Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! M S Z M P S 2 E G ED VÁ ROSI 73. évfolyam 75. szám 1983. március 30., szerda Ára: 1,40 forint A K L APJA Hazánkba érkezett a jugoszláv államfő Ünnepélyes fogadtatás — Hegkezdődtek a tárgyalások — Pohárköszöntők a díszvacsorán Petar Sztambolics jugoszláv államfő vendéglátójával Losonczi Pállal az Országház előtti ünnepélyes fogadtatáson. (MTI-fotó: Soús Lajos felvétele — Telefotó — KSj Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra hivatalos, baráti látoga­tásra, ' tegnap, kedden ha­zánkba érkezett Petar Sztam­bolics, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke. A magas rangú vendég különvonata a déli órákban gördült be a Keleti pályaud­varra. Petar Sztambolicsot és feleségét Losonczi Pál és felesége köszöntötte, majd a jugoszláv államfő és a kísé­retében érkezett személyisé­gek vendéglátóik társaságá­ban gépkocsikba szálltak, s díszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás szín­helyére, a Kossuth Lajos térre hajtattak. Petar Sztambolicsot és fele- mi és gazdasági fejlődésének ségét. Ezutáp a magas rangú alakulásáról, a szocialista vendég bemutatta Losonczi építőmunkában a..két ország Pálnak és feleségének kísé- előtt , álló időszerű íeladatok­rete tagjait, majd .ő ismer- ról. A szívélyes, őszinte lég­kedett meg a fogadására körű megbeszélésen áttekin­megjelent . magyar .közéleti személyiségekkel, illetve Bu­dapesten akkreditált diplo­matákkal. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. Délután Petar Sztambolics a Hősök terén megkoszorúz­ta a magyar hŐ6ök emlék­művét. Ezt követően Losonczi Pál szűk körű megbeszélést foly­tatott hivatalában a jugo­szláv államelnökkel. A ta­lálkozón részt vett Púja Fri­gyes külügyminiszter és ju­tették a két szomszédos ba­ráti szocialista ország sok­oldalú és kölcsönösen elő­nyös kapcsolatainak kiegyen­súlyozott fejlődését. A felek egyetértettek abban, hogy magyar és jugoszláv részről egyaránt őszinte szándék van az együttműködés elmé­lyítésére és bővítésére. Rá­mutattak arra, hogy e közös törekvések valóra váltásához és kamatoztatásához számos területen további kedvező lehetőségek kínálkoznak. A két elnök tartalmas esz­mecserét folytatott a nem­A magyar és a jugoszláv goszlávkollégája, EozarMoj- ^^ ^^ legfontQsabb zászlókkal díszített Ország­ház előtt felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­zászlóalja, s több száz bu­dapesti dolgozó gyűlt össze a vendégek üdvözlésére. A szomszédos baráti or­szág államfőjét Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Péter János, az ország­gyűlés alelnöke. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminisz­ter és a kormány több más tagja fogadta. Jelen volt a párt-, az állami és a társa­dalmi szervek, szervezetek számos vezetője. valamint Simon Pál. Magyarország belgrádi és Milán Veres Jugo­szlávia budapesti nagyköve­te. Az ünnepélyes fogadta­táson ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja is. Kürtszó harsant, s a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett a jugoszláv elnök­nek. Felcsendült a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Magyar Nép­köztársaság himnusza, majd Petar Sztambolics Losonczi Pállal együtt ellépett a dísz­zászlóalj előtt. Üttörők szaladtak a térre, szov, és Milán Veres is. A tár- kérdéseiről is. A háború és gyaláson áttekintették a köl- a béke, a biztonság és az csönös érdeklődésre számot enyhülés, a békés egymás tartó kérdéseket. mellett élés, valamint több Ezután a Parlament Mun- . ,,•>•„ kácsy-termében megkezdőd- mas' a világpolitika szem­tek a hivatalos magyar—ju- pontjából döntő fontosságú goszláv tárgyalások. A Lo- kérdésben közösek a két or­sonczi Pál vezette magyar szag érdekei, így azonosak tárgyalócsoport tagjai vol­tak: Púja Frigyes, Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési bizott­ság magyar tagozatának el­nöke, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Simon Pál. A jugoszláv tárgyaló­delegációt Petar Sztambolics vezette, tagjai voltak: Lazar Mojszov, Nedeljko Mandics, a szövetségi végrehajtó ta­nács tagja, a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dési bizottság jugoszláv ta­gozatának elnöke, Dragosz­lav Pejics, az államelnök külpolitikai tanácsadója, Htja, Djukics, a külügymi­niszter külpolitikai tanács­adója és Milán Veres. A megbeszélésen — ame­lyen a magyar és a jugo­szláv tárgyalócsoport szak­értői is részt vettek — Lo­sonczi Pál és Petar Sztam­bolics kölcsönösen tájékoz­tatta egymást Magyarország, vagy hasonlók az e témák­kal kapcsolatos álláspontok is. * Este a Parlament vadász­termében Losonczi Pál és felesége díszvacsorát adott Petar Sztambolics és felesé­ge tiszteletére. A díszvacso­rán Losonczi Pál és Petar Sztambolics pohárköszöntőt mondott. (A díszvacsorán elhangzott pohárköszöntőket lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Befejeződött a Duna Bizottság ülésszaka Kedden plenáris üléssel, is tükröző újrakiadásával, majd este, elnöki fogadással Foglalkoztak az alapvető ha­befejeződött a Duna Bizott- józási előírások olyan mó­Ság 41. ülésszaka. dosításával is, amellyel a Március 22. és 29. között a dunai közlekedés szabályai tagországok, Ausztria, Bul- összhangba kerülnek az egész gária, Csehszlovákia, Jugo- európai hajóhálózatra vo­szlávia. Magyarország, Ro- natkozó EGB-előírásokkal. mánia és a Szovjetunió kül- Ajánlásokat készítettek a döttségei*— az NSZK Köz- hajózási rádió-összeköttetés lekedési Minisztériuma szak- sek szabályozására, a rádió­értŐinek,, az ENSZ Európai telefonok szélesebb körű al­Gazdasági Bizottságának, az kalmazására, amellyel a Odera Bizottságnak és a nemzetközi hajóforgalom na­Nemzetközi Távközlési Unió gyobb biztonságán túlmenő­képviselőinek részvételével — en segíthető a hajófordulók két munkabizottságban a meggyorsítása, a dunai ha­dunai közlekedés fejleszté- jópark jobb kihasználása, sével kapcsolatos hajózási, növelhető a vízi közlekedés hidrotechnikai, hidrometeo­rológiai, valamint statiszti­kai és pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. Megvitatták egyebek kő­hatékonysága. A bizottság meghallgatta a tagországok tájékoztatóit az előző évi vízépítésekről, be­számolt arról, mit tettek a zött az ismételten kiadásra nemzetközi vízi út fenntartá­kerülő Dunai Hajózási Ké­zikönyv III. és IV. fejeze­tét, amely a hajózás ' szem­pontjából érdekes és nél­külözhetetlen adatokat tar­talmaz az egész Dunáról. A kézikönyv egyébként nem­sára, a hajózási feltételek további javítása érdekében. Elfogadták Ludovit Kin­celnek, a bizottság igazgató­jának beszámolóját a Duna Bizottság elmúlt évi mun­katervének és költségvetésé­csak a gyakorlati hajózást nek teljesítéséről, s a kö­segíti, hanem jól szolgálja a vetkező esztendőre meghatá­fiatal hajósok oktatását, to- rozták a bizottság tenniva­vábbképzését is. lóit. Végezetül személyi kér­Ugyancsak foglalkoztak a désekkel foglalkozott a Du­forrástól a torkolatig a Du- na Bizottság, amely legköze­na hegy-vízrajzi térképének lebb a jövő év márciusában pontosítótf, a változásokat . üt, össze. Mintaboltok, márkaboltok Egyre több iparvállalat fű­zi szorosabbra kapcsolatait a fogyasztókkal, a piaccal. Erre igen alkalmasak a min­ta- és márkaboltok, a saját kiskereskedelmi üzletek. "Az utóbbi esztendőkben sokat fejlődött az iparvállalatok ilyen irányú tevékenysége; a közelmúltban mintaboltot nyitott egyebek között a Bu­daprint Pamutnyomóipari Vállalat, a Bajai Finomposz­tógyár, a múlt év nyarán a Budapesti Harisnyagyár. A közeljövőben nyitja meg sa­ját üzletét a Magyar Se­lyemipar Vállalat. : a tervek szerint az év második felé­ben pedig a Pamuttextil Művek. Az Ipari Miniszté­rium a közelmúltban felmé­rést készített a felügyelete alá tartozó, fogyasztási cik. keket gyártó vállalatok kis­kereskedelmi hálózatáról, s megállapította: a módszer jól bevált, ám az iparválla­latok az ebben rejlő lehető­ségeket még korántsem hasz­nálják ki teljes mértékben. A felmérésekben szereplő — mintegy 150 lakossági fo­gyasztási cikket gyártó ipar­vállalat — jelenleg 218 kis­kereskedelmi üzlettel ren­delkezik. Ezek a nagykeres­kedelem közreműködése nél­kül, közvetlenül forgalmaz­ták az iparvállalatoktól származó termékeket. A vál­lalati üzletek különböző for­mákban működnek; a leg­elterjedtebbek a marka-, il­letve mintaboltok, ezekből több vállalat jól bevált egész hálózatot- alakított ki. Szeged, Nagy-Szilién domb Beépítési tervpályázat és életmódmodell Hír: Tegnap, kedden dél- szabályozási' és közműtervek A pályázat jelentősége: előtt a szegedi