Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

2 Csütörtök, T983. március 3. Megkezdődött az Olasz KP XVI. kongresszusa Marx évszázada A Róma (MTI) Enrico Berlinguer főtitkár beszámolójával szerdán Milánóban megkezdődött az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusa. A párt 1100 küldöttjén kívül jelen van 101 külföldi delegáció, köztük az MSZMP küldöttsége, melyei Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezet. Az olasz kommunistáik arra összpontosítják erejüket, hogy a rendkívül súlyos válságból kivezessék az országot — hangsúlyozta beveze— tőben az OKP főtitkára. E válság külső tényezőjéről adott elemzésében rámutatott. hogy felerősödött a háborús katasztrófa veszélye, és ez fékezte az enyhülési folyamatot, súlyosbította a gazdasági válságot és kiélezte a helyi konfliktusokat. A különböző gazdasági, társadalmi és politikai rendszerű országoknak az együttműködés politikáját kell alkalmazniuk a béke megőrzése érdekében, mondotta. A katonai egyensúly kérdéséről szólva illuzórikusnak és veszélyesnek nevezte azt a N A TO - al l áspon tot, hogy az állítólagos szovjet fölényt az amerikai Pershdng-2 rakéták és robotrepülőgépek telepítésével kell kiegyenlíteni. Jurij Andropov december 21-1 javaslatai pozitívak és komoly tárgyalási alapot jelentenek — mutatott rá. Nem értjük, milyen alapion utasítja el az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország, hogv a közép-hatótávolságú rakéták számának megállapításánál figyelembe vegyék azokat, amelyekkel Franciaország és Anglia rendelkezik — jegyezte meg Berlinguer. Közlemény Stefan flndrei magyarországi látogatásáról 0 Budapest (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 28. és március 2. között hivatalos. baráti látogatást telt hazánkban Stejan Andrei román külügyminiszter. Kadar János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György miniszterelnök fogadta Stefan Andreit. Púja Frigyes hivatalos tárgyalást folytatott román partnerével. A megbeszéléseken nyílt, őszinte légkörben áttékintet-1 tek a magyar—román viszony alakulását. Kölcsönösen kifejezésre jutott az a szándék, hogy bővítik a két ország kapcsolatait, erősítik "együttműködését az élet minden területén. Nagy figyelmet szenteltek az 1977. évi debreceni—nagyváradi felső szintű találkozó megállapodásai és állásfoglalásai realizálásának előmozdítására. A megbeszéléseken elhangzott : a kapcsolatok bővítéséit irányuló javaslatokat diplomáciai csatornákon tovább vizsgálják és törekszenek a kölcsönösen elfogadható megoldások kialakítására. Egyetértés volt abban, hogy további találkozókra van szükség a Magyar Népköztársaság es a Román Szocialista Köztársaság vezető képviselői között a politikai, a gazdasági, a kulturális és egyéb kapcsolatok erősítése céljából, A tárgyalásokon kifejezésre jutott, hogy a Magyarországon élő román nemzetiség és a Romániában élő magyar nemzetiség a két ország viszonyának tényezője és a nemzetiségeknek ösztönző szerepet kell játszani a magyar—román együttműködés élmélyitésében. Stefan Andrei romániai látogatásra hívta meg magyar kollégáját. Púja Frigyes a meghívást köszönettel elfogadta. Beszédének további részében a szocializmus kérdéseiről szólva az OKP-nak az úgynevezett „harmadik útról" szóló tézisét fejtette ki. Reagan és Thatcher asszony gazdasági receptjeinek kudarca meggyőző bizonyítékát adja. hogy a tőkés válságból sem a monetarista, sem az új liberális gazdaságpolitikai módszerekkel nem lehet kii jutni. Berlinguer beszámolójában ismét bírálatokat hangoztatott a létező szocializmus országainak gyakorlatával kapcsolatban. Azt mondta, az OKP nem ért egyet a szabadságjogok kisebb-nagyobb korlátozásaival, amelyek szerinte a szocialista országokban tapasztalhatók. Az OKP főtitkára ugyanakkor kijelentette, idejét múlt a szociáldemokraták eddigi hagyományos politikája is — ezért lenne követendő szerinte az úgynevezett „harmadik út". Ez. mondotta, a szocialisták es a kommunisták együttműködését feltételezné. Az OKP jelentős szerepet szánna a katolikus és demokratikus erőkkel való együttműködésnek is. Az Olasz Kommunista Párt ügy ítéli meg. hogy a XV. kongresszus óta tovább romlott Olaszország helyzete. Az eltelt időszak ugyanakkor bebizonyította, csődbe jutott az a politikai elképzelés, 'hogy a válságot az OKP nélkül meg lehel oldani. A főtitkár elmondta, hogy a kongresszusi előkészületek során szeles körű vita alakult ki a part szerepéről, munkájáról is. Kijelentette: az OKP .továbbra ts olyan tömegpárt ikíván maradni, amely „nyílt és modern", de amely ezután is munkáspárt, a dolgozó osztályok pártja marad. (A kongresszus ma folytatja munkáját.) Nézetei a nemzetközi munkamegosztásról Marx nem hagyott hátra komplex és részleteiben kidolgozott kereskedelmi elméletet. Tervei között szerepelt egy ilyen elmélet kidolgozása. ,.A polgári gazdaság rendszerét — írta Marx — a következő sorrendben tárgyalom: tőke, földtulajdon, bérmunka; állam, külkereskedelem, világpiac^' E terve azonban csak terv maradt. A külkereskedelemről és a világpiacról szóiló fejezetek nem készültek el. Ebben betegsége akadályozta meg. TÁRKONYI PÉTER FOGADTA BO HAMMART Tárkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tita úékedíj karikatúrája 7ú g, morajlik, dübörög a lamint Jaron tábor"" sokfelvonasos közel- nok, az illetékes katokeleti tragédia színpada: a nai körzet parancsnok. Igaz, hírügynökségek jelentései- Begin mindkét tábornokkal nek tekintélyes része a vi- közölte, hogy távozásukat lágnak erről a neuralgikus ..áldozatnak"' fogja fel — térségéről szól. Genfben és. ..a kedélyek lecsillapopéldául' konferenciát ren- dásáig", tehát csak ideigdeztek, ahol nemzetközi bi- lenesen kéri tőlük ezt az zottság vizsgálta ki a liba- áldozatot... noni palesztin táborokban \ égrehajtott mészárlásokat. É vizsgálat eredményeinek önmagáért beszélő követKözben a libanoni Khaledben lezajlott találkozón az izraeli küldöttség to, , , . .. . vábbra is teljesíthetetlen keztetese, hogy a btzottsag fellételekhez köti a csapatkivonást. Washingtonban mégis bejelentették, hogy újabb 1.7 milliárd dollárt nyújtanak Tel-A vívnak. A szereplöktől nyüzsgő, és ** sajnos változatlanul véf el szólította a norvég parlament illetékes csoportját., vonja vissza a Nobel-békedíjat Begintől. Az izraeli kormányfő a díjat a Gamp David-i egyezményért kapta — azért a mégállapodáserl. amelyről azóta szám-.res színpadra pedig nemtalanszor kiderült, hogy csak Habib különmegbízott nem megkönnyíti, hanem tert vissza, hanem Carj alaposan megnehezíti az ter volt amerikai elnök is. I igazi közel-keleti rende- Reagan elődje kijelentette: zést. ha ő ülne az elnöki székA mészárlás ügyében, ben, „erélyesebb lenne a egyébként Izraelben to-» makacs Izraellel szemben", vábbra is úgy tesznek — Ám, a világnak jó a mem.intha tennének valamit, móriája. Begin Carter ideMint ismeretes, Sáron úgy jén sem volt kevésbé „matávozott, hogy közben ma- kacs", de ezért nem ameradt, most pedig hírül ad- rikai ellenlépés, hanem épp ták. hogy lemondott Szagi a Nobel-békedíj lett. azoszlábornok. az izraeli kato- tályrésze. nái hírszerzés főnöke, va- Harmat Endre 1kára szerdán fogadta Bo Hammart, a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták Végrehajtó Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az MSZMP meghívására tartózkodik hazánkban. MARJAI JÓZSEF FOGADTA AZ OECD FŐTITKÁRÁT Marjai József miniszterelnök-helyettes szerdán, hivatalában fogadta Emilé van Lennepet. a Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárát. ANDROPOV—MACHEL TALÁLKOZÓ Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára szerdán, Moszkvában fogadta Sarnora Machelt, a FRELIMO-párt elnökét. a Mozambiki Népi Köztársaság államfőjét. A megbeszélésen áttekintették a két ország kapcsolatait és megvitattak több időszerű nemzetközi kérdést. A GAZDASÁGPOLITIKA PROBLÉMAIRÓL Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár meghívására látogatást tett az Egyesült Államokban Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. Bognár József egyike volt annak a 15 nemzetközileg elismert közgazdász szaktekintélynek, akik az ENSZ-főtitkár kérésére a világ időszerű gazdaságpolitikai problémáit vizsgálták meg. és ajánlásokat fogadtak i el a világszervezet számaira. Miiként a történelem alakulásában. ugyanúgy az elmélettörténet fejlődésében is helytelen feltenni a kérdést, hogy „mi lett vólna, ha . .." Mégis megkockáztathatjuk azt a véleményt, hogy ha sor került volna az említett fejezetek megírására, bizonyosan több elméleti támpontot tudnánk magunk mögött és biztonságosabban igazodnánk el a Marx kora óta természetesen sokat változott világgazdaság útvesztőiben. Noha Marx nem dolgozta ki az érték-. értéktöbblet- termelési ár-, újratermelesi. válságelmélet zárt renöszerehez hasonlóan a nemzetközi munkamegosztás, az értéktörvény nemzetközi érvényesülésének, a nemzetközi ár- és pénzviszonyoknak. a kizsákmányolás nemzetközi mechanizmusának politökonómiáját, a tőkés gazdaság és társadalom belső viszonyainak, ellentmondásainak elemzése révén leVWk.következtetései, a műYieiberr nem záfct . elméleti remiszerkenl megtalálható es a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat kiváltó tényezőkre e kapcsolatokban megnyilvánuló hatásokra és törvényszerűségekre irányuló elemzései mégis a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak ma is legidőtállóbb logikai rendszerét alkotják. Közismert, hogy a tőkés társadalmi-gazdasági rendszer kialakulása és további fejlődése magában hordozza a nemzeti és nemzetközi Viszonyok dialektikus egységét és ellentmondását, Az ipari forradalom által létrehozott termelőerői rendszer kimozdította a nemzetközi munkamegosztást és az ezen alapuló világkereskedelmet a korábbi „ad hoc" jellegű allapotából, szükségszerűvé és a nemzeti újratermelési folvamat szerves részévé változtatta azt. A gépek alkalmazása nagy mértékben megnövelte a munka termelékenységét és az árutermelést, forradalmasította az áruszállítást, a külföldi piacok közelebb kerültek egymáshoz. új országok kapcsolódtak be a világkereskedelembe. új függőségi viszonyok jöttek létre. Erről a folyamatról írta Marx, hogy ,.A nagyipar elsőnek alkotott világtörténelmet, amennyiben minden tagja szükségleteinek kielégítését az egész világtői tette függővé, és amennyiben megszüntette az egyes nemzetek azelőtt primitív elszigeteltségét.. Ilyen képpen nem teki nthető véletlennek, hogy a polgári közgazdaságtan ugvancsak létrejöttétől kezdve magában foglalja a „külső" és ..belső" gazdaság viszonyára vonatkozó nézeteket. Mind. a merkantilizmus — amely egyszerre jelentett közgazdasági elméletet és gyakorlati gazdaságpolitikát, mind ,a fiziokratizmus, mind pedig az angol klasszikus polgári közgazdaságtan nagy figyelmet fordított a nemzetközi munkamegosztás, a nemzetközi kereskedelem vizsgálatára. Bár a / munkamegosztás előnyeit mar legalább 400 éve kifejtették, de az előnyök szigorú elemzése csupán 200 éves, hiszei* az élső tudományos igényű vizsgálat e témában csak a XVIII. század végén és a XIX. század elején látott napvilágot amely Adam Smith és Dávid Ricardo nevéhez fűződik. Mindketten az iparosodott Anglia érdekét fejezték ki, és az Anglia érdekét szolgáló szabadkereskedelemért szálltak harcba. Marx lényegében egyetértett azzal a ricardói gondolattal hogy a nemzetközi munkamegosztás feltételei adottak abban az esetben is, ha egy ország minden termelési feltételeit illetően rosszabb helyzetben van a többi országnál. . de az eltérés termékenként különböző. Marx azonban lényegesén kiszélesíti azoknak a tényezőknek a körét, amelyek a munkamegosztás kialakításában szerepet játszanak. Míg Ricardo a komparatív előnyök alapjának csak a munkaidő-ráfordítást tekinti. addig Marx a termékek költségeiben szerepet játszó valamennyi tényezőt, így például a munkanap hoszszát. a munkabér színvonalát. a tőke szerves összetételét. az értéktöbbletrátát, a kamat színvonalát, a földjáradékot is figyelembe veszi. A meghatározó tényezők kiszélesítésének több jelentősége van. Mindenekelőtt az. hogy a komparatív előnyöknek más sorrendje jöhet létre a különböző fényezők eredőjeként, mintha csak a munkaidő-ráfordítást mérlegeljük. Másrészt az. hogy egy termék előállításának részfolyamatainál a költségek a nemzetközi összehasonlításban másként foglalnak helyet, mint a késztermékeknél. letségbeli különbségek mérséklődésével mehet végbe. Az értéktorvény nemzetközi érvényesülésében mutatkozó másik különbség — hangsúlyozza Marx — az. hogy a termelékenyebb munka is intenzív — a~onos idő alatt több értéket előállító munkaként jelelik meg. A munkatermelékenység színvonala a fenett országokban magsabb, ígv ha kevésbé fejlett országokkal hoz létre cserekapcsolatot, tr unkája magasabban értékelődik. kevesebb munkát ad. többet kap Ebből a Marx által felvázolt mechanizmusból az következik, hogy a munkamegosztásból származó elónvök az országok között a fejlettség arányában oszlanak meg. A többtényezős modell már lehetőséget kínál bizonyos helyettesítési, kombinációs megoldásokra is. Máig is érvényes marxi továbbfejlesztése a komparatív költségek elméletének az. hogy a ricardói statikus szemléietet dinamizálta. Tudniillik a klasszikus polgári elméletek a nemzetgazdaságok közötti különbségeket alapvetően a természeti feltételekben vélték felfedezni. Marx ezzel szemben hangsúlyozta — az éghajlati, talaj-, stb. — feltételek mellett a termelőerők fejlettségi állapotát, a termelési tapasztalatokat. jártasságot, begyakorlottságot. Ezek változása új költségviszonyokat hoz létre, állandó mozgásban tartva a komparatív előnyöket. Marx a nemzetközi csereviszonyokat beillesztette általános munkaérték-elméletébe. Kimutatta, hogy az ármozgásoknak a nemzetközi cserében is objektív centruma'van, és ez az áruk nemzetközi értéke. Míg Ricardo csak azokat a szélső határokat jelölte ki. amelyek között a csere létrejöhet. Marx ugyanakkor a nemzeti értékek világpiacon végbemenő átlagolódásából adódó nemzetközi értek fogalmának a bevezetésével objektív alapját adja a nemzetközi cserének. Marx mutatott rá arra is. hogy a világpiacon az értéktörvény másként érvényesül mint a nemzeti piacon. - Az effvik különbség az, hogy a világpiacon az intenzívebb mu.íka értékesebb munkának számít. Míg ugyanis egy országon belül a munka intenzitása a különböző termelési ágak között tartósan nem tér el. az országok közötti különbség tartósan fennmaradhat. A munka intenzitása mindig a fejlettebb országokban nagyobb, a különbség csukkeneae csak a fejMarx kora óta a világgazdaság nagy változáson ment keresztül. A monopolkapitalizmus majd az állami monopolkapitalizmus létrejötte, az integrációs törekvések megvalósulása új munkamegosztási formák kialakulásával, új függőségi viszonyok- kibontakozásával jár. A tudományos technikai • forradalom új megvilágításba helyezi a nemzetek külkereskedelmi ráutaltságát A szocialista világrendszer kialakulása megteremtette egy új típusú nemzetközi munkamegosztás létrehozásának a feltételeit. A nemzetközi munkamegosztás szerveződése kilépett a szűk közgazdasági megfontolások medréből. Politikai-katonai szempontok egyre fonlosabb szerepet játszanak a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok alakulásában. A 70-es évek eleiétől egyre gyorsuló világgazdasági események számos országot hoztak nehéz vagy éppen kritikus helyzetbe. Az úgynevezett világgazdasági korszakváltás úi nagy feladatokat ró a marxista közgazdaságtudományra. A feladatok megfogalmazása, a lehetséges cselekvési alternatívak kimunkálása. a megfelelő időben és módon történi* reagálás különösen, a kis- és közepes nagyságrendű nemzetgazdaságok esetében sürgető. E vonatkozásban természetesen csak a feladatok körvonalazására vállalkozhatunk, amelyek a következő lő területeken jelentkeznek: — marxista módon elemezni kell a végbement változásokat, helyesen kell értékelni a világgazdasági realitásokat; — szükség van a világgazdaság jövőbeni fejlődési tendenciáinak gondos tanulmányozására; — meghatározott kritériumok figyelembe vételével ki kell munkálni a nemzete gazdaságosnak a nemzetkÖzi munkamegosztásba való ilieszkedésénet- olyan módját amely hosszú távon is Ktoknázl.ato komparatív előz nyöket biztosít; — alkalmassá kell tenni a tervezési, irányítási és i nstitucionáiis rendszerünket a változó világgazdasági környezelből jövő hatások befogadására, és azokra való hatékony reagálásra. Az viszont már. mindkét világrendszer úgynevezett „nagypolitikájának" a feladata. hogy a jíölcsönös előnyökön nyugvó, minden nemzetgazdaság számára pótlólagos növekedési erőforrásokat nyújtó, az elmúlt években kialakult egyensúlyhiányokat nem mélyítő. hanem azoknak enyhülését biztosító nemzetközi munkamegosztás számára kedvező "Mágpolitikai ..terepet" teremteen. ViiLics Ferenc