Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

31 Szombat, 1983. február 5. DM1US Tekintélye egyre nagyobb Beszélgetés a népi ellenőrzés negyedszázadáról Az évforduló — negyedszázada alakultak meg a népi ellenőrzési bizottságok — alkalmul kívánkozik a számveté-.hez: milyen szerepet tölt be ma a szervezet a társadalom életében. S alkalom a — ha még oly rövid — történeti visszapillantásra is. Beszélgetőpartnereink: dr. Kakuszi László, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és helyettese, dr. Tihanyi Ernő; Kalmár József, a Szeged városi és járási NEB elnöke, dr. Zentay Károly nyugalmazott főiskolai tanszékvezető, alapító tag a népi ellenőrzésben, Jároli Jenő, a 824-es szakmunkásképző karbantartója, szinten népi ellenőr, valamint Juhász Géza. a Szegedi Ruhagyár vezérigazgatója. (Szerkesztőségünket Pálfy Katalin képviselte.) Kökuszi László: 1957 első hó•ap.iaiban a Délmagyarország is icrel adott a közvélemény hangjanak, azt fogalmazta meg, hogy az ellenforradalom után fellazult társadalmi normák érvényesülésének gátat kellene szabni. Az Ailami Ellenőrzési Központ he'yett — mely meg is szűnt már tkkorra — széles társadalmi ala,/okcn nyugvó, a dolgozókra épü16 rugalmas szervezet. iránti igény mutatkozott meg, olyan ellenőrzési rendszerre volt szükség, mely képes és alkalmas az időszeiű kérdésekre gyors választ adni, a gazdasági, társadalmi élet jelenségeire frissen reagálni. DM.; Ez az igény negyedszázad multán sem változott... Tihanyi Ernő: A funkció nem, a módszerek, témáink megközelítésének módja igen. Kezdetben a helyi kezdeményezésű vizsgálatok egy ágazatra, egy-két vállalatra terjedtek ki, s jórészt ténymegállapítás volt a céljuk. Amikor a több ágazatot érintő, a gazdasag- vagy társadalompolitikában fontos döntéseket előkeszitó. helyzetelemző vizsgálatom kerültek túlsúlyba, a komplexitásra törekvés a vizsgálati módszereket is finomította. Kakuszi László: Igaz persze az is, hogy épp a megváltozott követelményeknek negatív hatásuk is érzékelhető: a feladatok nagysága, bonyolultsága, a módszerek sokasága, az adminisztráció miatt a népi ellenőrzés veszített korábbi rugalmasságából. hosszúak az átfutási idők, a jelentések összesítése próbára teszi a vizsgálatvezetők erejét, felkészültségét. DM.; s ezenközben változott-e a szervezet társadalmi megítélését Zentay Károly: A közvélemény kétfélekepp ítéli meg tevékenységünket. Átfogó, alaposan előkészített vizsgálatainknak a jelenségek mélyére hatoló megállapításai általában a közvélemény helyeslésével találkoznak. De vannak olvan területek, ahol a népi ellenőrzés nem rendelkezik megfelelő eszközökkel. Ha egy epítkezésen tíz emberből kettő dolgozik, és ugrásszerűen megnő a közeli bolt szeszesital-forgairna, tehetetlen a népi ellenőrzés is. jóllehet, a környék lakói hangosan teszik fel a kérdést: „hol vannak ilyenkor a népi ellenőrök"? Kalmár József: Akik a mi munkánkat figyelemmel kísérik, azt tudják, hogy a népi ellenőr minuenütt ellenőrizhet. De azt nem tudják, hogv hatásköre korántsem terjed ki mindenre. Akármilyen becsülettel jár is egy távfűtési' panasz, egy tetőbeázással kapcsolatos bejelentés végére, csodát nem tehet, jogkör es anyagi eszközök híján érdemi íruezkedést nem mindig ígérhet. Tihanyi Ernő: A népi ellenőrnek nincs is olyan igazolványa, mint például a kereskedelmi felügyelőség munkatársának. Csupán a lehetősége adott. hogy egy-egy visszásságra felfigyeljen. s jelezze azt illetékes helyen. Kívánatos volna e gyakorlat széles körű elterjesztése — kilzchén a közömbösség ellen, ezt szorgalmazzuk is. Arra kérjük y nur.uig népi ellenőreinket, hogy a maguk munkahelyén is járjanaa nyitott