Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

2 Péntek, 1983. március 18. Intézkedési terv az építmények minőségi hibáinak csökkentésére (Folytatás az 1. oldalról.) fogások hangzanak el a la­kások tapétázására, burko­lására, a fűtőberendezések minőségére és gondatlan sze­relésére. Ez nemcsak a la­kók, a beruházók panaszai­ból derül ki, ezt igazolják a KSH felmérései, a Legfel­sőbb Bíróság gazdasági kol­légiumának, a Pénzügymi­nisztérium ellenőrzési fő­igazgatóságónak és az ÉVM­nek a vizsgálatai is. Az elemzések szerint a hibák­ban tervezési, anyag- és szerkezetgyártási és építői gondatlanságok, pontatlan­ságok egyaránt közrejátsza­nak. Nem mindig kielégítő a szigetelőanyagok, a tégla, a cserép, a betonadalék­anyag minősége, néha a ki­fogástalan anyag is megsé­rül gondatlan szállítás és tárolás miatt Gyakran kell utólagos javításokkal meg­fizetni a szervezetlenség, az rrr végi hajrá, a nem meg­felelő ellenőrzés árát, s to­vábbra is számottevő visz­•zahúzóerő a kellő érdekelt­ség hiánya. A tapasztalatok összegzé­se alapján az ÉVM intézke­dési tervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy most már gyorsuló ütemben há­ntsák el a minőség javítá­sának akadályait. Kettős feladatról van szó. Egy­részt egyedi intézkedésekről, amelyekkel — mindenekelőtt a lakásépítkezéseknél — se­gítik a kivitelezés ütemes­ségét, szigorítják az ellenőr­aést. s ha állami építkezé­sekről van szó, felelősségre vonják a mulasztóikat. Ezek­től az intézkedésektől azon­ban csak részeredmények várhatók. Az ÉVM, mént piacfel­ügyelet! hatóság olyan hely­zetet teremt, hogy az építő­iparban és annak háttéripa­rában is érdekeltekké válja­nak a vállalatok, a vállal­kozók, a munka minőségé­nek javításában. Ezért kez­deményezik különféle kö­töttségek feloldását, a Ma­gyar Kereskedelmi Kama­rával és a pénzintézetekkel együttműködve támogatja a versenytárgyalásos rendszer elterjesztését, szorgalmazza m orjopol hel vzetek megszün­tetését a vállalati szerveze­ti döntési, irányítási rend­szer továbbfejlesztését tá­mogatja a közvetlen piaci lakásértékesítési forrnák ér­vényesítéséit. A piacszabá­lyozással olyan nehézségek megoldását segít feloldani, amelyek az általános sza­bályozókkal nem hidalha­tok át. Mindezt magában foglal­ja az intézkedési terv, amelynek több fontos eleme az utóbbi időben már a gyakorlatban is érvénye­sült. Ide sorolható a fővál­lalkozások elterjedése, amelynek folyamata már két évvel ezelőtt megkezdődött. A Hajdú, a Veszprém me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, a DÉLÉP, az Alba Re­gia immár működési körze­tüket jelentősen kibővítve, fővállalkozási formában épí­tenek lakásokat, kommuná­lis és ipari létesítményeket. A lebonyolítási, tervezési, kivitelezési feladatok me­rev elhatárolódása is mér­séklődik: csaknem ötven rrtinisztériumi és tanácsi ki­vitelező vállalat hozott lét­re tervező, s közülük né­hány beruházásszervezést is végző részleget. Szolnok me­gyében kísérletként a terve­ző ós beruházó vállalat egy szervezetbe integrálódott. Előrelépést jelent az is, hogy a magánépítési és fenn­tartási munkákat mintegy 900 vállalati és magánkezde­ményezésű munkaközösség segíti. A lakosság magán­építkezéseit az anyag- és gépellátás új formáinak be­vezetésével, szaktanácsadás­sal, ezt szolgáló irodák ala­kításával, a hatósági ügy­intézés további egyszerűsí­tésével is támogatjuk. A cél minden területen az, hogy erősödjön az építőipar vál­lalkozási képessége. Ezt szolgálja a vállalatok belső