Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

2 Vasárnap, 1!)S3. február 27. A hét 3 kérdése 0 Hogyan alakul a szovjet— francia viszony Cheysson moszkvai útja nyomán? Mitterr&rid elnök üzeneté­vel érkezett Moszkva ba Cheysson francia külügymi­niszter. akinek a látogatását eredetileg vasárnapig bezá­rólag tervezték. Hétfón ke­rült sor arra, hogy Jurij Andropov fogadja a vendé­get. aki a hét végét Zá­gorszkban és Leningrádban kirándulásokkal töltötte. Másfél órás eszmecseréjük után Cheysson nyomban re­pülőgépre szállt, s nem is Párizsba, hanem Brüsszelbe repült, ahol a Közös Piac or­szágainak külügyminiszteri tanácsa már várta őt Elő­ször tehát az európai kül­ügyminisztereknek számolt he moszkvai tárgyalásai eredményéről. Illetve arról, hogy a maga rakétáit az európai rakétamérlegbe szá­mítsák. Viszont a szovjet televí­zióban Cheysson úgy nyilat­kozott, hogy rendkívül er­dekes tárgyalásokat folyta­tott Gromikóval, akivel meg­állapíthatta. hogy számos problémában a szovjet és francia álláspont egybevág. HB vannak is véleménykü­lönbségek, mondta, közös a békeakarat, s ez kell, hogy mind közelebb hozza a két országot. A francia külügy­minisztert kísérő újságírók arról tudósítottak, hogy a Gromiko—Cheysson találko­zó feltárt érintkezési pon­tokat. így például azt. hogy mindkét fél kívánja a mad­ridi értekezlet sikeres be­fejezését. vagy. hogy mind Moszkva, mind Párizs a kö­zel-keleti problémakörben a minél előbbi politikai ren­dezést igényli. A Pravda a héten Gro­miko-interjút közölt. Az SZKP Központi lapjának kérdésére vé1 aszol va a s/.oVr jet külügyminiszter megál­lapította, hogy jelenleg meg­állt a mozgás a megoldás fe­lé vezető irányban az atom­fegyverek korlátozásának kérdésében. Ugyanakkor a szovjet külügyminiszter ki­jelentette: amennyiben Wa­shington visszalép az egyen­súly megbontását célzó ál­láspontjától. akkor kétségte­lenül lehetséges a megegye­zés Genfben Most az Egye­sük Államokon a sor, hogy lépjen ez ügyben. 0 Milyen hatással vwn a világra és az OPEC-re az „olajháború"? Az OPEC, az olajexportáló országok szervezete majd­nem széthullott az elmúlt napokban, amikor az angol, a norvég, majd a nigériai árleszállítás valóságos „ár­háborút" idézett eló. Viszont a het végere ellenkező fo­lyamat indult meg: először Mexikó jelentette be. hogy kész együttműködni az OPEC-országok kai az ár es u termelendő mennyiség kérdésében. Majd azt kö­zölték. hogy az OPEC meg­próbálja Angliát és Norvé­giát is bevonni egy űj meg­egyezesbe —, köztudomás szerint sem Nagy-Britannia, sem a skandináv ország nem csatlakozott eddig az olajexportálók szervezeté­hez. A lázas tárgyalások szín­helye szinte egyszerre volt Párizs, London és Rijád, ugyanakkor arra is figyelt a világ, hogy mi hangzik el a nigériai, az iráni és az ira­ki fővárosokban. Nigériá­ban most már béküléke­nyebb a hang. szemben az előző nyilatkozatokkal, ame­lyek azt helyezték kilátás­ba. hogy ők teljesen füg­getlenítik magukat az OPEC-től, és mélyen leszál­lítják a maguk olajának az árat. Irán viszont arra ké­szül. hogy ha Szaúd-Arábia, és a többi öböl menti arab ország nagyobb árcsökkenést hajt végre, akkor hordón­ként két-három dollárral alacsonvabban szabja meg nz iráni olaj árát. Figye­lembe veue, hogy vevat a háború miatt drágábban tudják csak biztosítani a szállítmányokat, es többet fi­zetnek a