Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 65. szám 1983. március 18., péntek Ára: 1,40 forint MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a Minisztertanács A népi ellenőrzés elismerése — Határozat Állami és Kossuth-dí;ak, Kiváló és Érdemes Művész címek idei adományozásáról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén el­fogadta az Országos Tervhivatal elnöké­nek jelentését az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatairól, s megszabta az irányító szervek ebből ere­dő további feladatait. A kormány megvitatta és jóváhagyta a vállalatoknál, szövetkezeteknél és költ­ségvetési szerveknél 1982-ben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól és azokról az intézkedésekről készített je­lentést, amelyek a pénzügyi fegyelmet sértő szabálytalanságok ismétlődését hiva­tottak megakadályozni. A KNEB elnöke jelentést tett a népi el­lenőrzés elmúlt évi munkájáról és tapasz­talatairól. A Minisztertanács, elismerve a népi ellenörök munkáját, megállapította, hogy a vizsgálatok és javaslatok jól se­gítik az időszerű társadalmi-gazdasági fel­adatok megoldását. Kötelezte a miniszté­riumok és országos hatáskörű szervek ve­zetőit, valamint a tanácsok elnökeit, hogy a jelentésben és az ajánlásokban foglalta­kat munkájuk során hasznosítsák. A kormány az Állami Tervbizottság je­lentése alapján megerősítette azt a prog­ramot, amelyet a Csepel Vas- és Fém­művek termelési szerkezetének, verseny­képességének és jövedelmezőségének ja­vítására dolgoztak ki, egyidejűleg hatá­rozatot fogadott el a művek szervezeti és irányítási rendjenek módosításáról. A Minisztertanács a Gazdasági Bizott­ság tájékoztatója alapján tudomásul vet­te, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter intézkedéseket dolgozott ki az építmények minőségének javítására. A kormány a Tudománypolitikai Bizott­ság jelentése alapján megállapította, hogy a licencek a kívánatosnál és a lehetséges­nél kisebb szerepet töltenek be műszaki fejlődésünkben. Kötelezte az érintetteket, hogy fordítsanak az eddiginél nagyobb fi­gyelmet a rftegalapozott licencvásárlások­ra," és a bevezetésükhöz szükséges dönté­sek meggyorsítására. Határozott a Minisztertanács az Állami­és Kossuth-díjak, valamint a „Kiváló" és „Érdemes Művész" kitüntető címek ez évi adományozásáról. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv telje-1 sítéséről szóló előterjesztes­se! együtt a pénzügyi-gaz­dasági ellenőrzések tapasz­talatait is megvitatta és meg­állapította, hogy az ellenőr­zés sajátos eszközeivel se­gítette az általános gazda­ságpolitikai célok megvaló­sulását, s hozzájárult a vég­rehajtást befolyásoló körül­mények sokoldalúbb megíté­léséhez. A vállalatok és szövetke­zetek 1982-ben — a nehe­zebb környezeti feltételek (csökkenő kereslet, felerő­södött konkurrencia, szabá­lyozók szigorítása stb.) kö­zepette — jobban töreked­tek a népgazdasági tervben meghatározott célok követé­sére. A rubelelszámolású ex­porttervek teljesítése mellett fokozták a konvertibilis ex­portra szánt termékek ver­senyképességét, új piacokat kerestek ezek elhelyezésére, bővítették a viszonylag „kis cikkek," exportját Több eredményes intézkedést tet­tek az energiával, az anyag­gal való takarékosságra, a tőkésimport-korlátozás pe­dig a külföldi anyagok pót­lását hazaival való helyette­sítését segíti, sokirányú és eredményes kezdeményezés­re késztette a gazdálkodó­kat Az ellenőrzések azonban azt is megállapították, hogy a konvertibilis export telje­sítésére kedvezőtlenül ha­tottak a külföldi kereslet­és árcsökkenések, esetenként exporttermékeink minőségi hiányosságai, a kellő piaci