irányítási rendszerének to­vábbfejlesztése is. A terme­lő egységek, részlegek na­gyobb önállósága fontos fel­tétele a rugalmasabb vál­lalkozókészségnek. Az intézkedési tervet a Gazdasági Bizottság jóvá­hagyta, és azt csütörtöki ülésén a Minisztertanács megerősítette. (MTI) Izrael nem akar visszavonulni 0 Bejrút (MTI) Bejrútban nagy várakozás­sal tekintenek az izraeli— libanoni—amerikai tárgya­lások hétfőre jelzett felújí­tása, Philip Habib amerikai elnöki megbízott, és Morris Draper küldöttségvezető visszatérése elé. Az „új ame­rikai elgondolásokhoz" fű­zött reményeket azzal tá­masztják alá, hogy ElieSza­lem libanoni külügyminisiz­tert és Szaeb Szalam volt miniszterelnököt fogadva — Reagan elnök határozott ígé­retet tett a Libanonban tar­tózkodó összes külföldi erő kivonásának elérésére. Az Izraelből érkezett je­lentések nem igazolják a bejrúti .derűlátást. Az izrae­li rádióban idézett hivata­los személyek csütörtökön újólag kifejtették: pillanat­nyilag „nincs alternatívája" az izraeli hadsereg korláto­zott dél-libanoni jelenlété­nek. mert a teljes csapatki­vonás esetén sem az ENSZ, sem más külföldi erő nem lenne képes garantálni Iz­rael határának biztonságát. A libanoni hadseregnek sze­rintük legalább két-három evre van szüksége ahhoz, hogy ütőképes katonai erő­vé váljék. Samir izraeli külügymi­niszter tv-nyilatkozata sze­rint „nem kielégítőek" a washingtoni látogatása során megismert új amerikai el­gondolások, amelyek az iz­raeli katonai jelenlétet fo­kozott amerikai katonai je­lenléttel, szereppel kíván­ják helyettesíteni. RÁDIÓTELEX BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁS Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés el­nöke bemutatkozó látogatá­son fogadta Godert Willem De Vos Van Steenwijket, a Holland Királyság rendkívü­li és meghatalmazott nagy­követét. MARJAI JÖZSEF MEGBESZÉLÉSE Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese meg­beszélést folytatott Alan Whittome-mal, a Nemzetkö­zi Valuta Alap (IMF) taná­csosával. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN KUVAITBA UTAZOTT Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke Kuvait főpolgármesterének meghí­vására csütörtökön küldött­ség élén Kuvaitba utazott HANS BLIX ELUTAZOTT Elutazott hazánkból Hans Blix, a Nemzetközi Atom­energiá Ügynökség főigaz­gatója, aki rövid látogatást tett Budapesten. GENFI TÁRGYALÁSOK Genfben csütörtökön tel­jes ülést tartott az euró­pai nukleáris fegyverzet korlátozásáról tárgyaló szov­jet és amerikai küldöttség. HADERÖ­CSÖKKENTÉS Újabb ülést tartottak csü­törtökön Bécsben, a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyaláso­kon. Lengyel vállalatvezetők tanácskozása 0 Varsó (MTI) Az 1985-ig szóló három­éves népgazdasági tervről, valamint a kormány inflá­ció elleni és takarékossági programjáról tanácskozott Varsóban 300 lengyel nagy­üzem igazgatója. A szejm jö­vő heti ülése elé kerülő ter­vezetekről szólva Zbigniew Szalajda miniszterelnök-he­lyettes kiemelte a piaci egyensúly helyreállításának, a gazdálkodás hatékonysá­gának és a termelékenység emelésének fontosságát. Az infláció elleni program egyik fő céljaként említette, hogy olyan vállalatok kapjanak nyersanyagot és devizát, amelyjak mennyiségben és minőségben egyaránt hoz­zájárulnak a piaci ellátás javításához. A takarékossági programmal kapcsolatban fő­ként a folyékony üzemanya­gok ós a földgáz ésszerű fel­használását szorgalmazta. Ami a külkereskedelmet il­leti, az import több mint 80 százalékát az