szemmel, tapasztalataik hasznot hozhatnak az „ide,l-en" vállalatnál végzett vizsgálatokban is. Megállapítasaik minél szelesebb körű tudatosítására felhasználunk minden lehetséges íórumot. A tudományos és társadalmi szervezetek közreműködésével egyre gyakrabban adódik alkalmunk erre. DM.: Új módszer, s tudomásunk szerint a Csongrád megyei népi ellenőrzési szervezet a kezdemenyezök között volt. hogy a vizsgálat eredményéről, a leginkább erdekelteket, a vizsgált rallalat dolgozóit ts tájékoztatták. gubás* ücco; A vállalatvezetők ma már olyan információkat kaphatnak a népi ellenőröktől, amelyek más fenyben tüntethetik föl az „üzemi vaksággal" homályosított állapotot. E megállapítások a jobbítás szándékával s/üietnek, helyreállítják az ellenőrző és az ellenőrzött közötti bizalmat. Es mert ez más, ellenőrzési e hivatott szervezetekkel másképp fest, igen nagy jelentösegű! Fontosnak és jónak tartom, hogy a népi ellenőrzés teljes körű vizsgálódásait egyre szélesebb körű intézkedések követik: a törtnapi hiányzások okait kutatva például nem csupán a vállalatoknál, hanem a tanácsosnál is érdemi lépéseket sürgettek. Sikerrel. Ügy látom, a belső ellenőrzési szervezetekre is kisugárzik a hatásuk, s egyre nagyobb a népi ellenőrzés tekintélye. DM,; Az egyes embernek is? Zentay Károly: Kétségtelenül. Kollégáim és hallgatóim a tanárképző főiskolán megtiszteltetésnek vették, ha rájuk esett a választás. ha őket ajánlottuk. Személyes megbecsülésük persze akkor érvényesül igazán, ha az egy munkahelyen dolgozó népi ellenőrök között jó az összhang, ha ezáltal is tudatosul a közösségben : a népi ellenőrök itt élnek, közöttünk, lelkiismeretük érzekenyebb a többiekénél, nem érler.ek egyet semmivel, ami elvtelen. Jaroli Jenő: Engem például 'akert ajánlottak népi ellenőrnek még előző munkahelyemen, mert nem tudtam megállni szó nélkül, ha valami szabálytalanságot láttam. És mert népi ellenőrként is azt tartom célomnak. hogy a dolgozókat védjem, érdekükben szóljak, magatartásomon azóta sem kellett változtatnom. Az egyik vállalatnál például, ahol az üzemi demokrácia érvényesüléséről faggatóztunk, az igazgató ajánlkozott, majd ö kijelöli azt a tíz munkást. Ha ön választ, mondtam neki, akkor én rnár tudom, hogy mit válaszolnak a kérdéseimre . . . Köszönöm, de inkább majd magam keresek partnert. És bizony volt, aki őszintén megmondta: nem érdekli a faggatás, s volt, aki tisztességgel, határozott álláspontját fejtette ki. Katmár József: íme. a bizonyság. milyen felelősség a céltudatos, a feladat elvégzésére legalkalmasabb népi ellenőrök kiválasztása. Szakmai ismeret, felkészültség. érdeklődési készség mit ..em ér. ha a politikai tisztánlátás, a megbízhatóság hiányzik. Juhász Géza: Épp a napokban kertek ki tőlünk név szerint valakit egy vizsgálathoz. Noha szakmailag alkalmas lett volna, nőmet mondtam a felkérésre. Feddhetetlenség, szilárd jellem akadályozhatja csak meg, hogy valaki népi ellenőri tisztévei esetleg visszaéljen. Tihanyi Ernő: S még a látszólag egyformán alkalmas népi ellenőrök sem egyforma színvonalon teljesítik megbízatásukat! Ezért — ne vegyék dicsekvésnek, cie alighanem úttörő szerepet váltaivá ezzel — egy-evy vizsgálat munkacsoportjának kiválasztásakor a személyiségjegyeket is figyelembe vesszük. Az újítómozgalom helyzetét íeltérképezők csoportjait például úgy állítottuk össze, hogy mindegyikben legyen valaki, aki már maga is újított. Az ö személyes kíváncsisága — vajon másutt mit tapasztal — húzóerővé vált. bele tudta élni magát az elkeseredett újító helyzetébe ... DM.; A népi ellenőrzési vizsgálatok az utóbbi években jó néhány olyan ellentmondásos jelenséget tártak fel, amelyek megoldására utóbb