Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

3 Csütörtök, T983. március 3. Dr.Kováts Ferenc kitüntetése Az Elnöki Tanács dr. Ko­vats Ferenc nyugalmazott egyetemi tanárnak, az or­vostudományok doktorának 95. szüle'ésnapja alkalmából, a tüdőgyógyászat területén i végzett kiemelkedő tudomá- | nyos munkássága elismeré­séül a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést szerdán teg­nap dr. Medve László egész­ségügyi minisztériumi állam­titkár adta át. Munkavédelem a vegyiparban A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén az ágazathoz tartozó vállalatok munka­védelmi helyzetével foglal­kozott. Megállapították, hogy az elmúlt évben némileg csőikként a balesetek száma, de figyelmeztető jelenség, hogy több a gondatlanságból származó súlyos sérülés tör­tént. Figyelmetlenség miatt több dolgozót ért áramütés, sú­lyos balesetet okozott a da­rura rosszul rögzített teher, a technológiai előírások megsértése. Kimutatták, hogy vannak különösen veszélyes napok,/ napszakok. Ilyen a hosszú hétvégét, a lazítást követő hétfő — a balesetek csaknem egynegyede ezen a napon történik — és a mun­kaidő negyedik órája, ami­kor lankad a figyelem. Cserebere kallantyú Országos Országos mezőgazdasági alkaurészoörze nyílt tegnap, szerdán Szegeden, a i isza­szállóban. Hajdú László, a Csongrád megyei AGROKER igazgatója nyitotta meg a börzét, amelyen az AGRO­TEK és 17 AGROKER Vál­lalat szakemberei vesznek részt. Évente háromszor gyűlnek, össze az alkatrész­kereskedők, hogy effajta szervezett árucsere kereté­ben igyekezzenek beszerezni a szükséges árut. és megsza­badulni az elfekvő fölösle­gestől. A börze előtt az AGRO­TEK és néhány MEZŐGÉP vállalat tájékoztatója hang­zott el az idei és a jövő évi alkatrészellátásról. Az alap­vető szükségleteket idén is kielégítik, a kép azonban nem túl rózsás. A korábbi hiánycikkek többsége ezután sem kerül le a listáról. Sőt, a tőkés importproblémák migtt újabb gondok kelet­keznek. évxj „ JÍGiST-tagoészáfebkból származó import 18—19 szá­zalékát nem igazolták eddig vissza. A tapasztalatok sze­rint év végére 8—9 száza­lékra szökött csökkenni a teljesítetlen rendelések ará­nya, ez azonban még így is félmilliárd forint. Szovjet importból elsősorban a lánctalpas traktorok. K 700-as és T 150 K erőgépek egyes alkatrészeit várják hiába. Az NDK-ból idén is eden vontatottan érkezik az E 616­kombájnokhoz. az E 280­,as takarmánybetakarítókhoz az alkatrész. Közvetlen tőikés import egyáltalán nem lesz. csak a még készleten levő alkatré­szeket osztják el. Ez feltehe­tően komoly nehézségeket jelent majd: lógfékcömlőket, speciális ékszíjakat sem ha­zánkban, sem a többi KGST­tagországban nem tudnak megfelelő minőségben gyár­tani. A szocialista import­ból származó alkatrészek mennyiségót az is csökkenti, hogv a gyártók a hozzávaló alapanyagot korábban tőkés relációból szerezték be. erre azonban ott is mind szűkö­sebbek a lehetőségek. A hazai gyártókat a tőkés importnehézségek és az egy­más közti kooperációs kap­csolatok kialakulatlansága, az érdekütközésekből adódó tisztázatlan helyzetek sújt­ják. 6—9 hónappal a gyártás megkezdése előtt be kell ad­ni'iaz alapanyag-rendelést. A gyártóknak nincs íny ükéé, hogy a korábbi egy nagy tröszt helyett most 17 kisebb vállalattal külön-külön kell szerződniük. vitatkozniuk, kapcsolatot tartaniuk. Ipar­kodnak körzetesíteni, azt a céget, amelvikkel jó a kap­csolatuk. kizárólagos forgal­mazójává tenni termékeik­nek. A kimaradók a keres­kedelmi törvénnyel érvel­nek: akj már korábban ré6zt vett a forgalmazásban, azt abból kizárni nem lehet. Egyes nagy cégek, például