Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

2 % Péntek, március 4. Az Olasz KP kongresszusán ' El nem kötelezettek 'MarX évszázada Pártvezetők felszólalása 0 Milánó (MTI) Az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusának második napján, csütörtö­kön szólaltak fel a milánói tanácskozásra meghívott olasz politikusok, pártveze­tők. Különösen nagy vára­kozás előzte m eg Betti no Craxinak. az OSZP főtitká­rának beszédét. Miután leszögezte, hogy pártjaink közötti kap­csolatok nem jók, vagy leg­alábbis nem olyan jók, mint amilyennek lenniük kellene" annak a véleménynek adott hangot, hogy a két pártnak demokratikus élet kere­tében" kinyilvánított külön­böző politikai értékelését nem lehet kibékíthetetlen el­lentétnek tekinteni. Glovannl Spadolinl, a köz­társasági párt főtitkára, az előző kormány miniszterelnö­ke utalt a republikánusok és a kommunisták közötti ellen­tetekre. de azt ls kiemelte, hogy a kommunistákkal va­ló együttműködés jelentős eredményeket hozott a ter­rorizmus, a maffia és az al­kotmányos rendet veszélyez­tető erők elleni harcban. A liberális párt nevében felszólaló Valerio Zanone fő­titkár azt hangoztatta, hogy a kommunisták és a liberá­lisok közötti lényeges kü­lönbségek kizárják a szoro­sabb együttműködést, de az állam rendjét biztosító kér­déseket, például a maffia és a korrupció elleni küzdel­met illetően azonban mód van az érdekek találkozá­sára. Az OKP és a szociálde­.mokrata párt közötti elté­rést hangsúlyozta Pietro Longo, az OSZDP főtitkára is. A proletáregység párt vé­leményét tolmácsoló Lucio Mngri főtitkár teljes egyet­értését fejezte ki az OKP demokratikus alternatívát sürgető javaslatával. BYT Prágai sajtóértekezlet 0 Praga (MTI) A június 21. és 2R. között rendezendő prágai béke-vi­lágtalálkozó elökésizü létéiről es tervezett programjáról sajtóértekezletet tartottak csütörtökön, a csehszlovák fővárosban. A tájékoztatón jelen volt Edith Ballantyne, a békéért es szabadságért küzdő nők nemzetközi ligá­jának főtitkára a prágai ta­lálkozó ^reiw.aiköf.ir ye&káv szító bizottsága egyeztető csoportjának vezetője is. Tamás Trávnicek, a Cseh­szlovák Nemzeti Front alel­nöke, a világtalálkozó nem­zeti előkészítő bizottságának elnöke bevezetőül megálla­pította: a mai, feszültségek­kel és háborús veszélyekkel terhes nemzetközi helyzet rendkívül' nagy jelentőséget ad a pragai talalkozónak. amelyet „a békéért és az életért, a nukleáris háború ellen" jelszóval tartanak. Vitás kérdések 0 Üj-Dclhi (AFP) Az el nem kötelezett or­szágok 7. csúcsértekezletét elókeszítő külügyminiszteri értekezleten csütörtökön több vitás kérdés felvetődött. Líbia követelte, hogy Egyiptomot zárják ki a moz­galomból. Mint ismeretes, Egyiptom tagságát 1979-ben, a Camp David-i alku miatt felfüggesztették az Arab Li­gában, és annak idején, az el nem kötelezettek havan­nai csúcstalálkozóján az arab államok Egyiptom kizárását szorgalmazták a mozgalom­ból. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint az arab or­szágok külügyminiszterei ma­gónmegbeszélésen megvitat­ták a líbiai javaslatot, és úgy döntöttek, hogy nem támogatják a/.t. Bár hivata­losan a kambodzsai képvi­selet kérdését levették a na­pirendről. Mohammad Gha­zali Bin Safie malaysiai kül­ügyminiszter a csütörtöki ülésen azt javasolta. hogy Kambodzsa helyét Norodom Szihanuk foglalhassa 'eí. A vendéglátó India arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a kambodzsai képviselő szé­ke üresen maradjon. Kapcsolata a korabeli természettudománnyal ÜDVÖZLÖ TAVIKAT ""Magyar ""Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa táviratban üdvözölte Jasz­szer Arafatot. a Palesztinai Felszabadítást Szervezet végrehajtó bizottsága elnö­kévé történt megválasztása alkalmából. OLSZOWSKI MOSZKVÁBAN Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, a Lengyel Magyar nap a londoni vásáron 0 London (MTI) Kalocsai népviseletbe öl­tözött lányok fogadták azt a mintegy száz angol üzlet­embert. akiket meghívtak a iondoni nemzetközi élelmi­szer- és italkiállításon csü­törtökön tartott magyar nap­ra. A vendégeket Bányász Rezső, hazánk londoni nagy­követe kösz.öntötte. A kiállítók a figyelemfel­hívás minden formáját be­vetették abban a remény­ben, hogy ismét mozgásba lendül a meglehetősen lany­ha üzleti élet, amely már jó ideje nem csupán Ang­lia. hanem más közös piaci országok kereskedelmére is jellemző. Ilyen körülmények között Igen biztatónak tűnik, hogy a magyar élelmiszeripar az elmúlt esztendőben 17 szá­zalékkal növelte exportját a szigetországba. A péntek estig nyitva tar­tó árubemutatón ha válla­lat képviseli hazánkat: a Te­rimpex, a Hungarofruct, a Monimpex. a Magyar Hű­tőipar, a Generalimpex és a Borgazdasági Vállalatok Gazdasági Társulása. Közü­lük a legjelentősebb expor­tot a Hungarofruct bonyo­lítja, amely többek között friss gyümölcsöket, zöldség­féléket, befőtteket és szárí­tott készítményeket kínál el­adásra. A Terimpex a Pick és a Herz. szalámi mellett új­ra visszahódította az angol piacot a Gyulai Húskombi­nát hagyományos gyulai kol­bászával és új temiékeivel. A Monimpex a már népszerű tokaji borok es az .Egri Bi­kavér mellett most jelentke­zett .először a Francois pezs­gővel. Gbaoai államcsiavkísérlet 0 Accra (AFP) Allamcsínykísérletet hiú­sítottak meg vasárnap Gha­náhan — jelentette szerda este az accrai rádió. A puccskísérletben katonai és polgári személyek vettek részt. Hírügynökségi jelentések szerint a biztonsági erők Achimota városában lecsap­tak az összeesküvők főhadi­szállására, és a helyszínen II embert, köztük két katona­tisztet és egy orvost. letar­tóztattak. Ezenkívül nagy mennyiségű . fegyvert, lő­szert és különböző doku­mentumokat foglaltak le. Népköztársaság külügymi­nisztere csütörtökön látoga­tásra MösÜtVá bá1 •' Wketfrtt: A lengyel veoúéget a pá­lyaudvaron AnWrej Grömi­ko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. MACHEL BERLINBEN Samora Machel, a FRELI­MO-Párt elnöke, a Mozam­biki Népi Köztársaság ál­lamfője befejezte baráti munkalátogatását, és csütör­tökön Moszkvából Berlinbe utazott. A PAPA KÖZÉP-AMERIK ABAN Szerdán Costa Rica fő­városába, San Jóséba érke­zett II. János Pál pápa. San Jósé a katolikus egyházfő közép-amerikai körútjának első állomása, egyben a pá­pa állandó 'szálláshelye is lesz: II. János Pál a többi közép-amerikai államban csak rövid, néhány órás lá­togatásokat tesz. CSEHSZLOVÁK ŰRKUTATÁSI ÉVFORDULÓ Csehszlovákiában szerdán megemlékeztek annak ötö­dik évfordulójáról, hogy az ország első kozmonautája. Vladimir Remek 1978. már­cius 2-án a Szojuz—28 szov­jet űrhajón megkezdte csak­nem egyhetes űrutazását, amely egyúttal a Szovjetunió es az Interkozmosz-program