exportbevé­telekből kell majd fedezni. Szalajda szólt arról is, hogy a következő években nagyon megfontoltan kell bánni a munkaerővel. Tyihonov és Dzsallud tárgyalásai 0 Moszkva (MTI) Nyikolaj Tyihonov. az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke csütörtökön Moszkvában találkozott Abdusszalam Dzsalluddal, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam forradalmi vezetősé­gének tagjával, aki küldött­ség élén érkezett munkalá­togatásra a szovjet fővá­rosba. A baráti légkörben, a köl­csönös megértés jegyében lefolyt megbeszélésen a két fél véleményt cserélt a szovjet—líbiai kétoldalú kapcsolatok további fejlesz­tésének kérdéseiről. Külö­nös figyelmet szenteltek a két orzág < közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének. Megerősítették, hogy a Szovjetunió és az Arab Szo­cialista Népi Állam korunk legidőszerűbb nemzetközi kérdéseinek megítélésében azonos, vagy egymáshoz kö­zelálló nézeteket vall. Alá­húzták: készek arra, hogy összehangolják nemzetközi erőfeszítéseiket az imperia­lizmus fokozódó agresszió jávai szemben. * Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja az SZKP KB PB tagja, hon­védelmi miniszter csütöBtö­kön Moszkvában fogadta Abu Bakr Junisz Dzsabir dandártábornokot, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam forradalmi vezetőségének tagját, a líbiai fegyveres erők főparancsnokát. Változik egyes sütő-, malom­ipari és tejtermékek ára 0 Budapest (MTI) A Gabona Tröszt, a Tej­ipari Vállalatok Trösztje és a sütőipari vállalatokat kép­viselő Sütőipari Műszaki Gazdasági Társaság közle­ményt adott ki egyes, a Szabadáras kategóriába so­rolt termékeik árváltozásá­ról. A közlemény szerint az árváltozások azért váltak szükségessé, mert az utóbbi időszakban az említett ipar­ágak termékeihez felhasz­nált alapanyagok, főként a csomagoló és más segéd­anyagok megnövekedett árai, valamint a magasabb fuvardíjak számottevően megemelték a feldolgozás, illetve a forgalmazás költ­ségeit. A költségnövekmény egy részét a vállalatok vi­selik, más része azonban a termelói árakat növeli. A termelői árnövekedést a for­galmazott termékek túlnyo­mó részét kitevő alapvető élelmiszereknél a költség­vetés megtéríti. A. termelői árnövekedés a sütőipari termékforgalom­nak értékben mintegy 10 százalékánál érinti a fo­gyasztói árakat. Az áremel­kedés a választékosabb igé­nyeket kielégítő, főleg tölte­lékes finom pékárukra ter­jed ki. mértéke a sütőipari termékek teljes forgalmára vetítve mintegy 1 százalék. Az érintett termékek ára átlagosan 10 százalékkal nő. A lekváros bukta darabon­kénti ára 2.30 forintról 2,50­re, a túrós batyué 2,60-ról 2,80-ra. a túrós táskáé 3,30­ról 3,50-re, a kakaós csigáé 2,30-ról 2,40-re és -a 0,25 kg-os mákos beiglié 17 fo­rintról 19,20-ra emelkedik. A malomipari termékek közül három termék fo­gyasztói árát emelik, a hán­tolt borsóét kilogrammon­ként 12,30-ról 13 forintra, a hántolt árpáét 10,10-ről 10,50-re és a rizslisztét 27,20­ról 29,10-re. A tejipari termékek túl­nyomó többségénél a fo­gyasztói árak nem változnak, ennek következtében az ár­emelés a teljes forgalomra vetítve mindössze 0,5 száza­lékot tesz ki. Az érintett ter­mékek közül például az íze­sített krémtúró dobozonként 20 fillérrel, a kávétejszín darabonként 30 fillérrel 'drágul. Az árváltozások 1983. március 18-ával lépnek életbe. (MTI) Kivitel - kiküldetés Franciaországi jegyzetek L Tíz éve járok Fran­ciaországba. Régi úti­okmányaim már alig férnek egy asztalfiókba, útlevele­met is kétszer