most pedig ott a gyár­ja! Legalábbis egy aprócs­ka, de munkát adó és jöve­delmet hozó üzem a Szőlő­fürt Szakszövetkezet keze­lésében. A szakszövetkezet bérmunkában farmernadrá­got varr a Szegedi Ruháza­ti Szövetkezetnek. — Ebben a teremben ko­rábban konzervtelep műkö­dött, aztán paprikaválogató. Ez utóbbit kivittük az egyik külterületi iskolaépületbe, amikor eldőlt, hogy lesz varroda — mondja Szamos­vári Jenő, a szakszövetkezet főkönyvelője. — Mi szüksége van egy homoki szakszövetkezetnek farmerüzemre? — Szerény, de biztos nye­reségre számítunk. Ez az egyik indok. Sok olyan asz­szony lakik a községben, akik eddig eljártak a város­ba dolgozni. Pénzbe kerül a bérlet, időbe az utazás, ráadásul fárasztó is a min­dennapos ingázás. Ezért szí­vesebben jönnek ide dolgoz­ni, mint egy városi gyárba. A harmadik szempont pedig az, hogy az itt alkalmazott dolgozók egy hónapot a sző­lőtáblán is dolgoznak, eny­hítve ezzel a szőlőtermelés munkaerőgondjait. — Mennyiért varrnak egy nadrágot? — 70—80 forint körül fi­zet a ruházati szövetkezét, 15—20 százalék körüli ha­szonnal számolunk. Ez az idei induló esztendőre azt jelenti, hogy 1 millió 800 ezer forint árbevétel mellett 2—300 ezer forint nyeresé­get kalkuláltunk. A terem vasajtaját füg­göny segíti, hogy megtartsa a meleget. Csípős odakint az idő, de a varrógép mel­lett nem lehet vastag ruhá­ban görnyedni. Az asszo­nyok otthonosan mozognak már az asztalok között. A függönnyel elkerített „iro­dában" Ördögh Zoltánnét és Papp Kálmánt kérdezem: — Hányan dolgoznak a varrodában? — Húszan. De az influen­za most alaposan megritkí­totta a sorokat. — Milyen szakképzettség szükséges ehhez a munká­hoz? — Van szakmunkásunk is, a többség azonban betaní­tott munkás. Közülük is akad, aki már másutt vég­zett hasonló munkát, de van, aki itt ült először var­rógéphez. — Ha a szakképzettség nem fontos, mi kell hát hoz­zá? — Érzék! A munka nem különösen bonyolult. Előre szabott River Blue nadráganyagot kell kész nadrággá varrni. — Mit lehet rajta elron­tani? — Például: aránytalanok lesznek a tűzések. Vagy kis­sé bonyolultabb a sliccké­szítés. Kezdőknek kötősávbt sem könnyű készíteni. Ne­hezíti a munkát, hogy bon­tani nem lehet, a farmer­anyagon meglátszik a tű he­lye. — Sokat elrontottak? — Betanuláskor termé­szetes, hogy akad sikertelen kísérlet. Mindenki nagyon figyelt, inkább lassabban haladnak, minthogy elront­sák. Egy nap a húsz dolgo­zónak 124 nadrágot kelle­ne készítenie. Januáv eiw» napjaiban kezdtük a mun­kát, most már naponta több mint nyolcvan nadrág a tel­jesítményünk. — Szabni nem tudnának? — Megfelelő mintával, géppel igen. De ezt elvégzi a szövetkezet Szegeden. Az anyagot különben a KSZV gyártja, olykor kevesebbet kap belőle a szövetkezet, mint amennyit konfekcio­nálni tudna. Ez azért van, mert népszerű az anyag, ke­lendőek a belőle készült ru­hák. — Mennyit keresnek? — Még nagyon az elején vagyunk. Nyilván az egyéni teljesítmények is különböző­ek lesznek, ha azonban tel­jesíteni tudjuk a normát, 2 ezer 500—3 ezer forint kö­rüli jövedelemre számíthat­nak az itt dolgozók. S ami előny: helyben van a mun­kahely, ha itt lejár a mun­kaidő, még a háztájiban is jut idő elvégezni az ottani teendőket. T. I. Jubileumi tudományos ülés A szegedi és a szabadkai kórház 15 éve kötött együtt­működési szerződést. Tegnap délután immár a második kétnyelvű tudományos ülés­re került sor Szegeden az l-es Kórházban. Ezúttal a két intézmény szülészei és nőgyógyászai tartottak esz­mecserét. Hat előadás hang­zott el A jugoszláv felet dr. Szekér Lajos, az Észak-Bac^ kai Társulat Munka Szerve­zet igazgatója, dr. Vukovics Milán, a városi egészségügyi központ igazgatója. dr. Zrnics Spiró, a városi anya­és csecsemővédelmi szolgálat vezetője, és dr. Milovan Kapor, a szabadkai szülé­szeti-nőgyógyászati osztály primáriusa képviselte a tu­dományos ülésen. A megber szélesen dr. Bódis Lajos, címzetes egyetemi tanár, a kórház szülészeti és nőgyó­gyászati osztályának vezető­je és dr. Miíovan Kapor el­nökölt, ' A tudományos tanácsko­záson szó volt a koraszülé­sek megelőzéséről, a császár­metszésekről. és több más orvosi kérdésről. Űjdansült munkásnők a domaszéki varrodában

Next

/
Thumbnails
Contents