valamely másik tagországa egy-egy űrhajósának legelső páros, nemzetközi kozmikus repülese volt. A MAFFIA ELLEN • Együttműködési szerződést készített elő Olaszország és az Egyesült Államok a maf­fia kezében levő kábítószer­kereskedelem megfékezésére. Az aláírásra kész egyez­mény értelmében a két or­szág bűnüldöző szervei min­den lehetséges módon tá­mogatják egymást a Szicíli­át ós New Yorkot összekö­tő maffiahálózat felszámolá­sában. Hivatalos adatok sze­rint az Egyesült Államok északkeleti területein el­adott heroin 80 százaléka a maffia embereinek segítséc gével Szicílián keresztül jut a tengeren túlra. Marx természettudományi tanulmányaira 1837-ből van­nak adataink. 1850-es évek­től rendszeresen foglalkozott a technika, az agrokémia történetével, a feudális és tőkés termelésben betöltött szerepükkel. 1858-tól tanulmányozta ko­ra matematikai nézeteit, ku­tatta a ipatematika fejlődé­sének eredményeit. Altalá­nosnak mondható, hogy a maga alaposságával sajátí­tott el számos tudományos eredményt. A természettudo­mányt tekintette minden tu­dás alapjának. Marx és En­gels levelezése a bizonyíték, hogy rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a filozófiai nézetek változásában a ter­mészettudományoknak. Dar­win eredményeinek jelentő­ségét azonnal felismerve né­zetük ' „természettörténeti alapzatának" minősítették. Engels ,.A természet dia­lektikája" című müvében elemzi a régi természettudo­mányos szemléletet és meg­állapítja: „Ami ezt az idő­szakot azonban különösen jellemzi, az egy sajátságos összszemléletnek a kidolgo­zása, amelynek középpontja a természet abszolút válto­za'lanságáról alkotott nézet volt. Eszerint akárhogy is jött létre maga a természet: mihelyt megvan, megmarad olyannak, amilyen, míg csak fennáll." Ezért is adódott számukra az a feladat, hogy magát a természetet kell vizsgálni és nem spekulatív filozófiai fogalmakat, tétele­ket alkalmazni a természetre. tásáról" — mondhatni álta­lános — az a kép, hogy Marx elsősorban gazdasági, társadalmi kérdésekkel fog­lalkozott, és Engels reszortja a természettudomány. Vajon minek köszönhető ez a kép? Ügy gondolom, nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy Marx mindent az embernek rendelt alá. A természettudomány, a tech­nika eredményeit mindig ab­ból a szempontból vizsgálta, hogy mit jelentenek ezek az embernek. Nem a „tiszta* természettudományból vont le filozófiai következtetése­ket. hanem filozófiája az emberről az emberért szól, mint tevékeny természeti lényről. Nézzünk egy példát: „Matematikusok és mecha­nikusok — hellyel-közzel an­gol közgazdászok is megis­métlik ezt — a szerszámot Egyszerű gépnek és a gépet összetett szerszámnak mond­ják . . . Gazdasági nézőpont­ból azonban ez a megálla­pítás mitsem ér, mert hi­ányzik belőle a történelmi elem" (A töke I. köt.) Gondolkodásának e sajá­tossága más vonatkozósok­ban is jellemző és jelentós; „Igen fontossá lett — írja Marx — a gépek szorványos alkalmazása a XVII. szá­zadban, mert e kor nagy ma­tematikusainak gyakorlati tá­maszpontot és ösztönzést nyújtott a modern mechani­ka megteremtésére." (A töke I. köt.) Ebben is jelentkezik Marxnak az az általanos vé­leménye, hogv a tudomány számára a gyakorlat, a tár­sadalmi tevékenység adja a megoldásra vétó feladatokat, mintegy természeti szükség­szerűséggel. A Marx előtti