szállításért is. Irak, a másik háborúban ál­ló ország, szeretné növel­ni olajeladásait, de, mert Szírián át nem tud szallita­ni a ket ország ellentétei miatt. Szaúd-Arábián ke­resztül új, a Vörös-tengerhez vezető csővezeték építésébe akar belefogni. A New York-i tőzsde ár­folyam-emelkedéssel „kö­szöntötte" az olaj árának csökkenését, persze, ebbe belejátszott az is. hogy újra lejjebb ment az amerikai kamatláb. A tőkések beru­házási kedve növekedhet... Általában bizakodóan vet­ték a hírt más tőkés or­szágokban is, de nyugtalan­ság vegyül az optimizmus­ba: mi lesz akkor, ha a na­gyon eladósodott olajterme­lők (Mexikó. Venezuela. Ni­géria és még néhányan) az olcsóbb olaj miatt még ke­vesebb bevételhez jutnak, és tovább sodródnak a fi­zetésképtelenség felé? A hi­telező amerikai bankok is meginoghatnak, ha egyik­másik nagy tartozást le kell ÍTniuk. Vagy futni fognak a pénzük után. és további kölcsönöket folyósítanak a máris óriási adósságtömeg alatt nyögő országoknak? Az OPEC jövő heti rend­kívüli ülese talán valameny­nyire majd tisztázza a rend­kívül bonyulult, helyzetet. 0 Miért robbant ki a véres válság Asszámban? India, ez a 700 millió kö­rül járó népességgel meg­áldott (vagy néha úgy is mondhatnók: megvert) ha­talmas. 22 államból álló, dél-ázsiai szövetségi köz­társaság ismét tragikus ese­menyek nyomán hallat ma­gáról. • A Magyarországnál jóval nagyobb észak keleti államban, Asszámban hetek óta kegyetlen, véres válság dúl, amelynek sokezer em­ber esett áldozatul Ami -a megdöbbentőbb: gyermekek és asszonyok százai vannak a halottak között, egész csa­ládokat irtottak ki a ször­nyű tömegmészárlás során. A felgyújtott, szétrombolt há­zak látványáról filmtudósl­tások számolnak be, az em­berek szenvedéséről pedig az újságírók. „Én magam, 253 holttestet számláltam meg..." — írja az Indián Express munkatársa, aki az asszámi vérfürdók színhe­lyén járt. Asszam lakói a szomszé­dos Bangladesböl jött mo­hamedán menekültek ellen fordultak ezzel a gyilkos gyűlölettel. A szenvedélyeket az szította fel, hogy az ál­lamban választásokat ren­deztek. s a központi kor­mány utasítására ez alka­lommal már az urnákhoz járulhattak a Bangladesböl és Nepálból jöttek is. Az ellenzéki pártok tiltakoztak az ellen, hogv a „jöttmen­tek" beleszóláshoz jussa­nak az asszámi ügyek in­tézésébe. önmagában is súlyos kő­vetkezményekket járhat az asszámi tömegmészárlás, po­litikai hatása azonban to­vább gyűrűzhet. Az indiai ellenzék Indira Gandhi asz­szonyt igyekszik felelőssé tenni a történtekért, mond­ván. hogy' nem kellett vol­na kiírni a választásokat, il­letve az első vérengzések hírére le kellett volna ál­lítani. A választások valóban megvoltak, igaz, nagyarányú tartózkodással. Az ered­mény Gandhi asszony párt­jának győzelmét hozta. De a sikert beárnyékolja a vé­res válság. f Pálfy József KÖZLEMÉNY A TÁRGYALÁSOKRÓL Todor Zarivkov. a BKP KB főtitkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke és Nicolae Ceausescu, az RKP KB fő­titkára. a Román Szocialista Köztársaság elnöke szomba­ton befejezte tárgyalásait, melyekről közös közleményt adtak ki. Ennek nemzetkö­zi kérdésekről szóló részében a két párt- és állami vezető megállapította: mindent meg kell tenni azért, hogy meg­akadályozzák az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepitesét. SZOVJET—INDIAI VILÁGÚ RKUTATÁS Ujabb szovjet—indiai űr­kutatási egyezményt írtak alá az indiai Bangaloreban. A mostani megállapodás a jövő év elejére tervezett kö­zös szovjet—indiai űrkuta­tási vállalkozásokkal. mes­terséges holdak együttműkö­désben való epi lesével fog­lalkozik. tRÖK PÁRTAKTlVA­TALÁLKOZÖJA A szocialista lengyel ál­lam továbbra is biztosítja az írótársadalom számára a vi­lágnézeti és formai sokré­tűség lehetőségét. ennek alapja azonban a szocialista államhoz való hűség, a tár­sadalmi-politikai helyzet realista értékelése, az ih­tellektuális kijózanodás. Ez volt a fő gondolat a LEMP Központi Bizottságában tar­tott országos tanácskozáson, amelyen a LEMP-hez tar­tozó írók képviselői vettek részt. KfNOS DIPLOMÁCIA! VITA Kínos diplomáciái vita • toeietkeaetl az Egyesült Ál­lamok és Kanada között Az amerikai igazságügy-min isz­térium megkülönböztető jel­zéssel látta el kanadai fil­mesek három dokumentum­filmjét. amelyek közül az egyik az atomháború bor­zalmairól, kettő pedig az amerikai eredetű, de főként Kanadát sújtó környezet­szennyező jelenségről — az úgynevezett ..savas esőről" szól. Kanada hivatalosan til­takozott az amerikai külügy­minisztériumban. Allan Gott­lieb kanadai nagykövet a tiltakozás után azzal próbál­ta enyhíteni a légkört, hogy kijelentette: nem is hiszi, hogy ilyen döntés magas he­lyen születhetett egy „ha­sonlóan demokratikus ország ellen". Havasi Ferenc hazaérkezett Algériából 0 Budapest (MTI) Szombaton hazaérkezett Budapestre az Algériai De­mokratikus és Népi Köz­társaságból Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fogadásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Abdelaziz Kara, Algéria budapesti nagykö­vete. A tíz, amely a világ­égést megelőzte Békeiórnm Pbnom Penhben 0 Hanoi (MTI) Tizennégy ország képvi­selőinek vészvételével nem­zetközi békefórum nyílt Phnom Penhben a délkelet­ázsiai helyzet normalizálá­sáról. Felszólalásában Hun Sen kambodzsai külügymi­niszter felhívta a figyelmet az ASEAN-tagországok. Pe­king és az Egyesült Álla­mok egybehangolt próbál­kozásaira, hogy visszaüUes­sék a hatalomba a népirtó Pol Pot-istákat. ismét a bor­zalmak országává változtas­sák Kambodzsát. — Emlékeztetni szeret­nék rá. hogy a történelem­ben egyetlen ízben sem tá­madtak Thaiföldre a viet­nami csapatok, ennek a for­dítottja azonbdTi előfordult — mondotta Hun Sen. Je­lenleg is az okozza a legna­gyobb gondot, hogy a Pol Pot-isták és reakciós cinko­saik Thaiföldről, mint tá­maszpontról indítják táma­dásaikat" a —népi Kambod­zsa ellen. Thaiföldön át ki­jutnak a bandákhoz a fegy­verek. és Bangkok ad helyet az úgynevezett kambod­zsai koalíciós kormány szín­játékainak. A veszély tulaj­donképpeni forrása mesz­szebb van, Pekingben és Washingtonban. de az ASEAN-körök támogatása nélkül ez a veszély nem válhatna valódi fenyegetés­sé. Romes Csandra. a Béke­világtanács elnöke felszóla­lásában méltatta a három indokínai ország vezetőinek csúcstalálkozóját, s támoga­tásáról biztosította a délke­let-ázsiai béke és biztonság megteremtésére tett vietna­mi. kambodzsai és laoszi kezdeményezéseket. A nemzetközi helyzet fe­szültségeiről szólva remé­nyét fejezte ki. hogy az el nem kötelezettek új-delhi konferenciáján a nukleáris leszerelést, a világháború megelőzését, a haladást szolgáló határozatokat hoz­nak. Az agg Hindenburg, a né­met köztársaság elnöke 1933. február 28-án aláírta azt. a törvényt, amely „a nep és az állam védelméről" intézke­dett, s amellyel hatályon kí­vül helyezte a demokratikus szabadságjogokat. Németor­szágban ettől kezdve 12 esz­tendőn át nem volt érvény­ben a személyi szabadság és sérthetetlenség joga. a levél­titok, a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság. Amikor a látszólag sebtében elkészített, de a nácik kezé­ben levő birodalmi belügy­minisztérium által jó előre megfogalmazott szükségren­deletre rákerült az elnöki aláírás. Németország-szerte már ezrével tartóztatták le a kommunistákat, a baloldali értelmiségieket a nemzeti sziocializmus más ellenfeleit. Az ürügyet az a tűz szol­gáltatta. amely előző este lángolt fel a Reichstagban. a birodalmi gyűlés épületében. Göbbels az előző napokban bejegyezte ncolóiába: ..Az agitáció remekét fogjuk szál­lítani .. . Csak előbb fel kell lángolnia a bolsevista forra­dalmi kísérletnek. Akkor mi. az alkalmas pillanatban le­sújtunk". Ezt a hétfő esti. a német parlamentarizmus énületével együtt magát a parlamenta­rizmust is elhamvasztó gyúj­togatást nemcsak ..alkalmas", hanem a nácik számára a legutolsó pillanatban hajtot­ták végre. Hitler. a nemzeti szocialisták vezére volt már a kancellár, a hitlerisiák egy­előre csak kormányoztak, de még nem voltak hatalmon. A következő vasai-napra, mA-cius 5-re kiírt új válasz­tások nem sok jót ígértek a számukra. Bár akkor már ül­döztek a kommunistákat, a munkanélküliségtől, nyomor­tól sújtott lakosság a mun­káspártok iránt; szimpátia számos jelét adta. Provoká­cióra volt tehát szükség, hogy megváltozzék a hangu­lat. ötven éve. 1933. február 27-én este 21 óra után né­hány perccel jelentették a tűzesetet, 6 már tíz óra előtt ott volt a helyszínen Hitler. Göring, Göbbels. Nagy han­gon nyilatkoztak arról, hogy a gyújtogatás a kommunisták müve. A Porosz Tájékoztató Iroda hivatalos jelentése is kommunista gyújtogatókról szólt. De a Wiener Allge­meine Zeitung riportere azonnal telefonba diktálta a valóságot: ..Aligha kétséges, hogy a tüzet, mely e pilla­natban a R eichstagot pusz­títja. Hitler rendszere által A fegyverzetkorlátozá­** si. a leszerelési tár­gyalások tulajdonképpen amolyan szükséges politi­kai svindlinek tekinten­dők — kél évvel ezelőtt a New York Daily News egv munkatársa előtt igy nyilatkozott egy amerikai diplomata. Akkoriban alig ismerték a névét. Ken­neth Adelmannak hívták. Adelman azóta szere­pel igazán az amerikai — és most már a világlapok — címoldalain. amióta Reagan elnök őt jelölte a leszerelési hivatal élére, Rostow váratlan menesz­tése után. Egyhamar ki­derült róla, hogy a wa­shingtoni „héják" egyike, a szélsőjobboldali körök em bere. Amerikai szokás szerint a magas rangú kormány­tisztviselők kinevezését a szenátusnak kell jóvá­Tollhegyen hagynia, miután meghall­gatta. A szenátus külügyi bizottsága első meghallga­tása során Adelmant nem erősítette meg tisztében, mert válaszai tudatlan­ságról és nyilvánvaló rosszindulatról tanúskod­tak. A honatyák elhalasz­tották az állásfoglalást, hogy lehetővé tegyék Rea­gannek: vonja vissza Adelman jelölését s így mentse meg a látszatot... Nem így történt. Az elnök megmakacsolta magát. De a külügyi bizottság is. Többen újra megálla­pították. hogy Adelman alkalmatlan a genfi tár­gyalások idején sorsdöntő fonti 1 sagú tiszts |;r». Cranston demokrata sze­nátor pedig