Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

10 Szombat, 1983. március 116. Tanácskozott az országgyűlés „ítélkezési gyakorlatunkban szükség szerint érvényesül a humánum és a szigor" Dr. Szilbereky Jenő beszámolója Dr. Szíjártó Károly fiz ügyészi szervezet hatékonyan segíti a szocialista törvényesség érvényesülését Bevezetőjében dr. Szilbereky Jenő felidézte, hogy az országgyűlés legutóbb 1980ban tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság munkájáról. Most arról ad áttekintést a beszámoló, hogy a legfelsőbb Bíróság miként látta el az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben meghatározott Ítélkező és elvi irányító feladatait az 1981. és 1982. évben; szükségképpen érinti az alsófokú bíróságok ítélkezését, érintkezik a belügyminiszter múlt évi és a legfőbb ügyész jelenlegi országgyűlési beszámolójával. — Amikor a bűncselekményeket elkövetők felelösseg. r.cvpnásarol vagy az állampolgárok es a vállalatok pereiről van szó. hajlamosak vagyunk csak a bűnözést és a jogsértést látni. Ezért szeretnem felhívni a figyelmet ari;a —mondta, a Legfelsőbb Bíróság elnöke —, hógy az évi kereken kilencvenezer bűnügy, százötvenezer vagyoni és csaladjogi, húszezer munkaügyi, tizenötezer gazdasági per' ellenére országunkban milliók élnek bckessegben. tisztelik, megtartják a törvényeket, becsülettel végzik munkájukat. Orszagunkra általánosan jellemző a rend és a jogbiztonság, a szocialista törvényesség érvényesülése. Ez nemcsak a bíróságok, hanem az. állampolgárok tapasztalata. és ez a nemzetközi vélemény. beleértve a nemzetközi jogászközvéleményt is. Kiegyenffílyozott jogalkalmazás •Oí+'V*,-; V Felelősséggel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek — fogalmazott dr. Szilbéreky Jenő —, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok jogalkalmazása kiegyensúlyozott. az ítélkezés során egységesen érvényesül a törvényesség, a jogszabályokat társadalmi céljainkkal összhangban értelmezik: ás alkalmazzák. Ezután arról szőft: a bíróságok egyik alapvető feladata. hogy védjék állami, társadalmi, gazdasági rendünket, az állampolgárok életét, személyes biztonságát. — Az ű.i Büntető Törvénykönyv több' mint három éve van hatályban. Ma mar —a bíróságok gyakorlati tapasztalatainak birtokában — megállapíthatjuk: a büntető törvény kellően szolgálja a társadalom védelmét. A Legfelsőbb Bíróság — a beszámolási időszakban is — elsőrendű feladatának tekintette. hogy eseti döntéseiben es a bíróságok elvi irányítása során olyan állásfoglalásokat hozzon. amelyek a büntető törvény helyes értelmezését es egységes alkalmazását szolgálják, mindig szem előtt tartva a bűnözés alakulasából adódó társadalmi veszélyességet is. A büntetőeljárás során elsősorban abban kell állást foglalni, hogy a bíróság előtt álló szemelv bünös-e. Iránymutatásainkban következetesen megkívánjuk, hogy törvényesen lefolytatott eljárásban, megalapozott ténymegállapítás alapján döntsenek a bíróságok abban a kérdésben: a vádlott elkövette-e a bűncselekményt. Még a legenyhébb büntetés kiszabásának sem lehet helye olyan esetekben, ha a bíróság előtt álló személy bűnössége aggályos. A bűnösség megállapítása esetén azonban a törvénynek és a büntetőpolitikai céloknak meRfelelöen kell a büntetést kiszabni. Ügy kell kiszabni a bünte1ést vagy más intézkedést tenni, hogy -az alkalmassá váljék a búncsclekmenyek elkövetésétől való visszatartasra. A korábban egyébkent becsületes életmódú es a törvénnyel első ízben, kisebb bűncselekmények elkövetése miatt összeütközésbe került személyekkel szemben lehetőleg szabadságelvonással nem járó büntetessel vagy intézkedéssel kell elérni, hogy a továbbiakban törvénytisztelő állampolgárokká váljanak. Ugyanakkor a bűncselekményt ismetelten vagy súlyos bűncselekményt elkövetőkkel szemben szigorú büntetés alkalmas a büntetési cél elérésére. A büntetés kiszabása során tehát szükség szerint érvényesül a humánum és a szigor. Beszámolójának következő részében a Legfelsőbb Bíróság elnöke arról beszélt, hóg^ 'Hz állampolgárok egymás közötti jogvitái, vagyoni, családjogi és egyéb perei viszonylag