materializ­mus mechanikusan alkal­mazta 'a természettudomány eredményeit, módszereit. Elég sokszor bírálják Mar­xék emiatt a régi materia­listákat. Indokolatlanul ter­jesztik ki például a klasz­szikus mechanika törvényeit a világ egészére stb. Marx ebben az összefüggésben is „újító". Számára a termé­szettudomány valamely ágá­nak saját vizsgálati tárgyára vonatkozó szemlélete a fon­tos. ..A fizikus — írja Marx — a természeti folyamatokat vagy ott figyeli meg, ahol a • legjellegzetesebb formájuk­ban és zavaró befolyásoktól legkevésbé elhomályosítva jelennek meg, vagy ahol az lehetséges kísérletet végez olyan feltételek között, ame­lyek a folyamat tiszta lefo­lyását biztosítják." (A tőke l. köt.) A marxi materializmus ki­alakítása — sok más ténye­zővel párhuzamosan — az angol és a francia materia­lizmus kritikájával kezdő­dik. Marx e materialista is­kolák képviselőinek szemé­re veti, hogy az anyagról — abban az állapotban véve, amelyben a mechanisztikus tudomány megmutatta — igen szegényes fogalmat al­kotott. Az anyag náluk csak egy fantom, amelyre csak a mechanika törvényei érvé­nyesek. F. Bacon — akit • nagyra becsült Marx — még igazi materialista. „Számára a termeszettudomány az igazi tudomány, s az érzéki fizika a természettudomány leg­fontosabb része." Baconnál „Az anyag veleszületett tu­lajdonságai közül a mozgás az első és legjelesebb, nem­csak, mint mechanikai és matematikai mozgás, hanem méginkább, mint az anyag törekvése, életszelleme, fe­szítőereje mint gyötrődésé — hogy Jákob Böhme kifejezé­sét használjuk." (Marx—En­gels Művei 2. köt.) Azonban ez a materializ­mus továbbfejlődésé során egyoldalúvá válik. Az érzé­kiség elvész „és a geométer elvont érzékjségévé válik". „A fizikai mozgás áldozatul esilg a mcelranikati -vagy ma­tematikai mozgásnak; a geo­metriát nyilvánítják fő tudo­mánynak. A materializmus embergyűlölővé válik." (127. P). A régi materializmus elle­ni fő kifogása Marxnak, hogy elvész benne az ember, helyette csak nevek szere­pelnek, így külön válik em­ber és természet, pedig — írja Marx — az ember ugyanazon törvényeknek van aiávetve, mint a természet. Ez a materializmus gyenge­ségei miatt átadja helyét az idealizmusnak, a kanti ag­noszticizmusnak. Kettős hibát követnek el a mechanikus, metafizikus materialisták. Egyrészt kiűz­ték az embert a filozófiából, ami által a filozófiában helyt kap a spekulatív gon­dolkodás (Hegel a tökély), másrészt az ember nélküli filozófiából szükségképpen hiányzik a gyakorlat. Marx szerint a gyakorlat nélkül a materializmus nem tudja saját eredetét meg­mutatni. materializmus nél­kül a gyakorlat sem képes önmagáról számot adni. A világ nem a megismeréssel kezdődik, de nem is a gya­korlattal. Az emberi törté­nelmet megelőzte egy bioló­giai fejlődés. Ezt a tényt fel­fedezni és értelmezni csak a gyakorlat talaján álló mate­rializmus képes. Ezért Marx számára világos, hogy az idealizmust és az agnoszti­cizmust ki kell rekeszteni.' és a gyakorlatot materializ­mussal össze kell kapcsolni. lista módon a talpára ál. lította és a spekulációtól el­jutott a tudományig, sike­rült kidolgoznia egy olyan dialektikus módszert, amely az igazi tudományos mód­szerrel azonos... kutatja a jelenségek közötti belső és szükségszerű összefüggést." (Roger Garaudy: A gondolat forradalma, Kari Marx.) Marx számára a tudomá­nyok fejlődése kény szeri tű erő, hogy a természet és tár­sadalom gondolati megraga­dásához a materialista dia­lektikához nyúljon. A ter­mészet dialektikájáról be­szélni Marx számára nem más. mint az anyag struk­túráját dialektikus módszer­rel formailag megragadni. Azt valljuk, hogv a dia­lektikának materializmussal való összekapcsolása forra­dalmi változás a filozófia fejlődéstörténelében. Hogv ez mennyire igaz és milyen félelmetes a filozófiai ellen­feleink számára, idézem Georg Nothot. Szerinte „A kommunizmus világveszélye ott jelentkezik, ahol a dia­lektikával együtt fejlődik az alkotó erő." Majd így foly­tatja: „A dialektikába vetett hit szoros kapcsolatban áll a mozgó anyagba vetett hittel, de nem az anyagba, hanem az anyag ön mozgása ba ve­tett hit a döntő." ..Marxnak azáltal, hogy a hegeli filozófiát materia­A következőkben Marxnak egy nem eléggé közismert, illetve kiaknázott tevékeny­ségi területére szeretnem a figyelmet irányítani. Ez a matematika. Jóformán csak a matematikatörténet kép­viselői foglalkoznak Marx­nak idevonatkozó nézeteivet. Marx tervezte egy. a mate­matikával foglalkozó mű megírásét. A tervből esak a kézirat maradt, ránk. Marx­nak a matematikai analízis­re vonatkozó gondolatai meg­értéséhez vissza kell nyúlhi Newton és Leibniz elméleté­hez. ök alkottak először kal­kulust a differenciál- és in­tegrálszámításra. Ez abban az időben új módszert jelen­tett a matematikában, ame­lyet a tarsadalmi igények és a felhalmozott tudományos kérdések vetettek fel. Ket fontos témakör megoldása lészére kellett megtalálni a megfelelő eszközt Ezek: a változások meghatározása és a terüle­tek, térfogatok srtb. számítá­sa. Newtont elsősorban a me­chanikai mozgás vizsgálata vezette a differenciálszámí­táshoz, tehát nem a „tiszta matematika" oMalóról köze­lítette meg a kérdést A differenciálszámítás két évszázadon keresztül oivan elmélet volt. amit a gyakor­latban kiválóan alkalmaztak, de nem fért össze a valós számokról kialakított isme­retrendszerrel. A matematikusok és a vi­tába bekapcsolódó filozófu­sok száméra gondot okozott Newton ..elhanyagolhatóan kicsiny" mennyisége. Filozófiai oldalról az egyik első kritikus Berkeley volt, aki fel akarta használni * differenciálszámítás elmé­let; gyengeségét saját idea­lizmusa javára. Hegel — a maga módján — pozitívan gondolkodott az infinitezimálisok mate­matikájáról. mondván, hogv ez a dialektika egyik meg­nyilvánulása. Marx ezzel lé. nvegében egyetértett. „A lo­gika tudománya" című mű­ve első kötetében igyekszik saját filozófiájába ágyazni Newton nem szabatos elmé­letét. Ügy gondolta, hogy a matematika egyáltalán nem, csak az 6 dialektikája lesz képes és alkalmas keret a differenciálási eljárás sza­batos megalapozására. Sze­rinte a^ infinitezimális mennyiség az elmúlásban levő dolgokra emlékeztet: mar nem valami, de még nem is semmi. Marx az infinitezimális analízist a matematika tör­téneti fejlődése eredményé­nek. új fejlődési fokozatnak tekintette. A matematikai analízisben az igazi megoldást a határ­érték bevezetése jelentette. Bár lehetséges olyan felépí­tés is. amely nem támaszko­dik a határérték-fogalomra. Lenin azt írta. hogy Marx nem írt logikát, de hátra­hagyta a Tőke logikáját. Ezt a logikát pedig Marx a természettudománytól és * matematikától i* tanulta. Rigó Jázod

Next

/
Thumbnails
Contents