Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

4 Péntek, 1983. március 4. 4 Fészekrakók a Csíz utcában r Uj életformát kezdenek A város térképén még nem található az utcanév, de a postásak, az igazgatási szakcjn berek, az OTP-tisztvise!ök már tud ják és jegyzik az új tó teát — fejlődő városunk új lakonegyedét; mór személyi igazolványokban az új lakás címe, már ide jár haza délutánonként néhány tucat ember, innen járnak az iskolába a gyerekek. Ha megenyhül az idő, a naptárt cáfolva ragyog a késő téli nap, a házak előtt auJót mosnak, névtáblát szerelnek, s van. aki a kert szétfagyott hantjait próbálja egyengetni, van aki fát ültet, sövényt telepit, kerítést húz — az otthonteremtés örömszerző tevékenységét végzi. Van, aki bosszankodik. mert n.em indul meg a fűtőrendszerben a meleg vtz körforgása, csöpög a csap. a hanyagság, az emberi mulasztások következményei, a felelőtlenség, a silány termék rontja az örömét, de az új lakónegyed légköre egy új életforma, egy megnagyobbodott élettér szellemét sugározza. Az út, a járda leburkolva, a vízlevezető árkok készen, az oszlopokon éjszaka világít a fény — a lakónegyed éli a mindennapok zavartalan életét nem akadályozza a háttérben tovább folyó építkezés. A napsütésben tündökölnek a falak, impozáns a vörös cserép és a melegbarna deszkaszegély kontrasztja. Zöldellnek az újonnan ültetett fenyők, a bádogszegélyek grafitszürkéje a többi színnel visszaidézi a prospektusok színeit. Üdé. levegős, barátságos házak. Üjszeged. 1000 lakás ez a rideg, építészeti és közigazgatási használatra alkalmas név —, most, hogy elkészült az első 44 lakás, nevet: kapott a lakótömb: Csíz utca. Még a név is a fészekrakással asszociál". Kívülről tetszetős a lakónegyed. De mi van belül? Belül változatos a kép. Ahány ember, ahány család, annyiféleképpen éli bele magát az új életformába. — Oda mész lakni, a milbamosnogyedbe? — kérdezte gúnyosan a főnöke az egyik új lakótól, aki 54 négyzetméteres lakásából költözött ide. Tájékozatlan még a lakás fenntartásának, üzemelesének műszaki gondjaiban, uj fogalmakkal, feladatokkal. összefüggésekkel kell megismerkednie, s hiába egyetemi docens, ezeket neki is tanulnia kell. Milliomos lakótelep? Az első felépült házak előtt még ott állnak a tájékoztató táblák a lakásokról, a várható lakásszámról, s egy-egy lakástípus alapterületéről. A K02-es 116 négyzetméter. A földszinten 8 helyiség van 72 négyzetméteren, a tetőtérben 7 helyiség 62 négyzetméteren. A 605 Á jelű lakás-» ban szintén 15 helyiség van, a földszinten 9, a tetőtérben 6, összesen 127 négyzetméteren. Egy új lakás ára itt sem kevesebb, mint másutt, azaz. mindenféle extra szolgáltatás nélkül 10 ezer forint négyzetméterenként. Akkor ez milliomos lakótelep? Inkább a kényelmes, nagy lakótér a jellemző, azért drágák a lakások. Persze nem is kell messze menni itt Újszegeden, csak néhány utcával beljebb, a Blaha Lujza utcába, ott egy 76 négyzetméteres. 