Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

4 Kedd, 1383. február í. Kalandorok, aranyifjak más ingyenélők (4.) • \ Az utolsó magyar nábob Nem sokkal a háború után nyázott, dobálta n pénzt.- A háború alatt bevonult flanellruhus férfi és angol- Rengeteget ivott. íöleg tö- légvedelmi tüzérnek. Az kosztümös hölgy száll be mény szeszt, s részegen tá- ütegállásbu, ahol. szolgált, Budaörsön — akkor mégon- madtak azután azok a hó- naponta kocsiszámra hozatta nan indultak a légi járatok bortjal, amelyekről hetekig az élelmiszert, — a Prágába induló repülő- beszéltek a pesti úgynevezett a bort. gépbe. Szabályos útlevéllel jó társaságokban, indultak el Budapestről. Az egyik útlevél Steve Saemere Egy ízben határ menti csehszlovák község vendég­lőjében mulatott bátyjával. Még javában húzta a cigány. i amikor két csehszlovák cgesz poggyászuk; az egyik- dö ,é ^ fj , iim mihiSir u máciichiin c««n<JOi lepett oe es ngyei­San Salvador-i állampolgár, a másik az amerikai hölgy ne­vére szólt. Két bőrönd volt ben női ruhák, a másikban három férfiöltöny és fehér­nemű volt, no meg egy — díszmagyar. Ez volt minden, amellyel .Szemere István — de genere Huba — az egykori mérhe­meztette őket, hogy nyilvá­nos helyen tilos az ilyenfaj­ta mulatozás. — Magánhelyen lehet? kérdezte Szemere István. hordószámra A háború alatt is­merkedett meg egy szép el­vált pesti asszonnyal, hóna­pokig együtt jártak. Szeme­re vagyonokat költött a nő­re. Végül az asszony rábe­szelte. hogy vagyonának egy részét juttassa külföldre. Vállalkozott ls rá, hogy ki­csempészi az országból. Sze­mere gyanutlahul adta át ékszereit, rúdszámra az ara­nyakat és zacökószámra a Napóleon-érméket. A vállal­kozó szellemű nő ki is csem­pészte az országból a több milliós értékeket, de aztán — Ahhoz semmi közünk — tetlen Ssemere-vagyon <jrö- válaszolták a csendőrök. kö.o elhagyta Magyuror.za- _ Hát akkor megveszem a többé nem jelentkezett. Hogy k kocsmát — jelentette ki Sze- mi történt vele és a milliók­Tizenhét éves korában tel- mere István, és öt perc múl- kai, nem sikerült megtudni. Jesen váratlanul szakadt rá va már a valódi ár három­a nagy örökség, amelyet a szorosáért ugyan, de az övé földbirtokos Szemere Miklós, volt a vendéglő. A vendé­u józsefvárosi idők „maga- geket kitessékelték, majd nyos gavallérja" és Krúdy folytatták a mulatozást reg­szerint a „játék nagytehet- gélig. Mielőtt azonban eltá- „____ ^.rr*, Wydt r^mateme,e íeleyÚiU>tU Hatalmas birtokok es telkek, a kocsmát. tűrte Szemere mulatozásait, berhazak aranyak és éksze- Annnk a7 ik sót m , vele Az r „íhh v , T C8y me,,t bestl színésznőnek ud- ostrom után Leányfalun bé­legnagyobb vagyonát. varolt. A délelőtti próbán reltek villát, és úgy éltek Amikor a végrendeletet berúgtak és pénzük elfogyott, tovább, mintha mi sem tőr­Szemere István közvetlen az ostrom előtt ismerkedett meg egy Amerikában szüle­tett, magyar származású asszonnyal. A csinos és okos kibontották. Szemere István egy svájci intézetben nevel­kedett. Ott tudta meg, hogy a vagyon tetemes részét ő örökölte. Szemere István azonnal repülőgépet bérelt hitelbe, és Budapestre jött. Az elhunyt Szemere Miklós — Nem baj — adta ki a jelszót akadozó nyelvvel Szemere — megyünk a bankba pénzért, de cigány­nyal ... t Előkerítették a háború előtti évek leghíresebb ci­jogtanácsosa és vagyonának fiányprf mását és bandáját és kezelője könnyezve ölelte ®llndal1 a ta*ikaraván a tént volna. A Nemzeti Ka­szinó romépületébén ütötte fel tanyáját akkoriban a Nemzeti Kiskávézó, Szemere itt találkozott az elmúlt re­zsim lecsúszott nagyságaival. De pénze ekkor már nem volt. Aztán egy nap külföld­ről egy San Salvador-i útleve­let kapott. Csak nehezen em­keblére a flóbert, "N^ ^e leSl^dS T*" is engedte el a házától, amíg nyokat. és a legnagyobb déli ostrom ala"- részeg éj­az bele nem szeretett az forgalom idején a cigányok szakan valaki felajánlotta ügyvéd „aép fiatal lányába rázondilettek. A bank vezér- neki: akar-e San Salvador-i . , ' .' . . igazgatója és igazgatója,Ke­A furfangos jogász, mindent ze, tördelve kP,-ielte Szeme elkövetett, hogy az óriási va- rét, hogy hagyassa abba a gyón ne csússzék ki kezei zenélést, de az ittas Szeme­közül. Addig mesterkedett, re kitartott ötlete, mellett, amíg Szemere István felesé- amíg pénzét fel nem vette, gül nem vette lányát, pedig nyen és hasonló botrá­mindketten úgyszólván még nyokkal tette ismertté nevét gyei-ekek voltak. Szemere István, akinek köl­A kierőszakolt házasság tekezései lassan minden kép­aaonban nem bizonyult sze- zeletet felülmúltak. Űg.v­rencsésnek, noha a fiatal- szólván havonta törte össze tyélte és néhány ezer forin­asszonynak hamarosan kis- egy-egv vendéglő vagy lokál lot úgy szerzett, hogy a Pest­lánya született. A gyermek berendezését, amelynek árát Wfincen levő ötven holdnyi nem tudta lekötni a nyugta- azután szó nélkül kifizette, házhelyei közül eladta, ami lan vérű Szemere Istvánt, Közben feleségétől elköltő- még megmaradt. Clipper­akit — talán mondani sem zött, és még kevésbé fékezte jegyet szerelmének bátyja kell — az arisztokrácia és az léha életét. Uszálya sodró- küldött Amerikából. így vég­aranyifjúság egyszeriben ke- dókból, az éjszakai élet ka­gveibe fogadott. Éjszakáról landoraiból, és félvilági nók éjszakára barátaival tivor- seregéből állott. Vizsgálat totócsaíási ügyben A rendőrség a sportfoga­dással összefüggő visszaélé­sek alapos gyanúja miatt folytatott nyomozás során előzetes letartóztatásba he­lyezte Bernáth Zoltán bu­dapesti. Faragó József kis­kunfélegyházi lakosokat és négy társukat: Pataki Mik­lós. Perei Gyula kecskeméti lakosokat és négy társukat: továbbá Molnár Tibor. Csö­tönyi Dániel szekszárdi la­kosokat és 12 társukat. A nyomozás eddig feltárt ada­tai alapján az őrizetbe vet­tek alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy egyes alacso­nyabb osztályú labdarúgó­csapatokat, játékosokat és játékvezetőket megveszteget­tek ' annak érdekében, hogy a totóban szereplő mérkő­zések eredményei számukra kedvezően alakuljanak. Vesztegetéseik révén több millió forint jogtalan ha­szonhoz jutottak. A kiter­jedt totócsalási ügyben a .rendőrségi vizsgálat folyik. (MTI) igazggtója és igazK^ójasXe-., állampolgár lenni. *íSzéh«»re valamit dadogott, majd szó nélkül kifizette érte aZ" ösz­szeget. amit az illető kért. Aztán el is feledkezett az egészről. Hogy kivándorolhasson, há­rom szobányi bútorát és több tucatnyi festményét há­romezer forintért elkótyave­ződött az utolsó magyar ná­bob hazai regénye. Balla Ödön HAZASSAO Gnuó Pál és Katona Mária. <iardi,in István és Itnl Franciska. Szegvari László és Jusittn Mária .Magdolna. Egyhazt László cs JAnk Anna Marin. Bóka László cs Oláh l.fdia Mária, Pocsal La­jos László és Múlók Edit Márta hazasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kerekes Andrásnak és Csépé Ilonának Ilona Kucsora István- Katalinnak Kata. Maj­na* és Farkas Gyöngyi Aranka- , „ lxlJ„snak é3 Szel oi/ellanak nak István. Juhász Mihálynak ,b , szekeres