központi intézkedések születtek. A közeljövőben várható például az újítómozgalom reformja . . . Kakuszi László: A gyermeknevelést ijzolgáló társadalmi juttatások vizsgálata nyomán szüntetik meg a tejjegyrendszer okozta egyenlőtlenségeket, s kapnak majci családi pótlékot az egy gyermeket nevelő szülők ... Zentay Károly: A népi ellenőrzési vizsgálatok a tudományos eielben is hasznosulnak. Hallgatóink szakdolgozataiba, pályamunkáiba épülnek be az adatok, magam is többször alapoztam tudományos munkáimban a vizsgálati megállapításokra. Kalmár József: Tavalyi sikeres együttmüködésünk az előzménye annak, hogy az egyetem kibernetikusai, szociológusai megbízást, közös r^ypká} kértek 11)83-ra is. . Zentay Károly: A legnagyobb sikernek persze azt tekintjük, hogy gyakran a mi észrevételeinkel. javaslatainkat látjuk visz.oni a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság összegző jelentésében. Kakuszi László: A Csongrád megyében működő hat népi ellenőizési bizottság öt központi témához, az egész országot átíogo elemeshez teszi majd hozzá 1983 ban a maga megállapításait. Szeretnénk persze a magunk vizsgálati programját is becsülettel teljesíteni, s megfelelni azok bizalmának is. akik — olykor utolsó mentsvárként — a népi ellenőrzéshez fordulnak közérdekű vagv magántermészetű bejelentéseikkel. Csongrád megyében 1200 néDi ellenőrre hárulnak ezek a feladatok. DM.; őket. köszöntjük majd február 10-én, a népi ellenőrzés megalakulása alkalmából rendezendő megyei ünnepségen. A lázadó ember ..Habozás nélkül, a lények ismerete nélkül a szegény ember melle, állni!" (Nagy l^a.jos) „Idehallgassatok. az ativátok úristenét!" — önéletrajzi regénye. A lázadó ember szerint a fiatal Nagy Lajos a legszívesebben így kezdte volna minden írását. Ezt a fogcsikorgató indulatot zabolázta iról tehetsége szuggesztív művészi formává, ez feszül a ténvek vádbeszédeként megszólaló prózája kopár. kíméletlen, ügyészi tárgvilagosságában. Az indulatot egyszerre és egymást támogatva váltotta ki. és táplálta egvéni életsorsa a századforduló feudálkapitalista viszonyainak a maga sorsa tükrében különös élességgel felismert embertelensége. és az a körülmény, hogy e» a társadalom nem igényelte felismeréseit. nem akar szembenézni valódi képével, és nemcsak az igazságtalan berendezkedés haszonélvezői: de kárvallottjai sem! Nagv Lajos gyermek- és ifjúkora a szégyennel és megaláztatással. felnőttkora jórészt a nyomorral való küzdelem jegyében telt el. A háziűrfi által teherbeejtett pesti cselédlány törvénytelen fiának születik. tanyasi béres nagyszülőknél nevelkedik, majd az úri világba való bejutás reményében, nélkülöző anyja aránytalan erőfeszítései árán pesti gimnáziumba és. jogi egyetemre jár; az utóbbira már csak ímmelámmal. mert már a középiskola utolsó éveiben megsejti. amit később tapasztalnia kell. hogv kiemelkedő képességei sem képesek átsegíteni származása, neveltetése, társadalmi helvzele anvagi körülményei gátiain. és gátlásain a napos oldalra — vagv ha mégis, hát legfel iebb szolgának: ügyvédi vizsgát nem is tesz tehát, s a szolgaság néhány változatának rövid ideig elviselt kipróbálása után (főúri magántitkár főúri csemete magántanítója. hIVatali naoidfias) a szabadúszó író élet forrná iát. a nélkülözés ..szabadságát" választja A gyermek és a kamasz, aki világát nem adott társadalomként. hanem barátságtalan egyének halmazaként észleli, ezekkel az egyénekkel akarja felvenni a harcot: birkózik, tornászik, megszállottan erősíti testét. s minden vélt vagv valóságos sérelemre azonnal pofonnal válaszol, felnővén, felismerve sorsa tipikus voltát, társadalmi meghatározottságát. egyre hevesebb gyűlölet ébred benne az elnyomók iránt. Ezekből az érzésekből születnek első írói próbálkozásai. Egyébként nem készült írónak. Irodalmi értelemben vett, magát az írást célnak tekintő ..