a Rába-gyár ném veszi ezt figyelembe, egyelőre nem a jogszabályok, hanem a gaz­dasági erőviszonyok dönte­nek a vitás kérdésekben. A körzetesítésnek bizonyos ritkábban használt. lassú forgásidejű alkatrészek ese­tében lenne létjogosultsága. Ettől azonban a készletgaz­dálkodási szabályozók miatt ódzkodnak az AGROKER­ek. A tömérdek, nevében nem mindig tisztázott kallantyú, billentyű. kallibrátor, du­gattyú és lamella között egységesített cikkszámokkal vágnak rendet, E cikkszá­mok valamennyi vállalatnál ugyanazt az alkatrészt jelö­lik. s ezen a közös nyelven szót lehet érteni ügyükben. A börze. ha az országban levő atka: rész mennyiségét nem is változtatja meg. az impoitgöndokon ném segít­het, legalább a jobb elosz­tást biztosíthatja. Vannak alkatrészek, amelyekből egyik területen felesleg hal­mozódik föl. másutt hiány alakul ki. Ezeket segít meg­szüntetni a mostani, három­napos börze, melye' a Csong­rád megyei AGROKER szer­vezett, és várhatóan 50—60 milliót érő pótalkatrész cse­rél gazdát. T. I. Az utolsó behívó Katonai szolgálatuk során tegnap az utolsó behívópa­rancs felszólításának tettek eleget Szegeden, az Ifjúsági Ház nagytermében össze­gyűlt hadkötelesek közül azok a tartalékosok, akik most töltötték be 55. élet­évüket, Törvényeink értel­mében a további katonai kötelezettségek alól felmen­tést kapván ünnepélyes ke­retek között elbúcsúztatják öket az illetékes hadkiegé­szítő és területvédelmi pa­rancsnokság nevében. A tegnap rendezett ünnepsé­gen dr. Kovács Lajos me­gyei hadkiegészítő parancs­Szegedi „obsitoson" nok köszöntötte az „obsito­sokat", majd dr. Martonosi István, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja meleg hangú ünnepi beszé­dében köszönte meg a haza szolgálata érdekében tanú­sított kötelességvállalásukat. A jelképes fegyverátadás­kor Ökrös Lajos kezéből Batka László honvéd vette át a szolgálat jelképét. A Honvédelmi Érmet 30 év után átvette Gazdagli An­tal, 20 -év után dr. Faredin Imre tartalékos. A megyei pártbizottság képviseletében megjelent az ünnepségen .Czijra Pál, a S^rttógyi Károlyne rerveteie városi pártbizottság nevé­ben Illés Tóth István. Ma a szegedi járás „obsi­tosainak" rendeznek búcsúz­tatási ünnepséget. Ki ellenőrzi népitőket? A címben feltett kérdés közügy lett. Napjainkban a magánépítők készítik a la­kások háromnegyedét, a megyében a hajlékok 83 százalékát. Ezért a 7 eszté­tikus városkép védelme ér­dekében egyre több felelős­séget kell vállalni a ható­ságnak, tervezőknek, város­közösségnek ... egyaránt. Nem teljes a felsorolás. So­káig töprengtem azon. hogy kinek tegyem fel az idézett kérdést. A tervezőknek? Hiszen ők a legilletékeseb­bék.' Ám a labdát egymás­nak dobják. A hatóságnak? Első fokon a tanács építési osztálya csak azt köteles nézni, hogy a jogszabályok­nak, • előírásoknak megfele­lő-e a tervezés. Esztétikai elbírálásra a hatóságnak nincs jogosítványa A ma­gánépítőnek? Ö a szépet és jót akarja, de kiszolgál­tatott a pénztárcájának, a tervezőknek, az építőanyag­iparnak . . . Nem maradt más választásom, felkeres­tem a városi főépítészt, Ta­kács Mátét. Ki nem, ha ő felelős az ,.idő törvényszé­ke" előtt hogy a gomba módra elszaporodó magán­házak miképp formálják a 80-as évek, a jövő Szeged­képét. Valójában mennyiben fe­lelős a magántervezők, ma­gánépítők munkájáért — kérdeztem először tőle. — Ha nem lennék- a ma­gántervezői szakértő bizott­ság elnöke, altkor talán a magánházakat akkor lát­nám, mint ön. mikor elké­szül. — Meglep a válasza. — Sajnos, ez az égés? té­ma nincs megnyugtatóan szabályozva. A hatóság jelenleg egv dologért fe­lelős: a