Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

Péntek, 1983. március 4. 3 A városi tanács vb V/fbe,l'd üléséről jelentjük Korszerű íuvassz8i vezes Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén első helyen a tanács márciusi ülésének előkészítésével foglalkozott. Jóváhagyta a tanács elé kerülő napirendi pontokat és előterjesztéseket. Ügy döntött, hogy a következő napirendet javasolja a testületnek: Tájékoztató a vb munkájáról, az 1982. évi fejlesztési alap és költségvetés felhasználásáról; az időskorúak egészségügyi és szociális ellátása; a szervezési és működési szabályzat módosítása; előterjesztések, interpellációk, bejelentések. A továbbiakban a vb jóváhagyta az igazgatási munka korszerűsítésével összefüggésben kötött együttműködési megállapodást, amelyet a városi tanács és az Állami Népességnyilvántartó Hivatal kötött, majd áttekintette a tanácsi vállalatok és intézmények energiaracionalizálási tervének megvalósítását, illetve a további terveket. Az erről szóló határozatában a vb megállapította: a tervek végrehajtását félévenként ellenőrizni kell. Az időskorúak uj, Tolbuhin sugárúti otthonának rendeltetését és működési élveit is kidolgozta a testület. A 110 személyes otthont olyan idős emberek. házaspárok rendelkezésére bocsátják majd, akik az átlagosnál jobb anyagi és szociális körülmények között élnek, s magukra vállalják a magasabb ellátási költségeket. A fizetendő térítési díjat személyenként' havi 3500 forintban állapítják meg. Ez az otthon kísérleti jelleggel kezdi majd meg működését. A testület végül megtárgyalta a múlt évi vb-határozatok végrehajtásáról szóló ideiglenes bizottsági jelentést, elfogadta az idei ellenőrzési tervet, s végül áttekintette az utak-hidak költségeire szolgáló összeg múlt évi felhasználását. Ennek az előterjesztésnek a melléklete tartalmazza az e célra idén fordítható összegek felhasználási tervét is. A tételek közül tájékoztatásul néhányat megemlítünk: fenntartási kiadásokra közel 4 és fél millió jut, kátyúzásra 15 és fél millió, útstabilizációra 11 millió. A stabilizációs program a következő utcákat érinti: Répás utca, Zsolnai utca, Máramarosi utca, Adai utca. Holt-Tisza sor. Ponty utca, Mikes Kelemen utca, Váradi utca, Körtöltés utca. Hozzájárulásokat tartalmaz a program a Bérkert utca közvilágításának kiépítéséhez, a Dorozsmai út közművetnek és zöldsávjának víztelenítéséhez, az Adélköz útfelújításához, a Szövetkezeti út felújításához, a Szt. István tér átépítéséhez, az Északi körút II. üteméhez, gyalogátkelőhelyek közvilágításához, kerékpárosút tervezéséhez és építéséhez. Meteorológusok közgyűlése A Magyar Meteorológiai Társaság csütörtökön, az MTESZ székházában tartotta közgyűlését. Simon Antal fótitkár beszámolójában elmondta, hogy programot dolgoztak ki az 1983—86-os időszakra. Ebben előirányozzák, hogy mind jobban feltárják a meteorológiai szolgáltatások iránti népgazdasági igényeket, nagyobb erőfeszítéseket tesznek a meteorológiai kutatások eredményeinek be..veaqj&qre.. iorvA. i-iu. -..(íé•le^ifi&MW^kaimajpi^a.'. j A tanácskozáson a kiemelkedő munkát végzett meteorológusoknak kitüntetéseket adtak át. Nívódijat kaptak: dr. Götz Gusztáv és dr. Rákóczi Ferenc „A dinamikus meteorológia alapjai" című tankönyvükért. Steiner Lajos Emlékérmet adtak át Gajzágó Lászlónak és Lépp Ildikónak. A Róna Zsigmond-alapítvány évi kamatát Haszpra László kezdő meteorológus kapta. Szép könyvek versenye Csütörtökön, a budapesti Franklin Nyomda dísztermében átadták az 1982. évi Szép Magyar Könyv verseny díjait. A 30. alkalommal kiírt versenyre 17 könyvkiadó öszszesen 230 kiadványát küldte el. Az előzsürizést követően 127 mű került a főzsüri elé, amely az egyes kategóriák díjairól döntött. A vetélkedésen az Akadémiai Kiadó, á Corvina Kiadó és a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó szerepelt a legjobban: hárman a kiosztott 24 díjból tizenegyet, a 41 oklevélből ugyancsak tizenegyet kaptak. Helyzetkép az amatőr művészeti mozgalomról •ottúf Oi ,!K| i.t'BV .. 