Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

PSntek, 1983. március 4. 5 Arckép nőnap elölt A rajzasztalnál Kovák Istvánnét tulajdonképpen nem is kell bemutatni az olvasónak; aki figyelemmel kísérte Évről évre című sorozatunkat, ismeri őt. Sok épületet mutattunk be alkotásai közül, csak ami kapásból eszembe jut: a SZOTE Jancsó kollégiuma, az ATIVIZIG székháza Tápén, a Szentesi Ifjúsági Ház, a Hétvezér utcai lakóház mind az ő rajzasztalán született. S menynyi más még! Mielőtt belépnék a CSOMTTERV székházának liftjébe, felpillantok, Novákné egyik épületének fényképét látom. Legelöl, a kirakatban, tudom, hogy minden cég azt teszi a kirakatába, amire büszke. — Huszonegy éve dolgozom — mondja —, ez körülbelül hatvan épület. — Es hány vonal a papíron? — Ki tudná azt kiszámítani? — Melyik alkotására a legbüszkébb? — Mindig a legeslegutolsóra, zömmel lakóházakat tervezék. Csongrádon és Békésen a legtöbb új épület az én munkám. — Fel lehet ismerni a munkáit? — Remélem. — Miről? — Építésznő vagyok, háziasszony is vagyok, s amikor a rajzasztalnál ülök, sohasem feledkezem meg arról, hogy egy asszony milyen lakásban tud jól dolgozni. Mondhatnám azt is: családcentrikus vagyok. Egy konyhában lehessen körülülni az asztalt, fontos dolog. — Hogyan lep építész? — Anyám akarata ellenére, 6 azt szerette volna, legyek orvos, a pécsi orvosegyetemen dolgozott, talán ezért. Az álma persze valóra vált, az öcsém .orvos lett. Én technikumba iratkoztam. aztán a műegyetem következett. Ha visszagondolok. azt kell mondanom, édesanyámnak nem. lehetett könnyű — özvegyén nevelt minket. — Az első munkahely? — A pécsi hőerőmű építkezésén dolgoztunk a férjemmel. Onnan jöttünk a •CSOMITERV jogelődjéhez, alapító tagok vagyunk. — A férje is építész. Rivalizálnak? — Házasságunk első tiz évében bosszantott, hogy neki több szabad ideje van, több időt tud fdldítani a szakirodalomra, többet olvashat, beszélgethet a barátaival, aztán ahogy a két fiú növekedett, a problémáim megoldódtak. Egyébként. hogy mennyire nem rivalizálunk, azt talán az is bizonyítja, hogy több közös munkánk is van. A Szentes főterét meghatározó lakóház például. — A gyerekek közül ki követi a szülőket? — Nagyobb fiunk Pécsett egyetemista, közgazdász. A kicsi talán, ö most másodikos a Radnóti gimnáziumban. P. F. Módosult a középiskolai tanulmányi ösztöndíj rendszere A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit segítő középiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer módosulásáról tájékoztattak a Művelődési Minisztériumban. A középiskolákban tanufó. mintegy kétszáznégyezer diák csaknem hatvan százalékának szülei fizikai dolgozók. Öket érinti a művelődési minisztej/ új utasítása, amely újraszabályozza az Állami Ifjúsági Bizottság (ÁIB) irényelvei alapján a több mint öt éve érvényben levő középiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszert. Az új rendelkezésnek is elsődleges célja a tehetséges diákok továbbtanulásának ösztönzése. a gyermekeik továbbtanulása érdekében anyagi áldozatot vállaló munkásszülök támogatása. A különböző politikai, állami é's társadalmi szervek és nem utolsósorban a diákparlamentek küldötteinek okos. példákkal is alátámasztott érvelései figyelembevételével került sor az új rendelkezés kidolgozására. Az előzőkhöz képest alapvető változást jelent az, hogy az eddigi ÁIB irányelvek a művelődési miniszteri utasítással jogszabályi rangra emelkedtek, tehát az abban előírtak végrehajtása és betartása már mindenki l számára kötelező. Űj eleme I az utasításnak, hogy az erre ! a célra fordított évi 25 mii- J Az idén már ezer autó- érdeklődés irántuk a lakoslió foritjt állami támoga- | matik' s széntüzelésű kazánt ság körében. Ezt látva a tássál, továbbá a vállalatok I gyárt a Komárom megyei vállalat berendezkedett a és a szövetkezetek önkéntes > Állami Éptöipari Vállalat, sorozatgyártásukra, hozzájárulásaival olyan kö- energiatakarékosság je- Az automatikusan múközépiskolai tanulmányi ösz- I gyében tavaly készültek el dó kazán 600 légköbméteres tóndijalap létesült, amelyet i a vállalatnál az első, családi lakások fűtésére alkalmas. bályozza azt. s ezzel együtt megszigorítja a tanulók kiválasztásának és az ösztöndíj odaítélésének feltételeit. Szigorú követelményeket szab az általános iskolából középiskolába továbbtanulni szándékozókkal — valamint a már középiskolákban tanulókkal — szemben. Az ösztöndíjra pályázónak az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályában például a magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából; a gimnáziumokban az előbb felsoroltakon kívül a többi érettségi tantárgyakból az első osztályban legalább 4, a második-negyedik osztályban 4.5 átlagosztályzatot kell elérni és elégtelen osztályzata egyik tantárgyból sem lehet. Az elbírálások során az eddiginél nagyobb súlylyal esik latba a pályázó tanulók közösségi munkája, magatartása és szorgalma. Az I—IV. osztályban kapható ösztöndijat számottevő mértékben növelik és tovább differenciálják. Az új jogszabály szerint például az első osztályban évente háromezer, a negyedik osztályban pedig már hatezer forint ösztöndíjban részesülhet az arra érdemes diák. A miniszteri utasításnak lényeges — az eddigiekhez képest új — eleme az is hogy a jogszabályt a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóira is kiterjeszti. Fontos tudnivaló: ösztöndíjat azok a tanulók is kaphatnak. akik diákotthoni ellátásban részesülnek, illetőleg akiknek — külön jogszabály szerint kötött — tanulmányi szerződés alapján a munkáltató társadalmi ösztöndíjat folyósít. A tanulmányi ösztöndíjat a megyei, illetve fővárosi tanács művelődési osztálya minden évben meghirdeti. Azok a vállatok és szövetkezetek, amelyek önkéntes hozzájárulásukkal növelték az ösztöndfjjuttátás kereteit saját fizikai dolgozóik gyermekei részére — a művelődési osztályok útján — névre szóló pályázatot hirdethetnek. A tanulók minden év április l-ig saját iskolájuk igazgatójához nyújthatják be pályázatukat. Az ösztöndijat félévenként előre — szeptemberben és márciusban — az iskola folyósítja. Elhunyt Kópiás Jáuosné Nyolcvanegy éves korában elhunyt Kópiás Jánosné, a munkásmozgalom regi. szegedi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetettje. Kópiás Jánosné 1902. október 3-án született Szegeden. Bőripari szakmunkásként dolgozott 1925-től. Éveken át a munkások bérharcainak, sztrájkjainak egyik szervezője volt. A Bőripari Munkások Szakszervezetének vezetőségi tagjaként is tevékenykedett. Munkásmozgalmi tevékenysége miatt sorozatos elbocsátásokkal büntették, ezzel is nehezítve életét. Kópiás Jánosné 1936-ban lett a párt tagja, eredményes munkássága elismeréseképpen részesült a magas kitüntetésekben, nyolcvanadik születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült. 1959-től nyugdíjasként is aktív szerepet vállalt a rókusi pártszervezet munkájában. A munkásosztály ügyének hűséges harcosát gyászoljuk személyében. Temetéséről később intéz1 kedünk. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Ezer Carborobot kazán a Művelődési Minisztérium j házakba szánt évente oszt fel a fizikai dol- ' gózó szülők fővárosban és az egyes megyékben továbbtanuló gyermekei arányában. Az új jogszabály azon túl, hogy megtartja és továbbfejleszti az ösztöndíj-pályázati rendszert, tételesen szaCarborobot és egyik legnagyobb előnye A márciusi Tiszatáj Kálnoky László Téli napló című versciklusát alighanem a nyolcvanas évek jelentős lírai alkotásai között emlegetik majd. „Előttünk áll Kálnoky László életművének- terebélyes fája. melynek növekedése korántsem befejezett, hiszen űj és új ágakat hajt. s az évelő délszaki növények termékenységével gyümölcsözik" — írja Alföldy Jenő a Tanulmány rovatban (Egv költészet kiteljesedése). Alföldy. aki néhány évvel ezelőtt kismonográfiát írt a költőről, most részletesen szól a legutóbbi Kálnokvkötetekben jelentkező verstípusról. mely „erősen közelít az epikához is. a prózához is, miközben sem ez. sem az, csupán emlékeztet rájuk." Fodor András, Kovács István és Rózsa Endre versei , olvashatók még a márciusi Tiszatájban, s folytatódik Sütő András jegyzet sorozata, melvben a költészet hatalmáról, Jókai örökségéről, és egy áldozatos népművelőről, a „tűzfelelős" Bölöni Sándorról ír. A prózát Bajor Andor A kalapos balladája című szatírája képviseli még. Igazi irodalomtörténeti szenzáció Jélcely Zoltán 1943-ban írt, s most élőkerült verses drámája, Az utolsó ítélet. Jékely. mint Ablonczy László bevezetőjéből megtudjuk, vágvódott a színház után, a honi teátrumok részéről mutatott érdektelenség azonban elfojtotta benne a drámaírót. Az utolsó ítélet gyönyörű, költői szépségű n vei vével, a befejezésben -kibontakozó mely jelentesse! minden bizonnyal kiindulópontja lehetett volna a magyar dráma egvitz élet- és színpadképes ágának. A mű bemutatása változatlanul időszerű. A Tiszajárásban Tóth Béla az előző részekben megismert idős tanítónak a Tanácsköztársaság napjaira való emlékezését jegyzi l£ Az Örökség rovatban Varsányi Péter István Kossuth Lajos alföldi toborzóút.iának ismeretlen leveleit közli.. Az egyik levél Hódmezővásárhelyen, a másik Szegeden kelt 1848 októberében Mészöly Dezső, a kiváló műfordító (a híres szegedi nyelvész professzor, Mészöly Gedeon fia) a Homéroszt magyarra átköltő Baksay Sándorra emlekezik. A felszabadulás utáni irodalmunkat négy kötetben tárgyaló akadémiai irodalomtörténet első darabját (Irodalmi élet és irodalomkritika) Vörös László értékeli. „ . . . minden bíráló megjegyzés ellenére is öszszesSégében nagyon fontosnak és hasznosnak tartom a könyvet. Vannak kitűnő fejezetei .... további ió részletei, noha a mű egész még magától értetődően nem tudta elkerülni az úttöréssel járó botladozásokat" — állapítja meg Vörös László. A két háború közötti marxista kritikának kiemelkedő képviselője volt Fejtő Ferenc. Agárdi Péter Értékrend és kritika című. Fejtő harmincas évekbeli irodalomszemléletét elemző könyvét Tasi József ismerteti. A diagnózistól különféle gyógymódokig címmel Hankiss Elemér és Huskár Tibor könyvéről (Diagnózisok, Gondolatok a munkaerkölcsről) Szávay István ír. A Magyar Játékszínben Ablonczy László a budapesti Nemzeti Színház körüli viharok tanulságait foglalja össze. Az igényesség és a maiság jegyében szeretné látni a Nemzeti programját „A színház azonos ambíciók szövetsége, szellemi és munkagyülekezete, közösségigényt tételez. Optimális pillanatokban. Mos't nem éljük az óhajtott állapotot" — írja Ablonczy. — A néhány éve Szegeden élő Kotsis Nagy Margitot eddig kitűnő kisplasztikáiról ismertük, a lap márciusi számát most az ő rajzai illusztrálják. , . az1,' hogy egv-egy fűtési elnevezésű kazánok, de idényben voltaképp csak máris rendkívül nagy az egyszer kell begyújtani. Szakmunkástanulók vetélkedője Tegnap, csütörtökön, a harmadik a csongrádi Mezőtextilipari szakközépiskola- gazdasági Szakmunkásképző ban rerídezték meg a Csöng- Intézet négy-négy fős csarád megyei szakmunkásta- pata A területi döntő mársS,:rőr ^vetelkedó- ^ - a sorozat megyei döntőjét. A 600-as szamu Ipari SzakCsongrád megyei tanács vb munkásképző Intézetben, művelődési osztálya, a KISZ melyen tehát a szegedi diáCsongrád megyei bizottsága kok versenyezhetnek. 