18 éve épült lakás kerül egymillióba. S van, aki megadja. Pedig ezek a lakások is messze esnek a luxustól + ennek ellenére 13 000 forint egy négyzetméter ára. A főkönyvelő alapos, preeiz ember, akinek ez a második lakása. így fogalmaz: — Aki nem dőlt be . annak a reklámszövegnek, hogy ez luxuslakás tesít. az meg van itt elégedve. Ez is ugyanolyan. mint a többi házgyári lakás, nem jobb és nem roszszabb. Jó a lakás. Kényelmes. levegős, jól el lehet benne férni. Szépen megtervezett, normális méretű, nagy szobával, konyhával, kamrával. De az ár sem luxusár, legföljebb a 105 négyzetméter minősül luxusnak, mert ez az OTP-kategóriában ritka. A lakás hibái ugyanazok, mint a többi házgyári technológiával épülté. Ezt tudja ma a magyar építőipar. S a hibák aránya az előnyökhöz viszonyítva, nem rontja az emberek közérzetét. A vegyészmérnök éppen facsemetét hoz, talán eL lehet már ültetni, ha enged a föld fagya. A lakással azonos szélességű telekszalag két mezsgyéjén már végigültették a szomszédok a határsövényt, mire ő ideköltözött. Persze, ő is felásta a kertet, de a gereblyézés, pázsitvetés már megvárja a jó időt. Nekik ez a negyedik lakásuk, bőven van hát összehasonlítási alap. — Ez egy nagyon jó lakás — mondja. — Elrendezése, tervezése klasszikus angolrendszerű. Angliában, Nyugat-Európában ezt az elrendezést már évszázadok óta alkalmazzák. Ott már a XIV. században emeletes lakásban laktak. Ez csak nálunk kezd most divatba jönni. De mi nagy szerencsének tartjuk. hogy ide kerülhettünk. Amikor leverték itt az el6Ő kitűzőcöveket, mi már idejártunk nézni, hogy épü,l. Láttunk minden mozzanatot. ma. csak a reszleleket kell finomítani A házgyári technológiában ez a perspektíva. — Vannak hibák is persze. Az aljzatbeton nem sima. lejt a padló. De ami hiányzik, minimális, Apróságok, apró vacakok. Pillanatnyilag Magyarországon ne várjunk mást. És a hibák aránya árban nem nagy dolog. Nem az a meghatározó. De tény. hogy borzolja a közhangulatot. Minket olyanok )6 le akartak beszélni, akik . sohasem jártak itt. Hogy ez a szürke beton olyan mint egy magtár. Aztán elmondtam nekik, hogy a fal gyönyörű fehér, a tetőn piros a cserép, barna a deszkaszegély. Kifejezetten esztétikus. Az egyetemi tanársegédnő családanyai véleményét is összegzi: — Nagyon jó ez a lakás. Ezt annak dacára mondom, hogy nekünk kényelmes, kétszobás lakásunk volt. De ez olyan minőségi ugrás az életünkben, hogy elmondhatatlan. A gyerekek különösen boldogok. Megszűnt a bezártság, meg itt a lakásban is van elegendő tér. És ha jön a tavasz, itt az udvart, a kertet befüvesítjük.. Mi Tarjánból jöttünk, és itt nagyon meg vagyunk elégedve. A családnak ez kell. És próbálja ee.t valaki itt Újszegeden megvalósítani, ennyiért; közművel, járdával, utakkal. Lett volna nekünk más lehetőség is, Rókuson a nyolcadik emeleten, vagy magánházépítés, 5—6 év alatt, szívinfarktussal, idegösszeroppanással és válással befejezve. A férjem kollégái is építettek együtt. Ott a nyolc társ közül hat már nem beszél egymással, bíróságra járnak pereskedni, mert nem tudnak megegyezni. Két fiatal családapa azon mesterkedik, hogy lehetne selejt födémpanelokat venni, hogy a házak előtti magánutat leburkolják. De persze olyan is van, aki arra hergeli lakótársát, pereljék be a kivitelezőt, miért nem épített betonútat az udvarba. Van aki a tervezőt tártja ostobának, amiért a záporvíz , R Jevez.e^jésúce „árkot tervezett. „K.i tartja azt rendben?" — kérdi, holott az árok az ő telkén van. Persze az is igaz, hogy a beruházó meg a kivitelező kiküldhetné egy-egy jól felkészült képviselőjét. hogy véget vessen a hangulatkeltésnek és egyben áttekintse a jogos panaszokat. A fészekrakásnak ez az új, merész koncepciója, a beruházó és a kivitelező kezdeményezése sok száz család számára jelentheti az új minőségű élet keretét. Ez a tét. Ez ennek a társadalmi haszna. A tét nagy. Méltó a kellő figyelemre es értékelésére. F. D. ablaktörlő nélkül Egy kanadai mérnök víztaszító