városrendezési a műszaki előírások szerint készüljenek a hajlékok. ne Akkor a *városképet ki védi, kik alakítják és garan­tálják. hogy a későbbi nemzedék elismeréssel be­széljen a mai munkákról? — A magánépítés nem most kezdődött el, hiszen a 70-es években nagyon sok városban az otthonok 40— 60 százaléka magánberuhá­zásból épült. Tehát már elég régóta ellentmondásos, hogy egy hatalmas, jól szer­vezett állami apparátus tervezi ar épületek 50 szá­zalékát, technikusok, kőmű­vesek készítik a másik fe­lét. Kissé sarkítottam a kérdést, de sajnos, a neves, jól képzett építészek ma sem igen foglalkoznak a magánházzal. Az építőmű­vész-szövetség 700 tagja közül alig egynéhány ' ma­gántervező is. — Anyagilag nem fizető­dik ki. vagy más az oka, hogy a legjobb szakembe­rek távol maradnak ettől a területtől? — Erkölcsi elismerést még senki sem kapott, ha összehozott egy szép családi vagy társasházat. Évtizede­ken keresztül rangon aluli­nak tartották az építészek, hogy beszálljanak ebbe a műfajba. Sokan szinte úgy vélekedtek a magánház ter­vezéséről, mintha „kutya­ólat" terveznének. Az már különösen • rangon aluli te­vékenységnek számított, ha az építtetőket esztétikailag nevelték volna. — Azt hiszem ez nem is könnyű dolog. — Hálátlan feladat vitat­kozni vagv veszekedni a megrendelővel. Az építész­nek bele kell élnie magát a megbízó lelki világába. E7 nincs megfizetve, csak hivatásszerűen lehet csinál­Keresett a Niticid ni. Az állami beruházások­nál könnyebb szót érteni. Az esetek többségében, ha a mérnök letette a papírt, el­képzelése többnyire meg­valósul, olykor még a nya­kába is borulnak. Egészen napjainkig, — amikor min­den vállalat megnézi, mire mennyit költ — az állami megbízók sokkal nagyobb szabadságot adtak a terve­zőnek. mint a magánépí­tők. — Mint városi főépítész­nek, „kevés köze" van a magánépítészethez. de a magántervezői szakbizottság elnökeként annál nagyobb a beleszólása egyes városré­szek fejlődésébe. Ez a bi­zottság. hogv képviseli a társadalmi érdeket? — Ebben a csapatban sok. jó szegedi építész játszik. A város" közössége azonban az esztétikai igényességet ne csak tőlünk kérje számon A tervezők lelkiismeretén múlik elsősorban a mű. Természetesen a tudása is fontos. Korábban több mérnököt töröltünk a ma­gántervezők listájáról, az utóbbi két évben már jobb a tervezői gárda. Azonban még mindig hiányoznak, azok a kivételes tudású épí­tészek, akiknek munkája esetleg új irányt is szabna. — Hogyan minősíti a szegedi magántervezőket? — Egy részük jó képessé­gű, többen rutinosak. de nem lelkiismeretesek. Igen soknak a tudása és a gya­korlata nem elegendő a ió eredményhez. — Nem gondoltak arra hogy a társadalmi elisme­réssel a magántervezőket is versenyre késztetnék, és így több jó képességű szakem­bert is megnyernének? — Hasznos lenne. ha évente meghirdetnénk me­lyik volt Szeged legszebb maránépítkezésp, . a legjobb tervezés és kivitelezés Esetleg még a második, és harmadik helyezetteket is jegyeznénk. Szándékunk­ban áll. hogy ez a versenv mielőbb megkezdődjön. — Eddigi beszélgetésünk alapján úgy érzem, a nia­gánépítók produkcióját nem osztályozná csillagos ötössel. — A7. építési osztályon most értékeljük az elmúlt két év terveit. Egyre keve­sebb az olyan munka, ami az alapvető funkcionális kö­vetelményeknek nem felel meg. Tavaly a tervek 2—3 százalékát kellett csak át­dolgozni. szerkezeti, esztéti­kai hiányosságok miatt. Örök igazság, ami nem jó nem is lehet szép. Az osz­tályzás ... a magánépítők törekvéseire egy gyenge je­lest adnék. Nincs baj a szándékukkal, mindenki olyan hajlékot szeretne, ami majd az unokájának is megfelel. Azonban a terve­zés. a kivitelezés, tehát az eredmény nem jobb köze­pesnél. E7. már az éoítc­anyag-ipar gyengeségein is múlik. — Mitől várhatjuk hogy legközelebb másként beszél­gethetünk erről a témáról? — Egyértelmű a fejlődés, hét-nvolc évvel ezelőtt szép magánházakat elsősorban Újszegeden láthattunk. Ma már nincs olyan városrész ahbl elégedetten ne bámész kodhatnánk. Most azon töp­rengünk, hogv területileg szabályozzuk, hol. miiven képességű mérnök tervez het. Budán csak építőművé­szek dolgozhatnak, s ennek a7. elvnek alaoián az a cé­lunk, hogv a Belvárosban és a műemléki környezetben csak a legjobbak kaphassa­nak megbízást. Remélhető­leg gondjaink egv részét megoldja a készülő rende­let, ami országosan úira­szabáyozza a tervezők jogo­sultságát. Halász Miklós Vége! ért az IPU értekezlete Szerdán véget ért a szocia­lista országok interparlamen­táris csoportjai vezetőinek konzultatív találkozója. A ta­nácskozás befejeztével a résztvevők közleményt adtak ki. A tanácskozáson eszmecse­rét folytattak a május 30. és június 5. között Budapesten megtartandó V. interparla­mentáris európai együttmű­ködési és biztonsági 4tonfe­rencia előkészületeiről is. Az értekezlet konstruktív szellemben és baráti légkör­ben zajlott le. A küldöttségek vezetőit szerdán fogadta Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke. A magyar—szovjet agroké­miai egyezmény értelmében az idén már ötezer tonnányi Niticid nevű gyomirtó szert szálat a Fűzfői Nitrokémia a Szovjetunióba. Az egyezmény szerint először 1977-ben szál­lították a Niticidet, akkor 1300 tonnányi mennyiségben, majd évről évre egyre töb­bet, tavaly már 4500 tonná­nyit. Szaktsüiikásfiatalok egyetemi előkészítő tanfolyamai Azok a szakmunkások, akik műszaki, közgazdasági, vagy jogászképző felsőokta­tási intézményben kívánnak tanulmányokat 'folytatni, pályázatot nyújthatnak be . a SZET 1983—84. évi tanfo­lyamára. Pályázhatnak azok a szakmunkások, akik az alábbi követelményeknek együttesen megtelnek: kö­zépiskolák nappali vagy le­velező tagozatán érettségi bizonyítványt szereztek, il­letve. ha érettségivel nem rendelkeznek. rátermettsé­gük ég felkészültségüknél fogva elhivatottságot, erőt és kitartást éreznek maguk­ban a felsőfokú tanulmá­nyokkal járó magas. követel­mények teljesítésére: nem töltötték be a 30. életévüket, a férfiak katona; szolgálatot teljesítettek. vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok; szakmu nkás-bizony í tvá ny­nyal rendelkeznek, amelyet legalább két évvel a jelent­kezés előtt szereztek meg, legalább 3 évet fizikai mun­kakarben töltöttek el. s a pályázat idején is fizikai ál­lományban dolgoznak; ki­emelkedő, jó munkát vé­geznek, aktív közösségi-po­litikai magatartást tanúsíta­nak. A pályázatot a munkahely személyzeti és oktatási osz­tályához kell benyújtani, legkésőbb 1983. április 10-ig. Az 1983—84-es tanévtől kezdődően valamennyi hazai vállalat élhet az iskolázta­tás jogával. Azoknak a vál­lalatoknak. amelyek nem kapnak központilag tájékoz­tatót és a pályázat] lapokat, külön meg kell kérniük a SZET—FEB irodától (Buda­pesti Műszaki Egyetem SZET—FEB Iroda, Budapest 1521. Pf. 112). A pályázatok elfogadásá­ról a vállalatok vezetőségei döntenek. Az elfogadott ós a vállalat javaslatával ellátott pályázati lapokat 1983. ápri­lis 15-ig kell megküldeni a megpályázott szakterület SZET-igazgatóságának. Ezt követően a jelölteket 1983 májusában—júniusában pá­lyaalkalmassági és képesség­vizsgálatra hívják be." Az előkészítő tanfolyam időtartama 10 hónap, ebből 28 hét intenzív, bentlakásos oktatás.

Next

/
Thumbnails
Contents