sok embert érintenek. Az utóbbi időszakban az ilyen perek száma az országban évi átlagban 150 ezer volt Ha ehhez hozzászámítjuk az egyéb — például hagyatéki, végrehajtási — eljárásokat akkor évente további 150—200 ezer ügyben fordulnak a bíróságokhoz. Ha pedig az érintettek oldaláról tekintjük, akkor ez a szám többszöröződik. Két olyan területet emelt ki ezután a beszámoló, ahol nyilvánvaló követelmény az egyéni és a közérdek összehangolása. Az egyik az, hogy az állampolgárok a pénzükért jó minőségű árut kapjanak. A fogyasztók érdekeinek a védelme a bíróságoknak is feladata. A Legfelsőbb Bíróság ezért országosan olyan ítélkezési gyakorlatot igyekezett kialakítani, amely — a jogszabályok által engedett határok között — a jogos fogyasztói érdekeket hatékony védelemben részesíti, s ez egyben a termék minőségének védelme is. A másik ilyen tárgykört a szellemi alkotások jelentik, amelyeknek az ipari-műszaki fejlődés szempontjából rendkívül nagy jelentőségük van. Nyilvánvalóak azok az érdekek/ amelyek a találmányok és újítások tényleges hasznosításához fűződnek, illetTíleg anyagilag megfelelően értékelik a gazdasági, műszaki fejlődést szolgáló alkotó, fejlesztő tevékenységet. Ilyen érdekek jelentkeznek a szabadalmi, az újítási ügyekben. Több iránymutató állásfoglalás segíti ezen a területen az egységes jogalkalmazást. — A Legfelsőbb Bíróságnak — miként elnöke kifejtette — fontos feladata, hogy a gazdálkodó szervezetek, vállalatok és szövetkezetek jogvitáiban élvényesitse a gazdaságpolitikánknak megfelelő jogpolitikai elveket. Gazdasági életünk gondjai a gazdasági perekben is visszatükröződnek. A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések gazdaságszervező szerepe csökken, ha egyes gazdálkodó szervezetek forgalmuk jelentős hányadát szerződésen kívüli utakra terelik, s tartósan így bonyolítják le. Jogrendszerünk 1968 óta lehetővé teszi, hogy meghatározott — főként gazdaságirányitó — szervek indítványára a bíróságok gazdasági bírságot szabjanak ki azokkal a gazdálkodó szervezetekkel szemben, amelyek nyereségüket a jogszabályok megsértésével, vagy gazdálkodásunk elveivel ellentétes tevékenységgel növelik. A gazdasági bírság gazdaságirányítási rendszerünkhöz szabott, elvileg helyes és jó szankció, megfontoltan es indokolt esetben kell alkalmazni. Mégis, a gazdasagi perek tapasztalatai azt mutatják. hogy az indítványra jogosult nagyszámú szerv közül csak néhányan és jóval kisebb számban tesznek indítványt bírság kiszabására. mint ahogyan az indokolt lenne. A törvényesség garanciája Ami a munkaügyeket illeti. ezekben is erezted hatását, hogy az utóbbi években hazánkban fokozottan elöterbe kerültek a gazdálkodás hatékonyságanak követelményei. Ennek megfelelően nagy súlyt helyezünk egyfelől általában a dolgozóik kötelezettségeinek hatékony teljesítésére, másfelől a dolgozók anyagi ösztönzését szolgáló előírások betartására, a dolgozók jogainak védelmére, beleértve a munkahelyi demokráciával összefüggő jogok érvényesülését is. A törvényesség egyik jelentős garanciájaként említette dr. Szilbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a birÓ6ágok bármely jogerős határozata ellen — a Legfelsőbb B Íróság előtt — törvényességi óvást emelhet ha a határozatot törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja. Az óvást hivatalos vagy társadalmi szervek kezdeményezik, illetve állampolgárok kérik. Figyelemre méltó, hogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az ítéletek első fokon jogerőre emelkednek; az érdekeltek tehát ilyen nagy arányban megnyugvással elfogadják az első fokú döntést. A fellebbezők egy része azonban a másodfokú döntéssel sem éri egyet, és kéri az ügye felülvizsgálatát törvényességi óvás emelését Az utolsó két évben az ilyen kérelmek száma csökkent. A törvényességi óvások száma általában is csökkent. kevesebb volt. mint az összes ügy 0.5 százaléka. Tudatformáló erő Az igazságszolgáltatás társadalmi hatását a jogi eszközök alkalmazását dr. Sz.ilbereky Jenő olyan erőként említette, amely hatékonyan védi. alakítja társadalmi viszonyainkat, formálja az emberek tudatát Társadalmunkban azonban — tette hozzá — számos állami és társadalmi szerv és tényező együttes erőfeszítése szükséges a továbblépéshez, az egészséges közmorál. közgondolkodás alakításához, továbbfejlesztéséhez. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke kérte, hogv beszámolóját az országgyűlés fogadja el. A legfőbb ügyész elöljáróban utalt arra, hogy az ügyészi szervezet tevékenységéről legutóbb 1980-ban. a tavaszi ülésszakon számolt be. — A Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete azóta is teljesítette az alkotmányban, az ügyészi törvényben és más jogszabályokban. a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiben megfogalmazott feladatait — hangsúlyozta dr. Szíjártó Károly, majd így folytatta: — Az ügyészi tevékenysegnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság, szilárd a törvényesség. s mindez szocialista épitömunkánk nélkülözhetetlen előfeltétele. Határozott fellépéssel Az elert eredmények megállapítása mellett azonban a törvényesség területén adódó további tennivalók meghatározására minden szervnél nagy gondot kell fordítani. A bűnözés jelenlegi helyzete, illetve a különböző jogalkalmazó szervek gyakorlatában még olykor jelentkező jogsértések felhívják a figyelmet a feladatok folyamatos kijelölésének fontosságára. A társadalmi-gazdasági rend építésének nehézségeivel együttjáró átmeneti feszültségek ugyanis bizonyos körülmények között elősegíthetik ' a bűncselekmények elkövetését, illetve a jogsértések előfordulását. Az ilyen jelenségek ellen a jog eszközeivel is határozottan fel kell lépni. A bűnözés mértéke az utóbbi években némileg emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladatot jelent Tennivalóinkat ennek tudatában kell kidolgoznunk. 1982-ben csaknem 140 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté. s ez a megelőző évhez képest 3.6 százalékos növekedést jelent. A bűnelkövetők száma tavaly 77 ezer 174 volt. A bűnözés körülbelül 70 százaléka továbbra is a társadalomra enyhébben veszélyes cselekmények, a vétségek körébe tartozik. A bűnözés szerkezetében változatlanul a legjelentősebb kategória a vagyon elleni bűncselekmények nagy csoportja. Ezen belül a társadalmi tulajdont károsítok részesedése 33 4, a személyek javai ellen irányulóké pedig 66.6 százalék. A vagyon elleni bűnözés 4.1 százalékkal nótt, mert , több lett mind a személyek javait, mind a társadalmi tulajdont károsító "bűncselekmények száma. Az összbűnözésen belül — a vagvon elleni bűncselekmenyek után — a másik legnagyobb kategória: a közlekedési bűncselekmények. Igaz. arányuk csökkent (1982-ben 12.6 százalék. 1981-ben 13,1 százalék), és számuk is valamelyest kevesebb lett. Ezen belül azonban a közúti járművek ittas vezetése 0,6 százalékkal többször fordult elő. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeknél némileg javult a statisztika. 'Az emberölések száma (az erős felindulásban elkövetettekkel együtt) tavaly az 1981. évi 214-ről 190-re. az emberölési kísérleteké a megelőző évi 237-ről 167-re. a szándékos súlyos testi sértéseké 5187-ról 5040-re csökkent. Az életveszélyt okozó testi sértések száma viszont növekedett. A rablásoknál a számok 7,9 százalékos csökkenést mutatnak. Az elmúlt év adatai alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy az állam elleni bűncselekmények száma tovább csökkent, s tavaly nem érte el (mint 1981-ben) az összbűncselekményekhez mért 0,1 százalékos arányt sem. Ezután arról szólt a legfőbb ügyész, hogy a bűnözés okainak folyamatos elemzése nélk'úlözhetetlen és fontos feladat, amely kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenységnek, és a bűnűldözés irányításának is. A bűncselekmények okainak a vizsgálatával, illetőleg a bűnmegelőzés feladatainak megjelölésével az ügyészi szervezet hagyományosan foglalkozik. E tevékenység az elmúlt időszakban a korábbinál is intenzívebbé és sokrétűbbé váll. Nemcsak a bűnüldöző szervek feladata A bűnüldöző szerveknek — folytatta — sajátos feladataik vannak a bűnözés megei özese terén. Kiemelt követelmény. hogy a bűncselekmények és más jogsértések