Antalnak és és Dobtál Melinda Klárának Heg^ü9 Eva Er7.st.betnek p.va. Klaudia, Nngy Elemérnek és Farkas Máriának Andrea. Fá­bián Józsefnek éB Farkas Máriá­nak Zsolt. Csontos Lehel Imré­nek és Szükt Annánult Lehel, események lompár Matild. Karai Mihály. Musza Józsefné Kocso Margit. Apró János, Huszta Ferencné Zsivies Ilona. Kertész Sándorné Ábrahám Rozália, Dóka János. Kovács Andrásné Papp Rozália, Farkas-CSHmangó János, Tanzer Józsefne Kovács Ida, Paizs Mi­hályné Szabó Veronika, ötvös István, Apró Jcnö, Bús Ferenc. Pásztor Pál, Törö Lajosné Hódi Anna, Szarka Miklósné Barta Margit Zsuzsanna, Kúszó Mihály meghalt. lií veszély: a komputer vonzalma Üj veszély fenyegeti az szer. Képtelenek abbahagy­amerikai házasságokat: a ni a videojátékokat. A kom­lérfiak vonzalma a saját puter a férj minden szabad komputer iránt. Mind több idejét lefoglalja. Még a há­asszony marad egyedül es- zastársak szóhasználata is lénként, vagy a hét végón. megváltozik. Az „özvegyek" a férjek viszont nem a kocs-' Képtelenek kommunikálni a mába vagy a meccsre men- férjükkel. Ha például a gye­nek a barutaikkal, hanem a rekekről beszélnek, a férj pincébe vagy a padlásra, nyomban átvált a kompu­eselleg a garazsba vonulnak tertémára. A férjek otthon vissza az elektronikus mini- nem csinálnak semmit, és komputerrel. A „vasárnapi még a napi munka is fa­özvegyeket" felváltották a rasztja őket, hacsak nincs „komputerözvegyek". Elö- kapcsolatban valamiféle mó­fordult már az is, hogy a don az elektronikával, házasság felbontásának oka Aki miniszámítógéppel az volt, hogy a férj a kom- rendelkezik, csakis a hozzá puterrel „csalta meg" a ne- hasonlók társaságát keresi, jét. Már alakultak miniszámító­Statisztikai adatok szerint gép-tulajdonos klubok és eddig mintegy 3 millió kom- egyesületek is. puter van az amerikai csa- Az új társadalmi járvány Ládok tulajdonában, s szá- láttán a házassági tanács­muk a következő hároim év- adók azt javasolják a kom­ben megtízszereződik. Az el- puterözvegyeknek, hogy pró­adások jelenlegi 130 milliárd háljanak meg maguk is dolláros volumene 1985-ben szenvedélyesen foglalkozni a eléri a 400 milliárd dolláros miniszámítógépekkel. A ta­szintet. Az elektronikus mi- nácsot megfogadta egy wa­niszámítógépek sora szinte shingtoni orvos felesége, végeláthatatlan. Az ártól Huszonhét évi házasság után, függően hajtják végre a leg- amikor azt látta, hogy elve­hihetetlenebb feladatokat. A •'szíti a komputer által meg­képernyőn lejátszható „űr- hódított férjét, saját számi­háború", elvégezhető a leg- tógépet vásárolt magának, bonyolultabb számítási mű- De a „gyógymód" nem si­velet, de felhasználható került. A férj nem volt hal­versírásra, adatbankok ellen- lancfó megtanítani feleségét őrzésére is. a komputer használatára. A komputerözvegyek sze- „Pontosan úgy viselkedett, rint férjükre rosszabb hatás- mint amikor a gépkocsiveze­sal van a számítógép, mint tést akartam megtanulni" — az alkohol, vagy a kábító- panaszolta a feleség. Nyugalmat az éveknek! (1.) indenki kap segélyt, 99 i » « 3 M csak m m 99 u u u "v Császár Imrének és Csányi Pi­roskának Angéla, Bocin Tibor­nak és Kupcsik Magdolnának Magdolna. Tóth Lászlónak és Zsulán Katalin Máriának Kata­Magyar Józsefnek és Dabrowska ,ln várkonyl Bernátnak és i'ász­canu ánnunol/ Mm-ton f ímaz . . Irena Annának Márton. Orosz l.alos Sándornak és Kovács Zsu­zsanna Rozáliának Péter. Cson­ka Lajosnak és Szóké Erzsébet­tor Ildikó Gabriellának Viktor Bernát, Fejes Józsefnek és Dajka Erzsébetnek Balázs. Tölh Károly Ferencnek és Tanács Márta Ér­nek Szilvia. Süveg Mihálynak és „ébctnek Agnes. Hév6sr Is Sólya Évának Mlhá y, Rabi San- k és Hajdara Amla Margitnak rlnrnak és Fékété Ilonának San- . ... " dórnak és Fokété Ilonának Sán dor Zsolt. Császár Istvánnak és l'J" Márki Maria Teréziának Krisz­tlna. Szabó Lászlónak és S.intha Gsbrtellának Nóra. Joó György­nek es Varga AnnánHk György István nevíi gyermekük szüle­HALALOZAS Lovász Ferenc, Kuty Ervinné Sztanics Blanka, Lukács Ferenc­Vass Sándornak és llalusl Mária né Lokar Margit. Kovács Károly, Magdolnának Gábor. Császár Fe- Lele Istvánné Szabó Anna. Lé­rencnek es Faragó Ilonának Mc- vay Béla Lajos. Horváth De'/sö llnda. Gyuris Jánosnak és Dakó József. Katona Istvánné Nyilas Jolánnak János. Dobn Imrének Erzsébet, dr. Radnal Sándor ev Gyenge Erikának Krisztina. László. Rlchter Anha Maria. Mészáros Péternek és Gyenes Bácskai Sándorné Jaksa Erzsé­Piroskának Piroska. Gulyás bel. Bódi Mihályné Hegyközt Lászlónak es Szabó Klárának F.iölka. Callal Jozsefné Csonka Fszter. Vlgh Lászlónak és Hege- Véronlka. Dezső László. Kerekes düs Rozáliának László Karoly, István. Márlaföldv Dezsőné Per­Gcletá Forenrnek és Korpa Ma- hács Anna Borbala, Balogh Fa­riénak Zsanett. Szabó Laiosnak rpnené Halasy Julianna. Gyuris es Szikéra Katalinnak Gahor. József. Kőröst Istvánné Santa Nehéz Dezsőnek és Papp Ildikó- Mária, nerla Imréné Blczók Gi­nek Péter. Beneze Zsoii István- zrlia. Kovács Brláné Rácz Erzsé­n»k év Radék Zsuzsannának bel. Halász József László. Nagy Nóra Zsuzsanna, f udi Zoltánnak Sándor, Kolompár Orbanné Ko­Szcslcsgborofvca A kanadai King C. Gi- rozsdamentes pengék. Bar a lette 1895-ben találta fel a villamos önborotva-készülé­i-óla „zsilettnek" elnevezett kek nagy kojikurrenciát je­önbarotva-kész.üléket, amely lentenek, nem sikerült a azóta meghódította a világot, pengéket kiszorítaniuk. Az 1903-bun a Gilette-cég 51 azóta legnagyobbnak mond­darab készüléket és 14 tucat ható újítást is a Gilette-cég pengét adott el. 1948-ban hozta piacra. Ebben a borot­már 12 millió készüléket és vakészülékben a pengét acél­2 milliárd pengét. A cég szalag, „végtelen" penge he­fennáüása óta több mint 500 lyettesíti. Elve egyszerű: az millió készüléket és több egyes penge helyett megne­mint százmilliárd pengét tofonszalaghoz hasonlóan adott el; ezek egymás mellé feltekert finom acélszalag helyezve 4 500 000 kilométert körül a készülékbe, s a pen­tennének ki. vagyis a Föld ge hosszúságú vágófelület és a Hold közötti távolság ki.s emeltyű segítségével to­tizenkétszeresét. vábbítható. amikor élét ve­A nagy kereslet ösztönző- szítette, kidobjak és újat he­leg hatott a feltalálókra; Iyr/'nek be lay nem, . ke" , "„ , , , , gyakran penRet cserélni: a 1948-ban piacra kerültek a i^t csak kb. 3 havonta pó­karbon pengék. 1965-ben a tolandó. — Pedig én is dolgoztam A lócán vesszőkosárban — Mentem, mikor az egész életemben — mondja tényleg kazalnyi gyógyszeres uram beteg volt, én dolgoz­Meszes Sándorné balástyai doboz. tam helyette. Csak hát azt özvegyasszony. — Húszéves — Mindenki kap segélyt, a munkát az ő nevén tartot­koromig cseléd voltam. Az- járadékot, csak én nem — ták nyilván, nekem azért tan meg Kordás Pál tanyá- panaszolja. — Műteni akar- semmi jogom hozzá. ián dolgoztunk a párommal, tak. de a fiam katona volt, — És később? Hadifogságban volt az uram, hová jöttem volna haza a — Amikor már én is be­ízületes lett. tizenhárom műtét után? Ki ápolt vol- teg voltam, és nem tudtam évig kínlódott, mielőtt meg- na? Nem egyeztem bele. fizikai munkát végezni? halt. A munka mellett de Meszesné kazalnyi gépelt — A járadékhoz túl egész­rengeteget kellett ápolni! A irományt mutat. Jegyző- séges volt, a fizikai mun­vegén rákos lett. kibotorkált könyvek, levelek a téesztől. kához túl beteg. Valami a fék közé. elesett, nem birt a Társadalombiztosítási könnyű munkát nem tudlak visszamenni, míg haza nem Igazgatóságtól. ajánlani? értem. 