információk hiánya. Még nem mindenütt töre­kednek kellőképpen az ész­szerű, a gazdálkodás egészét átfogó takarékosságra, a vállalatok és szövetkezetek egy része az árak emelésé­vel, a költségnövekedések to­vábbhárításával javította gazdálkodásának eredményét. A gazdálkodó szervezetek jó részénél talált példás rend ellenére általában nem ja­vult a számviteli és gazdál­kodási fegyelem, és a vizs­gálatok nagy számban tár­tak fel olyan szabálytalan­ságokat, amelyek jogosulat­lan, illetve kifogásolható személyi jövedelmek, elő­nyök keletkezését tették le­hetővé, veszélyeztették a társadalmi tulajdont. Kedvező változásként ér­tékelhető, hogy az 1982-ben átszervezett vállalatok mű­ködésének indítása — a ko­rábbi évek tanulságait fel­használva — kevesebb zök­kenővel járt, és nyereség­helyzetük összességében kedvezőbb, mint volt a meg­előző időkben, a korábbi szervezetben. A szerződéses formában működő üzletek növelték a vállalati, szövetkezeti nye­reséget, a korábban veszte­séges boltok többsége is nyereséggel zárt az év vé­gén. A pénzügyi ellenőrzés szervezete aktívan segítette az új vállalkozások nyilván­tartási és magatartási rend­jének a kialakítását. A je­lentős számban alakult gaz­dasági munkaközösségek többsége 1982-ben megkezd­te tényleges működését el­lenőrzésükre 1983-ban kerül sor. A tanácsoknál és egyes minisztériumoknál végzett pénzügyi ellenőrzések ta­pasztalatai szerint a VI. öt­éves tervidőszaki lakásépíté­seknél az építési területek kijelölése megalapozottabb volt, mint korábban, továb­bá a tervezett ütemnél több általános iskolai tantermet és óvodai helyet létesítettek. Viszont több településen nem kielégítő a magánla­kásépítés telekellátása, az időarányossal szemben kése­delmesen valósultak meg a kórházi ágyfejlesztések, va­lamint szociális otthonok, egészségügyi gyermekottho­nok beruházásai. A Pénzügyminisztérium ellenőrzési tapasztalatai ar­ra utalnak, hogy a vállala­tok, szövetkezetek gazdál­kodásának javításához, a tartós eredmények elérésé­hez a költség- és energiata­karékosabb technológiai és termelési szerkezet gyor­sabb kialakítására, a költ­sággazdálkodásban, az ál­lami és vállalati beruházá­sok pénzeszközeinek célsze­rű felhasználásában határo­zottabb szemléletváltásra van szükség. A pénzügyi ellen­őrzések által észlelt kedve­ző jelenségek, a feltárt hi­bák és hiányosságok össze­függnek a belső ellenőrzés nem kielégítő helyzetével, állapotával és a felelős ve­zetők magatartását is minő­sítik — állapította meg a Minisztertanács által elfoga­dott jelentés. Intézkedési terv az építmények minőségi hibáinak csökkentésére Az építőipari munka meny­nyi sége iránti igények — a beruházások mérséklődésé­vel — az utóbbi időben csök­kentek, a megbízható minő­séget azonban most már azok a rendelők is megkö­vetelik, akik korábban eset­leg azzal is beérték, ha gyengébb minőségben is, de elkészült a beruházás. Az építkezések piacán is íoko-, zatosan változó helyzet, a növekvő követelmények ha­tásai már érzékelhetőek: a statisztikai felmérések sze­rint 1982-ben az állami épí­tőipar hibáiból származó utólagos javítások értéke mintegy harminc százalék­kal csökkent, hasonló javu­lást mutatott ki 1982 végén a KSH reprezentatív fel­mérése a lakásépítkezéseken is. Ritkább a rosszul záró ajtó-ablak, a pontatlanul fel­szerelt csővezeték. Egyelőre azonban a kedvező irány­zatnak csak a kezdetéről van szó, mert — különösen az építkezések befejező munkáinál — továbbra is gyakori a hiba. Sokhelyütt továbbra sem megbízhatóak a tetőszigetelések, jogos ki­IFolytatás « 2. oldalon.) Jelentős beruházás a Taurus szegedi gyárában Speciális