Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

hW VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 67. szám 1983. március 20., vasárnap Ara: 1,40 forint Á 2 H S Z M P' ' S. Z É C ED VÁR OSI g I Z O T T S Á GÁ N AK -L A P J A fe A Ezerkilencszáztizenkilenc Kezdődik a primorszezon Mindenki a piacon van U

gy tartják, forradalmi helyzet akkor következik be, ha a^ hatalmon levők már nem képesek a régi módon uralkodni, s az elnyomottak immár nem tudnak, nem akarnak a régi módon élni. A két tényező csak együtt, egymást kölcsönösen erősítve vezethet forradalomhoz. A nagy megrázkódtatások pedig csak fölgyorsíthatják e folyamatot. így történt ez 1919-ben is. Tudom, történelmietlen a kérdés, de nem tudom: lett volna-e Tanácsköztársaság, szocialista forradalom Magyarországon, éppen 1919-ben a világégés nélkül, amit akkor még csak háborúnak, világháborúnak hívtak, sorszám nélkül. Nem tudom, mikor történt volna meg az, aminek meg kellett történnie. Mert valóban kellett. Hiába voltak a „boldog békeidők" a századforduló után, azokat az éveket legföljebb a véres esztendők festették utólag boldoggá, az emlékezetben. Mert recsegett-ropogott a birodalom, az önmagát túlélt monarchia. Hogyan is mondotta az agg császár, az 1848—49-es szabadságharcot vérbefojtó Ferenc József, amikor aláírta a hadüzenetet? „Mindent meggondoltam. mindent megfontoltam!" És hogy mit gondolt meg? Arról nem beszélt, de alighanem' azt, hogy bomladozó, nemzetiségi gyűíölségektől, osztályellentétektől, ' uralkodó osztályainak teljesen avítt és legalább száz éve korszerűtlen életfelfogásától és magatartásától szétfeszülni. széthullani készülő birodalmán segíthet még egv gvőztes háború. És a gvözelem tán nem is tűnt elérhetetlennek. Mée császári-királyi szemszögből sem. Győzelem helyett vereség következett, azonnali hatállyal benyújtván a számlát a birodalomnak. Vereség, széthullás, s a nemzeti államok kialakulása. De hát ez csak a birodalom diktált, kényszerű és sokak által kívánt természetes sorsa. És az emberek? Négy véres, háborús esztendő után? Szegénység, nyomor, kiábrándultság, a személyiséget összetartó, cselekedeteit meghatározó értékek teljes széthullása, összeomlása lehetett a szükségszerű következmény. S tán éppen emiatt jutott csődbe az őszirózsás forradalomban hatalomra került polgári, köztársasági kormányzat. Mert az éhséggel, a nyomorral tán még megküzdhetett volna, egy-két év alatt. De az összeomlott, széthullott emberi értékrendek helyett gyökeresen újat nem adhatott. Nem adhatott, mert nem volt hozzá muníciója, nem rendelkezett igazán eszmékkel, melyek értelmet adhatnak hosszabb távon egy nemzet erőfeszítéseinek, melyek megalapozhatják a jövőbe, a felemelkedésbe vetett reményeket. És ez a kormányzat így kénytelen volt tehetetlenül szemlélni az ország körül szoruló antantgyűrűt. Űj eszmékre, új hitekre, új reményekre volt -szükség, hogy az ország talpraálljon a megrázkódtatásból, a letargiából. Új eszmékre, melyek az ^októberi forradalomból táplálkozhattak a legközvetlenebbül, a Szovjet-Oroszországért vívott véres polgárháborúban harcolt, vagy akár tanúként, fogságban jelen levő katonák közvetítésével. Mert a marxista eszmékhez. aÉ ott szerzett tapasztalatok .fölmutatták a gyakorlati lehetőségeket is. S amikór mind nehezebb helyzetbe került az ország, mármár léte forgott kockán, egyetlen — nem lejáratott eszmékkel és eszményekkel hitelesített — erő maradt. amelyik felelősséggel átvehette a hatalmat: a kommunista párt. Felelősséggel — mondom —, mert abban a helyzetben csakis az gyakorolhatta a hatalmat ebben az országban, aki maga mögött tudhatta a tömegeket, aki biztos lehetett abban, hogy sosem látott, héroszi erőfeszítésre késztetheti a nemzetet. R

eményeiben nem is csalatkozott — nem csalatkozhatott! — a párt. Nem, mert nagyon is szűkre szabott, békés napjaiban új hatalmának milliókban keltette föl egy jobb élet reményét. Milliókban, akik végre tudták, hogy önmagukért, önmaguknak dolgoznak, akiknek gyermekei végre megláthatták a Balatont, akik végre nemcsak munkát és kenyeret, de hitet, célt és az emberi léthez múlhatatlanul szükséges céltudatos jövőképet is kaptak. Egy másfajta, jobb és gazdagabb jövő képét. És e vadonatúj remények, hitek és céltudatosság késztethette csak a négy. háborús év vérzivatarában megfásult embereket, hogv ismét fegyvert ragadjanak kezükbe, mikor meg kellett védeni az országo* az iszonvij tú'erő ellen. Mert érezték: vé"re valéhan saját országukat védik. Katonák lennének megmondhatói: • fásult emberekkel még jókora túlerővel sem lehet, nemhogy háborút, csatát sem nyerni. És a Magyar Tanácsköztársaság csapatai hatalmas túlerővel és fegyverzetoeli lolennyel szemoerr csaták sorában arattak győzelmet. Az északi hadjárat napjainak dicsőségét alighanem egy lapon kell említeni Hunyadi nevével, vagy Pákozddal. Hiába voltak azonban a nyertes csaták, hiába a sokrétű, a nemzet egészét végre méltóságra emelő politikai intézkedések, a Tanácskoöztársaságot leverték. Leverte fegyverrel a túlerő, a belső árulás, s térdre kényszerítette az a politikai sakkjátszma, amelyben az egyik fél tartotta be ígéreteit, vállalt kötelezettségeit, a játékszabályokat. Százharminchárom napig tartott. Hiába lettek volna az erőfeszítések? Hiába találta meg végre önmagát ismét egy nemzet? Hiszen a fehérterror iszonyata, egy uralkodásra-irányításra képtelen osztály újbóli hatalma és még egy katasztrófa, egy új, vesztes háború követte logikusan a Tanácsköztársaság vereségét. De e 133 nap mégsem volt hiábavaló. Mert reményt ébresztett sokakban, milliókban-. Reményt egy lehetséges, jobb és igazabb jövőben. E remény pedig nemi Veszett ki sosem. És a magyar forradalom leveréséhez szükséges hónapok percnyi lélegzethez juttathatták Szovjet-Oroszországot is. S a magyar nemzet a török háborúk óta tán először érezhette meg: nemzeti célokért lehet internacionalista módon küzdeni, harcolni. Úgy tartják, forradalmi helyzet akkor következik be, ha a hatalmon levők már nem képesek a régi módon uralkodni, s az eln yomottak immár nem tudnak, nem akarnak a régi módon élni. A Tanácsköztársaság leverését követő évtizedekben csak az egyik tényezője volt meg a forradalmi helyzetnek. Mert az uralkodó osztály úgy-ahogy képes volt élni fegyverrel, külső erőktől támogatva, terroral megszerzett hatalmával. De célt. igazi, minőségi változásokat, ember-nemzeti felemelkedést tartalmazó jövőképet nem adhatott a nemzetnek. Ezzel bukásra ítélte önmagát. Csakhoev e bukást újabb világégés hozhatta meg. úiabb iszonyú áldozatok árán. K

önnvű visszanézni a mából. ítélni a múlt és eseményei fölött. A múlt 'ólott. amelynek egyik dicsőséges epizódja volt a Magyar Tanácsköztársaság. Epizód7 Nem, 133 napja ellenére sem az volt. Közjátéknak a fasizátódás felé mutató évtizedek bizonyultak. Mert e 133 rap folytatást, kiteljesedést nvert a mában amikor a nemzet kaiét viszszat-anbatta önbecsülését, s hirtókában lehet a legtöbbnek- eszmén vednek, tótoknak és éltető jövőképnek egyaránt. Szávay István Egy hegyes erős paprika 10 forintba kerül a maszeknál, hétnél, nyolcnál kevesebbért azonban a boltokban sem adják. Mi is megírtuk már, nem lehet a retket eladni. Legalábbis anynyit nem, amennyit a röszkei, mihályteleki kistermelők más évben termelni szoktak. A fóliasatrakban nő a retek, s bár a dömping még hátra van. az árán bizony nem látszik meg, hogy a termés egy részére nincs szerződés, nem biztos a piaca. Ha visszaemlékszünk a tavalyi évre: a deszki salátát az állatokkal etették föl, az üzletekben azonban nemigen volt bőség, olcsóság. Az idén mindenki a piacon van, működik a többcsatornás értékesítési rendszer. A nagy kérdés: rövidül-e az áru útja a termelőtől a fogyasztóig, s az árrésen való nagy osztozkodásból jut-e valami előny a vásárlónak? Ha egyéb nem, hát annyi, hogy jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt kaphasson. Más kérdés, hogy nyilván az ellen sem volna kifogásuk a vásárlókj nak, hogyha a sokféle „csa' torna" közti verseny az árak csökkenésében jelentkeznék. Enyhe tél volt idén. A primőrtermelésben is meglátszik ennek eredménye: a Csongrád megyei ZÖLDÉRT január 17-én szállította az els$ exportszállítmányt hónapos retekből. Január közepe óta folyamatosan vásárolják föl a retket, s a csökkentett mennyiség sem olyan kevés: eddig három és fél millió csomót vásároltak föl. — Mit még? Fejes József, a ZÖLDÉRT áruforgalmi osztályvezetője válaszolt: — Hajtatott salátát, hegyes erős paprikát, zöldhagymát, uborkát. — Téeszektől, kistermelőktől? — Legnagyobb szállítónk a szentesi Korai ZöldségterI mesztési Rendszer. Szegeden a Felszabadulás Tsz-től vásárólunk nagyban. Április elején indul a hajtatott karaláb fölvásárlása, utána pedig az időjárástól függően sorban a többi primőr. Áprilistól már hajtatott paradicsomból is tudunk elegendőt forgalmazni. — Hogyan alakulnak az árak? — Ezt ma még senki sem tudja megmondani. A sokféle értékesítési csatorna .egyelőre áttekinthetetlen helyzetet teremtett. Az utóbbi időben számottevően nőtt a maszek kiskereskedők száma. Egyre több a szerződéses üzemeltetésű bolt, ezek vezetői közvetlenül a termelőktől vásárolnak. Egyébként is nőtt a közvetlen bolti kereskedelem súKcszlet a Marx téri piacról lya. A ZÖLDÉRT most már nem is vállalkozhatna arra, hogy valamiféle árszabályozó szerepet töltsön be. — Nem válaszolt a kérdésre . .. — Azt hiszem, a fogyasztó pénztárcája lesz a meghatározó. Annyiért adják az árut, amennyit még éppen meg tudnak fizetni. — Várhatjuk-e, hogy tisztességes verseny alakul ki, és a fogyasztó is jól jár? — Talán mást kéne megkérdeznie, az én véleményem ugyanis szükségszerűen elfogult. Sok cég megkapta a nagykereskedelmi jogot. Bizonyos mértékig jogos is volt az igény, hogy új helyzetet akartak teremteni, Nem hiszem viszont,' hogy akár a termelő, 'akár a fogyasztó jobb helyzetbe kerülne, mint: korábban. Az utóbbi időben a piacra került cégek ugyanis csak akkor vásárolnak, ha megy a piac, de amikor telítődik, három-négy napra is kiszállnak. Dömping idején így a termelőnek a nyakán marad az áru, s a fogyasztó sem jut olcsóbban hozzá. Legfeljebb most néhány kézbe, gyakran magánkereskedők kezébe folyik össze az a haszon, ami korábban elaprózódott. Jó idő járt idén a primőrre, várható, hogy nagy mennyiségben, szép áru terem. De hogy meg tudjuk-e fizetni, egyáltalán e szabadpiaci körülmények jót vagy rosszat tesznek a fogyasztóknak, az egyelőre nyitott kérdés. Előnyei mellett hátrányai is egyre nyilvánvalóbbá válnak. T. I. Egy hét múlva Nyári időszámítás Egy hét múlva, március 27-én kezdődik a nyári időszámítás. Az óramutatót szombatról vasárnapra virradó éjjel 0 óráról 1 órára kell igazítani. A nyári időszámításra való áttéréssel várhatóan most is az ország másfél napi ellátására elegendő villamos energiát lehet mégtakarítani, ami mintegy 35 ezer tonna fűtőolaj értékének felel meg, A nyári időszámítás szeptember 25-ig tart. ammmmmmtmmmmmmamammmmmdmmm^^^^mmmmmmK^^t^mm^mm^a^^mm Ki mit tud? — megyei döntő Kik képviselik majd a sorrendben hetedik ,,Ki mit tud"? országos válogatón Csongrád megyét? Ez tegnap, szombaton délután a megyei bemutatón dőlt el. Szegeden, az Ifjúsági Házban. Az érdeklődő közönség és a zsűri 42 produkciót láthaKézműipari bemutató SzeieÉn 1 A Lignifer Ipari Szövet' kezet kézműipara nemcsak 1 hazánkban, hanem a külföldi országokban is hírneves. Több mint ötszázféle ötvös-femműves, kerámia, fa-, fém- és bőrdíszműárut, lámpákat, kiegészítő lakásbútorokat mutat be Szegeden is a szövetkezet kézműipari részlege. A-fémmúvesmunkák különösen alkalmasak vendéglátóipari, cukrászati bemutatók, reprezentatív fogadások díszítésére. E termékeket a Lignifer Ipari Szövetkezet kézműve; csoportj i március 22 en és 23-án délelőtt nyolctól -úeb után 16 óráig mutiKja bej Skegeden, a Tisza.-szálló tükörtermében. A bemutatko- ' zó cég nem csupán a szakemberek érdeklődését és termelési üzletkötéseit reméli, hanem a nagyközönség előtt is nyitva tartja bemutatóját. A skegedi kiállítás után legközelebb a szabadkai Pannónia Vásáron állítják ki kézműipari termékeiket. tott, hallhatott. Versenyben maradt: Nagy Erika. Vass Zsuzsa, Bicskey Károly. Simon Aladár (vers); Szűcs Miklós, Balogh Nóra (népdal); a Zákányszéki Citerazenekar, Ghyczy Tamás bűvész, Bartha Edit—Matkocsik Éva (műdal); Vass István Andor (dzsessz-ének). a Cantícum kvartett (ének). a Kisvárdai Kovács duó (zenés versek), a Blaskó-Dixieland (dzsessz); a Sound együttes (dzsessz-rock). a Friskó együttes (rock), a Szeged Táncegyüttes. Tésik Kornélia —Simon Bertalan Babarczi Klára Piacsek János (néptánc). Közönségdíjban hat produkció részesült. Az országos válogatóra április 11. és 21. között kerül sor. amelyen mintegy 400— 500 produkciót bírál majd el a televízió, a KISZ és a Népművelési Intézet munkatársaiból álló szakmai zsűri. Az első televíziós elődöntő május 20-án. pénteken este 8 órakor lesz.