Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

KJ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 73, évfolyam 71. szám 1983. március 25., péntek Ára: 1,40 forint A 7 MSZ M P SZE G E D VÁRÓ S I LA P JA nácskozott az országgyűlés Napirenden: az Elnöki Tanács munkája és a törvényesség Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött a tavaszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Tóth István képviselő, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagja, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének elnöke munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. s az ülésszak részvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Apró Antal ezután bejelentette. hogy az országos választási elnökség benyújtottá az időközi' választásról' szóló jelentését. - < Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az 1982. téli ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről. 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 3. A legfőbb ügyész beszámolója. 4. Interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára — eleget téve a testület alkotmányban rögzített kötelezettségének — beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról. Miután a beszámolóhoz senki sem kívánt hozzászólni, határozathozatal következett. A képviselők az Elnöki Tanács beszámolóját — egyhangúlag — jóváhagyóan tudomásul vették. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően, dr. Szilbereky Jenő. a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. (Beszédéből a 2. oldalon közlünk részleteket.) Ezt követően dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóiát, (amelyet a 2. oldalon közlünk), majd a két referátum fölött együttes vitát nyitottak. Dr. Antalffy György, a JATE tanszékvezető tanára. Csongrád megyei képviselő a-/ országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára a bizottság nevében szólalt fel. (Felszólalását a 3. oldalon ismertetjük.) A vitában felszólaltak: dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk). dr. Röder Edit (Bp., 51. vk.), dr. Lukács János (Zala m. 3. vk.). dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun m. 19. vk.), Németh István (HajdúBihar m. 9. vk.), Papp Lajos (Szolnok m. 8. vk.), dr. Fodor István (Pest m. 15. vk.). Ezt követően dr. Szilbe>reky Jenő ma.id dr. Szíjártó Károly válaszolt a képviselők hozzászólásaira. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolóiát az országgyűlés elfogadta. Interpellációk után a tavaszi ülésszak — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal. Péter János és Cservenka Ferencné — befejezte munkáját. Tanácskoznak a képviselők. (MTI-fotó: Telefotó — KS) fiz Elnöki Tanács beszámolója Katona Imre azzal kezdte beszédét, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tevékenységéről szóló beszámolót legutóbb három évvel ezelőtt tűzött napirendjére az országgyűlés. Utalt arra, hogy a képviselők azóta is minden ülésszakon jelentést kaptak az időközben alkotott törvépyerejú rendeletekről, á a személyi, a diplomáciai és az egyéb ügyekben hozott határozatokról a hivatalos lapok és hírközlő szervek is folyamatosan tájékoztatást adtak. Az Elnöki Tanács az elmúlt három év alatt is azon dolgozott, hogy államhatalmi feladatainak végrehajtásával erősítse szocialista államunk törvényes rendjét; jogszabályalkotással, határozataival előmozdítsa szocialista társadalmunk építését, elősegítse a napirenden levő és jövőt formáló feladatok végrehajtását. Az Elnöki Tanács a kormány javaslatai és a törvény-előkészítő munka alapján a legutóbbi beszámoló óta eltelt években eredményesen munkálkodott mindenekelőtt az állami élet fejlesztéséért, demokratizmusának további kiteljesítéséért, közigazgatási rendszerünk egyszerűsítéséért, szakmai színvonalának emeléséért. E törekvések jegyében születtek meg például az Losonczi Pál és Lázár György az ülésteremben államigazgatási eljárás korszerűsítésével, az egyes minisztériumok összevonásával, a nemzetközi szerződések kötésének eljárási rendjével kapcsolatos jogi rendelkezések. Közigazgatási rendszerünk egyszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács a beszámolási időszakbán területszervezési kérdések-" ben is döntött. Ez idő alatt a korábbi időszakhoz képest- visszafogottabbá vált aközségi közös tanácsok alakítása. A jövőben csak nagyon indokolt esetben, az erdekeit lakosság egyetérté-. sével kerülhet sor újabb kö-. zös tanács kialakítására, illetve egyes esetekben kiigazításra. A községi közös tanácsok létrehozásának folyamata lényegében befejezettnek tekinthető. Külön csoportba sorolhatók azok a jogszabályok, amelyek a gazdasági életben szükségessé vált változásokhoz megteremtették a gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodás jogi feltételeit. Itt kell megemlíteni a különböző típusú szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás átdolgozását, valamint a földértékelés szabályairól. a kisvállalatokról, szakcsoportokról, a magánkisiparról és magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeleteket, illetőleg módosításokat. Igen fontos területe az Elnöki Tanács jogalkotási munkájának az állampolgárok élet- és munkakörülményeivel összefüggő egyéb típusú jogi szabályozások továbbfejlesztése. E kategória sokféle anyagából példaként említhetők azok az új jogszabályok, amelyek a természetvédelemről, az alkoholisták kötelező munkaterápiás intézeti gyógykezeléséről, az anyakönyvekről, a muzeális értékek védelméről. az egyesületekről, a külföldre