előhozakodott a New York Daily News két évvel ezelőtti számá­val. a nyilatkozattal, amely leleplezi. hogvaji vélekedik Reagan jelöltje a leszerelési tárgyalások­ról. Az eredmény? A szená­tusi bizottság 9:8 arány­ban leszavazta Adelman kinevezését, s még két re­publikánus is Reagan je­löltje ellen adta le a vok­sát. LJ.itra van még a sze­nátus güénumának döntése, de az máris lát­szik. hogy az Adelman­ügy rávilágított a Reagan­kormányzat leszerelési po­litikájának visszás és visz­szatetsző voltára. Adelmanra ráillik a mondás: „Ügy jön, mint­ha menne..." P. J. fizetett berencek gyújtottál! meg". Az erre a feladatra kijelölt SA-legények egy föld alatti, folyosón hatoltak be az épü­letbe. Magukkal hurcolták a nem egészen ép elméjű, ém narkotikumok által elkábí­tott szerencsétlen fiatal­embert, a holland származá­sú Marius Van der Lubbét. Zsebébe gondosan elhelyez­ték a Holland Kommunista Párt tagsági könyvét. Szá­nalmas cladogásából aztán egy ..nemzetközi kammunista összeesküvés" koholmányát szőtték. A Reichstag-per azonban kudarcot vallott A vádlottak padjára ültetett három bolgár kommunistát, Dimitrovot. Papovot és Ta­nevet épp úgy fel kellett mentenie a bíróságnak, mint ahogyan nem ítélhettek el Torglert. az NKP parlamenti frakciójának elnökét sem. Csakhogy mire decemberben ez az ítélet megszületett a provokáció már elérte cél­ját. A hitleristák korlátlanul, minden ellenőrzés nélriül bir­tokolták a hatalmat. A kommunista gyújtogatás meséjével sikerült a hitle­ristáknak a „t'álaMtási győ­zelem". Igaz. hogy a nem kí­vánt mértékben: a várt több­ség helyett csupán 288 man­dátumot szereztek az új bi­rodalmi gyűlés 647 helyéből. És a hisztérikus légkör elle­nére a német választók több mint 30 százaléka a munkás­pártokra adta szavazatát. Százhúsz szociáldemokrata és 81 kommunista képviselőt választottak meg. de a Reichstag égése nyomán ki­ken y szeri tett szükségrendelet alapján a kommunista kép­viselőket letartóztatták. • megfosztották őket mandátu­maiktól. A baloldali szociál­demokratákat ugyancsak el­hurcolták a rohamosztago­sok. A német nemzetiek és a centrum szavazataival ezek után Hitler március 23-án » sebtében átalakított. Kroil operaban megtartott ..parla­menti ülésen" kicsikarta az úgynevezett felhatalmazasi törvényhez szükséges kéthar­mados többséget.. Elvégeztetett. Véget ért a Weimnri Köztársaság korsza­ka. Németország alkotmá­nyosan megszűnt alkotmá­nyos állam lenni. Az ipar­bárók, a pénzoligarchia kép­viselői. a tábornokok, akik hatalomra juttatták a nem­zeti szocialistákat. megte­remtették a maguk allamat. Azt a Harmadik Birodalmat, amely most már akadályta­lanul haladt előre a végze­tes úton a háború felé. So­kan voltak a világon, akik már a Reichstag égéséről ér­kező első hírek nyomán előre látták a jövőt. A nj-ugati nagyhatalmak felelős politi­kusai azonban legfeljebb el­ítélő szavakat ejtettek, de nem voltak hajlandók csele­kedni. Egyezkedtek Hitlerrel, aki azután háborúba sodorta a világot. Ami a Reichstag égesével kezdődött. 55 millió ember halálával, 1350 milliárd dol­lárnyi hadikiadással. 21 mil­lió ember otthonának és ja­vainak elvesztésével. 45 mil­lió ember deportálásával, le­tartóztatásával végződött. Európára 2 429 476 tonna bombái dobtak le. Fel sem jegyezték, hogy ezek köZiil mennyi volt. a gyújtóbomba. Piaié r IsteM

Next

/
Thumbnails
Contents