Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

Vasárnap, 1983. március 27. 136 flz USA semmiképpen sem katonai feiénybe kerülhet Mari3' József fogadta Oleg Bogomoiovot Jurij Andropov válaszai a Pravda 'kérdéseire £$ Moszkva (MTI) Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda tudósítójának kérdéseire válaszolva foglalkozott Ronald Reagan amerikai elnök március 23-1 beszédével. A Pravda vasárnapi számában megjelenő interjúban Andropov hangoztatta: Az utóbbi időben Washingtonból úgyszólván ömlik azoknak a beszédeknek az áradata, amelyek egyetlen témával foglalkoznak — a háborús készülődéssel, a katonai programokkal, új fegyverfajták létrehozásával. Reagan beszédét is nyilvánvalóan az a szándék szülte, hogy hasson az amerikai emberek gondolkodásmódjára, enyhítse az amerikai kormányzat háborús irányvonala miatt egyre növekvő aggodalmak — Ám az, amiről az elnök szólt, nemcsak az amerikai.dcat érinti. Az egész beszéd lényege ugyanis az volt, hogy az Egyesült Államoknak erőteljesebben kell fegyverkeznie, a világ vezető katonai hatalmává kell válnia. Hogy ezeket a hegemonisztikus törekvéseket indokolják, kíméletlenül kiforgatják a Szovjetunió politikáját, és igen alantas •nódsaereket alkalmaznak. Kzek alapján óhatatlanul felvetődik a kérdés: tulajdonképpen milyen elképzelései vannak az elnöknek a más államokkal szembeni magatartás normáiról? — Az elnököt hallgatva az a benyomása támad az embernek, hogy az Egyesült Államok mindenhol gyengébb a Szovjetuniónál. S mindez azért van így. mert az elmúlt húsz évben a Szovjetunió állítólag gyors ütemben fejlesztette fegyveres erőit, az Egyesült Államok pedig ölhetett kézzel ult, fegyveres erői hanyatlásnak indultak. — Igen, a Szovjetunió erősítette védelmi képességét. Mivel az Egyesült Államok lázas tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy ujabb katonai támaszpontokat építsen kl a Szovjetunió közelében, s újabb nukleáris és egyéb fegyverfajtákat fejlesszen kl, a Szovjetunió rákényszerült erre. Így számolhatta csak fel azt az amerikai katonai fölényt, amely iránt ma oly nagy nosztalgiát éreznek Washingtonban, A létrejött katonai-hadászati egyensúly megfosztotta az Egyesült Államokat attól a lehetőségtől, hogy nukleáris fenyegetéssel zsaroljon bennünket. Ez az egyensúly megbízhatóan szavatolja a békét. és mi mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy megőrizzük. — Ami azt az álTitást Illeti, hogy az Egyesült Államok az utóbbi húsz évben semmit nem tett, ebben csak Haiv emberek hihetnek. Vegyünk sorra néhány fontos tényt. — Ismeretes, hogy éppen ebben az időszakban jelentős minőségi változáson mentek át az amerikai hadászati erők. Elég csak arra emlékeztetni, hogy az Egyesült Államok ballisztikus rakétáit egyszerre több célpontra is irányitható, szétváló robbanófejekkel látta el. Tette ezt annak ellenere, hogv mi a rakétafegyverkezési hajsza újabb szakaszának elkerülése érdekében az erről való lemondásra szólítottuk fel. — Az említett lépés következtében egv tengeralattjáróra szerelt amerikai rakéta egyszerre 14 célpont megsemmisítésére vált alkalmassá. — Az Egyesült Államoknak az említett állítólagos tétlensége időszakában az amerikai hadászati fegyverzetek nukleáris tölteteinek száma négyezerről több, mint tízezerre nőtt — Most pedig Európáról. nho1 a7 elnöv vé'rménve szerint az Egyesült Államok és általabaa a NATO helyzete egyszerűen súlyos. Ha a tényekhez folyamodunk, ismét könnyen meggyőződhetünk arról, hogy csupán az amerikai nukleáris robbanótöltetek száma a kontinensen ebben az. időszakban háromszorosára nőtt; g ma meghaladja a hétezret. — Az elnöK olyan látszatot kíván ke'leni, mintha Európa körzriében nem létezne az. Egyesült Államok és NATO-szövttségesei csaknem ezer közepes-hatótávolságú nu.riearis eszköze, mintha nem tudna arról. 