Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

A * \ VV VILÁG PRO LETÁRJ Al, EGYESÜLJETEK! 73, évfolyam 66. szára 1983. március 19^ szombat Ára: 1,80 forint MSZMP SZEGED VÁROSI B I Z OTTSÁGÁN AK LAPJA Illést tartott a Hazatias Népfront Országos Tanácsa Megvitatta a választási rendszer tovább­fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat Pénteken a Parlament vadásztermében Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen volt és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésében — az MSZMP Központi Bizottságának ké­résére — megvitatta a választási rend­szer továbbfejlesztésével kapcsolatos ja­vaslatokat. , A tanács állásfoglalása megállapította: választási rendszerünk alapvetően jót szolgálja társadalmi céljainkat, az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi fej­lődésünk azonban szükségessé teszi to­vábbfejlesztését. Növelni kell a választási folyamatban is az állampolgárok aktivi­tását, jelölő gyűléseik szerepét. Az Orszá­gos Tanács fontosnak tartja, hogy az új választási törvény erősítse tovább a Ha­zafias Népfront szerepét, hatáskörét. Az állásfoglalás kitér az országgyűlés és a ta­nácsok munkája fejlesztésének kérdései­re is. Az Országos Tanács a vitában el­hangzott javaslatokat és állásfoglalását megküldi a párt Központi Bizottságának, és vállalja a törvény-előkészítő munkában a további felelős részvételt. Csongrád megyében Milliárdok a társadalombiztosításra Mindenki találja meg, amit keres Á sándorfalvi Áfész munkájáról A fogyasztási szövetkeze- mekintézmények étkezteté­teknek máig legfontosabb sét is. feladata a községek alapél- Hat vendéglátóegység mű­látásának biztosítása. Sok ködik szerződéses formábati. egyébbel foglalkoznak emel- A tapasztalatok kedvezőek, lett a szövetkezetek, mun- Élelmiszerüzleteket viszont kájukat azonban főként a nehezen vesznek bérbe ke­boltok árukínálatán méri a reskedők. közvélemény. .. Nemrégiben rendezték á A szövetkezet eredmenye­Sándoríalva és Vidéke Áfész sen gazdálkodott: nyeresege küldöttgyűlését, amelyen az 6 milho 834 ezer forint Ez igazgatóság beszámolt az tobb a tavaly mai es a ter­1982. évi gazdálkodási ered- vezettnel is. A kedvező ményekről és az idei íelada- eredményben .nemcsak a ^u-li forgalom novekedesenek, . , . , ,. hanem a költségek jelentős Az igazgatóság beszámoló- csökkentésének is szerepe jabol kitűnik: tobb mint 15 van százalékkal nőtt tavaly a .' ... , . , ,, bolti kiskereskedelem for- . Az lde" egf<?"t"sabb cé>" galma. Ez önmagában keve- Juk fz eler4 ®llatá8\ set mond, de tegyük hozzá, ™n?l megtartasa. ahol le­hogy volt elegendő hús és hetoseg van ra- Javítása, húskészítmény, nem volt gond a kenyérrel, péksüte­ménnyel, a tejipari termé­kekből pedig többet is el tudtak volna adni. mint amennyire kereslet mutatko­zott. Kiürült pultokkal csak az áremelkedést megelőző napokban találkozhattak a vásárlók. ' Nőtt, de nem a tervezett mértékben a ruházati cikkek forgalma. Megváltoztak a vásárlói igények: az olcsó, de strapabíró, jó minőségű árut keresi a lakosság, ilyen­ből azonban nem mindig szállított a nagykereskede­Interinvest Export­fejlesztés Az Interinvest Külkeres­kedelmi Fejlesztési Betéti Társulás tavaly mintegy fél­milliárd forintot bocsátott hazai gazdálkodó egységek rendelkezésére, hozzájárulva exportfejlesztő törekvéseik finanszírozásához. A betéti társulás a • megalakulása óta eltelt két év alatt több mint egymilliárd forintot fekte­tett be — ideiglenes fejlesz­tési alap átadással, saját tő­kével megvalósított vállal­kozásokkal — exportfejlesz­tő beruházásokba. Mind­ezek eredményeként az In­terinvest a múlt esztendőt jelentős nyereséggel zárta, s a tagvállalatoknak a nyere­ségből osztalékot is fizetnek. Az Interinvest szakem­berei az idén kiemelten ke­zelik a kisvolumenű expor­tot elősegitő fejlesztéseket lem. Romlott az ellátás gyermekcipőkből, zoknit, ha­risnyát sem mindig lehetett kapni. Különös figyelemmel kísérte a szövetkezet veze­tősége a dóciak ellátását: három alkalommal rendez­lek ruházti vásárt a falu­ban. Növekedett a vegyesipar­cikkek forgalma is. Ebben az árucsoportban azonban nem volt kiegyensúlyozott az el­látás: az országos hiánycik­kek a sándorfalvi áfész te­rületén is hiányoztak: hu­zalból, szegből, csavarból, kis méretű téglából, cserép­ből több is elfogyott volna. Sándorfalvára is „begyűrű­zött" a mosóporhiány. A tervezettnél több árut vásároltak föL Növekedett a vendéglátás forgalma. Ör­vendetesen nőtt az előfizeté­ses étkeztetés aránya, ez annak köszönhető, hogy a szövetkezet vállalkozott az ATIVIZIG és a szegedi gu­migyár üzemi elkezdésének működtetésére. Átvették a Sándorfalván működő gyer­Babits-emlékbizottság Az idén ősszel lesz Babits Mihály születésérlek 100. évfordulója. A centenáriumi megemlékezések koordinálá­sára pénteken, tegnap, Keresztury Dezsó író, akadémikus elnökletével megalakult a Bahits-emlékbizottság. Köpeczi Béla művelődési miniszter megnyitója után az emlékbi­zottság megvitatta az évforduló programját. Forradalmi Ifjúsági Napok Böngészem a megyei tár­sadalombiztosítási igazgató­ság jelentését, amely a ta­valyi költségvetésről számol be. Megdöbbentő, hogy a puszta számok mennyi min­dent képesek tükrözni a va­lóságból, mi minden olvas­ható ki a száraz statisztikai adatokból. „Több mint 6 ezer fővel növekedett a társadalombiz­tosítás teljes ellátására jo­gosultak köre." Ennyi kis­iparos, magánkereskedő, gazdasági munkaközösségi és ipari szakcsoporttag ré­szesül tavaly óta mindab­ban a juttatásban, amely a többi, dolgozó állampolgárt megilleti. „Felemelték a te­metési segély összegét 600— 800 forintról 1000—1200 fo­rintra, föloldották az öreg­ségi nyugdíj összegének alapját képező 10 ezer fo­rintos fölső határt, 50, illet­ve 40 forinttal emelkedett az alacsony nyugdíjak ősz­szege." Ezek az információk látszatra csupán a társada­lombiztosítás berkeiben tör­tént változásokról számol­nak be. holott a társadalmi intézkedések szociális, sza­bályozó szerepének műkö­dését is bizonyítják. Megyénk társadalombizto­sítási kiadása csaknem 3 milliárd 900 millió volt. az igazgatósághoz beérkezett nyugdíjjárulékok összege vi­szont csak 2 milliárd 7 50 millió forintot tett ki. A nem csekély különbözetet egyéb forrásból, állami hoz­zájárulással kellett pótolni. Ez az adat már mélyebb társadalmi gondokat is sej­tet: máris kevesebb me­gyénkben a munkavégzésre alkalmas „derékhad", a kö­zépkorosztályúak létszáma, mint amennyien előterem­teni képesek a szerszámot, tollat, kapát letevő, köte­lességüknek már eleget tett idős emberek nyugdíja mel­lett az egyéb juttatásokat is. Ennek az óriási összeg­nek nagy részét — 71 szá­zalékát — fordították ugyan­is nyugdíjra, a fönnmaradó forintok családi pótlékként, táppénzként, illetve gyer­mekgondozási segélyként ke­rültek a lakosság pénztár­cájába. Lényegében ez utób­biakat kell előteremteni ál­lami kasszából, a megye egyre több — 94 ezer 300 — nyugdíjjogosult idős embe­rének nyugdíját még „meg­termelik" a fiatalabbak. Az 506 millió forint csa­ládi pótlékot 41 ezer 800 család 76 ezer 676 gyerme­ke kapta, több mint 10 ez­ren jövedelempótlékban ré­szesültek. Az adatokból fény derül arra is, hogy megyénkben tavaly is a két gyermeket nevelő családok voltak túlsúlyban, a koráb­bi évhez képest valame­lyest nőtt a háromgyerme­kesek száma, de egyre ke­vesebben vállalkoznak 4—5 gyermek világrahozatalára. Többen vannak az egygyer­mekes családok, és emelke­dik az egyedülálló anyák száma is. Ezek az informá­ciók az egészségügyi, a szo­ciális, a pedagógiai intéz­mények számára is hasznos tényeket közölnek, de a he­lyi, társadalmi méretű ter­vezésekkor sem hanyagol­hatók el. Az összességükben csökkenő szülések miatt visszaesett — 3 százalékkal — a gyés-re fordított ösz­szeg. A 10 és fél ezer gyer­mekgondozási segélyen le­.vő édesanyának csaknem 183 millió forintot fizettek ki tavaly. Elgondolkodtató ez a tendencia is, különö­sen, ha a nyugdíjaskorosz­tály számának növekedésé­vel vetjük össze ... A kiadások listáján igen tetemes összeg a táppénzé: 284 millió forint. Tavaly még többen maradtunk tá­vol munkahelyünktől be­tegség ürügyén, mint koráb­ban. s ezzel újabb 10 mil­lió forinttal terheltük meg az állam kasszáját. Ami természetes, ha valaki való­ban betegen nyomja az ágyat odahaza vagy a kór­házban. Elképesztő, s szin­te hihetetlen azonban, hogy egy év alatt ennyit romlott volna a megye lakosságának egészségi állapota, míg 1981­ben naponta 8 ezer 977, ta­valy már 9 ezer 207 embert kényszeritettek a különböző kórok, hogy az irodák, a gyárak, üzemek kapuin kí­vül maradjanak. Mindez némi önkritikára is kell, hogy sarkalljon bennünket, elmeditálhatunk a munka­fegyelmen is, de ennél fon­tosabb, hogy a táppénzre kiíró orvosok, a főorvosi bi­zottságok az eddiginél is körültekintőbben dolgozza­nak, s a betegellenőrzés fo­kozásával, akár felelősség­revonással, de végre való­ban meg kellene szigorítani a táppénzesfegyelmet. A társadalombiztosítás ré­vén születés, betegség, halál esetén sem maradunk anyagi segítség nélkül. Jo­gunk, hogy éljünk szükség szerint a lehetőséggel, de ne éljünk vissza vele. A jutta­tásokra így is nagyon sokan joggal rászorulnak, kizáró­lag őket illetik a megélhe­tésüket könnyítő forintok. Ch. A. r Átadták a KlSZ-díj'akat A Forradalmi Ifjúsági Na­pok alkalmából immár ha­todik alkalommal jutalmaz­ta az ifjúsági szövetség KISZ-dijjal azokat a 35 éven aluli fiatalokat, ifjúsági kol­lektívákat, akik több éven át példamutató tevékenysé­gükkel, az ifjúság nevelésé­ben kifejtett kiemelkedő munkájukkal járultak hozzá a fejlett szocialista társa­dalom építéséhez. A kitüntetéseket pénteken, a szövetség székházában megtartott ünnepségen Fejti György, a KISZ KB első tit­kára nyújtotta át. Az ün­nepségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Sarlós István miniszter­elnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. KISZ-díjat kapott Bósti i Juli, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház művésznője az elmúlt évek sikeres színpadi alakításaiért és több filmben nyújtott kitűnő szerepfor­málásáért; Körössényi Ta­más szobrászművész, az if­júság érzés- és gondolatvi­lágát érzékenyen tükröző humanista alkotásaiért, a fiatal képzőművészek stúdió­jában végzett közéleti tevé­kenységéért; Mezei István, a Nógrád megyei művelődési központ előadója a klub­mozgalomban kifejtett 15 éves, kiemelkedő elméleti és gyakorlati tevékenységéért; Nagy Imre, a köröstarcsai Petőfi Tsz elnöke a korsze­rű gazdálkodási formák be­vezetéséért és egy olyan új szakembergárda kialakítá­sáért. amelynek segítségével az évekig veszteséges ter­melőszövetkezetet nyeresé­gessé tette: Sándor István, a Magyar Televízió főmunka­társa az MTI bonni tudósí­tójaként és „A HÉT" mun­katársaként végzett magas színvonalú tevékenységéért; Vámos Miklós író a társa­dalmi ellentmondásokat job­bító szándékkal feltáró írá­saiért. Négy kollektíva is elnyer­te a KISZ-dijat: a bajai „Duna"-fotóklub ifjúsági al­kotócsoportja; a Debreceni Orvostudományi Egyetem női klinikája genetikai cso­portja az öröklődő betegsé­gek szűrővizsgálat-rendsze­reinek kidolgozásáért; a győri balett-társulat a ma­gas színvonalú táncszínházi kísérletek megvalósításáért, a magyar táncművészet ha­zai és határainkon túli nép­szerűsítéséért. valamint a magyar kardvívó-válogatott világbajnoki győzelmeiért és az ifjúsági szövetségben vég-% zett munkájukért. Á Szűcsipari Szövetkezetben Százmillió fölött termeltek Huszonöt éve 14 szűcs­mester alapította a Szűcs­ipari Ktsz-t. A banktól ka­pott 30 ezer forintos hitel­böf vásároltak anyagot, oly­kor már hajnali háromkor a géphez ültek, hogy kész legyen az áru, amit aztán hátizsákban, gyalog vagy biciklivel maguk szállítót-, tak a megrendelőnek. A Tannimpex Külkeres­kedelmi Vállalat volt az el­ső jelentős vevő: 150 darab irhamellényt vásároltak meg elsőre, attól kezdve ex­portra is eljutnak a szövet­kezet termékei. Szűkös he­lyen dolgozik 1963 óta a kö­zösség: a Tolbuhin sugárúti telepükön nem emelhettek újabb épületet. Az utóbbi napokig építési tilalom volt érvényben arra a területre. 1964-ben 6 millió 500 ezer forint volt a nettó árbevé­telük, 1982-ben 103 millió. A szakma régi szerelmesei a megmondhatói, mennyit változtak a két és fél évti­zed alatt a körülmények: megújult a géppark, köny­nyebb, egészségesebb lett a munka, a raktár is leke­rült a padlásról, nem kell már fel-lehurcolni az anya­gokat. Tavaly 24 ezer juhbőrből, készítettek irha- és szálas­árut, 3—400 ezer hörcsög­bőrt, 7—8 ezer nutriabőrt, 8—10 ezer pézsmabőrt ké­szítenek ki és konfekcionál­nak. Az elmúlt évben 13 millió 594 ezer forint érték• ben exportáltak lökés pia­cokra. Nem feledkeznek meg másik kiemelt feladatukról, a hazai lakosság igényeinek kielégítéséről sem. Termé­keiket a belkereskedelem forgalmazza, szolgáltatóhá­lózatukkal Szegeden és Csongrádon találkozni. Ar­ra törekszenek, hogy üzle­teiket bővítsék, újabbakat nyissanak, szolgáltatásuk hozzáférhető legyen a me­gye nagyobb városaiban. 1980-ban egyesültek a Szabóipari Szövetkezettel. A fejlődés nem tört meg, a méretes szabótevékenység szezonális jellegét ma már ellensúlyozni tudják: kész­árut, finomkonfekciót ter­melnek. A szövetkezetnek 224 tag­ja van. Átlagosan 45 ezer 910 forintot keresnek. Ta­valy 7 millió 300 ezer fo­rint nyereséggel zárták az évet. Áruik egy része nem ki­mondottan olcsó. Számíta­nak arra, hogy ezekre nem növekszik a fizetőképes ke­reslet. Iparkodnak termé­keik minőségét tovább javí­tani, ennek érdekében új belső szabályozó. ösztönző rendszert vezetnek be. * A Szegedi Szűcs- és Sza­bóipari Szövetkezet tegnap, pénteken este tartotta köz­gyűlését a textilművek ét­kezdéjében.

Next

/
Thumbnails
Contents