ne maradjanak felderítetlenül. A-/, ügyészi szervezet e követelmény teljesitésere, a nyomozás ügyészi felügyeletére különös gondot fordított az elmúlt időszakban is. Arra a témára tért rá ezután dr. Szíjártó Károly, hogy a gazdasági fejlődés új körülményei és követelményei sok vonatkozásban érintik a-z ügyészi tevékenységet is. Az előző beszámoló óta eltelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a termelés. a szolgáltatások es a kereskedelmi tevékenység javítása. a fogyasztók igényeinek kielégítése és a hiányosságok kiküszöbölése. A népgazdaság működését szabályozó új rendelkezésekkel kapcsolatban az az elv követendő. hogy az esetleg jelentkező negatív hatások ellen elsősorban gazdasági intézkedésekkel kelj fellépni. Azonban nem szabad megengedni a rendelkezések kijátszását. a rendelkezések közötti esetleges rések, hiányosságok. rendezetlenségek kihasználását, meg kell akadályozni. hogy egyesek ügyeskedéssel munka nélkül vagv munkájukkal arányban nem álló mértékű jövedelemhez jussanak. Az ilven ielenségek feltárása, a vadhajtások lenyirbálása részben a bűnüldöző szervek feladata, de korántsem csak azoké; fokozott felelősség hárul minden gazdálkodó egységre, felügyeleti szerveikre és a népgazdaság felügyeletét, ellenőrzését ellátó valamennyi szervre. Az ügyészek változatlanul részt vesznek a munkaügyi és gazdasági perekben is. Az ügyészi fellépés a bíróság előtt; indítványokkal, fellebbezésekkel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással, a szignalizációval kívánja erősíteni a munkafegyelmet és a társadalmi tulajdon védelmét. A továbbiakban a legfőbb ügyész elmondta: — A szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkoclas körében az ügyészi szervezet az eddigieknél is hatékonyabban kívánja szolgálni. Ezért e téren erőink jobb összpontosításával segítjük az időszerű törvényességi feladatok végrehaj lását. Alkotmányos alapelv, hogy az alacsonyabb szintű jogszabályok legyenek összhangban a magasabb szintű jogszabályokkal. Tapasztalatunk szerinti ezen a területen öezszességében rend van A tanácsi rendeletek is altalában törvényesek. Főleg a korábbi években eszleltük, hogy a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang megteremtésére, a tanácsrendeletek folyamatos „karbantartására" a rendeletet alkotó tanácsok á a felügyeleti szervek nettt fordítottak kellő figyelmet. Fontos tanulságként állapítottuk meg, hogy a felügyeleti Szerveknek és az ügyészi szerveknek is az eddigieknél jobban kell segíteniük a helyi jogalkotás törvényességét. Aa erre irányuló intézkedést inár meg is tette a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Legfőbb Ügyészség. Az ügyészi szervezet tevékenységének változatlanul fontos része a közreműködés a büntetőbíróságok eljárásában. Ennek során ügyészi eszközökkel segítettük a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek megfelelő, a bűnözés szerkezétének változásaihoz is igazodó arányos és egyéniesített felelősségre vonást a törvérfyek megsértőivel szemben, és azt is hogv eközben ne szenvedjenek sérelmet törvényes jogok vagy érdekek. Viselni a következményel<et Beszámolója vegén a legfőbb ügyész kiemelte: — A törvényesség követelményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és más jogalkalmazó szervektől, hogy az alkotmányos rendet biztosítsuk, a bűnözés és a jogsértések megelőzése érdekében fellépjünk, es erre mozgósítsuk az illetékes szerveket. az állampolgárokat. Aki bármilyen Indítéktól vezérelve törvénybe ütköző cselekményt hajt végre, az viselje is annak következményeit. Az elmondottak alapján dr. Szíjártó Károly kifejezte azt a meggyőződését, hogv a Magyar Népköztársaság ügyészsége reá háruló feladatokat a változó társadalmi és jogi feltételek között is teljesíteni képes. Arra törekedtünk és a jövőben is azt tekintjük alapelvünknek — hangsúlyozta —. hogy elősegítsük a szocialista törvényesség érvényesülését. fejlesztését a tá'-sadalmi feilőőéssel. a külső és belső feltételek alakuláséval egvüttjáró változások közeoerte is. Befejezésül kérte, hogy beszámoló iát. fogadja el az országgyűlés,.