gzert készített, amely feleslegessé teszi a gépkocsi ablaktörlőjét A vele kezelt szélvédőüvegen a víz nagy cseppekben gyűlik össze, és ezeket a cseppeket a légáramlás rfiár 60 km/óra sebességnél lesodorja. . Egyszeri kezelés két hétre víztaszítóvá teszi a szélvédőüveget. Jelenleg arra törekednek. hogy a „lefolyósebességet" úgy meggyorsítsák, hogy kisebb gyorsaság mellett se Jegyen szükség ablaktorlésre. Sikamlós víz Adott csőkeresztmetszeten elvileg csak erősebb szivattyúval lehet több folyadékot átnyomni. Ennek azonban bizonyos sebességen felül határt szab a növekvő falellenállás és a folyadék örvénylése (a turbulencia): a szivattyú teljesítményének egy részét az örvénylés emészti fel. Ha tehát növelnünk kell a szállítandó folyadék mennyiségét, új csővezetéket kell fektetnünk. A Belorusz Tudományos Akadémia egyik tudományos intézetében újszerű eljárást dolgoztak ki * folyadékáramláskor keletkező örvénylés és a hidrodinamikai ellenállás csökkentésére, amelyhez az alapötletet a bionika adta. Megfigyelték, hogy a halak testét borító síkos nyálka nagy mértékban csökkenti a víz súrlódását, elsősorban a haltest és a farok úszó körüli örvénylést. Ezt azzal magyarázzák. hogy az áramlási energiának egyébként örvénykópzésre fordított része a nyálkamolekulák leszakítasára használódik fel, és így nem alakul ki a káros örvénylés. A halak körüli áramlásra hasonló törvények vonatkoznak, mint a csővezetékekben áramló folyadékokra, ezért célszerűnek látszott a csővezeték belső falát valamiféle „halbőrrel". azaz nyálkas zeni anyaggal bevonni. Kísérletekkel megállapították. hogy a vízhez adagolt bizonyos polimerekkel csökkenthető az örvénylés. és így a szivattyűzási energia is. Ilyen adalékkal 40—60 százalékkal növelhető a csövek átbocsátó képessége. amivel adott esetben új csövek fektetése takarítható meg. kertbarátoknak Szőlősgazdák figyelmébe Képűnk hagyományvilágából A borral való bajlódás a társasmunkák egyike, ahol a segítségért nem szokás fizetni. Nyomtató lónak nincs bekötve a szája — tartja a közmondás. Korlátlanul ihatták a bort. A pincében való foglalatosság kizárólag a férfiak feladata. A borfejtéshez hasonló közös munka a szüret, a disznóvágás, a cséplés, asszony; munkában a tarhonyacsinálás. a koppasztás. Az első fejtést december végén, a másodikat február végén, a tavaszi dologidő kezdete előtt szokás elvégezni. Jobb termés vagy jelentősebb hordóhiány esetén már a must alól kivették a sűrű, a későbbi szeszes erjedés során keletkező söprőt. Ily módon jelentősebb mennyiségű mustot szűrhettek el a hordóba. Ezt az eljárást nyálkázás névvel illették. A termést felvevő borfináncoknak be kellett vallani, mert ezt a mennyiséget hozzáadták a szemleívre rávezetett terméshez. Csak a legszükségesebb esetben nyálkáztak, mert tapasztalataik szerint a söprő fontos szerepet játszik a bor erejének, színének és zamatának kialakításában. A bor ereje a 6öprőben van. Hatásának fokozása céljából időnként egy láncot engedtek a hordóba, és jól megkavarták a leülepedett söprőt. A pusztamérgesi úri szőlőbirtokosok külön erre a célra vasból készült kampós szerszámot használtak. A fejtés megkezdésekor legalább egy tisztahordónak kellett lenni. Egy szál leént égettek el benne. A kármentőt a csapdugó alá helyezték, kalapáccsal meglazították. majd enyhén mozgatva kivették, és gyors mozdulattal a csapot tették a helyére. A csapot a legnagyobb nyílásra nyitották kiNagy csobogással vágódott ki a bor a hordóból, közben kiszellőzött. A hordóban elszúrt must a forrás befejeződése után három rétegben helyezkedik el. Felül van a bor. ez a legvastagabb. alul a söprő, a kettő között homályos, törtfényű szálványos bor. amil szintén külön szűrtek. Végül az athatóan szeszes áronná juj sűrű. barnás színű söprőt ürítettek ki a hordoool. Ha még a pálinkát nem főzték ki, a törkőre öntötték, másutt a disznók csávájába keverték. Jócskán megártott nekik, mert. a kút környékén hemperegtek. Innen ered az alaposan berúgott emberre kialakult szolas: részög disznó. A második fejtésnél sokkal kevesebb a söprő es a szal ványos bor. Az utóbbit még egyszer le kell fejteni. Erre az időre már kialakul a bor végleges tulajdonsága. Tiszta pohárba öntik, világosság felé tartják, vizsgálják fényét. Színét. Kóstolgatják. és gyorsan be-bekapkodnak egy-egy litert. Arcuk megpirosodik. beszédjük felgyorsul, és egymást túllicitálva idézik fel háborús élményeiket. Továbbiakban az apadás utántöltésére kell ügyelni. Jelentős mennyiségű bort emésztett föl az állandó apadás. A népi szólás-mondás szerint: könnvebb egy rúgott borgyut kiteleltetni, mint egy 10 hektó® hordót! Börcsök Vince Lassan időszerűvé válik felkészülni a szőlő metszésere. Gyakran tapasztalható, hogy elhanyagolt, de jó beáilottságú és megfelelő termőeroben levő szőlőt kell rendbehozni. Eiso lépésben a tápanyagvisszapotlást kell megoldani. Célszerű a szólöt meg most tavasszal is jó mélyen betakarni, a szerves trágyát a sorok közé behordani — mennyisége négyzetméterenként legalább 8—10 kilogramm legyen! — utána azonnal kinyitni, hogy a trágya ki ne szárádjon. Megfelelő megoldás az is, ha a kiszórt szerves trágyát legalább 20—25 centiméter mélyre ásóval beforgatjuk. A következő munkafolyamat a metszés, melynek mértéke szintén az állomány állapotától, a vesszők fejlettségétől függ. A fejművelésű szőlők esetében a termőalapok gyakran már a helytelen metszés következtében felmagasodtak, megfelelő termőalap nem alakítható kl úgy. hogy az a termést ne Veszélyeztetné. Ebben az esetben célszerű a tőkéről az összes elöregedett vesszőt eltávolítani. a tokét simára metszeni. A tőkefej bői tavasszal sok hajtás fog előtörni. ezekből zöldválogatással csak azokat a hajtásokat hagyjuk meg. melyeikre a jövő évben termőalapként vagy magasművelésre történő kialakítás esetén kordonkarként számítunk. Ha fejműveléses rendszerben kívánjuk tovább művelni ültetvényünket 4—6. magasművelésre történő áttérés esetén pedig csak 2 szál vesszőt hagyjunk meg. Ha erősebb az ültetvényünk és még az év folyamán termést is alkarunk a területről betakarítani. a váltócsapos melszés elve alapján á fajtától függően legalább két vesszőt rövidcsapra — 1—2 szemes — 2— 3 vesszőt 3—4 szemre, vagy szélvesszőre metszhetünk. Ügyelni kell azonban arra, hogy az erős terheléssel a gyenge állományú szőlő rendbehozatalát megnyújthatjuk. tehát nem szabad a tökét túlterhelni. Sokkal több olyan kiskerttulajdonos van. aki néhánv éve telepítette szőlőjét. és most neveli ki a termőfelületet. Szeretnénk felhívni figvelmüket, hogy a termőfelület ki nevelése legalább olyan figyelmet igényel, mint az elhanyagolt ültetvények rendbehozása. A türelmetlen kerttulaidonos a gyors termőfelület kialakításával olvan hibát követhet el. amit csak durva beavatkozással lehet rendbehozni. Az újtelepítésü szőlőknél rhár szinte mindenki a különböző formában kialakított kordonmüvelé6t alkalmazza. meiynek lenyege. hogy van egy különböző magasságbán kialakított függőleges törzs és egy vagy két vízszintes kar. Ha a vessző eros. a törzset kialakíthatjuk egy év alatt, de csak akikor, ha a vessző a törzs magasságában is el'eri legalább a ceruza vastagságot. Ha erre nincs lehetőség, illetve alkalmas vessző, a törzset fokozatosan több lépcsőben kell kialakítani. A karok kinevelését már sokkal óvatosabban kell végrehajtani. A vízszintesen elfektetett kar, függetlenül attól, hogy egyvagy kétkarú kordont akarunk kialakítani. 4—6 szemnél ne legyen hosszabb. A hosszkar meghagyása esetén a vessző végén levő rügyek hajtanak ki, a törzshöz közel eső rész kopasz marad, ami nem kívánatos jelenség. A karok vízszintes reszen alakítjuk ki a termőalapokat úgy. hogy az első termóalap a függőleges törzstől legalább 15 Centiméterre, legyen. és a további termőalapok távolsága a 20 centimétert meghaladja, így a lombfelület nem sűrűsödik be. A kar további vízszintes irányban történő neveléséi a következő évben folytatjuk úgy, hogy a karon levő utolsó vesszőt vízszintesen .a dróton elfektetjük, de itt is figyelembe kell venni, hogy egyszerre túl hosszú hajtásrészt ne hagyj unlc. A termőkaron levő, úgynevezett termőalapok — kis tökélt — metszése már egyszerű. A fajtától függően az egyik termőalapon 1—2 szemes csapot hagyunk, a következőt szálvesszőre metsz, szük, majd a következő .évben ez fordítva történik. a száivesszős termőalapan fogjuk a rövidcsapot hagyni. A terhelés mértéke az ültetvény korától, kondíciójától és a szőlő fajtájától is függ. Arra kell törekedni, hogy a megfelelő termóegyensúly kialakuljon, ami azt jelenti; hogy a hajtástömeg és a termés mennyisége aranyban van; nem vesszőt nevelünk csupán és a tőkét sem terheljük túl. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a rügyterhelésnél a téli fagy károsító hatását sem. A metszés megkezdése előtt kérjük ki a szakemberek véleményét, illetve hg megtudjuk saját magunk is vizsgálni a fagy által károsított rügyek arányát, ennek fi gyelembevé! elével terheljük az ültetvényeinket. Támad a vértetű Az utóbbi időben egyre több helyen lehet látni, hogy az almaültetvényekben a törzs repedéseiben sérülések helyén fehér vattaszerű gócok alakulnak ki. Ezek a vér!efű fertőzésének a nyomai. Kartételük elsősorban a növény nedvének szívogat á.sában jelentkezik, de kellemetlenséget okoz a szüretelésnél. valamint az almára hulló ragacsos gyapjú rontja a gyümölcs minőségét és értékét. A kártevők ellen a vegetációban történő permetezéssel nem tudunk megfelelő eredményt elérni még a leghatásosabb készítményekkel sem. mivel a dús lombkoronába a permetlé ( nem jut el a károsító helyére, a vázágakhoz es a törzshöz. Ennek fi gy elem bevétel ével a vertet ú ellen csak ősszel es tavasszal tudunk hatásosan védekezni. A tetvek nagyobb hányada a fán telel át. A sebek mélyén a nagy tömegben levő hullák .alatt áttelelő néhány példány a vegetáció idején gyorsan elszaporodik. Életmódjuk miatt a tél végi permetezéssel nem lehet eredményesen védekezni ellenük. szükséges a védekezést a vegetáció megkezdődését követően is folvtatni, amíg a lombkorona ki nem alakul. Általában a zöldbimbós állapot a legalkalmasabb időpont. Kisüzemekben legalkalmasabb védekezőszerként a Pirimort lehet felhasználni, de alkalmas minden pirett-oid származék. azonban ezek használata veszélyes. mert a vértetűfürkészekre is károsan hatnak. I»r. Tóth Mibaty megyei fökertem