1966-ban halt meg. — Meghalt az uram, de — Mostanában hívtak pór­Meszesné 58 éves, három özvegyi járadékot sem ad- tásnak. Nappalra el is vál­évvel van túl a nyugdíjkor- tak. laltam volna, de éjszaka mit határon. Tanyáját körbeve- 1977-ből származó orvosi érek én ott? Egy beteg öreg­szi a szántás. Két kutya bizottsági jelentések: a-mun- asszony, hogy tudná meg­acsarkodik az udvarban. kuképesség-csökkenés mér- védeni a majort, ha valaki — Mindenütt vannak (éke Rü éMzalék. Véleménv: be akar oda menni? Más­rossz emberek — magyaráz- fizikai munkát nem végez- ként meg minek oda por­za a tanya gazdája. het. tás? — Miből él? Fegyelmi eljárást indítót- — A fiához nem mehet­— A kicsi gazdaságból: tak ellene a téeszben. Aztán ne? Meszesnének van kocsija, megszüntették: azért nem — Megnősült, tudja, hogy lova, szállítási szokott vál- iár dolgozni, mert nem bír van az. . . Mindenki a ma­lalni. Két süldő röfög az ól- dolgozni. ga életét szeretné élni, kő­bán, háztáji föld nincs. Orvosi vélemény 1979. loncot nem szívesen vesz a Nem szerzett rá jogot, nem március 5-i keltezéssel: nyakába senki, dolgozta le az előírt napo- munkaképesség-csökkenés 40 — Mi lesz most magával? kat az Alkotmány Tsz-ben. százalék. Ennyit javult 2 év — Fogalmam sincs. Je­— Hányféle gyógyszert alatt? Orvosi bizottság véle- lentkeztem a téeszbe beteg­szed? menye 1981. május 15-én: szállítónak, de nem tudom. — Nyolc-tízfélét rendel munkaképesség-csökkenés lesz-e belőle valami, állandóan az orvos. niéftékc 70 szazalék. ——- És ha nem bírja? — Amikor a fiamat elvit- — Hat itt maradok ma­ték katonának, kértem se- gamrn jövedelem nélkül, gélvt. Meg is kaptam havi — Semmi pénzt nem kap? 1430 forintot, míg le nem — Munkaképtelenségi já­szereit. radékot csak akkor adná­1981. július 31-én kizár- nak. ha százszázalékos rok­ták a tée^zből. 1981. augusz- kant lennék. Tudja ki a tus elsején visszavették. százszázalékos rokkant? Aki Az 1975. évi II. számú tör- az utolsókat rúgta! Ha meg­vény értelmében a 12 éves érem a hatvanöt évet. ak­kora előtti szolgálati idői kor kapok tán egy kis iá­nyugdíiévként beszámítani radékot. nem lehet. Ha volt cseléd. — Es addig' ha nem volt cseléd. — Tudja isten ... A községi tanácsnál ké- Lehet, hogv Meszesné a szült jegyzőkönyvben Nagv- fennálló jogszabályokkal gvörgv László és Gyuris teljes összhangban nem kap Vilmos tanúk igazolják, egy fillért sem. Lehet. ho«— hogy Kordás Pálnál állandó ő hibázott, nem tudta mit alkalmazott volt. A határo- honorál nz ál'am segéliv/O zat szerint az 1933-tól 50-ig iárndékkál, nvugdíijal. most tartó időszakot nem lehet mégis úgv áll n dolog, hogy nyugdíjévként beszámítani, egv munkában és sok szén­mért az ezt követő munka- vertesben eltöltött élet után viszonyba lépéséig 5 évet , létbizonytalanság kü«zö­mo"hal'rtó megszakítás van. bén áll. A törvénv mellett Ettől 12 esztendő munkája mindig marad olvan kate­meg nem történtté válik? gória. amit méítányosság­— Miért nem ment a té- nak hívnak. eszbe? Tanács István

Next

/
Thumbnails
Contents