Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

Péntek, 1983. február 4. 3 Illési tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén állást foglalt a svéd kormánynak azzal, a hazánk kormányához is el­juttatott, javaslatával kap­csolatban, hogy a Varsói Szerződés és a NATO orszá­gainak érintkezési vonala mentén hozzanak létre 300 kilométer széles, harcászati atomfegyverektől mentes övezetet. A magyar kormány idő­szerűnek tartja és nagyra értékeli a svéd kezdeménye­zést, amelynek megvalósítá­sa növelné az európai álla­mok közötti bizalmat, és ja­vítaná a nemzetközi légkört. Egyetért azzal, hogy az öve­zet létrehozása Közép-Euró­pában kezdődjék. Az övezet pontos földrajzi kiterjedé­sét tárgyalásokon lehetne meghatározni, s a zóna szé­lességét a svéd javaslatban szereplő értékeknek mint­egy kétszeresére kellene nö­velni. A magyar kormány kész közreműködni az öva­zet kialakításával összefüg­gő kérdesek tisztázásában, s előmozdítani a tárgyalások létrejöttét, eredményességét. A Minisztertanács a SZOT-tal és a KISZ KB-val egyetértésben módosította a szocialista munkaversenyről szóló szabályokat. A munka­verseny-mozgalomban élen­járó gazdálkodó egységek er­kölcsi és anyagi elismerésé­nek rendjére vonatkozó elő­írások az eddiginél maga­sabb követelményhez kötik a ..Kiváló" cím, illetve az ..Elismerő oklevél" elnyeré­sét. Egyidejűleg átlag 33 szá­zalékkal növekszik az eg/ dolgozóra jutó jutalomösz­szeg. A kisvállalatok, kis­szövetkezetek eredményei­nek értékelése az ágazati miniszterek hatáskörébe ke­rül. A rendelkezéseket első ízben az idei munkaverseny értékelésénél alkalmazzák. A kormány tudomásul vet­te, hogy az 1983. évi népgaz­dasági terv céljainak meg­felelően a Gazdasági Bizott­ság intézkedett a közületi gépjárművek idei üzem­anyag-fogyasztásának ötszá­zalékos csökkentésére. Az üzemanyag-megtakarítást az alapvető termelési, ellátási, szolgáltatási feladatok sérel­me nélkül, elsősorban a szállítások jobb szervezésé­vel, a korszerű közlekedés­technikai módszerek alkal­mazásával, a fajlagos üzem­anyag-fogyasztás csökkenté­sével kell elérni. • A Minisztertanács az Or­szágos Közművelődési Ta­nács tájékoztatója alapján áttekintette az amatőr mű­vészeti mozgalom helyzetét. Felhívta az érdekelt állami /és társadalmi szervezeteket, intézményeket, adják meg a megfelelő támogatást ahhoz, hogy a mozgalom sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hatékonyabban járuljon hoz­zá társadalmunk szocialista vonásainak erősítéséhez, a kulturális értékek széles kö­rű népszerűsítéséhez, az al­kotókészség kibontakoztatá­sához. A nemzetközi munkaversenyben elért eredmények elismerése A munkaverseny, a dolgo- ződések teljesítését, a tagor- —120 szocialista brigád, va zók önkéntes munkamozgal- szágok gyártásszakosítási és lamint 40—50 vállalat tűn mai a szocialista építömun- kooperációs kapcsolatainak tethető kának nagy erőforrásai — fejlesztését, termelési, mű ki. A nemzetközi munkaversenyben a kitün­allapította meg csütörtöki szaki együttműködését, a tetéssel, elismeréssel pénzju­ülésén a Minisztertanács. A komplex programban kije­tapasztalatok azt igazolják, lölt integrációs célok meg­talom vagy egyéb anyagi juttatás nem jár. Egyébként hogy a kialakult versenyfpr- valósítását, a népek közötti annak' szervezésére, értéke­mak továbbra is jó kerete- barátság erősítését. A ki- lésére és elismerésére a ha­ket jelentenek a munkamoz- emelkedő eredményekért — zai munka versenyre vonat­galmak számára, ugyanak- erkölcsi elismerésként — a kozó rendelkezéseket alkal­kor a KGST-tagországok miniszterek az érintett mázzák, vállalatai, intézményei, dol- szakszervezetek