12 csapatnak adott lehetőseget. a megyei fordulóban, s mmmmmm^mmms^mmmmm^mmmm a legjobbak képviselik majd a területi versenyen Csongrád megye színeit. A szakmunkástanulók csakúgy. mint tegnapelőtt a gimnazisták, a Szovjetunió irodalmáról, képző- és zeneművészetéről, földrajzáról, történelméről szerzett ismereteiket „csillogtathatták". A zsűri végül is a szegedi 640-es számú szakmunkásképző négytagú csapatát hirdethette ki első helyezettnek. Második léit a szentesi, Feliérvári építők Bulgáriában Egy 600 ágyas gyógyszálló válaszfalait építi Bulgáriában a görög határ melletti Sandarski üdülövárosban a székesfehérvári Alba Regia Építőipari Vállalat az osztrák Franz Mögle cég alvállalkozójaként. Az összesen 3,4 millió schilling értékű üzletet az Interag Rt. Külkereskedelmi Vállalat kötötte. A Bulgáriában dolgozó 35 székesfehérvári munkás március végéig 10 000 négyzetméter falfelületet épít vállalatának saját termékéből. a gipsz-perlit ,.albafal" lapokból. A gyorsan, könnyen beépíthető speciális válaszfalnak sikere van, az osztrák cég most egy bécsi építkezéséhez további 10 ezer négyzeméter „albafal" beépítésére kötött szerződést. Az első magyar rézkarcnyomó műhely Kiállítás Nagykörösön Az első magyar rézkarc- utazott. Ekkor ismerősére nvomó műhely művészeinek bizta e művészi mesterség alkotásaiból nyitnak váló- szerszámait; a műhely 1928gatott kiállítást szombaton ban fejezte be működését. Nagykőrösön, az Arany Já- Miskolczy Erzsébetet 1941nos Múzeumban. Az első ben feleségül vette Dezső magyar rézkarcnyomó mű- Kázmér, Nagykőrös polgárhelyt 1921-ben alapította mestere. Így került a sok Budapesten, a Dorottya u. viszontagságon átment réz12. szám alatti ház udvar- karcgyűjtemény az alföldi helyiségében Móricz Miklós- városba, mely 1982-től az né (később Dezső Kázmér- Arany János Múzeum anya- j né) Miskolczy Erzsébet. A gát gazdagítja, műhelyben olyan ismert A kiállítás átfogó képet j rák énekes közhelyeiből, alapvetően s örömteli mó művészek is megfordultak, ad a képzőművészet e sajá- Szelezsán István, a jeles don optimista zene — teli mint Nagy Sándor. Aba tps ágáról. képviselőinek ! harsonás úgy vette komo- betalált fiatalo' Nóvák Vilmos. Pérelv Imre. munkásságáról. A tárlatot J lyan feladatát, hogy koMóricz Miklósné 1923-ban április 4-ig tekinthetik meg j molytalanra vette, azaz a az erdélyi Nagybányára a latogatök. Lbel canlo" enekleszetet — Hangverseny a zeneiskolában Növendékek és tanárok, buffó alapállásból alaszülők és zeneszerető ér- posan kifigurázta. Feketéné deklődők töltötték meg Jarosiewitz Margit szép sziszerdán este (zsúfolásig) az nü hanganyag tulajdonosa, intézet hangversenytermét, Kiegyenlítetten, simán, kiés hamar kialakult az a müveit átmenetekkel énemeghitt hángulat, mely kö- kel. Marzellina áriája szép zös lelkesedesböl, halas el- teljesítmény volt, hatását ismerésből, de mindenek- tovább növelhetné, ha a előtt a zene sugárzásából zene két különböző rétegét nyeri melegségét. még jobban elválasztaná. A Pukánszky Béla és Bódás- Traviata-duettet férjével, ne Vanyiska Zsuzsanna Fekete Imrevei, az operatárigazi Bach-muzsikát vará- sulat tagjával, csiszolt előzsoltak a pódiumra: énekes adásban szólaltatták meg. Olléné Zámbó érzékenység és táncos lej tés egyaránt megvalósult az műsorából kivált a intellektuálisan ellenőrzött, Chopin-darab tetszett, de emberségtől fűtött gur- Asz-dúr doiTka;/.ongora kettősben, remek muzikalitás lélegezBűrkányi Pálné arra vállal- tette a hurmóniasoruk cezúZ suzsanna két Az (Hárfa) etűdben kozott. hogv Doppler mes- ráit. ter kissé széteső, és a műit A zárószám igazi ..feldoszázad verbunkos keiléktá- bó" finálé volt. Szelezsán rát felvonultató Magyar lstvánné es Berniczky Zsufantáziáját életre keltse zsanna Weiner Leó jól forfuvolával, s ez — hála jó máit tételeit pergőn, pezselőadókészségének és virtu- gőn és táncra perdítően játóz hangszerkezelésének — szották. A koncert fol.vakellően sikerült is. Karol mán. mint kísérőpartnerek. Kurpinski Cavatinája vol- már bemutatták muzsikustaképpen nem más, mint erényeiket. itt azonban némi mustra az olasz ope- többről volt szó. Ez az lendülettel szólalt meg a fürge. ' ügyes kezek nyomán. Mcszlényi La szirt A