tömlőket gyártanak — Évente 4 millió dolláros eladás — Csak gépeket vásárolnak A mai gazdasági helyzet­ben szinte fehér hollónak számít az a 200 millió fo­rintos beruházás, amelyet most kezdtek el a Taurus Gumigyár szegedi üzemében. Természetesen figyelembe kell venni, hogy ez a cég hazánk egyik legrégibb és legismertebb vállalata. A bikát ábrázoló reklámtáblá­jukat gyakran láthatjuk a nagy világeseményekről, sportversenyekről sugárzott tévéközvetítések alkalmával. Gyerekkori emlékem egy reklámszlogen: „Pálma sa­rok. Okrna talp, vízhatlan és soká tart." A nagyközönség idehaza és külföldön egy­aránt, a Taurus kemping­cikkeit ismeri és elismeri. De legalább 20—25 éve olyan termékekkel is jelentkezett a hazai gumiipar reprezen­tánsa, mint az előbb emlí­tettek. Legfeljebb ezeket a tömlöféleségeket a műszaki szakberkekben ismerik job­ban. Következésképp szíve­sen vásárolják is a nagyvi­lágban. A mélyfúrótömlőket kü­lönféle méretekben gyártják a szegediek, és szállítják a szocialista és a tőkés orszá­gok piacaira. Indokait a kérdés a szegedi gyár fő­mérnökéhez, Deák Ágnes vegyészmérnökhöz, hogy mi a helyzet jelenleg, amikor minden vállalat panaszko­dik — itthon és külföldön egyaránt —, nehéz a piaci helyzet, a termelők szeret­nének eladni, de nehezen ta­lálnak vevőre. Érvényes-e ez a tétel a szegedi gumi­gyárra? Kedvező a válasz: a sze­gediek nem panaszkodhat­nak, minden megtermelt mélyfúrótömlőt eladnak. Bár — a jelenlegi olajárak alakulására tekintettel — nagyon oda kell figyelni a piaci rezdülésekre, s érde­mes sokoldalú prognoszti­zációt készíteni. — Stabil megrendelések­kel számolhatunk — mond­ja a főimérnök. — Legna­gyobb vásárlónk a szovjet olajipar, megháromszorozta rendeléseit. Nem tudtuk folytatni a beszélgetést, mert belépett a műszaki titkár és jelezte, hogy hamarosan megérkez­nek a holland partnerek, s szeretnék látni a legújabb, speciálisan elkészített töm­lőket. S mit, milyen termé­ket keresnek Szegeden? De­ák Ágnes elmondta, hogy speciális konstrukciójú töm­lőkkel jelentkeztek, és ez nagyon is érdekli a világ­cégeket, azokat, akik a par­tok mentén, a tengerfené­ken kutatnak, fúrnak és termelnek ki olajat. A szakember magyaráza­tára csak nézni és jó pofát vágini lehet. Mert ilyeneket hallunk: pulzációs nyomá­sok, „fárasztási" kísérletek hidraulikák cölöpverő gé­pek és szigetek, különleges ..üzemhajók", nyomás, csend, újra nyomás, újra csend, lö­kések, kopások, stb., stb. — Nagy tételek ezek a rendelések? — próbálok ki­bújni a szakzsargonból. — Nem — mondja a fő­mérnök. — De jó üzletnek számít. — Miért? — Azért, mert szinte ké­zi munka a gyártmány. Ez a speciális tömlő nem prog­ramozható szériagyártásra. Olyan, mint szobrászat, művészi tevékenységet igé­nyel. Ezt kell megfizetni a vevőnek. Konkrét adatokat is följe­gyezhetek: az egyik brazil cég a tengeri kutatásainál évente 300 millió dollárt költ anyagbeszerzésre, amelyből 70 millió dollár ér­tékű az úgynevezett gumi­áru. Ha egy ilyen tömlő rossz, az nagy veszteségeket jelenthet a trösztnek. A fú­rószigeten egyetlen óra „pauza" minimum 50—100 ezer dollár veszteség. A tömlők cseréjénél, ami 50 percet jelent, az is legkeve­sebb 25—30 ezer dollár ki­adás. Ez egy jó üzlet. — Nincs még fölmérve a piac, de'annyit tudunk, hogy nem maradhatunk le a versenyben — válaszolja a főmérnök. A Magyar Nemzeti Bank elkülönített beruházási ke­retéből kaptak majd 200 millió forintot. Ez újdonság. Épít­kezni nem kell csak gépe­ket vásárolni és üzembe helyezni. A különleges töm­lők gyártására alkalmas üzem kialakítása már meg is kezdődött 1981. július el­sején. Ügy tervezik hogy ebben az esztendőben be is fejezik a beruházást, s jö­vőre már 2 millió dollár értékű különleges tömlőt gyártanak és adnak el, azu­tán pedig évente 4 millió dolláros üzleti tranzakciót bonyolítanak le. Természe­tesen ez a beruházás is ve­gyes megoldású: az MNB hosszú lejáratú hitelre adott jelentős összeget, valamint középlejáratúra forgóalap­megelőlegezést, s a cégnek is volt 23 milliója a beruhá­zások finanszírozására. — Mire költik el azt a je­lent ős összeget? — kérdez­tem. — Elsősorban gyártógé­pekre. műszerekre. Építési költség nincs is a keretben. Kiürítettünk egy csarnokot, s átalakítjuk — elsősorban minőségileg — az előkészít tési vonalat. Importigé­nyünk legalább másfél mil­lió dolláros volt, ezt „lefa­ragtuk" majd a felére. Dc speciális, a világpiacon is elfogadott műszerek nélkül szó sem lehet a beruházás megvalósításáról. A Külke­reskedelmi Minisztériumon ma sok múlik. Reménytel­jes vállalkozásba kezdtünk, hasznot akarunk hajtani a népgazdaságnak és termé­szetesen önmagunknak is. Való igaz, egyre bővül, terebélyesedik az úgyneve­zett part menti olajkutatás, a sekély mélységű területeken, de már elmennek 200—300 méter mélységig is. Aki elő­relát, az gondol a 200 —300 méteres mélységekre. A Taurusnál vannak olyan szakemberek, akik nem hagyják figyelmen kivül a holnapot A Világbank pá. pályázatára hét témával jelentkeznek, s ebből kei'tó közvetlenül is érinti a sze­gedi gyárat. örvendetes, hogy a Taurus szegedi gyá­rában nem csak a szűkebb vezető munkakörben dol­gozók értik e változás nagy fontosságát, hanem a szak­munkások is tisztában van­nak avval, hogy most va­lami történik környezetük­ben. Olyan nagyszerű dol­gok valósulnak meg; ame­lyekért érdemes küzdeni, többet adni a szokásosnál. A főmérnökasszöny is boldog, bár sok-sok álmatlan éjsza­kát jelent ez a munka, de együttes erőfeszítést igényel minderj — olykor apróság­nak tűnő — tennivaló. Re­méljük, hogy ez a jelentős beruházás, s majd az annak nyotnán megvalósuló ritka­ság számba vehető különle­ges tömlők híre egy kis fényt a szegedi dolgozókra is vetít. G. I. ínf! helyzetről Az Egészségügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint március 6—12. között mint­egy 334 ezer influenza-meg­betegedést jelentettek, 10 százalékkal kevesebbet, mint az előző héten. A főváros­Népfőiskolások baráti találkozója Népfőiskolai baráti talál­kozót rendeztek csütörtökön Budapesten, a Vasas műve­lődési központban. A népfő­iskolai mozgalom jelentősé­géről és tanulságairól Pozs­gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tartott előadást. A baráti találkozón mintegy 200, egykori népfőiskolai hallgató és oktató vett részt. A felszabadulás előtt szá­mos haladó mozgalom bon­takozott ki. Ezek sorában is megkülönböztetett hely ille, ti meg a népfőiskolákat, amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a későbbi, szocialista fejlődés személyi feltételeinek megteremtésé­hez, A népfőiskolák 1944 ta­vaszán, a német megszállás következtében szűntek meg. ban az influenzások száma 51 500, kevesebb, mint az előző időszakban volt. Feb­ruár közepétől ez ideig mintegy nyolcszázezer inf­luenza-megbetegedést jelen­tettek az országban. Az utóbbi héten ezek számá­nak jelentős — 20—40 szá­zalékos — csökkenését ész­lelték Hjeves, Borsod-Abaúj­Zemplén, Szabolcs-Szatmár, valamint Zala és Bács-Kis­kun megyében. Azokon a területeken, ahol a járvány később kezdődött, növeke­dett az újonnan diagnosztizált esetek száma. Így Győr­Sopron, Komárom megyé­ben, és kismértékben Vas megyében, ahol a megbete­gedések száma az utóbbi há­rom héten nem érte el az öt­ezret

Next

/
Thumbnails
Contents