1 og\ az emiitett eszközökön elhelyezett nukleáris töltetek mennyisége másfélszerese annak, mint amennyivel a Szovjetunió rendelkezik. — Az elnök nemcsak elhallgatja mindezt, hanem nyíltan valótlant is álMt. amikor azt bizonygatja, hogv a Szovjetunió nem tartja tiszteletben az. általa egyoldalúan. a közepes-hatótávolságú rakéták fejlesztésére kimondott moratóriumot. — Az Egyesült Államok elnöke egyszerűen hallgat a tényről, hogv a közepeshatótávolságú amerikai fegyverek a Szovjetunió közvetlen közelében találhatók. A Szovjetunió számára egyébként semmi különbség nincs e fegyverzet, s az Egyesült Államok területén levő hadászati fegyverek között. A Szovjetunió körül minden irányban sok száz amerikai fegyverhordozó eszköz található. amely képes nukleáris csapást mérni területünkre. A Pentagon hivatalosan bejelentett tervei szerint ezek számát sokszorosukra növelik. Csupán a nagv hatótávolságú manőverező robotrepülőgépekből több mint 12 000 darabot akarnak gyártani. Az elnök sajtóértekezletén bemutatta egy latin-amerikaj országbeli polgári repülőtér fényképét, s még ezt is igyekezett az Egyesült Államikkal szembeni fenyegetésként feltüntetni. De elmulasztotta bemutatni az Egyesült Államoktól több ezer kilométerre levő sok száz repülőtéri kifutópályának a képét. amelyeken, bármely pillanatban felszállásra készen, ott állnak a nukleáris fegyvert hordozó amerikai repülőgépek. — Az amerikai kormányzatnak még ez sem elegendő. Csillagászati összegeket szármák arra, hogy még több fegyverrel rendelkezzenek a szárazföldön, a levegőben. a tengereken és a világűrben. Tervbe vették, hogy jelentősen növelik a nukleáris eszközök valamennyi fajtájának számát. Az elnötk azt is bejelentette. hogy létrehozzák a hagyományos fegyverzetek új rendszereit. új területet nyitva ezzel a fegyverkezési hajszában. Azok a kijelentések, amelyek szerint mindez csak válasz a ..szovjet katonai fenyegetésre" — bármennyit ismételjék is ezt —. senkit sem vezethetnek félre. Mindaz, amit a Szovjetunió tett. és tesz. nem azt bizonyítja. hogy katonai e'röfölényie törekszik. A szerződések és egyezmények, amelyeket megkötöttünk — és amelyeket készek vagyunk megkötni — az Egyesült Államokkal. a nukleáris szembenállás szintiénék csökkentését szolgálják anélkül, hogy megbontanák az egyensúlyt. és kárt okoznának a •Szovjetunió és az Egyesült Államok biztonságának. KÉRDÉS: Reagan elnök kijelentette. hogy új védelmi koncepciót dolgozott ki. Mit jelent aj « vaknaaban? VÁLASZ: Az elnök, miután hosszasan értekezett a szovjet katonai veszélyről, kijelentette, hogv itt az ideje most már másként kell megközelíteni az amerikai hadászati érdekek biztosításának kérdését, ezért meghirdette egy nagyarányú és rendkívül hatékony rakétaelhárító védelmi rendszer kidolgozásának megkezdését. A járatlan emberéknek ez az első pillantásra még kedvezőnek is tűnhet — hiszen az elnök látszólag védelmi intézkedésekről szólt. Valójában arról van szó. hogy teljes rőzzel folytatódik az Egyesült Államok hadászati támadó erőinek fejlesztése és tökéletesítése azzal a céllal, hogy megszerezze az első nukleáris csapás mérésének képességét. így az a törekvés, hogy lehetőséget nyerjenek a rakétaelhárító-védelem segítségével a másik fél megfelelő hadászati eszközeinek megsemmisítésére — azaz megfosszák a másik felet a válaszcsapás mérésének lehetőségétől —. arra irányul, hogv fegyvertelenné tegyék a Szovjetuniót az amerikai nukleáris fenyegetéssel szemben. Annak idején, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozzálátott a hadászati fegyverzet problémáinak megvitatáséhoz, elismerték. hogy a hadászati támadó és védelmi fegyverzet között megbonthatatlan a kölcsönhatás. Más szóval: a felek a rakétaelhárító védelmi rendszerek csökkentéséről és a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról 1972-ben kötött szerződésekben elismerték és rögzítették, hogy csak az teszi lehetővé az előrelépést a támadó fegyverzetek korlátozása és csökkentése terén, ha mindkét fél mértéktartó a rakétaelhárító védelem terén. Most az Egyesült Államok határozta el magát arra, hogy megbontja ezt a kölcsönhatást Egy ilyen koncepciónak az lenne az eredménye, hogy — amennyiben megvalósul —, gyakorlatilag megnyílnának a zsilipek a hadászati fegyverek minden fajtáját érintő féktelen hajsza előtt. Ez vonatkozik mind a támadó, mind pedig a védelmi fegyverekre. Ez a valóságos értelme — másik oldala — Washington „védelmi koncepciójának". KÉRDÉS: Milyen általános következtetést kell levonni az Egyesült Állomok elnökének említett beszédével kapcsolatban? VÁLASZ: Az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata továbbra is rendkívül veszélyes úton halad. A háború és béke kérdéseihez nem szabad ilyen könnyelműen viszonyulni. Hiábavaló mindenfajta erőfeszítés, amely arra iráriyul, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió ezt soha nem fogja megengedni, soha nem marad fegyvertelen semmiféle fenyegetéssel szemben. Ideje lenne, hogy felhagyjanak az olyan újabb és újabb variációk kidolgozásával, hogy miként lehetne a győzelem reményében kirobbantani a nukleáris háborút. Ez nem csupán felelőtlen, de esztelen dolog is. Bár az elnök beszédében mindenekelőtt a Szovjetunióról beszélt, szavai sértik minden állam és minden nép érdekeit Tudomásul kell venni, hogy az amerikai vezetők nukleáris tússzá igyekeznek ejteni az európai országokat.. Washington tevékenysége az egész világot fenyegeti. Ma minden erőfeszítésnek egyetlen célra kell irányulnia: a nukleáris katasztrófa elhárítására. Határozottan felszólítjuk az Egvsült Államokat hogy lépjen erre az útra — mondotta befejezésül a Pravdának adott interjújában Jurij Andropov. f? Budapest (MTI) Marjai József miniszterelnök-helyettes szombaton hivatalában fogadta Oleg Bogomoiovot, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Világrendszer Gazdasági Intézetének igazgatóját, aki az MTA Világgazdasági Kutató Intézete meghívására a magyar— szovjet tudományos konferencia alkalmából tartózkodik Magyarországon. A megbeszélésen a KGST keretében megvalósuló együttműködés feladatait és a világgazdaság időszerű kérdéseit tekintették át. Magyar-vatikáni megbeszélések 0 Róma (MTI) Miklós Imre államtitkár. az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a rendszeres kétoldalú kapcsolatok keretében március 21—26. között Rómában megbeszélést folytatott Agostino Casaroli bíboros államtitkárral és a Vatikán más vezető képviselőivel. A találkozón a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről tárgyaltak Cuellar ma Moszkvába érkezik 0 Moszkva (MTI) Ma, vasárnap érkezik hivatalos látogatásra Moszkvába Javier Pérez de Cueliar, az ENSZ főtitkára. A világszervezet legfőbb tisztségviselője a múlt év szeptemberében járt utoljára a szovjet fővárosban. Közéleti napló VÉGET ÉRTEK A SZAKSZERVEZETI MEGBESZÉLÉSEK Szombaton -reggel elutazott Budapestről a szovjet szakszervezeti küldöttség, amely Sztyepan Salajevnek, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével tartózkodott hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és a titkárság tagjai búcsúztatták. Az elutazásnál jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. TUDÓS KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT AZ EGYESÜLT ALLAMO KBA Kulcsár Kálmán akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével szombaton küldöttség utazott az Amerikai Egyesült Államokba, hogy részt vegyen a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Humán Tudományt* Társaságok Tanácsa vegye* bizottságának második ülésén. Az eszmecserén értékelik az elmúlt három év közös kutatási tevékenységét, válamint megtárgyalják éa aláírják az 19B3—1985. évekre szóló munkatervet. 0 Mi okozna a középamerikai feszült helyzetet? Napjainkban a világ egyik első számú válsággócává a közép-amerikai térség lépett elő. Dörögnek a fegyverek Nicaraguában. Salvadorban, Guatemalában: Managua felé ezer és ezer ellenforradalmár próbál előretörni, azok, akiket hondurasi táborokban képeztek ki a nepi rendszer elleni támadásra; Salvadorban a hazafias erők ellen új meg új hajtóvadászatot rendeznek a népellenes junta katonái. Guatemalában pedig a kivégzőosztagok fegyverei oltanak ki életeket, ölnek halomra a fasiszta rendszer ellen felkelő fiatalokat. Még Washingtonban is elismerik a józanul gondolkodó, s a helyzetet ismerő hírmagyarázók vagy politikusok: az USA „hátsó udvarának" számító közép-amerikai országokban a gazdasági és a társadalmi helyzet anynyira igazságtalan, annyira kilátástalan, hogy a nincstelen tömegek számára nem látszik más kiút, mint a fegyveres harc. A népi erők ellenébén az Egyesült Államok kormánya mindenütt a reakciót támogatja pénzzel, fegyverrel, sőt, katonai tanácsadókkal. Innen már szinte egy lépés, hogy az USA ténylegesen is belekeveredjék a harcokba. „Egy újabb Vietnamot.?" — a perspektíva riasztó az amerikai átlagpolgár számára is. Nehezen hiszi el a washingtoni propaganda állításait, hogy Közép-Amerikában — szovjet fenyegetés jelentkezik. amivel szemben az amerikai kormánynak „hazafias kötelessége" feDéptú. A hét 3 kérdése • Fordítva igaz: a társadalmi igazság érvényesülésének megakadályozására Washingtonból 'indul el minden akció. S egyáltalán nem csoda. ha például amikor Nicaraguában még ennél is veszedelmesebb, ugyanakkor gyűlöletesebb kísérletekre kerül sor a népellenes rezsim visszahozatalára, akkor a népi erők ott keresnek támogatást, ahol igazi szövetségesekre találhatnak. A szocialista országoknál éppúgy, mint az el nem kötelezettek antiimperialista meggyőződésű tagjainál. Üj-Delhiben Nicaragua ügye mellett állott ki az el nem kötelezettek csúcstalálkozóján részt vettek nagy többsége. Az onnan hazatérő Ortega pedig Moszkvában megállva, Jurij Andropovtól kapott szilárd ígéretet arra. hogy a Szovjetunió politikai és anyagi segítséget ad Nicaraguának. Reagan elnök ugyanakkor Washingtonban megpróbált fényképes bizonyítékokat tárni újságírók es az amerikai közvélemény elé: íme, Kubában. Nicaraguában. Grenadában „szovjet katonai készülődés" nyomai láthatók. Ország-világ előtt sokkal több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az amerikai dollármilliók, a fegyverek és a katonai tanácsadók mekkora fenyegetést jelentenek Közép-Amerika népeire. 0 Mi vá'totta t a Közös Piac valutaválságát? A hét elején zárve mai suták a nyugat-európai fővárosokban a valutatőzsdék, ttz előző hét vége óta folyó maratoni tárgyalások ugyanis sokáig nem vezettek eredményre. A Brüsszelben ö&zszeült közös piaci miniszterek nem tudtak megegyezni: melyik pénzt értékeljék fel, s mennyire, melyiket devalválják. s milyen mértékben ? A huzavona két főszereplője az NSZK és Franciaország volt. A két ország közül a Rajnán túli van nehezebb helyzetben növekvő inflációja és egyre több államadóssága miatt, a Rajnán innen is van ugyan nagyarányú munkanélküliség, de a Kohl-kormány az amerikai támogatást (és az óceánon túli fellendülési előjeleket) felhasználva erőteljesebb gazdasági pozíciót akar elfoglalni. Párizsban azt szerették volna. ha csak a nyugatnémet márkát értékelték volna fel, s ha el lehetett volna kerülni a francia franknak 17 hónapon belül immár harmadik devalválását. A végén olyan kompromisszum született, amely szerint a márkát 5.5 százalékkal értékelték fel, a frank értékét pedig 2,5 százalékkal csökkentették. (Ennek megfelelően a többi közös piaci valuta is mozdult: egyik fel, például a holland forint a többi le, például az olasz líra.) Végeredményben a bonni kormánykoalíció is takarékossági törekvéseket hangoztat. az új Kohl-kormány ott sem fog mást követelni a lakosságtól, mint lemondást és kemény munkát Mit jelent az új amerikai fegyverkezési program? Reagan elnök „A béke e» a nemzetbiztonság kérdéséi" címmel mondott a héten felórás tévébeszédet amelynek egyes részletei alapos vihart kavartak mind az amerikai, mind a világköz/véleményben. Néhány jól hangzó bekeszólam után a Feher Ház ura ígéretet tett arra, hogy március végi Los Angelesbe meghirdetett beszédében foglalkozik majd a kelet—nyugati fegyverkorlátozási targyalasokkal. Egyelőre azonban meghökkentő új tervekkel állt elő. Bejelentette, hogy meg fogják kezdeni az ő utasítására (hiszen ehhez elég egy elnöki rendelet) egy új rakétaelhárító rendszer előmunkálatait. Üj technológiáról van szó, lézersugarakról es részecskékről . .. Nemes egyszerűséggel így nyilatkozott Ronald Reagan: „Valamikor majd a biztonsagot nem kell többé a feltétlen amerikai válaszcsapás elvére építeni, hiszen az új fegyverrel elfoghatnánk éa megsemmisíthetnénk a rakétákat, mielőtt azok elérhetnék országunk területét vagy szövetségeseink földjet . . ." Jellemző, hogy Kennedy szenátor nyomban a beszéd után „a csillagok háborújába illő elképzelésként" ítélte el a reagani tervet. És számos amerikai szakértő • úgy nyilatkozott hogy ha a rakétaelhárító rendszer egységeit a világűrbe telepítenék. akkor kétszeresen is megsértenék a korábbi. 1972es szovjet—amerikai megállapodásokat. Ugyanez a moszkvai velemény is. Pálfy József