utazásról és az útlevelekről rendelkeznek. Az a cél — mutatott rá Katona Imre —, hogy olyan jogszabályok lépjenek hatályba, amelyek elősegítik mind az állampolgári jogok érvényesülését, mind pedig az állampolgári kötelességek teljesítését. Az Elnöki Tanács a kormány javaslatára három év alatt összesen 97 törvényerejű rendeletet alkotott. Ezek közül 49, tehát a hoKatona Imre az Elnöki Tanács beszámolóját terjeszti elő zott törvényerejű rendeletek fele nemzetközi egyezmények. szerződések kötelező kihirdetése volt. A számokat illetően el lehet fogadni azt az észrevételt, hogy sok a tvr., de egyenként, külön-külön mérlegelve a viszonylag nagyszámú törvényerejű rendeletet, arra a következtetésre jutunk, hogy azok megalkotása az élet közismerten felgyorsult hazai és nemzetközi igényeiből indult ki. Mindezt tudva is kötelességünk azonban szembenézni azzal a problémával, hogy a jogi túlszabályozás veszélye valóban fennáll. Társadalmunk nem egy területén tapasztalható az élet- és munkaviszonyokba történő túlzott és indokolatlan jogi beavatkozásra való törekvés. Márpedig a jogszabályok elburjánzása bonyolulttá teszi az ügyintézést. nehezíti az eligazodást, ellentmondásokat, feszültségeket hozhat létre. Akadályozza a helyes jogalkalmazást. az alkotó kezdeményezések kibontakozását. ígv a jogi szabálvozásban az észSzerű, színvonalas szakmaiigazgatási munkát nehezítő, elveinkkel ellentétes jelenségeknek a megszüntetése állandó és sürgető feladat. A jogalkotás demokratizmusát erősíti, hogy a törvények és törvényerejű . rendeletek előkészítésében is egyre jobban érvényesülő gyakorlat: az állampolgárok — közvetlenül vagy szakmai és társadalmi szervezeteik útján — előzetes véleménynyilvánításukkal, javaslataikkal részt vesznek a jogalkotásban. A törvényességről szólva az Elnöki Tanács titkára a továbbiakban kijelentette: hazánkban törvényes rend van. Alkotmányos rendünk ^szilárd, alaptörvényünk és a'r "töljb'i-jqgszfibályok , rendelkezéséi 'megfelelően ."éfvóriyre jufnak. Ez népünk nágv vívmánya", amit őrizni, védeni, fejleszteni kell. Nincs okunk viszont elhallgatni,' hogy előfordulnák törvénysértések, jogszabálylyal ellentétes állásfoglalások, gyakorlatok egyes vállalatok,' intézmények, hivatalok és az állampolgárok részéről egyaránt. Ezek jelentős része megelőzhető, ha egyrészt a szocialista építőmunka minden .területén javítjuk, fejlesztjük az ellenőrzést, a felelősség érvényesítését, másrészt, ha minden esetben — személyre való tekintet nélkül — a törvény szigorával lépünk fel a törvénysértőkkel szemben. — A jogszabályalkotás mellett az Elnöki Tanács feladata a3 egyedi döntések, az állampolgársági, kegyelmezési, kinevezési és kitüntetési ügyekben határozatok hozatala — mondotta a továbbiakban. '— A beszámolási időszakban az Elnöki Tanács mintegy 7000 állampolgársági ügyben dön.tött. E munka alapjául az államoolgárságról szóló 1957. évi V. törvény szolgál, amely időtálló jogszabálynak bizonyult. Ezután Katona Imre arról beszélt, hogy az alkotmány és a bíróságokról szóló törvény rendelkezésének megfelelően 1973. január l-e óta hazánkban csak olyan hivatásos bíró ítélkezhet, akit az Elnöki Tanács erre a tisztségre megválaszt. Ez a törvényes rendelkezés, amely a bírák függetlenségének igen fontos biztosítéka, nagymértékben növelte a bírói munka tekintélyét, egyben a bírák felelősségét. Az Elnöki Tanács összességében úgy ítéli meg. hogy a bíróságok a jogpolitikai és a törvényességi követelményeknek megfelelnek, betöltik hivatásukat. Hatékonyan .segítik szocialista .céljaink megvalósítását, a törvényesség vádelmét és fejlesztését. Végül az Elnöki Tanács titkára arról szólt, hogy az utóbbi időben a nemzetközi élet eseményei közismerten felgyorsultak, és bonyolultabbá váltak. Az élénk világpolitikai, diplomáciai tevékenység, amely napjainkat jellemzi, megnövelte az Elnöki Tanács ebből fakadó tennivalóit is. Külpolitikájában a' Magyar Népköztársaság és né;'Pé á békéf egymá? mellett .élés* elver .álapján, "egymás érdekeinek tiszteletben tartásával és a- kölcsönös előnyökre építve," minden állarpmal jö, viszonyra törekszik — függetlenül annak társadalmi, politikai berendezkedésétől —. feltéve, hogy, a másik fél, részéről is hasonló szándékot tapasztal. Szándékaink nyíltak és őszinték, hosszú távon is építeni lehet rójuk. Országunkat a világban szocialista országként ismerik és elismerik. Mindenkor szocialista céljaink és ^szövetségi elkötelezettségünk hangsú. lyozása mellett képviseljük hazánkat. A jelenlegi nemzetközi helyzetben az általános külpolitikai és a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is megkülönböztetett jelentősége van azökhak a magas • szintű tárgyalásoknak, amelyeket az Elnöki Tanács tisztségviselői és tagjai folytattak külföldön, illetve" a hazánkba látogató vézetőkkel, politikusokkal: Ezek a tárgyalásqk nagymértékben hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez. és nem utolsósorbán a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének erősítéséhez. Az Elnöki Tanács az alkotmány idevonatkozó rendelkezése alapján a beszámolási időszakban is folyamatosan ellátta a magyar diplomáciai képviselők külföldi állpmokba akkreditálásával,. illetve a külföldi államok diplomáciai képviselőinek fogadásával rá háruló feladatokat. — Az Elnöki Tanács az országgyűléstől kaoott megbízatás alapján, az alkotmányos előírásoknak megfelelően végezte feladatát — jelentette ki Katona Imre, s befejezésül kérte a beszámoló tudomásulvételét és elfogadását. (Folytatás a 2. oldalon.)