írónak" soha nem tartotta magát, hanem megfiRvetőnek. ítélkezőnek. aki csupán Kiss Tamás Késett anakreonida Bűvös e kert, barátom, a Sesta zöld homokján, kivált így alkonyatkor; a dombra ültetett fák. a lenge, lágy bokor-sor, akár a hexaniéter hűs latin auktorokban, Ott a szelíd olajfa hogy várja már a Holdat, talán hogy táncra keljen, s fényére felragyogjon, öreg cseresznyefáknak árnyékában a lélek kinyílik. S felvidul, ha parázson illatozva csordul a fűszeres hűs. Csiklandó illatával tellik a langyos este, fonott palack öléből kibuggyan a veres bor. torkunkról száll az ének, talán velünk VITÉZ is. mert mintha olykor-olykor o is belé danolna. MOHÁCSI KF.GOS FERENC RAJZA Major Henrik karikatúrája Nagy Lajosról azzal, hagy pontosan, következő, tesen leírja azt. ami van. a változtatást propagálja Már leg'-lső megjelent írásai e program jegyében születtek. Saját élményeiből, közelről ismert közvetlen környezetéből meríti témáit. A Népszavában megjelent özvegyasszonyok című híres pályakezdő novellája például két éhező l'alusi öregasszony — a minta különben saját nagyanyja és dédanyja — éhezéssel eltöltött egy délutánjának brutálisan tárgyilagos leírása Számos novellájában a közvetlenül vagy l^ozvetve áruvá vált nőt. szerelmet megfizetni nem tudók érzelmi, szexuális nyomorát, a szegények és gazdagok életvitele közti éles kontrasztot, a megalázás és megaláztatás, az uralkodás és szolgaság számos formáját ábrázolta. Nem csoda, hogy nem vált népszerűvé. Látleletei kellemetlenek, bántóak voltak, zavarták a polgár önmaga erkölcsösségéről. igazságosságáról, emberséges voltáról kialakított képét, de zavarták a kisemmizettek, ..aki becsületesen dolgozik, elpüb-utpbb boldogul", tartalmú birkahitét is. Erthelo) hogy a kor polgári lapjai — köztük a Nyugat is — bár elismerték tehetsegét, gyakran adták vissza „túl kemény" írásait, inkább „valami szépet" kérve tőle, mert „a társadalom arcába köpni nem művészet", s érthető az is, hogy legrendszeresebb fóruma a Népszava, a szervezett munkásság lapja lett. A század első évtizedétől a negyvenes évek végéig ívelő írói pályája lényegeben nem más, mint az árnyoldaláról megismert magyar világban szerzett élményeinek, tapasztalatainak novellák, karcolatok százaiban, regenyekben való újra- és újrafogalmazása, egyre hatékonyabb, egyre szélesebb érvényű, egyre céltudatosabb újramondása. A személyes sors elleni ösztönös lázadástól. sorstársai iránti ösztönös rokonszenvétől e fejlődés során jut el a társadalom tudatos, marxista szemléletéig, forradalmi, szocialista megváltoztatásának programjáig, s az erre hivatott erővel, a munkásmozgalommal, az illegális kommunista párttal való kapcsolatig. Írói pályájának kétségtelen csúcsa az 1934-ben írt Kiskunhalom című Irodalmi szociográfia, a műfaj egyik hazai remekműve. Ebben Kiskunhalom (valójában gyermekkorának színtere. Apustag) egy napjának, a falun éjszaka átrobogó gróftól a csendőrök által vallatott béresig terjedő társadalmi keresztmetszetének leírása során mintegy öszszegzi mindazt, amit a társadalomról tud. A filmkamera nyugodt objektivitásával pásztázza végig Kiskunhalomnak az általa ismert magyar társadalmat jelképező világát, s a képek nyomán az olvasó nem fogalmazhatott meg más ítéletet: ez a világ tarthatatlan. S az is felsejlett benne, mi válthatja meg — ha visszaemlékezett, milyen gyanakvóan faggatta a boldogulást keresni induló vándormunkást a csendőr, tudja-e. merre van Oroszország, tudja-e, milyen világ van ott. MLNlULKr JENŐ