kellett kicse­rélni. A tíz év alatt tőkés exportunk megháromszoro­zódott, francia exportunk pedig elérte az évi 80 millió forintot, és a legjobb hasz­not hozza szövetkezetünk­nek. De a népgazdaságnak is gazdaságos, hiszen ami anyagot az exporthoz fel­dolgozunk, annak nagy ré­sze vadon terem. Ha mi nem gyűjtjük össze, ottma­rad. Széküléslapot készítünk a franciáknak sásból, szal­mából Az ilyen szék Fran­ciaországban nem divatcikk, hanem évszázados hagyo­mány. Ezeket a székeket a legszebb bútorokhoz hasz­nálják fel, különleges kom­binációkban. A 10 év alatt sok tapasz­talatot szereztem. Megis­mertem Franciaországot, pontosabban azt a részét, ahol partnereink élnek. a francia embereket, a fran­cia szék- és bútorgyártást, és az üzletemberekből is jó néhányat. Tiz évvel ezelőtt mentem el az első útra. Az indulás előtti napokon olyan nyug­talanság fogott el. hogy se enni, se aludni nem tud­tam. Hogyan oldom meg a feladatot, amit elvállaltam? Vizsgáznom kell magam és munkatársaim előtt. Meg a tagok előtt, akiknek azt ígér­tem. amíg ott leszek a szö­vetkezetben mindenki any­nyit dolgozhat, amennyit akar. Munka lesz januártól decemberig. Tehát nem sza­bad rosszul vizsgáznom. Párizs, Bretagne, Elszász és Lyon környéke nagy ha­tással volt rám. Bár olvas­tam útleírásokat, jó néhány könyvet, de hát le tudja-e valaki írni egy város, egy táj jellegzetességeit?! Francia partnerem új Mercedesszel várt rám a re­pülőtéren. Amikor beleül­tünk. telefonon feltárcsázta Tápét. szövetkezetünket, majd kezembe adta a kagy­lót, hogy beszéljek. Munka­társaim azt kérdezték, hol vagyok. Mondtam, hogy az Orly repülőtér és Párizs kö­zött egy autóban. Körülöt­tem gépkocsik tömkelege elöl is. hátul is, ameddig csak ellátok. Párizs előkelő kerületében a rue de Passy-n volt a szállásom. Ablakomból megláttam az Eiffel-tornyot, s első utam oda is vezetett. Lementem a Trokaderó tér­re. majd Chaillot-palota te­raszára. Valahol olvastam, hoav Innen a legszebb a rálátás a toronyra. A te­rasz alatti szökőkutak vize harsányan csillogott a ta­vaszi napfényben. Átsétál­tam a Szajna hídján a to­rony alá. A parkban gyere­kek futkároztak a rózsaszín virágú bokrok között. Akár­csak egy színes levezelező­lapot néztem volna óriásira nagyítva. Az 1889-i párizsi nemzetközi kiállítás alkal­mával a Mars mezőn emelt 300 méter magas vasszer­kezetű építmény uralja a környéket. Csúcsáig 1792 lépcső vezet fel. Az első emeletén vendéglők és az Égbolt étterem. Az emelet körül körjárat. Liftek vi­szik fel a turistákat. A má­sodik emeletig hidraulikus felvonó (kettős kabinnal, onnan újabb lift a harma­dik emeletig. Gyönyörű a kilátás innen szerte-széjjel. De sokszor megjártam már ezt az utat. Kezdetben még gyalog is. Az éjszaka egy részét a Montmartre-on töltöttem. Sosem felejtem el. Ez Pá­rizs egyik legismertebb, leg­hangulalosabb városnegye­de, valóságos idegenforgal­mi attrakció. Csodás kis vendéglői hangosak, színe­sek. Jó időben ezrek szo­ronganak mindenütt. A Tertre téren festők kínál­ják „műveiket" vagy húsz­harminc perc alatt képet csinálnak arról, aki kötél­nek áll. Szándékosan írtam, hogy csinálnak, mert van­nak. akik nem ecsettel, ha­nem ollóval dolgoznak. Ró­lam egy árnyképet készített egv fekete, csillogó szemű leányka. A „művészek" kö­zött németek, spanyolok, arabok és négerek is van­nak. De természetesen ilyen a tér egész közönsége. Nyá­ron minden ablakból zene szól. Fiatalok hangoskodnak a hajnali órákig. Nem messze innen a Sacre-Coeur fehér kivilágí­tott