tanácsházán készítésének éve. s talán Több mint félmillió l'orin­kihirdettek annak az orszá- 1986 már a telkek tartós tot szántak a meghirdetők a gcg tervpályázatnak az ered- használatba adásának, az díjazásra, ezzel is kifejezve, ményét, amelyet a városi ta- építkezések kezdetének dá- hogy újszerű a hazai terve­nács az ÉVM-mel. azOTSH- tuma lesz.' val és a SZÖVOSZ-szal kö- Hírmagyarázat II.: Z0Sen ír1 ™1 a oSZeSedl „Úgy: M't keres a szociológus az nevezett Nagy-Szilleri domb építészek számára kiírt terv­beepitesere. A biralo bízott- pályázaton? Mint a pályá- egy-egy megújítandó város sag társelnöke. Papp Gyula ^ kiírás közzétételekor is lészt ne™ lehet a maga tör­szegedi tanácselnök adta át megírtuk már> aZ alkotócso- teneti hagyományaitól, a kör­a dijakat a helyezést elért portoktól olyan javaslatokat nyező lakóterületek sajátos­alikotócsoportoknak. Első dí- kértek a meghirdetők ame- ságaitól. s a majd ott élők jas lett Szabó Marton épí- lyek nem csupan a , h"0i mj- életmódjától elyálasztani. tesz, Gulyás András szocio- jyen környezetben éljenek Társadalmi igény is ez ma lógus. Banay Gábor kert-, rnajd a Nagy-Sziltari domb már, s örvendetes, hogy a valamint dr. Wmter Jánosné lakói" kérdésre adnak fele- szegedi városfejlesztés követ­kozmuíervező pályamunkaja. letet hanern arra ÍS; miként, kező építési területeinek ki­A zsűri egy második, két milyen életvitelt folytatva' jelölésekor. a szakmai javas­harmadik es egy negyedik Ez utóbbi vizsgálódáshoz latok gyűjtésekor e szempont úii'jt aa/v'í- 1,: „ UK: ai . . . • • i i zesi folyamatoan mindeddig sajnálatosan háttérbe szoru­ló igényüket lényegesnek tartják. Azt tudniillik, hogy díjat adott ki. s további öt alkotás megvételét javasolta. Hírmagyarázat /.: Hol az a Nagy-Szilléri domb? Petőfitelepen, a kör­töltés. az Acél utca. Gerle sor és Gábor Azon utca ál­tal .határolt területet neve­zik így a várostörténet isme­rői. Hamarosan a városlakók is megtanulják e nevet, hi­szen a tegnap lezárult terv­pályázat javaslatait még az idén szakmás vitára bocsát­ják, jövőre készülhet el a rendezési terv, 1985 lehet a 6 virágcsokorral köszöntötték illetve Jugoszlávia társadal­Virágcsodák Az idei tavaszon több enyhe tél után némelyik íaj­mint kétezerféle egzóta ta 100—110 virágot is bont pompázik Farkas János maroknyi törzsén, s köztük izsáki kaktuszgyűjtő növény- akad olyan különlegesség is, házában, amely az orszá pr amelynek virágzása párat­legnagyobb ilyen gyűjtemé- lan egész Európában. A kak. nye. Származási elrendezés- tuszházat évente mintegy ben. egymást váltva nyílnak kétezer hazai és külföldi lá­a szúrós növények, s az togatja. nem nélkülözhették az építé­szek a szociológusi segítsé­get, s az életmódmodell ki­dolgozásának igénye volt nyilván az a nehezítő ténye­ző amely a 110 érdeklődő kollektívát végül is 25 tény­leges pályázóra csökken­tette ... A pályázat előzményei: Fogytán vagyunk Szegeden a beépíthető „szűz" terüle­teknek. Gazdasági. város­szerkezeti megfontolásokból egyébként is olyan lakóterü­letek rekonstrukciója az ész­szerű, amelyek a hagyomá­nyos városi életmód összes elemét már most tartalmaz­zák, s amelyek alkalmasak, arra. hogy a 20. század vé­gén is emberi léptékű kör­nyezetet kínáljanak a jelen­leginél korszerűbb építészeti formák között. Ennek meg­felelően a pályázóknak lakó­területi modellt és építészeti javaslatot kellett adniuk a sajátos társadalmi szerkeze­tű városrész zömmel magán­erős megújításához. érvényesül is Szegeden. A pályázat utóélete: A szegedi Nagy-Szilléri domb beepítésére meghirde­tett pályamunkák között nincs hibátlan, ám szinte mindegyikben találni tovább­gondolásra érdemes javasla­tot. Altalápos tanulságai nyilván a szakmai viták után összegezhetők, a zsűri mindazonáltal úgy ítélte meg. hogy a városiejlesztési lehetőségek, s társadalmi igények, adottságok össze­hangolásában sikeres lépése­ket tettek meg a közreműkö­dő szociológusok és építé­szek. Hiszen bebizonyosodott, lehetséges olyan, komplex szemléletű lakóterületi mo­dell kidolgozása, amely túl­haladja az eddigi stattszM. kus jellegű lakú elosz'ás'-la­káspolitikai módszereket, s alkalmas a differenciáit igé­nvek kielégítésére, a közös­ségformáló építészeti megol­dások felhasználására. P. K.

Next

/
Thumbnails
Contents