elnökségével gozói között kialakult mun- közösen egyének részére A kaakciók kedvező tapaszta- nemzetközi munkaverseny hány egyéb módosításról is latai nemzetközi munkaver- élenjáró dolgozója kitüntető intézkedik a határozat. Vál­seny szervezését — a telje- jelvényt, kollektívák részé­sitmények értékelésének és re pedig A nemzetközi mun­elismeresének szabályozását kaverseny élenjáró brigádja, évenként, az ötéves tervidő — is időszerűvé teszik. illetve vállalata kitüntető szak átlagában legfeljebb a A Minisztertanács, a SZOT oklevelet adományozhatják, vállalatok hat százaléka ré­elnöksége és a KISZ KB in- Ilyen elismerést azonban szesülhet a korábbi 8—12 tézö Bizottsága együttes ha- csak azok kaphatnak, akik százalék Kfelvéft. így a ki­tározatában rámutat, hogy egyben elnyerik a Kiváló tüntetéssel járó jutalom egy nemzetközi muitlvjyefSP)íl,tF Dolgozó,, ijletye Kiváló Vál­elsősorban olyan vállalatok látat (Szövetkezet) kitünte A szocialista munkaver­sennyel kapcsolatban tozás, hogy Kiváló Vállalat (Szövetkezet) kitüntetésben főre számított Összegét eddigi 75 forintról 100 áz ío­és szövetkezetek, illetve dol- tést. A brigádok közül azok rintra emelhetik, gozóik között célszerű szer- részesülhetnek a nemzetkö- A Minisztertanács felkéré­vezni, amelyek gyártássza- z' munkaversenyben elért sére a SZOT elnöksége kosítási és kooperációs kap- eredményeikért elismerés- mind a nemzetközi munka­csolatokat építettek ki más ben, amelyek egyben a bri- versenyre, mind a Kiváló KGST-országok vállalatai- gádkitüntetés arany, ezüst Vállalat (Szövetkezet) kitün­val, vagy azokkal közös be- vagy bronz fokozatát is el- tetés pályázati feltételeire és ruházásokon dolgoznak. Jó nyerik. A kitüntető oklevél- az értékelés módszerére eredményeket hozhat a nem- re jogosult vállalatok, illetve irányelveket adott ki. értékeléssel, az erkölcsi Az zetközi munkaverseny a szövetkezetek értékelése so- értékeléssel, az erkölcsi és közlekedési vállalatok mun- ran a Külkereskedelmi Mi- anyagi elismeréssel kapcso­kájában, együttműködésében riisztérium véleményét is ki latos rendelkezéseket első is. A nemzetközi munkaver- kell kérni. A kitüntető jel- ízben az 1983. évi seny hatásosan segítheti az vénnyel, oklevéllel évente értékelésénél államközi, vállalatközi szer- 100—120 dolgozó, illetve 100 kell verseny alkalmaz­ni. Az amatőr művészeti mozgalom Az amatőr művészeti moz- a mozgalom. Sok kezdemé- lom irányításában a társa­galom helyzetével, társadal- nyezés nem szorítható a ki- dalmi kezdezényezések: he­mi szerepével és távlataival alakult intézményes kere- lyi és országos egyesületek, az elmúlt években több po- tekbe. A harmonikus fejlő- tanácsadó testületek létreho­litikai, kulturális és szak- riés feltétele az is, hogy a zásával tovább szélesíthetok csoportok jobban kötődjenek fenntartóikhoz, és ezáltal is formálódjék sajátos arcula­tuk. A mozgalom irányítói­nak fontos tapasztalata: nem lehet automatikusan fiatalok­kal feltölteni a „megörege­dett" csoportokat, hisz az életmódbeli. ízlésbeli kü­lönbségek éppen a közösségi akadályozhatják. mai fórum is foglalkozott. A közművelődési szakem­berek szerint a 70-es évek közepe óta az amatőr cso­portok száma 23 ezer, a moz­galomban résztvevőké 400— 500 ezer körül van. Az utóbbi esztendőkben erősödött, a csoportok neve­lőmur-.Kája, közösségteremtő munkát hatása. Biztató kezdemén.ve­zesek történlek a mozgalom demokratikus kereteinek megteremtésérni, szélesítésé­re: Az utóbbi egy-két évben szaporodtak a képzőművé­szeti körök, a bábegyüttesek és a gyermekcsoportok, csökkent a színjátszásban, a kórusmozgalomban résztve­vők száma. Néhány üzem, vállalat, intézmény anyagi okokra hivatkozva megszün­tetett. illetve meg kíván szüntetni együtteseket; mind kevesebb munkás és munkásfiatal vesz részt a mozgalomban. A mozgalom társadalmi átrétegződése — például az értelmiségi fiatalok magas aránya — a tartalmi-tema­tikai változtatás szükséges­ségére is figyelmeztet. Az új formákat — beatmozgalom, népművészet, táncház — e^ve'őre nem tudta megfele­lően integrálni és támogatni a mozgalom demokratikus keretei. (MTI) Lesz elég építőanyag Az építőanyag-ipar a visz­szafogottabb beruházásokhoz igazodva az idén a terv sze­rint 1.5 százalékkal csök­kenti a termelést, ám a ter­mékek túlnyomó többségé­ből és összességében is az igényeket meghaladó kíná­latot biztosít. A vállalatok üzletpolitikájában előtérbe került a piacszerző, vevőke­reső szemlélet, s ezzel ösz­szefüggésben a minőség és az első osztályú áruk arányának javítása. Az értékesítési lehetősége­ket gazdagítják a lakosság jobb kiszolgálásával, példá­ul kisebb terméktételek cso­magolásával. Javítják az épí­tőanyag-kereskedelem és a gyárak közötti együttműkö­dést is. Az építőanyag-gyártók fon­tos feladatuknak tekintik a növekvő magánlakás-építés igényeinek maradéktalan ki­elégítését. A kínálat bővülé­se lehetővé teszi, hogy ter­mékforgalmazási kötöttség nélkül lássák el az építő­anyag-telepeket falburkoló csempékkel. A hazai üzemek ebben az évben 5,7 millió négyzetméter falburkoló csempét állítanak elő. A választékot szocialista im­porttal bővítik; a hosszú le­járatú megállapodások alap­ján szállított 700 ezer négy­zetméter csempe a lakosság ellátását szolgálja. A szo­cialista partnerek még 260 ezer négyzetméter kerámia padlóburkoló lappal, 815 ezer tonna cementtel, 15 ezer ton­na mészhidráttal és 1 mil­lió négyzetméter húzott sík­üveggel egészítik ki a hazai termelők kínálatát. A választék bővítésére új cementfajiák gyártását kez­dik meg. A házgyáraknak gyorsabban megszilárduló kö­tőanyagot, a lakosságnak pe­dig több adalékanyaggal ké­szülő gazdaságos, tehát ol­csóbb cementfajtát állíta­nak elő. A falazóanyagok közül több mint 50-százalék­kal növelik a magas hőszi­getelési követelményeket ki­elégítő poroton, thennoton, uniform és Rába kézi fala­zóelemek előállítását. Így az idén már csaknem 340 millió kis méretű téglának megfelelő falazóelemet szál­lítanak a TÜZÉP-telepekre. A meglevő termelési le­hetőségek jobb kihasználásá­val azonban arról is gon­doskodniuk kell, hogy a ha­gyományos kis méretű tö­mör téglából is kielégítsék a lakosság műszakilag szüksé­ges igényeit. A tetőfedő anyagok közül az égetett te­tőcserépgyártás növelését a meglevő gyártási lehetősé­gek behatárolják, ezért ha­sonló termékből, az eternit tetőfedő palából gazdagítják a kínálatot. Ezt a szovjet partnerek is segítik az az­besztcement hullámlemezek szállításával. (MTI) Megoldatlan az oktatók, szakemberek képzésének ügye. s ez is hátráltatja a mennyiségi és minőségi fej­lődést. A mozgalom megtor­panásának egyik oka, hogy ma is a „közönségképes" produkciók támogatása do­minál, hiányoznak a kötetle­nebb találkozási formák. Nagy — és jórészt megol­datlan — feladat az intéz­ményes háttér megteremté­( se oly módon, hogy az ön­kentesen szerveződő csopor­tok, s az új kezdeménye­zések felkarolását össze le­hessen egyeztetni a művelő­déspolitikai felügyelettel. Fontos teendő a következő esztendőkben, hogy a műve­lődési intézmények tevékeny­ségéhez, az iskolai oktató­nevelő munkához is szerve­sen kapcsolódjék az arhatör művészeti tevékenység. Lé­nyeges, hogy mind nagyobb szerepet kapjanak a mozga­Hadüzenet az alkatrészhiánynak A győri Rába-gyár raktára Nádudvaron, amely az idén várhatóan GITR-é Szajolban, a BKR-é négymilliárd forint értékű Baján, a KSZE-é Szekszár­mezőgazdasági erő- és mun- don és Győrött, az IKR-é kagépet készít — hadat üzent Nagyi gmándon található, az alkatrészhiánynak: ezen- A gyáriak ígérete szerint a túl közvetlenül látja el kü- termelési rendszereken kí­lönböző géptartozékokkal a vülálló gazdaságoknak sem termelési rendszereket, és a kell várakozniuk a Rába­gépeit üzemeltető gazdasá- traktorokhoz, munkagépek­gokat, kiegyensúlyozott, za- hez való alkatrészekre; el­vartalan ellátást teremtve. A készült Győrött, az Ipar ut­magyar mezőgazdaság több cában az a 700 négyzetmé­mint kétezer nagy teljesít- teres raktár — amit rövi­ményű, különböző típusú Rá- desen további 500 négyzet­ba-erőgépet használ, sok- méterrel bövítenek —, ahol száz. ugyancsak nagy telje- ők vásárolhatnak, sítményű munkagépekkel ki- A raktárhálózat 300 mii­egészítve. A gépek többsége lió forint értékű nyitókész­a termelési rendszerekhez lettel kezdte meg működé­tartozó gazdaságokban dol- sét; az alkatrészek utánpót­gozik, így a legkézenfekvőbb iásáról folyamatosan gon­megoldást választva, a rend- doskodnak. a termelési rend­szerek központjaiban hoztak szerek taggazdaságainak az létre raktárakat, és innen alkatrészekért kifizetett ösz­látják el alkatrészekkel a szegekből 4 százalékot vissza taggazdaságokat A KITE is térítenek. Számadások idején K onkoly Sándor kijelentette: enyhén szólva nem sze­reti a zárszámadást, de hogy ne érje szó a ház ele­jét a dűlőúton, mégis minden évben elmegy rája. Belehallgat az elnök olvasatába, emeli a karját, mikor a többiek, és zárszó után hazasiet és megeteti a jószágokat. Nem tart igényt se a kopogós pogácsára, se a zöldüveges kőbányai sörre. Oka is kitudódik hamar az ilyesminek. Szerinte nem nagyon kíváncsiak az asztalnál az egyszerű ember véleményére. Mondókájával csak zavarná a gyűlés menetét és föltartaná a messziről érkezett vendégeket, és lehet, hogy el is kottyintaná magát véletlenségből olyas­miről is, amiről az idegennek nem ajánlatos tudomást sze­reznie. Mondom erre Konkoly Sándornak, hogy nem teljesen úgy áll a dolog, ahogy elgondolja. Győzködöm, hogy sen­kit nem ettek még .meg azért, mert úgy mondta el a gon­dolatait, ahogy a szájára jött. Kajánul mosolyog a kalap alól és rámhagyja, ha én így tudom, hát legyen, de azért erősíti, hogy színjáték az egész. Még egyszer muszáj nekiveselkedni a bizonyításnak, hogy bár sokat változott a zárszámadás hangulata, még mindig az egyetlen fórum a szövetkezetben, ahol megtud­hatják, mire is mérik a napot a faluban. Igaz. nincsenek már látványos elnökpirongató, tapsot csiholó fölszólalások, heves viták, de az összejövetel számot ad az örömökről, bánatokról. Módjában és formájában is megszelídültek a tanácskozások. Áz első indulatból táplált gondolat lecsa­polására kiválóan beváltak a munkahelyi megbeszélések. Azon éles, néha már a becsületsértés határát súroló viták is zajlanak. Miért ez kapta az új gépet, s miért nem az, hiszen az egyiknek csak protekciója volt a megalapozott? Gyorsan megneveződik a hanyag szervező is a szűkebb udvari beszélgetéseken, kd arra a reggelre csődítette ösz­sze ingyenes munkára a népet, mikor nyaralni indult, s emiatt odalett a mások szabadnapja. Persze, Konkoly Sándort mindez nem érdekelte, mert ő még ilyenen sose volt, ha hívták régebben is, csak bó­lintani és enni hívták. Mondása szerint csak létszám-ki­egészítőnek használták. Kell a statisztikához a neve. Ismé. telten csak tudomására voltam kénytelen hozni, hogy té­ves a föltételezése. Mindenkinek joga, sőt kötelessége bár­milyen fórumon elmondani, ami fáj. Sőt az sem szégyen, ha valaki a boldogságáról vall a tömeg előtt. Beszélgető­társam erre már lenézően méregetett, hogy nekem bizo­nyára fogalmam sincs a zárszámadások menetéről, kinéze­tem után ítélve, tán még azt is föltételezi, hogy először veszek részt téesztagok összejövetelén. Arról nyugtat, hogy ilyesmi csak a szépre kerekedett írásokban és az elő­re megszervezett tévéműsorokban lehetséges. Elméletileg valóban mindenki mindenhol mindent mondhat, de a gya­korlat más. Először is — hozza a tudtomra a gazda — a terített asztalnál ülők nyakatekert beszédeket eresztenek meg. Olyasmiket mondanak, amiből csak azt érteni, hogy elvtársak, fogadjuk el a beszámolót. A „hatékonysági bá­zisindex-mutatók, a fajlagos együtthatóérték, export-malő­verráta' és más, egyszerű ember fülének katasztrofális ki­fejezés özöne után már majdnem megadtam magam Kon­koly Sándornak. Az érthetetlen beszámoló ellen nincs mit tenni, de azt mindenki érti, hogy miből mennyi ter­mett és mennyi a nyeresége a szövetkezetnek. Erre még jobban megered a gazda nyelve. Elsorolja, hogy szerin­te a tagságnak fogalma sincs, miből jön a pénz a kony­hára, mert a barack megrothad a ládákban, az almát a cefrébe vágják, a csirkéket nem viszik időben és a para­dicsommal és paprikával is hosszú sort állnak. Konkoly Sándor ez? már évekkel ezelőtt szóvá tette, de a válasz­adó objektív okokra hivatkozott, majd gyűlés végén ba­rátilag ajánlotta: ilyesmit nem illik észrevenni, hiszen a nagy pénzt nem a gazdálkodás, hanem az üzlet, meg az állami támogatás hozza." Már lassan nem tudok olyan érvet fölhozni, amire Konkoly Sándor ne reagálna másként. Kénytelen vagyok kiadni legnagyobbb ászomat, hogy egyedi esetekből nem lehet általánosítani, meg hogy ennek ellenére nálunk élő a szövetkezeti demokrácia és az cselekszik helytelenül, aki másként látja. A saját tapasztalatát és a zárszámadásról alkotott véleményét nem fogadom el. Még akkor sem. ha most egy kicsit meg lettek kavarva a szövetkezeti gazdák a sok tanácskozással. (A szövetkezeti törvény módosítása után a közösségeknek is igazítaniuk kell a házi szabályai­kon. S ezt csak közgyűlésen tehetik. Így most tartaniuk muszáj egy vagy több zárszámadó gyűlést, ahol a tagok képviselői — a küldöttek — ülnek asztalhoz, majd egy olyan összejövetelt is, ahová mindenkit meghívnak a gaz­daságból. Alapítót, nyugdíjast, dolgozót) S zemben állok Konkoly Sándor véleményével, hogy teljesen kimentek formájukból az évzáró gyülekezet tek. Ha nincs is dudarecsegtetős nagy dáridó és fá­radt menyecskék tálalta gőzölgő pörkölt, a gazdálkodói összegezése megtörténik. A vezetőség pontot tesz a hosz­szan tartó és fárasztó tanácskozások végére, fölvázoljál az idei esztendő terveit. A tagok pedig nyugtázzák a tör. ténteket, veszik a kalapjukat, és mennek a maguk útján. Az elkeseredett gazdával a végén azzal válunk el egy­mástól, hogy bátran mondjon véleményt az összejövetele­ken, hiszen a mostaninál nagyobb szüksége még sohasem mutatkozott a segíteni szándékozó jó szónak. Majoros Tibor a konferencia A fogamzásgátló tabletták hatásaival foglalkozó négy­napos nemzetközi tudomá­nyos konferencia csütörtökön mintegy száz magyar kuta­tó, klinikus és egészségügyi szakember részvételével meg­tartott szimpóziummal befe­jeződött Szegeden. Az Egészségügyi Világ­szervezet rendezésében há­rom napon át tanácskozó konferencián tíz országból érkezett kutatóorvosok, gyógyszerkutatók és egész­ségügyi szervezési szakem­berek vitatták meg a té­mával kapcsolatos tapaszta­latokat. A tanácskozáson el­hangzottakat a csütörtö­ki szimpóziumon magyar és külföldi előadók ismertették a résztvevőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents