Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

Kedd, 1983. február 1. 109 5 nehéz tanulni Akárhányszor szó kerül a fiatalok történelmi ismereteinek csekély voltáról. s történelemszemléletük, foly tonosságtudatuk kialakulatlannak vagy éppen nemlétezőnek E.yilváníttatik. eeyre gyakrabban támad föl az emberben az igény: a helyzetet regisztráltuk immár, ideje lenne a cselekvésnek. Tenni kellene. sokfélét, hogy a nemzedékek harmonikusabban élhessenek együtt, mert a fiak tudnak és értenek lényeges dolgokat az apák sorséról: hogy tágabb körű kötődéseik is lehessenek, mert .tudnak és értenek lényeges dolgokat a nemzet sorsáról. ' A látszat ellenére a televíziónak igenis van kínálata. Kínálata, vagyis olyasfajta „tettei", műsorai, amelyekből legalább csipegethetne építőelemeket, alakuló történeti tudatához az ifjúság. A látszat ellenére, mondom, mert erős a gyanúm. hogy a szóban forgó korosztály a televízió másfajta. persze ugvszintén létjogosult kínálatából csipeget össznépi gyengeségünk okán. a könnyebb ellenállás felé mozdulva megint. Tehát, mopdjuk. könnyebben észreveszik a nézők, hogy vasárnap western (bárha 1950-ből). hogv szombaton krimi. (S bár Leopárd és társai a háború alatt az ellenállóknak juttatták a rablott holmit, eme dicsőség háború utáni kalandsorozatukban is glória a fejük fölött — enyhén szólva kételyeink vannak a krimi történelemszemléletet. formáló hatásait uietoen. Ámbátor lehetséges, hogy ennek titkos remenyében vásároltuk a Hímeket, hiszen bűnügyi sztoriknak igencsak gyengek.) Avagy: Egy ur az urbol, szinten a szombati koktélban, talan hogy mö•dunk legyen eltöprengeni, melyik a falrengetóbb ostobaság: a .,nau-nauzás" vagy amikor a Boiondos legszikouban töltögeti valaki a pezsgőt egymásra rakott poharakba — legalább tíz hosszú percig. Azt a másik fajta kínálatot azért is nehezebb észre venni, mert dugdossak. A késő esti órákban közvetítik, vagy a kettes műsorban akkor, amikor az egyes valami könnyű szórakozast ígér, és fordítva. Nem az elmúlt, héten esett meg, hanem az azelőttin. hogy a Kassák Lajos regényéből készült Az út vége című tévéjátékot. történelem- és emberismereti ..leckét" fél 11 után kezdték vetíteni — pedig félalomban nehéz tanulni. Az elmúlt csütörtökön Heinz Rühmann, a sokarcú, tehetséges német színész Balthazárként közlekedett az egves programon, mialatt a másikon Juhász Gyula történész éppen azok" ról a második világháború idején uralkodó eszmékről beszélt, amelveket ismerni jó lenne a Krónika című Sára-soi'ozat filmjeihez. Előtte nap. szerdán, szintén a történész szerepelt Száraz György író és Tóth Sándor hadtörténész társaságában a 2. magyar hadsereg sorsát „bevalló" sorozatban. S ugyanabban az időben ismételték meg a kettesen Simó Sándor egyik legjobb, a történelemről jó néhány érvényességet mondó filmjét. az Apám néhány boldog évét. A történelmi tudatot formáló kínálat pénteken Palotai. Borisnak a Pentelét Sztálinvárossá építőkről szóló művével folytatódott. Nemere László kissé hatásvadászón rendezte tragédiával csattanóssá a könyv anyagát, de a tévéfilm (Hetedik év) így is közvetlep segítség lehetett önismereti törekvéseinkben. Hiszen különös sorsú főszereplője mögött, mellett, ott sorakoztak a hétköznapibb történetű emberek, és fölseilett az a mai fiataloknak igencsak furcsa hatalmi mechanizmus, mely egyként manipulálta ezt a heterogén tömeget. s homogén légkört, a félelem és a kiszolgáltatottság légkörét borította az országra. Bodnár Erika, Sinkovits Imre. Horváth Sándor, Tábori Nóra és még sok más kiváló színész nagyszerű alakításainak is tanúi lehettek a film nézői. A fiatalok is. föltéve ha nem inkább a könnyű, zenei panorámát a Pulzust választották néznivalónak. melyet ugyanebben az időben adtak a kettesen. Sulyok Erzsébet Ügy szolgái ahogy mi szolgáljuk! Fő az egészség rádiófigyelő Beszélünk \ Fenti kijelentés ugyan fölöttébb ritkán olvasható kirakatokban az English spoken vagy a Man spricht Deutsch mellett, e jeles ismertetők magyar megíelelöjével — a kis piroa-fehérzóid táblácskával együtt — legföljebb ha Bécsben, a Mariaíiílíerstrassén találkozni. Mégis: magyarul beszeini ezen a földön 15 millió embernek elemi megnyilatkozási forma. Sót, közülük több milliónak — identitásuk legfontosabb segélycsomagja is, lásd ez ügyben Sütő András vonatkozó esszéit. Beszélünk magyarul, olvashatnánk az angol vagy német bolti feliratok mintájára — s közben már e mondat is hibás szórendű. Anyanyelvünket helyesen beszélni, miként Illyés Gyula irta, valójában jellemkérdés. S mivel a magyarságból roppant kevesen születnek sülisztanak, kell, hogy legyenek nyelvünk szentségét már-már valiásosan tisztelő, igen bölcs emberek, akik a megfelelő eszközökkel ' vállalják egy sajátos nevelés, az „anyanyelv-pedagógia" ügyét. És ráadásul itt van-a rádió. Az a tömegkommunikációs eszköz, ami orvosi tanácsoktól útiniörmig a rövid tartamú tájékoztatás, orientálás köztudottan kiváló terepe. Ha kéthetente kedden este bekapcsoljuk, a Petőfin megszólal a mai magyar nyelvészet két doyenje: Péchy Blanka és egyetemi éveim kedves professzora, Deme László. Beszélni nehéz, mondja műsoruk címe, de ők elsősorban nem könnyíteni — oktatni, nevelni akarnak. S teszik ezt évek hoszszú során kialakult óriási tudással-tapasztalattal. és egy olyan, örömteli alapossággal kiépített hálózat segítségével. mely_ a rádióújságban olvasható-megoldható példamondatoktól kiterjedt levelezési Lraruakciókig terjed. Az iskolai Beszélni nehéz-körök haszna egyszerűen íölbecsüihetetlen. A sajnos már-már közhelyszintre süllyedt mondat — nyelvében él a nemzet — teljes mélységében átérezhetö. ha halljuk Deme László szabatos okfejtését. mondjuk a minö$ít.ö jelző szereperői, vagy a szakaszhaxigsúly tartalmi változást kifejező funkciójáról. Mondhatnánk persze, „csak" afféle iskolai nyelvtan- és .stilisztikaoktatást kiegészítő rádiós programról van szó — a cáfolat dolgozatíüzetek ezreiben, és faként ellesett utcai mondatokban található. Ha a rádiót ugyanazon a héten, mondjuk szombaton délután is bekapcsoljuk, a változatosság kedvéért ezúttal a Kossuth-adóra tekerve a mutatót, ezzel a műsorcímmel találkozhatunk: Magyarán szólva. Kemény, gerinces, körtöníalazás nélküli kifejezés. Az egyenesség sűrítményszólása. Magyarán szólva: Igen gyakran elképesztően rondán beszélünk, magyarul szólva. E tizenöt pcrces műsor három egysége: háromféle módszer-, tisztességes nyelvhasználatot propagálandó. Grélsy László nyelvőrködése például arról győz meg, hogyan ne használjuk félművelten a marsallbottal, a vizes lepedővel, vagy a pálca- és lándzsatöréssel kifejezendő szállóigéket. A két-két fős csapatok szópárbaja látszólag egyszerű hasonlatok, kiíejezésbeli vagy csupán jelentéslartalmi kérdések ismeretét ellenőrzi, kitűnően. A jegyzetrovat pedig olyan, bántóan elburjánzott jelenségeket vesz célba, mint péidául az egy határozatlan névelő szükségtelen, ger manizmus nak számító használata, s ezzel összefüggésben a nyegle, „pestiesch" szóihasználat és stílus. (Ez egy játék — ilyen szörnycímmel már plakátok is láthatók szép fővárosunkban.) Beszélünk magyarul. Magyarul beszélünk. De hogyan. Ezt az urál-altáji. szinte rokontalart-arva, nekünk mégis a világon legszebb nyelvet örököltük édesanyánktól, s jól használni, jól élni vele a legnagyobb feladatok közül való. Igaz, attól még senld sem fog több pénzt keresni, ha helyesen és szépen beszél magyarul. De aki e tényezőkkel méri önnön súlyát a világban, annak hiábavaló idézni Kosztolányi Dezső mondatát is, miszerint életének legfontosabb eseménye, hogy magyarnak született. Domonkos László ..Őh, de rég találkoztunk, hogy vagy?" röpítjük egymás felé a kérdést, talán már pusztán megszokásból, választ se várva. „Hogy van?" — kiáltjuk oda a szomszédnak. „Hogy szolgál a kedves egészsége?" — érdeklődünk választékosabb stílusban ismerősünktől, s már rohannánk tovább. Pedig de sokan „kapják el" sáívesen a fölkínált lehetőséget a kitárulkozásra, arra, hogy elmondják saját derékfájásukat és a gyógyítás viszontagságait. hogy tudassák mással is: „Az ángyom leesett a létráról a hét végén, Petikét megharapta a kutya, az a részeges apja meg ..." Ha. meg más természetű panaszok özönétől akar mielőbb megmenekülni a gyanútlan érdeklődő, imígyen búcsúzik el. mielőbb elzárandó az áradat csapját: „De sebaj. Jóska bátyám, fö az egészség!" Ügy bizony, az egészség. Mint életünk központi témája. szóbeszéd tárgya ez úton-útfélen, az ABC-ben, az utcasarkon, a kiskapuban. a lépcsőházban, csak sajnos még mindig kevés szót vesztegetnek erről a szakavatottak. Ha már megbetegedtünk. jó kezekbe kerülünk. de addig és azután? A legtöbb betegség megelőzhető. sokat meg lehet kapni egyszerűbben a tudatlanságért cserébe. Ezután viszont nagyon sokba kerül az egyénnek és a társadalomnak. hogy megszabadullon tőle: időben, pénzben, lelki törődésben egyaránt. Olyan ez, mint az egyszeregy: ha a tudás „öli" a kórokozókat, ha képes más pálvára téríteni őket. ha a tájékozottság a páncél ellenük; hát véítezzük fel magunkat vele! Akkor talán nem lenne magyar gyerek aki „nincs"-et válaszolna a kérdésre, van-e fogkeféje és külön törülközője odahaza. Akkor — talán — többen innának tejet és kevesebben alkoholt, jobban fogyna az üzletekből a gyümölcs, mint a habos sütemény. Akkor talán kevesebb embert figyelmeztetnének a föl nem fedezett bőrbetegségére a kötelező tüdőszűrésen, kevesebb bolti eladó mérné krumplitól sáfos kézzel a kenyeret, kevesebben tűszszentenének a másik képébe a buszon, és ha a bacilusgazdák tudnának egyet s mást a kórokozók természetéről, talán uszodáink vize sem lenne olyan fertőzött, mint amilyen ... Talán, talán. A szellem és a nevelés hatékonyságában hinnünk kell. De hol és ki hintse el az egészség megőrzésére vonatkozó tudnivalókat? Hol és ki nevelje, szoktassa a kisgyereket. a serdülőt, a szülővé váló felnőttet, az idős embert az életkora-megkövetelte helyes életmódra? Napjainkban sajnos egy kézenfekvő válasz kínálkozik: az orvos. A falun élők még hozzátennék: a gyógyszerész. Csakhogy ez több okból sem megnyugtató megoldás. Először is: orvos, patikus színe elé csak akkor kerülünk, ha már betegek vagyunk, s gyógyultan általában ismét eltűnünk a látószögükből. Igaz. az a néhány találkozás is alkalmas arra. hogy némi ismeretet magunkba szívjunk, hogy a jótanácsqkat elraktározzuk. Az orvos önszántából, hivatástudatból tarthat fövilágosító előadásakat az érdeklődőknek. De mi lesz azokkal. akik maguktól nem érdeklödnek? Mint általában a nevelés. az egészséges életmódra való tanítás, a szoktatás is folyamat. amely csecsemő — sőt anyja révén — embriókorától az ember élete végéig tart. Szükségeltetnek hozzá nevelők és a tudás megszerzésére törekvő neveltek. Kettőn áll a vásár . . . Tegyük fel. bennünk megvan a jó szándék, hisz saját kincsünk, egészségünk megtartásáról van szó. De kik mutatják meg a helyes utat? Szüleink, föltéve, ha ők maguk tájékozottak ez.ügybén. Azután intézményekbe kerülve a dajka, az óvónő, majd a tanárok, ha képzésük predesztinálja őket erre. és maguk is fontosnak tartják ezt is, nemcsak szaktárgyukat. Nevelők lehetnek az egészségügyi dolgozók, ha hivatástudatukba. idejükbe belefér, felelősségteljes gyógyító munkájuk mellett futja a megelőzésre is. Taníthatnak még a Vöröskereszt és a Csongrád megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának rendezvényei. Nyilvánvaló hát; nevelő mégcsak lenne, ha az egészségre nevelés megfelelő rangot kapna az oktatás- és művelődésügyben, az egészségügyben egyaránt. Minthogy amolyan balkézről kezelt téma ez mindenütt, beszélnek róla. csak éppen senki nem veszi elég komolyan Hogy a sok bába között ne vesszék el a gyerek, összehangoltabb, tervszerűbb tematikára. módszerekre lenne szükség. Hogy kik vehetnék kézbe ezt? Léteznek főhivatású egészségnevelők, csak észre kellene venni, és az egészségügynek el kellene ismernie őket. A KÖJÁL egészségnevelési osztályának dolgozói valamennyien diplomások, egészségügyi főiskolai végzet fiégük van. Fö feladatuk az idén: kísérletet tesznek arra, hogy az egészségnevelés módszertanát, tartalmát beépítsék az egészségügyi dolgozók továbbképzésébe, hiszen ők ilyen jellegű ismereteket nem szereztek. Sajnos az orvos-, gyógyszerészhallgatók is a kelleténél kevesebbet. Az egyetemi oktatásba. a pedagógusképzésbe is szeretnék „becsempészni" az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókat. Törekvéseik egyik életrevaló megnyilvánulása: Újszegeden klubot akarnak létesíteni volt helyiségükben, a November 7. Művelődési Házzal közösen, az Odesszai Szabadidős és Közművelődési Egyesület részeként. Az országban ez lenne az első olyan intézet, amely a szokásos célok mellett kiemelten adna helyet az egészségnevelésnek. Az állandóan nyitvatartó klubban bárki hozzáférhet különböző — tehát' köztük egészségügyi — információkhoz, otthonra lelnének az egészségnevelésül foglalkozó kiscsoportok. Helyet kapna ebben a szabadidős intézményben a családi élet, a szexológia iránt érdeklődők klubja, foglalkoznának szülés előtti pszichikai előkészítéssel, működne gyermek-. városi diabetikus- és jógaklub is. Gyermekeknek, felnőtteknek. idős embereknek igenis tudniuk kell. mi a teendőjük testi-lelki egészségük érdekében. S ha van, aki átadja ezeket az ismereteket, csak magunkat okolhatjuk, ha nem élünk velük. Mert: hogy szolgál az égészségünk? Ahogy mi szolgáljuk az egészségünket. Chikán Ágnes iizés előkészítése Elkés/Zült az iskolarendszerű technikusképzés bevezetésének hároméves programja — tájékoztattak a Művelődési Minisztérium illetékesei az MTI munkatársát. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a következő években újra iskolarendszerben képzik majd a középfokú műszaki munkaköröket betöltő technikusokat. A cél, hogy az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és hírWHQ-muRkabiz&ttság Illése Szegeden Népesedés. túlnépesedés, születésszabályozás — világszerte az érdeklődés középpontjában álló témák. Tudományos intézetek, klinikák százaiban kutatják a szakemberek a fogamzásgátlás különböző lehetőségeit. Az Egészségügyi Világszervezet 1972 óta úgynevezett humanreprodukciós programban foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Az egyes munkacsoportok tevékenységét a világ tudósaiból álló bizottság irányítja, amely évente egyszer Genfben, egyszer pedig a világ más városában ülésezik. A tablettás fogamzásgátlás kérdéseivel foglalkozó munkacsoport — az Egészségügyi Minisztérium hivatalos meghívása alapján — az idén Szegeden tartja ülését. Azért is esett a választás ezúttal hazánkra, meri itt igen elterjedt ez a védekezési mód. és adottak a tudományos kapcsolatok is: a SZOTE szülészeti és nőgyógyászati klinikája ugyanis a WHO-program egyik kutatóközpontja. A SZAB-székházban tegnap, hétfőn megkezdett, háromnapos zárt ülésen columbiai, NDK-beli, izraeli, indiai, mexikói, kenyai, angliai és a Kínai Népköztársaságból érkezett tudósok, a bizottság hazai tagjai, valamint a meghívottak a hormonális fogamzásgátlás aktuális kérdéseiről tanácskoznak. A rendezvényt február 3-án. csütörtökön egynapos tudományos szimpózium egészíti ki. ahol külföldi és hazai előadók számolnak be kutatási eredmóiyeikrőL közlés különböző területein dolgozó technikusokat jól megalapozott általános műveltséggel, a napi és a jövőbeli igényeknek is megfelelő szaktudással, szervezési, vezetési, ideológiai-politikai ismeretekkel — egyes munkakörökben idegen nyelvi ismerettel — bocsássa ki az iskola. Olyan középfokú szakembereket, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésére és végrehajtására, a kutatási, fejlesztési részfeladatok önálló végzésére, alsó szintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására. Ezekben a hetekben alakítják ki az oktatási szakemberek a tantervi irányelveket, amelyeket a közeljövőben széles körű szakmai vitára bocsátanak. Az illetékes minisztériumok az oktatási szakemberekkel együttműködve elkészítik az úgynevezett szakosítási jegyizékeket, vagyis meghatározjzák, milyen szakterületekre j képezzenek technikusokat, i Dolgoznak már az egyes .szakok főbb követelményeii vek kialakításán is. Ennek alapján a Művelődési Minisztérium 1983 közepére tervezi n technikusi szakok óratervtervezetének elkészíHése L Az általános és a szakmai nevelési terveket október végére dolgozzák ki, ezeket szintén szakmai vitára bocsátják. Ugyanezen időszak feladata a technikásképzés indítására alkalmas iskolák kijelölése, valamint annak az 1984-ben induló felnőttképzési forma létszámának meghatározása. .4 jövö év elején véglegesitik és kiadják a technikusképzés Vieueíést és oktatást terveit. 1984 őszéig elkészülnek azok a szakmai tankönyvek és tankönyvpótló jegyzetek, valamint a módszertani dokumentumok, amelyek a felnőtt technikusképzéshez szükségesek. A jövö év során készítik fel az iskolák vezetőit, pedagógusait, a vállalati szakemberek közül kikerülő óraadó tanárokat a nevelést és oktatási tervek alkalmazására. A technikusképzés 1985. évi feladatai közül kiemelkedik a nappali képzés megindítása; a képzésbe kapcsolódó iskolák vezetőinek, pedagógusainak, vállalati óraadóinak felkészítése: az eddigi szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzat módosítása a technikusképesítés vizsgaszabályzatának kidolgozása. i