3b- • Az amatőr muveszeti mozgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön Budapesten a zeneművészek klubjában. A nagy politikai és kulturális hagyományokkal rendelkező amatőr művészeti mozgalomnak az utóbbi években végbement fejlődéséről, lényegesebb tendenciáiról és a legjellemzőbb gondjairól Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési 'főosztályának vezetője referált a 6ajtó képviselőinek. A legfrissebb tapasztalatokat összegző értékelésből kitűnt: a mozgalom tömeghatása ma is jelentős a 23 ezernél több művészeti csoport munkájában csaknem 500 ezren vesznek részt. A kulturális irányítás fontos feladata, hogy a jövőben — a színvonalas produkciók támogatása mellett — jobban ösztönözze a spontán szerveződő csoportokat a lazább, kötetlenebb találkozási formák kialakítására. Lényeges kérdés a mozgalmi jelleg erősítése: ennek érdekében az utóbbi években egyebek közt tanácsadó testületek létrehozásával szédítették az amatőr művészeti mozgalom demokratikus kereteit. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága és a MÁV szegedi igazgatósága fuvaroztatói ankétot rendezett tegnap délelőtt a vasutasok székházában. Az egybegyűlteket közöttük dr. Györffy Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét és dr. Harmatos Józsefet, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa osztályvezetőjét Lovász Lázár vasútigazgató köszöntötte, aki bevezetőjében elmondotta, hogy a tanácskozásra azért van szükség. fuvarozó és fuvaroztató jooban tudjon együttműködni, jobban ismerje a másik érdekeit és lehetőségeit. Az értekezlet vitaindítóját Tóth Imre, a vasútigazgatóság üzemviteli osztályvezetője tartotta. A MAV 1982-ben 126,3 millió tcmna' árut fuvarozott. Ez lényegében kevesebb, mint amit a terv előirányzott. de érthető, hiszen kevesebb volt a beruházás és az importszállítás is. A szegedi igazgatóság 11,7 millió tonna árut fuvarozott. Érdekesség. hogy erről a területről több exportárut adtak fel a fuvaroztatók, mint amennyire, a tervek alapján, szamítani lehetett. Erre az évre a MÁV 124 millió tonna áru elszállítását tervezi. Nem kis feladatról van szó. A szegedi igazgatóságnak például 11,3 millió tonnányi árut kell továbbítani. Érthető tehát, hogy növekszik az előszállítások iránti igény. A szegedi igazgatóság az idén 15 vállalattal kötött előszállítási megállapodást, összesen 876 ezer tonna szállítására. Az. eddigi tapasztalatok kedvezőek. Mindazáltal nem lehetünk elégedettek mégsem. Annak ellenére ugyanis, hogy megfelelően képzett szakemberek intézik a fuvarozási ügyeket, még mindig sok a fennakadás. A kocsimegrendelések későn jutnak el a vasutasokhoz. Olyan eset is akad, hogy ezek az okmányok nincsenek pontosan kitöltve. Tóth Imre talán éppen ezért volt kénytelen ismét elmondani, hogy a vállalatok ügyintézői figyeljenek jobban ezekre az okmányokra. A fuvaroztató azt várja a vasúttól — joggal teszi —, hogy az általa megrendelt kocsit időben, tisztán és megfelelő műszaki állapotban biztosítsák. A kocsiellátás néha mégis akadozik. A MÁV-nak például nincs elegendő hűtőkocsija. Sokan azt sem hajlandók megérteni, a vagonhiány/miatt egy országos bizottság dönt arról. hogy a vasúti kocsikat hova küldjék. Természetesen a sürgősségi sorrendet veszik figyelembe ... Sajnos csúcsidőben mindig kevés a vagon, s ez a helyzet várhatóan nem változik meg. Gazdasági és műszaki okok egyaránt erre mutatnak. A gondokat ismerjük. Hiba volna azonban, ha feloldásukra nem tennénk semmit. A fuvarozó és a fuvaroztató párbeszéde jelenthet orvoslást a bajokra. Az osztályvezető elmondta, hogy a vállalatok rakodási készsége között igen jelentős különbségek mutatkoznak. Vajon miért van ez így? Hét végeken különösen nagy súllyal jelentkezik a probléma. Pedig a vasutasok nem győzik hangsúlyozni, hogy nem kocsiálláspénzre van szükségük, hanem üres, azaz továbbítható kocsikra. Példaként említette a Martfűi Cipőgyárat, ahol a hétvégi rakodások szervezésére gazdasági munkaközösséget hoztak létre. Reméljük, hogy ez a jó kezdeményezés követőkre talál. Tóth Imre beszélt az iparvágányok kihasználásáról is. Az a vállalat, amelyik ilyennel rendelkezik, bizton számíthat arra, hogy az általa feladott áru épségben érkezik rendeltetési helyére, mert átrakáskor nem sérül meg. Majdnem tökéletes biztonság persze csak akkor volna elképzelhető, ha minden fogadó fél is rendelkezne iparvágánnyal. , Ehhez viszont pénz. pénz és pénz kell. (A szegedi igazgatóság területén jónak mondható a helyzet, hiszen az árucikkek 50 százalékát iparvágányokon tudják továbbítani.) Az értekezlet vitájában sokan mondták el véleményüket. Dr. Juratovics Aladár az NKFV szegedi üzemigazgatója elmondta, hogy szerinte sokat lehetne tenni a vasúti kocsik üres futásánál; megakadályozásáért. Az iparvágányuk szomszédságában levő ÁFOR állomásra évente igen sok kocsi érkezik. ezek onnan üresen indulnak és ki tudja hová. Meg lehetne tölteni a Szegeden előállított olajipari termékekkel hogy azokat juttassák el rendeltetési helyükre. Dr. Benedek Tibor, a Volán 10. számú Vállalatának igazgatóhelyettese elmondta. hogy ma nyitják meg a MÁV és a Volán fuvarszervezési irodáját Szege* den. Dr. Györffy László arról beszélt, hogy a szállításban is érvényesülnie kell a népgazdaság érdekeinek, tehát javítani kell a hatékonyság, a gazdaságosság mutatóit. Lóki Béla. a szegedi körzeti üzemfőnökség vezetője a vasutasok gondjairól szólt. Hasznos tanácskozás volt a tegnapi. Azt ugyan nem várhatjuk tőle. hogy a szállítás összes gondja egy csapásra megoldódik de a fuvarozók és a fuvaroztatók között nemrégiben elkezdődött s már eddig is sok eredményt hozott párbeszéd folytatódott. ' S.vmogyl Károlyné teiverele A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Honvédelmi Szövetség egy éven át tartó játékot, honvédelmi vetclkcdösorozatot hirdetett tavaly. Nekem szülőhazám címmel, a fegyveres erők napján. Az idén szeptember 29-én céget érő versenyben a meghirdetés óta javában folynak a vállalati, intézményi, iskolai vetélkedők. A nagyszabású akció egyik tegnapi pillanatát kapta lencsevégre fotóriporterünk Szegeden, a 6(IO-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az összetett verseny lövészet feladatait hajtják végre az intézet tanulói. Az iskolai vetélkedő győztesei továbbjutnak a városi döntőbe Országgyűlési bizottság megbeszélése Á népgazdaság munkaerő-mérlege A megyei tanácsok egészségügyi osztályainak irányító. ellenőrző munkája, hatósági tevékenysége az elmúlt években tovább javult, tervszerűbbé vált — egyebek között ezt állapították meg az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának csütörtöki ülésén. A Parlamentben rendezett tanácskozáson azokat a tapasztalatokat értékelték, amelyeket az Egészségügyi Minisztérium szakemberei szereztek az átfogó ágazati felügyeleti vizsgálatok során. A vitában nemcsal; az országgyűlési képviselők mondi ták el véleményüket, hanem i a tanácskozásra meghívott megyei főorvosok, közöttük dr. Rózsa József Csongrád megye főorvosa is. Hozzászólásában dr. Petri Gábor (Csongrád megyei képviselő) hangsúlyozta, hogy az egészségügyi munkában sok múlik az egyéni ambíciókon, a törődésen, a lelkesedésen, az ügyszereteten. Kifogásolta, hogy az osztályvezetői kinevezésekkor az elvi szempontok és a minőségi követelmények nem mindig érvényesültek. Mindez nem a minisztérium, hibája, hanem a helyi illetékes szerveké — mutatott rá. Szóba került a vitában az orvosok képzése is. Mint elhangzott: az egyetemi oktatás során jól bemutatják a tudomány szépségeit, arra viszont már kevesebb gondot fordítanak, hogy a leendő orvos felmérje a beteggel való közvetlen kapcsolat jelentőségét. Az ország munkaképes korú lakossága az elmúlt év január 1-én 6 115 000 volt, az egy évvel korábbinál 28 000-rel, az 1976. évinél 122 000-rel kevesebb. Tovább emelkedett a nyugdíjas korúak száma, meghaladja a népesség egyötödét, s a születések csökkenése folytán az 1976. évi 54 000-rel szemben 1981-ben csak 6000-rel nőtt a munkaképes koron aluliak száma — állapítja meg a KSH felmérése. Az összlakosságon belül az elmúlt évtized közepétől kezdve fokozatosan csökkent az aktív dolgozók aránya: 1976. január 1-én a lakosság 48.2 százaléka. 1982 elején viszont már csak 46,7 százaléka folytatott aktív keresőtevékenységet. Ebből adódóan 100 dolgozóra 114 eltartott jutott, szemben az öt évvel korábbi 107-tel. A munkaerő-tartalékként elvben számításba vehető eltartottak száma a vizsgált időszakban 270 ezer volt, ez az össznépesség 2,5 százaléka. A ténylegesen igénybe vehető munkaerő-tartalék azonban ennek csak töredéke, mivel ezek az eltartottak többnyire néhány év múlva elérik a nyugdíjkorhatárt, s emellett különböző okok — személyi adottságok, családi kötöttségek, esetleg munkahelyi lehetőségek hiánya — miatt a rendszeres munkavállalás szempontjából eleve nem jöhetnek számításba. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent. összesítésből megtudhatjuk azt is, hogy a valamivel több, mint 5 millió aktív kereső közül 1 620 000-en dolgoztak az iparhan, 382 ezren az építőiparban, 395 ezren a szállításban és hírközlésben, 491 000-en a kereskedelemben, 77 000-en a vízgazdálkodásban, s az egyéb, nem mezőgazdasági ágazatokban 982 000-en. A nemzetközi munkaerő-kooperációban külföldön dolgozók száma évek óta 4000 körül mozog. A mintegy 6.3 millió eltartott közül a vizsgált időpontban 241 000-en vették igénybe a gyermekgondozási segélyt, s 369 000 •volt a tanulók létszáma. Az aktív kereső férfiak száma az iparban, építőiparban, szállításban ós hírközlésben egyaránt csökkent a legutóbbi két év alatt. A nők közül a korábbiaknál többen vállaltak munkát a szállítás és hírközlésben, a kereskedelemben és a vízgazdálkodás területén. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók száma 1981-ben mintegy 20 000-rel emelkedett, ez a növekedés azonban nem a mezőgazdasági alaptevékenységet érinti, hanem főként a mezőgazdasági melléküzémágakban, a javítási-szerelési munkaterületeken helyezkednek el. Módosult az elmúlt évekhez képest a fizikai dolgozók szakképzettség szerinti összetétele is. A szakmunkások száma öt év alatt mintegy 60 ezerrel gyarapodott, részarányuk 39 százalékról 42 százalékra' emelkedett. A betanított munkások aránya ugyanakkor változatlan — 38 százalék — maradt, a segédmunkásoké pedig 23 százalékról 20 százalékra csőkkent. 1982 elején a szellemi foglalkozású aktív keresők csaknem egytizede vezető beosztást töltött be, egyhatoda pedig irányítóként tevékenykedett. A többséget — 57 százalékot — a beosztott ügyintézők közel 800 000 fős csoportja alkotta. A szellemi foglalkozású nők körében a vezetők, illetve irányítók részaránya igen alacsony: 1982-ben négy, illetve nyolc százalék. Viszonylag nagy hányaduk — 27 százalékuk — beosztott ügyviteli munkakört töltött be. A szövetkezeti parasztság száma és aránya az utóbbi években lényegesen nem változott. 1982 elején 15 ezerrel többen tartoztak a szövetkezeti parasztsághoz, mint öt évvel korábban, ezzel arányuk némileg — 13,3 százalékról 13,8 százalékra — emelkedett á