kőtömege. Lépcsőin sok száz ember. Éjfél után mise. A bazilika teraszáról szép a kilátás szinte az egész városra. A görög ke­reszt alaprajzú neoromán— bizánci stílusban épült öt­kupolás templomban sok a túlzás. A sok márvány úgy hat az emberre, mint egy óriási bunker. Harangja 19 tonna súlyú. A bazilikához meredek lépcsősor vezet fel, de fogaskerekűvel is fel le­het menni a lépcsősoráig. Természetesen csak nappal. Az. első utam alkalmával csak ezt az egy éjszakát töl­töttem Párizsban. Másnap 6 órakor már talpon vol­tunk, és ez így volt azután mindig, amikor Franciaor­szágban tartózkodtam. Part­nerem, aki vevő és közvetí­tő volt egy személyben, ak­kor kezdett nagy vállalko­zásba. Pontosabban akkor még csak tervei voltak ar­ra vonatkozóan, hogy mi­lyen üzemet, milyen iroda­házat, bemutatótermet, rak­tárakat fog építeni. Talán maga sem gondolta, hogy nagy terve az elképzelései­nél hamarabb valóra válik, Háromszobás lakásban la­kott Párizs egyik külterüle­tén. egy raktárt bérelt 220 kilométerre a fővárostól Carvin városkában. Kez­detben sokat gondolkoztam, miért választotta ezt a he­lyet. Carvin 25—30 kilomé­terre fekszik Lille-től. Bá­nyászváros, kb. 15 ezren lakják. A lakospág egyhar­mada lengyel. A húszas, harmincas években települ­tek oda. A városnak kom­munista polgármestere volt. Partnerem nem politizált, bár azt mondta tagja a szo­cialista pártnak. A szíve szocialista, az esze kapita­lista. Később kiderült, szí­ve alig van. Mindössze há­rom embert foglalkoztatott. Szinte hajtotta őket. Egyik az adminisztrációját intéz­te. másik a raktári teendő­ket. a harmadik az érté­kesítéssel foglalkozott. Hét­főn a hajnali órákban hagy­ta el lakását, járta az orszá­got az Atlanti-óceántól Lyonig. Strasbourgtól a Pi­reneusokig. Reggel hattól késő estig dolgozott, és csak szombaton tért haza Párizsba, de otthon is csak üzleti ügyek foglalkoztatták. Színházba, moziba nem járt. szórakozásra nem volt ideje. Már túl járt az ötve­nen, második felesége leg­alább 25 évvel volt nála fiatalabb, és a kislányuk 6 éves. Igazi üzletemberként is­mertem meg. Arak miatt napokig vitatkoztunk. Min­dent kiszámolt. Ha megma­kacsolta magát, az atyais­tennek sem engedett. Vi­szont egy-egy ebédnél va­csoránál fizetett, mint a kö­les. Két-három pincér szol­gált ki bennünket. Kimon­dottan nagypolgári allűrjei voltak, gálánsán, nagyvona­lúan viselkedett. De minden üzleten csak nyerni akart, a ráfizetést nem tudta elvisel­ni. Egy-egy reklamáció ese­tén szinte kikelt magából, nagy öklével majd szétverte az asztalt, amelynél vitat­koztunk. Amíg megismertük egymást rengeteget csatáz­tunk. A külkereskedelmi vállalat osztályvezetőnője de sokat sírt közöttünk. Egyikünk sem engedett, ö be akart törni, én viszont csak a tények alapján vol­tam hajlandó bármilyen megállapodásra. Első ese­tünk Baumann nevezetű céggel volt. Hét-nyolc ezer üléslapot reklamált meg a cég, azzal, hogy elvétettük a méretet. A külker mi vállalat és a francia partner is azt akarta, hogy fogadiuk el a reklamációt és fizessünk. Ne tegyük nevet­ségessé magunkat Francia­ország egvik legnagvobb székgyárának igaz.gatóia előtt. Ha az üléslapok nem mennek bele a székvázakba — márpedig, ha az Igazgató azt mondja, hogy nem men­nek bele, akkór nem men­nek bele — nincs mit vitat­kozni. Hagyjuk ezt. én elő­ször meg akarok győződni erről. Mire a céghez értünk Besancon környékére, már nem is beszéltünk egymás­sal Bernula Mihály (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents