Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

» Péntek, 1983. február 4. 4 Szórakozás, művelődés, hagyomány Új nyugdíjasklub a Belvárosban Szegeden, a Victor Hugó utca 5. szám alatt négy bel­városi pártalapszervezet ta­lált otthonra és az MSZMP III. lakóterületi pártvezető­ség. amelynek irányítása alá tartozik még a béketelepi, a móravárosi és a kiskundo­rozsmai pártalapszervezet is, összesen több mint hatszáz főnyi párttagsággal. Befejező­dött a székház helyiségeinek bővítése, felújítása, berende­zéseinek elhelyezése mind a földszinten, mind felette, amelyet nevezhetünk galé­riának is. Ennek egyik szo­bájában rendezkedett be a korábban életre hívott nyug­díjasklub. amelynek vezető­sége képviseletében dr. Ko­mócsin Mihályné tájékoztutó jelleggel számolt be a III. lakóterületi pártvezetőségnek arról: a klub megteremtésé­ben, programjának végre­hajtásában, rendeltetése be­töltésében mire mentek ed­dig. és milyen arculatot akarnak adni a klubéletnek a jövőben? A dicséretes és társadalmi összefogásból eredő kezde­ményezés célja: a hét egy napján — csütörtökön dél­utántól estig — szórakozási lehetőséget biztosítva köze­lebb hozni egymáshoz a párttagokat, s túl a kötetlen beszélgetéseken, társasjáté­kokon, magnózáson, olvasá­son, tévézésen, hanglemez­játszáson, alkalmanként ki­rándulásokat, megemlékezé­seket, kulturális rendezvé­nyeket, tájékoztatókat, kiál­lításokat, vetítéseket, irodal­mi és más tárgyú előadáso­kat nyújtani nekik. Haladó hagyományokat is ápolnak a nyugdíjasklub programjával aszerint, hogy azt mennyire sikerül az egy­kori munkásotthon kulturá­lis jellegű arculatához ha­sonlóvá termi ^'"-'rhükődési rend kialakításától kezdve a tartalom gazdagságáig, sok­színűségéig. megteremtve a szórakoztatás olyan fórumát, amely egyben sajátosan csa­ládias melegségű is. A ki­alakítás első lépéseit érzé­kelve az eddigi szervezéssel és rendezéssel jó nyomon haladnak. Tartottak nyugdí­jas* és nőnapot, amelyen műsort adtak a Tömörkény István szakközépiskola ta­nulói. Rendeztek diavetítés­sel egybekötött útibeszámo­lót Észak-Koreáról; felolva­sóestet Juhász Gyula, Nagy László, Váci Mihály versei­ből; nemzeti és nemzetközi ünnepek alkalmával megem­lékezéseket; ellátogattak az újszegedi füvészkertbe; meg­tekintették a Tápai Antal szobrászművész alkotásaiból rendezett kiállítást; az őszi —téli hónapokban heti két alkalommal mintegy húsz főnyi csoport — csak nők! — egészségmegőrző torna­órákon vettek részt a Tö­mörkény István szakközép­iskolában —, hogy csak né­hány vonását említsük a ki­dolgozott programnak. Nemcsak a programok résztvevőire, mindenkire szá­mított a nyugdíjasklub ve­zetősége, aki javaslatot, ta­nácsot, segítséget tudott ad­ni a célkitűzések eléréséhez. Mindenki számára hozzáfér­hetővé tette a szervezéssel járó munkában való rész­vételt, a berendezések és fel­szerelések elhelyezését, egy­általán a klubhelyiség ki­alakítását. otthonossá tételét, amelyet sikerült megvalósí­tani. Ehhez segítségüket ad­ták szocialista brigádok a DÉLÉP-től, a DÉGAZ-tól asztalosok a 600-as ipari­tanuló intézetből. A megyei és a városi pártbizottságtól kapott anyagi eszközök íel­nasználásán túl a klub mű­ködtótéséhe* . szükséges esz­közök ryiygteremteréftgzSe­gítségé) adta a többi között a Szegedi Konzervgyár, a Vidia Vas-műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat, az Al­földi Porcelángyár, az Am­fora Üveg, Porcelán. Kerá­mia, Műanyagkereskedelmi Vállalat, a Tömörkény Ist­ván szakközépiskola, a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat, az Alföldi Pincegazda­ság. A nyugdíjasklub kulturá­lis, szervezési és gazdasági dolgait lebonyolító vezetősé­ge természetesen szerény költségvetéssel dolgozik, amelynek megteremtésére évű meghatározott összegű részt ajánlott fel a városi tanács is, lévén, hogy ennek a közösségnek nemes céljai között fő helyen áll az egy­kori szegedi munkásotthon jellegzetes hagyományainak ápolása a kulturálódás esz­közeivel. Kezdeményezés, ötlet, gya­korlati munka jellemzi, amely tulajdonképpen a lil­ás lakóterületi pártvezetőség alapszervezeteinek tagságáé a Belvárostól Kiskundorozs­máig. A bejárást, a távolsá­got tekintve azonban a prog­ramban való részvétel bizo­nyára leszűkül azokra, akik a pártszékház körzetében, vonzásában laknak, gyakor­latilag a belvárosi pártalap­szervezetek tagjaira. A tájékoztató beszámolót elfogadva a jövőre vonatko­zó program kidolgozásával együtt a III-as lakóterületi pártvezetőség úgy foglalt ál­lást, hogy a nyugdíjasklub vezetőségét a négy belvárosi alapszervezet képviselői al­kossák és irányítását a párt­vezetőség kulturális és köz­művelődési bizottsága lássa el. A nyugdíjasklub eddigi tevékenységéről elismerően szólt az irányító pártvezető­ség. hangsúlyozva, hogy eb­ben a jövőben is mind töb­ben vegyenek részt, s mint ahogy eddig, számítanak a lakókörzetben a Hazafias Népfrontra, a Vöföskérészt­re és 'mind!ázokra,''fai?ik' e nagyszerű kezdeményezésnek szervezői, elindítói és segítői voltak. L. F. Párbeszéd. villamoson A villamos csattog. csö­Akarva-akaratlan. minden- lelkivilágába, de bárhol is rompol, mint évtizedek óta, ki hallgatta az épületes kis- történt, jelez valamit. Mu­az utasok kapaszkodnak, dű- előadást. — Ha leesek. az én tatja azt a változást, mely évtizedek bajom. Ez a vigyorgó meg egyre inkább érlelődik, izmo­csak mondja, mondja: hát a sodik az üzemek, vállalatok löngelnek, mint óta Minden változatlan te­hát. Már a Somogyi utcai család? Hát a vállalat? A életében: hogy az évtizedes állomáson, a kényszerű vá­rakozás idején is feltűnően hangosan beszélt, hadoná­brigád? És ha ráesik egy ár- rossz beidegződéseket le kell tatlan emberre, aki éppen küzdeni, hogy a hibás gva­akkor jár arra és agyonüti? korlatot nem lehet tovább s/ott két férfi, nem törődve Legközelebb szétverem a vi- folytatni. A munka minden gyorgó pofáját! perce és minősége életünk és A másik, mintha minden Jef szavához helyeselt volna, úgy ^nyezoje, legyen a munka" bólogatott a kocsi hánykoló- hely háztetőn. műhelyben, ingadozásaik, meglántoroda- dása közben. A pillanatnyi mezőn vagy irodában. Aki saik nem csupán a villamos rendben felkapta fejét, kö- ezt nem éni> meg kell rá te_ zötykölődesenek kovetkezme- dós szemeivel végigpásztá- ... ... . .... nyel. hanem némi szeszek is 7X>tt a helyszínen, aztán va- nítani' meg kel1 vele éin£tni' előidézik. Ha valaki kétel- lamivel csendesebben, mint Ha nem akarja megérteni. csak szimatol- társa, kifejtette a maga vé- tudomásul kell vennie, hogy nélküle is boldogul a kol­lektíva. Talán éppen egy visszahúzó koloncától szaba­dul meg. senkivel. Indulás után a kocsi zaját túlkiabálva foly­tatták tárgyalásukat. Nem volt nehéz felismerni, hogy kednék. hát jon bele az őket gö tömény illatfelhőbe. körüllen- leményét is: — Ügy látszik, valami hé­Édes komám, ma már van! hete nálunk minden megtörténhet! — Nocsak! — Képzeld, megyek reggel melózni, a kapuban áll egy nem megy ki a kocsi, csak ha a pilóta belefúj a szon­dába. Engem, aiki már húsz éve vezetek, már kétszer ha­Bánki Mihály Pénzügyi szabályok az épület­felújitásra A lakástulajdonosok alap­vető érdeke, hogy ne csak lakásukat, hanem a tulajdo­nukban levő épületet is idő­ben felújítsák, s az épüle­tek állapota nem közömbös a társadalom számára sem. A felújítással kapcsolatos új pénzügyi szabályok lehe­tővé teszik, hogy ha a lakók rendszeresen félreteszik a felújításhoz szükséges pénz egy részét, az összegyűjtött saját erő kiegészítéseként nagy összegű, hosszú lejá­ratú állami kölcsönt kapja­nak, kedvezményes kamat­tal. Ezt a lakásfenntartó szö­vetkezetek és a hatnál több lakásos társasházak lakásai­nak tulajdonosai kérhetik. Az új rendelkezések nem kötelező érvényűek, a szö­vetkezeti, vagy közös tulaj­donban álló épületrészek fel­újításához azonban a közös­ségek, illetve az épületben levő lakások felújításához a tulajdonosok csak abban az esett>en kaphatnak kedvez­ményes — évi 3 százalékos — kamatozású kölcsönt, ha az előírt mértékben rend­szeresen képeznek felújí­tási alapot. Az alap mérté­két a lakások alapterületé­nek minden négyzetmétere után havonta fizetendő ösz­szegben állapították meg. A felújítási ciklusidőt 30 évnek véve. felvonó nélküli épü­letekben az első 15 évben négyzetméterenként 2 fo­rint. a második 15 évben 3 forint a félreteéndő összeg. A felvonóval ellátott épüle­teknél 15 évig 3 forintot kell havonta és négyzetméteren­ként, további 15 évig pedig 4, forintot havonta és négy­zetméterenként összegyűjte­niük a tulajdonosoknak. Az ezután elkészülő épületek használatbavételét követően 90 napon belül kell dönteni és megkezdeni az alapkép­zést. míg a meglevő épü­leteknél a közösségeknek az első félévben kell dönteni­ük az alapképzésről, s ezt július 1-től kell megkezde­ni. A felújítási hozzájárulás az OTP-nél erre a célra nyi­tott folyószámlára fizetendő be minden hónap 15-ig. s amennyiben egy éven túl le­kötik az összeget, évi öt százalékkal kamatozik. Ha a felújítási saját alap az előírt minimumot — a felújítási költségek 30 szá­zalékát — nem éri el, ak­kor az épület, valamint a lakások felújításához csak évi 6 százalékkal nyújt­ható kölcsön. Ha a tulaj­donosok az előírtnál na­gyobb mértékű felújítási alapot gyűjtenek össze. a többletösszeg aránvos részé­re további egy százalek ka­matkedvezmény jár. (MTI) új pasi. nagy. loboncos haj- zaküldtek! Azt mondtak, jal. farmernadrágbon. Még egy dobásom van. aztan polvás lehetett, mikor én mehetek a munkakönyve­mért. Pedig egy éve meg azt mondta a főnök, ha min­denkit fúvatnak, a kocsik fe­le sem fut ki. Meg. hogy nincs elég jó pilóta. Ez már nem számit. Most az mond­már melóztam. Azt mond­ja: trombitáljon bele szakt­kám ebbe a furulyába! Én! Én fújjak bele?! Mondom neki, fújj oda, ahova gon­dolom! Nem sértődött meg, csak vigyorgott tovább, mint Jak- les7" akl nem akit csiklandoznak és azt iszák munka közben, a többi mondja, így is jó, de akkor mehet! fordulhatok vissza. Vessz az anyádba, mondtam én, és otthagytam. Még pofázott, hogy leesek. meg mi a rossz nyavalya, ők meg írhatják a Partnere panaszosan kiál­tott fel: — Így bánnak a tisztessé­ges melósokkal... de vissza sok papirt. a prémium meg megyek! Keresek másutt Hát már egy korty munkát, ahol megbecsülik az ugrik. melegítőt sem húzhat le a dolgozó?! Ezek meg az iro­dában a feneküket melegí­tik! embert. . . Leszálltam. Nem sikerült megtudnom. hol tapostak ilyen „kegyetlenül" a két beszeszeit testvér érzekeny, Lótás - söféfken Sötétben is láthatunk, ha hősugarakat 40 000-szeresre van ehhez megfelelő beren- erősítik fel. s olyan érzéke­dezésünk. A sötétben is mű- nyek. hogy meg tudnak kü­ködö infravörös fényképező- lönböztetni két testet, ha gép lelke egy olyan készü- közöttük csak egy tized Cel­lék. amely az élő és az élet- sius-fok is a hőmérséklet­telen testekből kisugárzó hő- különbség. Mindezt 100 mé­sugarakat a szem számára teres távolságból! Nem szo­láthatóvá teszi. A hőfényké- rul bizonyításra, hogy mi­pezést eddig főleg katonai lyen becses eszköz ez pél­célra alkalmazták. \ dául a biológusok számára A legújabb hírek szerint az éjszaka repülő denevé­már gyártanak olyan nem rek, vagy az őserdők éjsza­katonai célú távcsöveket, ka vadászatra induló álla­aanelyek a lencséikre esó tainak a megtigyeleseben. kertbarátoknak Á burgonya, azaz a krumpli A szegedi tájkörzet éghaj­lati és talajadottságait figye­lembevéve korai burgonya termesztésére rendkívül al­kalmas. A fóliás hajtatás segítségével meg is rövidí­tették a korai burgonya te­nj'észidejét. A hajtatásra alkalmas faj­ták többsége a korábbi idő­szakban tájfajta volt; maguk a termelők tartották fenn. főleg tarlótermesztéssel. Az intenzívebb termesztéstech­nológia. a különböző kór­okozók. kártevők és vírusok elterjedésével a fajtalerom­lás gyors ütemű lett, a fenn­tartásra központilag sem fordítottak kellő gondot, a tarlótermesztés a növény­termesztés szerkezetváltozá­sával háttérbe szorult, s en­nek következménye az lett. hogy a tájfajta eltűnt, he­lyébe a kisvárdai rózsa ke­rült, ez a fajta azonban részben középkoraisága, de méginkább gyors ütemű faj­taleromlása miatt csak rövid ideig töltötte be a korai burgonya szerepét; más faj­ták után kellett nézni. Meg­felelő piroshéjú fajta ebben az időben nem volt. így a Pierviosnek. Ostara. Jarla és egyéb fehérhéjú fajtákat kellett termeszteni. Ezeket a magyar fogyasztóközönség nem kedvelte. A piroshéjú fajták közül fólia alatt hajtatják a Desi­ret is. de szabadföldön ez késeinek számított. Így ke­rült be a Vanessa, majd ké­sőbb a Cleopátra fajta, ezek viszonylag rövid tenyészide­jűek s a, hazai .fogyasztói igényeket is kielégítik piros héjukkal és kedvező fo­gyasztási értékükkel. A korai burgonyával szem­ben támasztott igényünk az. hogy korán adjon megfelelő fogyasztási értékű. nagy mennyiségű termést, ezért a termesztési feltételeket, technológiát is ennek meg­felelően kellett megválasz­tani. illetve alkalmazni. Ter­mesztéséhez a korán feme­legedő, jó vizgazdálkodású, középkötött, laza vagy ho­mokos talajokat lehet fel­használni. Az intenzív ter­mesztés megköveteli a ked­vező tápanyagellátottságot., ezért a korai burgonya le­hetőleg frissen trágyázott területre kerüljön. Talajelő­készítésnél az a kedvező, ha a szervestrágyázást és alap­műtrágyázást már ősszel el­végezzük és a szántás, illet­ve beművelés megtörténik, mert tavaszi trágyázás ese­tén a tápanyagfeltáródás ké­sőbben kezdődik meg. és a talaj vízgazdálkodása is ked­vezőtlenebb. (Beműveléssel a vízkészlet egy része elpá­rolog a fellazított talajból.) Azoknak, akik tavaszra kí­vánjak a szervestrágyát és műtrágyát beldolgozni, tájé­koztatásként elmondom, hogy egy mázsa burgonya termés­sel 33 deka nitrogént. 12 deka foszfort és 60 deka ká­liumot vonunk ki a talajból, ennek figyelembevételével kell a tápanyag mennyisé­gét meghatározni. Szerves­trágyából négyzetméteren­ként 4 kilogrammot célszerű kiszórni. Vigyázni kell a nit­rogén adagolásra, mert a túl­adagolt nitrogéntől a lom­bozat buján fejlődik, a gu­móképződés kedvezőtlen, és a növény ellenállóképessége is romlik. A foszfor a gyö­kérképződést serkenti, tőle a gumóképződés kedvezőbb, a tenyészidő rövidül. A gyök­gumós növények káliumigé­nye magas, ezért válik szük­ségessé. hogy a kiadott hatóanyag mennyisége a nitrogén kétszerese legyen. Tehát alapelvkent kell al­kalmazni az N:P:K arány­nál az 1:0.5:2 összetételt. A nitrogén műtrágya kijutta­tásánál felét célszerű alap-, másik felét fejtrágyaként a a tenyészidőben, az első ka­pálást megelőzően kiadni. A koraiságot befolyásoló technológiai folyamat: a csiráztatás. A tárolást pin­cében vagy fagymentes kamrában végezzük, de még sok helyen tárolják verem­ben a vetőburgonyát a téli időszakban. Ha meleg volt a tárolóhelyünk, többször kellett csíráztatni a vétőgu­mót a téj folyamán Meg­felelő hőmérsékletű tároló­ban. ahol a hőmérséklet 2— 4 Celsius-fok között volt. a tárolást követően a csírázás mértéke kedvező, a meglevő csírák nagysága nem haladja meg a 2—3 milliméter hosz­6zúságot. Ha melegebb a tárolónk és a csíra hosszabb a fent említettnél, még most távolítsuk el. A vetést megelőző csiráz­tatás időpontjának kezdetét a vetés tervezett időpontja határozza meg, ehhez is­merni kell a burgonya hő­igényét. A csírázáshoz leg­alább 7—8 fok hőmérséklet­re van szükség, ez a további lassú fejlődés esetében le­csökkenhet 4 fokra is. tehát a vetést követő esetleges lehűlés legfeljebb lassítja a fejlődést, de nem okoz ká­rosodást. A csíráztatáshoz olyan he­lyiséget válasszunk, melynek hőmérésklete 10—12 fok kö­zött van. s benne, nappali világosság biztosítható. A gumókat lehetőleg egysoro­sán helyezzük el, erre a célra alkalmas az egysoros úgynevezett ötös rekesz. Ezeket egymás tetéjre is úgy rakjuk, hogy a fény kö­zéjük jusson, érje a gumút. Az egyenletes csírázást elősegíthetjük úgy is. hogy két-három naponként átrakjuk a ládakat. A meg­felelő hőmérsékleten és ked­vező fény mellett csírázta­tott burgonya rövid, zömök, lilászöjd csírát fejleszt Op­timális körülmények között 12—18 nap szükséges a csi­ráz tatáshoz. Amennyiben csíráztatóhelyiségünk meg­világítása nem a legkedve­zőbb. nagyobb figyelmet kell fordítani a csírázta tásra, mért a csíra hossza gyorsan meghaladja az optimális mértéket, vetésnél pedig tö­rik. nem bírja a hideget Gyakran előfordul, hogy a vetőgumó mérete nem egyen letes. ebben az esetben cél­szerű még a csiráztatás meg. kezdése előtt szétválogatni, a nagyobb méretűt, s ame­lyik a 4 centi átmérőt meg­haladja. külön kell tenni. Közvetlenül vetés , előtt az ilyen gumót feldarabolhat­juk úgy. hogy egy-egy gu­mórészen legalább 2—3 rügy maradjon. így egy gumóból, nagyságától függően 2—3 ve­tés-re alkalmas szaporító­anyagot nyerhetünk. A fel­szelt burgonya biológiai érté. ke semmivel sem kisebb, mint az egészben haevotlé. Nagy figyelmet kell azonban fordítani an-a, hogy s/ennve­ződés. fertőzés ne érié a fel­szeletelt gumót a földbe ke­rülésig. Az optimális talajhőmér­sékletet fólia alatt általában február második felétől, sza­badföldben március 10-től biztosítja a természet, tehát ennek figyelembe vételével kell a hajtatás időpontját is meghatározni. A vetésnél a sor. és lőtá­volság fólia esetében 40x20 centi, míg szabadföldön 60x 70x20 centi. A vetés mélysé­ge 10—12 centi legyen. I»r. Tóth Mihály megyei íokertesz

Next

/
Thumbnails
Contents