Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

Szombat, 19S3. március 5. TYIHONOV ÉS OLSZOWSKI MEGBESZÉLÉSEI Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke pénteken Moszkvában fogadta Stefan Olszowskit, a LEMP KB PB tagját, a Lengyel Népköz­társaság külügyminiszterét. ÚJRAVÁLASZTOTTÁK NIMERIT A Szudáni Szocialista Unió, az ország egyetlen le­gális politikai pártja, isméi elnökévé választotta Gaafar Nimerit. O volt az egyetlen jelölt. 1971. óta ezúttal har­madszor választották .meg er­re a tisztségre. KII'RIANU ÉS PAPANDREU TALÁLKOZÓJA Kétprás meg beszélést tar­tott Athénban Andreasz Pa­pandreu görög miniszterel­nök és Szpirosz Kiprianu cip­i-usi elnök. INDIAI ŰRHAJÓSOK Megkezdődött a Csillagvá­rosban tartózkodó két indiai űrhajósjelölt közvetlen szak­mai felkészülése a jövő év­i-e tervezett közös szovjet— indiai űrrepülésre. Rakes Sarma és Ravis Malhotra a múlt év őszén érkezett a Szovjetunióba. FINN NEMZETGYŰLÉS Mauno Koivisto finn köz­társasági elnök záróbeszé­dével véget ért a finn nem­zetgyűlés ülésszaka — az utolsó a március 20—21 -én sorra kerülő parlamenti vá­lasztások előtt. „ANTONQV-ÜGY" Bojan Trajkov, a BTA hír­ügynökség vezérigazgatója pénteken Szófiában sajtó­konferencián foglalkozott a Rómában alaptalanul letar­tóztatott Szergej Antonov bolgár állampolgár ügyével. Rámutatott," hogy' újab­ban Antonovot már a Lech Walese elleni merénylettérv­ben való részvétellel is gya­núsítják. ' VÁLASZTÁSOK SALVADORBAN A salvadori kormány haj­landó három hónappal elő­rehozni, vagyis 1983. decem­berre kitűzni az eredetileg 1984. márciusára tervezett elnök- és parlamenti vá­lasztásokat — jelentették ki salvadori vezető politikusok. MERÉNYLETEK AFGANISZTÁNBAN Kabulban pentek reggel emberáldozatokat követelő pokolgépes merényletek tör­téntek. Az egyik robbanás során három ember, köztük két kisgyermek, vesztette életét. MAGYAR—KLNAI EGYEZMÉNY A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban, pénteken Ambrus János és Csen Csie külkereskedelmi miniszter­helyettesek aláírták az 1983­ra szóló magyar—kínai áru­csere-forgalmi és fizetési egyezményt. LELEPLEZÉSEK A lengyel állambiztonsági sfcolgálat az ország déli ré­szén levő Jastrzebieben és környékén több illegális cso­portot leplezett le, amelyek tagjai az elmúlt év folya­mán államellenes kiadvá­nyokat terjesztettek, táma­dásokra készültek ipari ob­jektumok és középületek el­len. SPANYOL TERRORIZMUS Madridban készültségbe helyezték az állambiztonsági erőket, valamir.t a terroriz­mus felszámolására alakult különleges egységeket. A kormány szóvivőjének pén­tek déli bejelentése szerint a hatóságok tudomására ju­tott, hogy az ETA baszk ter­rorszervezet akciókra készül a spanyol fővárosban. CISZ JORDÁNIA Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár nyugtalansá­gának adott hangot a Cisz­jordániában kialakult hely­zet miatt, ós követelte a kör­zettel kapcsolatos ENSZ-ha­tározatok maradéktalan tisz­teletben tartását OKP-kongresszus Demokratikus utat kívánnak 3 Milánó (MTI) szély, . hogy csupán jelszóvá Az Olasz Kommunista válik a politikai célkitűzés. Párt milánói kongresszu- Germano Marri, Umbria sán az olasz politikai pár- tartomány tanácsának elnö­tok vezetőié volt az elsőbb- ke szerint a demokratikus ség a szónoki emelvényen, alternatíva „az olasz nép Egy meghívott pártnak, a kereszténydemokratáknak millióinak reményét teste­síti meg", éppen ezért szük­viszont magyarázkodniuk ségszerű, hogy olyan konk­kellett, miért nem éltek a felkínált lehetőséggel. A Kereszténydemokrata Párt érdekeivel, küldöttsége — a többi párt­tal ellentétben — már nem vett részt a kongresszuson. Roberto Mazzotta főtitkár­helyettes a távolmaradást, rét tartalommal töltsék meg, amely találkozik a közösség Ezt hangoztatta Marco Furrtagalli, az olasz kommu­nista ifjúsági szövetség fő­titkára is, aki arra hívta fel •i nártluk részéről elmaradt 3 fi§yelmet' hogy a tömege­•.'. ,pa':J. . res el, , GlJm,a ?.m ket kell az alternatíva fő­üdvözletet azzal indokolta, , _ ,. , . ,. szereplőjévé tenni ahhoz, hórgy Berhnguer beszamolo- hog/az eddigiektől eltérő jában „semmi nem hangzó k lat alakuljon ki a kü_ el, ami arra késztette volt M társadalmi erők kö_ a part vezetőit, hogy szakit­sanak a hagyománnyal és felszólaljanak az OKP kong­resszusán". Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége, A/. OKP kongresszusi amely Korofn Mihály, a Po­küldöttei egyébként elsősor- litikai Bizottság tagja, a ban a demokratikus altér- Központi Bizottság titkára natíva problémájával fog- vezetésével részt vesz az lalkoztak. Többen is kifej- Olasz Kommunista Párt Mi­tették, hogy pontosan meg lánóban folyó XVI. kong­kell határozni a pártnak ezt resszusán, péntek délután a döntő fontosságú javasla- több más delegációval együtt tát, különben fennáll a ve- látogatást tett Paviában. NSZK Választások előtt EJ Bonn (MTI) A vasárnapi nyugatnémet jelentene a választás kampányának zá- Schmidt-korszak róakkordjaként több mint hatalmon maradása egyet Brandt— reformjai­nak visszavételével. A kor­háromórás televíziós vitát mánypártok képviselői vl­folytatott a CDU, a CSU, az szont azt állították, hogy az FDP elnöke, illetve az SPD SPD csak a zöldek támoga­kancellárjelöltje. A zöld tásával kerülhetne újra ha­baloldali tömegmozgalom talomra, ami az NSZK tár­többszöri tiltakozás ellené- sadalmi rendszerének gvö­balra maga re sem képviseltethette ma- keres átalakulását, gát. vonna • 'A' - vitában, amelyet' becs­lések szerint 30—35 millióan tekintettek meg, Hans-Jo­chen Vogel. az SPD kanceí­lárjelöltje állami beruházá­si program megvalósítását !ej°Ur<;' sürgette az NSZK első szá­mú belpolitikai problémája, a munkanélküliség leküzdé­sére. Helmut Kohl. a CDU, • Franz Josef Strauss, a CSU arra szólította fel okét, hogy csúszását után. Ezúttal is heves vita zaj­lott le Strauss és Genscher között a választások kime­netelét eldöntő második hanem valamely vártra) leadott szavazatoknál. Strauss óvta a választókat az FDP „lopa­kodó propagandájától", s és Hans-Dietrich Genscher, az FDP elnöke a magántő­mindkét szavazatukat az uniópártokra adják. Vogel ke támogatását, a tőkének szerint azok a választók. nyújtandó adókedvezmé­nyeket szorgalmazta. Vogel annak a vélemé­akik emlékeznek az FDP 1980-as választási ígéretére, Helmut Schmidt melletti el­kötelezettségére, ezúttal nem nyének adott hangot, hogy a fognak az ígéretét megszegő Kohl—Genscher-kormány FDP-re szavazni. India I coíisslstekezlefri o Új-Delhi (AFP) rel tárgyalt Üj-Delhiben Af . Az el nem kötelezett or- ganisztánról, az iraki-iráni j .^nak "ttszteletre méltó' Iszagok külügyminiszterei háborúról és a közel-keleti j lamint a rpénteken folytattak Uj-Del- konfliktusról. hiben a jövő héten kezdődő csúcsértekezlet előkészítését. Hivatalosan közölték, hogy a csúcstalálkozón 66 állam­és kormányfő vesz majd részt. Az el nem kötelezet­tek mozgalmának többi tag­országát alacsonyabb ' szintű küldöttségek fogják képvi­selni Űj-DeLhiben. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök az algériai hír­ügynökségnek adott nyilat­kozatában elvetette azokat a vádakat, amelyek szerint az el nem kötelezettek moz­galma eltért volna eredeti elveitől. Gazdasági kérdések­kel kapcsolatban leszögezte, hogy a fejlődő országoknak juttatott segélyeket nem le­het „kegyes adománynak" te­kinteni, hiszen az iparoso­dott országoknak is érde­kük, hogy segítsék fejlődő partnereiket. Az együttmű­ködés mindkét felet erősíti — vélekedett az indiai kor­mányfő. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Naraszimha Rao indiai külügyminiszter­Marx évszázada Társadalomfilozófiájának aktualitása A polgári filozófia, ideo- védés feladatát, sokáig a szerepet, tölt be a társadal­lógia és társadalomtudomá- gyorsabb és látványosabb mi létszférában. Illetőleg a nyi gondolkodás sokáig egy- eredmények csalóka remé- munka kategóriájának elem­szerűen nem vett tudomást' nyében. • akarva, "nem akar- zését kell középpontba állí­a marxi társadalomíUozó- va leegyszerűsítettek az ere- lania minden társadalomon­fiai gondolatokról. Legalább- deti gondolatok lényegét, il- tológia-kutatásnak. Ugyanis is érdemben nem foglalko- letőleg mélységét. Ahelyett, a munka minden társadalmi zott azokkal. Lényegében a hogy megértették és még- gyakorlat modellje, minden szocializmus törtenelmi érttették volna a -klasszikus társadalmi tevékenység^ szer­színre lépése után és az új tanítás gazdagságát, dialek- kezetének „mintázata'; a társadalom szemmel látható tikájgt, s ezen az alapon társadalom alapjelensege. eredményei hatására kezdett fogtak volna hozzá a való- Minc.jz pedig arra az okra komolyabb érdeklődést mu- ság új tényei nek filozófiai vezethető vissza, hogy a tatni a marxi történelem- és feldolgozásához, különféle munka a szerves és a társa­társadalomfilozófia kérdései dogmatikus magyarázatokkal daJmi létszfera átmeneti kep­iránt. próbálták elmélet és gva- ződmenye, osformaja. korlat ellentmondásait fel- Ha mármost tüzetesebben Ma már elmondható, az 0idank s bár igaz, eközben szemügyre vesszük a marxi utóbbi évtizedekre a Marx- összességében javultak a elképzelést üjmire egyéb­kutatások valoságos divatja marxi eszmék meg- és el- ként éppen Lukács sajátos jött létre. Azonban ezek a ismerésének nemzetközi és kiindulópontja, illetőleg az — végső soron idealista vi- nemze1j feltételei, ugyan- ebből a választásból eredő, lágnézeti alapon nyugvó — akkor _ más oldalról — de itt nem elemezhető kö­munkálatok jórészt a marxi csőként js a klasszikus ta- vetkezményei késztethetnek társadalomfilozófia durva nítas vonzereje. Tudniillik bennünket), akkor nem ne­meghamisítását hozhattak éppen azáltal, hogy az ere-' héz felfedezni, hogy Marx csak. A polgári kísérletek detj Marx-művek igazságait máshová teszi tarsadalomqn­legjava persze elismeri a nem kifejteni, hanem vala- tolőgiájának alapozási hang­marxi társadalomfilozófia jóféle vulgármaterialista té. súlyát, kiindulási pontját, eredetiségét és felszabadító telgyüjtemennyé próbálták Marx ugyanis kifejezetten erejét, „csupán" azt állítja, soványítani. úgy vélte, hogy a „társa­hogy az napjainkra teljesen Ezen a „felemás" állapo- dalomban' termelő egyének érvényét veszíti, ezért vala- ton döntő fordulatot az SZKP — ennélfogva az egyének mi újat kell helyette létre- történelmi jelentőségű XX. társadalmilag meghatározott hozni. Az n furcsa helyzet kongresszusa hozott. A kong- termelése természetesen a áll elő, hogy szakmailag resszuson fontos onkrilikusi kiindulópont". Vagy máshol: kvalifikált és tisztességes bejelentések hangzottak el, s „Vizsgálatunk tárgya minde­polgári körökben „heti pen- ezek nyomán egy egészséges nekelőtt az anyagi termelés" zummá", kötelező állandó szellemi, ideológiai erjedés (mindkét idézet: A politikai feladattá vált a Marx-hivat- indult .meg. Ez a folyamat gazdaságtan bírálatának kozás. mintha a marxi ta- napjainkban is tart még, s alapvonalai című műből noknak egy bizonyos (lénye- lényege — témánk szem- való). gében felszínes) ismerete re- pontjából — az,, hogy a A termelés-kategória az­szeve kezdene valm a polga- mindenféle torzításoktól és utan minduntalan előbukkan ri műveltségnek, miközben leegyszerűsítésektől mentes Marx különböző műveiben, soha nem felejtik közölni a rekonstruálását végezzük el. és annak sokoldalú megkö­szerzók, hogy Marx , ilyen Hyen alapon joggal állítha- zéiítéso joggal keltheti ben. munkassaga csak egy a sok tó, a marxi társadalomfilo- nünk azt az érzést. hogy és sokféle filozofia között, zófia a marxista filozófia Marx itt koncepcionális tö­Ha egy mondattal jellemezni mai müvelése szempontjából rekvést valósít meg. Csak akarnánk a marxi társada- is rendkívül aktuális. ' emlékeztetünk — ezt alátá­lom.fi lozófi a feldolgozására / ,. , másalaudó — olyan újabb és megítélésérte vonatkozó - 0, t>. ,-ébiránt közismert, legkülönfélébb polgári törek- Hk most konkrét példával Marx-megállapításokra, mi­véseket, akkor az mondha- kellene alátámasztani a szerint' a társadalomtest to­tó: a legdurvább elutasítás- marxi társadalomfilozófia talitás. melyben a termelés tói kezdve a ; megtévesztő aktualitását, akkor a legké- az átfogó mozzanat; a tár­vádakon át egészen a jó zeníekvobb, s talán a °ieg- sadalomkutatásnak valósa­szándékú. de mégiscsak indokoltabb Lukács György g«s termelési folyamatot kell megkérdőjelező álláspon- utolsó kísérletére utalnunk elemeznie, mégpedig a köz. tig szinte minden megtalál- A marxista filozófusok egy vetlen élet anyagi termeié­ható a „színskálán"; de f-észe szerint s az itt jel- sének vizsgálatából kiindul­akármilyen is ez a polgári zett állásponthoz e sorok va. vagy az, hogy mik az írdja is csafjakozjk —^ Marx „legdöntőbb, legforradal­mibb filozófiai vívmánya" egy valódi, a materialista dialektika alapjaira helye­zett ontológia, azaz lételmé­Ha más előjellel, de a let teremtése. Ez azért tekint- derül, kétféle kiindulópont marxista filozófián belül is hetőkülönleges teljesítmény- fogalmazódik meg: egy ter. kitermelődtek különféle nek, korszakalkotó íelíede- meléskoncepcióra alapozó problémák a marxj filozó- zésnek, mivel mind Marx marxi és egy munkakoncep­fiai örökség kérdését' illető- megszületése előtt, mind pe- dóból építkező lukácsi. en. Itt csupán egy, s hatásé- dig halála után á filozófiát De miért olyan fontos ban talán a legkárosabb jórészt s most Lukács hangsúlyozni a különbséget? gondolati (és nemcsak gon- megállapítására szorítkozunk Egyáltalán: van-e különbség dolat.il) görcsöt okozó kép- — a misztika, az utópia vagy "termelés és munka fogalmai ződményre utalhatunk. Mi- a materialista és idealista között? közben többen felvállalták a ismeretelméleti, logikai, me- Ugy vélern- a marxizmus marxi gondolatok szélesebb todológiai hatások uralták reneszánszáért küzdő idős tömegekhez való eljuttató- Itt az ideje Marx általános Lukics a legkevésbé sern ízteletre méltó, va- ontológiáját (s azon belül vádolható Marx-ellenesség­polgári támadások társadalomontológiáját) új- gek Megis a kiindulópont el­elleni szükségképpeni meg ""' 1 ...... Wo mo«i»i»c»toM *"«»'• paletta", az egészre érvényes a beismerés, hogy tudniil­lik „nem tudunk szabadul­ni Marxtól". egyének, az egybevág terme­lésükkel, azzal, hogy mit es hogyan termelnek. Talán a fentiekből is ki­Á karibi körűt Egyházi körökben szokás moza rendszerének megdön­a pápák nevéhez valamely tésóben a papság tekinté­jelzőt biggyeszteni. Nos, II. lyes hányada tevékeny részt János Pál neve után már vállalt. Ezzel szemben a jó ideje a világutazó jelző főpapságról — élén a ma­járulhat. A katolikus egy- naguai érsekkel — nem házfő a napokban Közép- mondható el, hogy az új Amerikában tesz nyolc or- forradalmi rendszer odaadó szagot érintő körutat. Kö- híve lenne. A sandinista ve­zép-Amerika lakosságának zetés nagy megértéssel és túlnyomó többsége katolikus, türelemmel yiseltetik a püs­Ebben a tekintetben tehát pökök iránt, a kormányban nfnes különbség a fölkere- például egyházi személyiség sett országokban. Annál sú- áll a külügy- és az oktatás­lyosabb társadalmi és poli- ügyi minisztérium élén. Sal­tikai problémákkal találja vadorban a klérus egyérlel­szemben magát a pápa út- műen a véres polgárháború jának különböző állomásain, haladéktalan befejezését A térség arculatához szoro- szorgalmazza, s nem titkolja san hozzátartozik a nyomor rokonszenvét' a hazafias erők éppúgy, mint a felszabadítá- iránt. Különösen San Sal­si harc,, a diktatúrák elle- vadőr érsekének barbár meg­ni küzdelem, az emberi jo- gyilkolása. s a juntával gok szabad gyakorlásának együttműködő szélsőjobbol­követelése, s ebben már az dali terrorszervezetek bru­egyes allamok egyházai más- .... ...... .. rn« áiiá.<montra helyezked- tehs föllepese kappsan ero­más álláspontra nek. södött meg juntaellenes ma­Nicaraguában például So- galartásuk. ra felfedezni, a belőle levon­ható következtetéseket pedig a véksőkig kell elemezni. Lukács György ennek a cél­nak a szolgálatába állította filozófiai tevékenységét, ami­nek, minden problematikus részével együtt is. messze ki­emelkedő eredménye lesz „A társadalmi lét' ontológiája- w"" ról" című műve. Természetesen nem itt a helye, hogy — akárcsak váz­latosan is — elemezzük a lukácsi kísérlet állításait, s rámutassunk a mű vitatható pontjaira vagy vitathatatlan értékeire. Mindez szakköny­vek és szakfolyóiratok fel­adata. S különben is, elsőd­legesen nem "Lukácsról, ha­nem Marxról szándékozunk térő megválasztása miatt Lukács csak kevésbé meg­győző erővel (és eredmény­nyel) tud a marxi 'társada­lomelméleti összefüggések feldolgozásához kapcsolódni. Ugyanis a munka fogalma csupán az ember—természet viszonyának meglehetősen elvont összefüggését tud.ja Nem nyílik lehetőség formációelméleti vizsgáló­dásokra, a társadalomtörté­net menetéről, a történelem mozgásáról kevésbé konkrét és gazdag'összefüggés tárha­tó fel. Nyilvánvaló, más példák­ra is hivatkozhattunk volna. De mindegyik felveti az új törekvések — az eredeti marxi gondolatokkal való — írni. Azonban egy szempont- — szembesítésének szüksé­ből mindenképpen utalnunk gességét. Az összevetés so­kell Lukács egyik sajátos ran pedig mindig kiderül — törekvésére, amely közvetve s ezzel távolról sem kérdő­újra felveti a marxi társa- Jelezhetjük meg az »új kí­dalomfilozófia aktualitásának serietek létjogosultságát kérdését. Nem többről, s nem és isazi értékeit —. hogy a kevesebbről van szó, mint 1 ársadalommozgásra vonat­arról, hogy mi legyen a tár- koz° ÚJ kérdések megoldá­sadalomontológiai" vizsgáló- sahoz (sőt: már megfogal­dás kiindulópontja. mazasához is!) csakis a Lukács - válaszát a követ- marxi társadalomfilozófia kezőkben lehetne összefog- eredményei alapzatán vezet lalni. A munka jelensége az lesz az, ami kulcsfontosságú , Kariké Sándor i

Next

/
Thumbnails
Contents