Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

Balástyai tudósítások Azt beszélik Balástyáról: a Bosnyákon nőtt nagyra, s hogy a kicsi gyerekek hamarébb eligazodnak a pesti piacon," mint a falujuk iskolájában. Persze ebből annyi biztos, hogy a falut jő út szeli ketté, és akinek kedve és módja adódik, könnyen piacolhat, Balástya lüktető lélegzése eljut más tájakra is, hiszen ahogy mondani szokás: a filmes Kis Pista, az öregségére fölkapott Gémes Eszter néni hireli a falut. Viszik az emlékeket a kíváncsiskodó szociológusok. Balástya ránézésre mutatós falu. szinte kelleti magát az idegennek, de lakosai fogynak. Kisteleki, szegedi, pesti ember lesz belőlük. A gafgonyi, őszeszéki, fehér-tói tanyákból viszont már nem nagyon érkezik az utánpótlás. Pedig a falu igyekszik magához láncolni a bevándorlót, lakást ajánlanak a szakembereknek, magján keltik a kultúrát, és ha módjával is, de a tanács megpróbál lépést tartani a népek gazdagságával. Veres Péter nem sokkal halála előtt, 1968 novemberében beszélgetett a falubeliekkel, s az eléje tartott naplóba írta: „Itt is jártam egyszer és nem sajnálom sem az időt, sem a fáradságot" Faluleltár Strigula a nosztalgiáért Hűtőház a tanyán Ami megvolt, az nagyjából meg is maradt az elmúlt 10 évben. Akkor már öregen állt a templom a műút négyelte községben. Iskolája, óvodája, boltja, művelődési háza Balástyának is megépült annak rendje, s módja szerint. A gyarapodásához tartozik, hogy víztornyot állítottak, 12 kilométer vízvezetéket fektettek, és 350 házhoz építettek fürdőszobát az elmúlt évtizedben. Ez idő tájt épült az ABCáruház, a vízlevezető csatornák zöme. és 5 kilométer betonút. A Rákóczi Tsz-ben állatátvevőhely. az Alkotmányban disznóól épült, s közben megjavították az utakat is. Az erősöüeshez soroltak még a balástyai tanácsházán 170 új házat, amelyeket 1972 és 1982 között hoztak tető alá, 15 új autóbuszvárót, bitumenes es villanyfényes labdarugópályát. A gyarapodás a diákotthonon, az orvosi rendelőkön, a művelődési házon is föllelhető. Toldották, renoválták. Épült még közös műtrágyaraktár, és ültettek barackost, almást. A téeszek 9722 hektár földet vészelnek a 10 955 hektáros balástyai birtokból. (Vagyonukat csaknem 200 millió forintra becsülik.) A gazdók 50 millió forintot tartanak a falusi takarékban, és mind az 1250 tanyában lesz majd villany, ha ;z őszeszéki tó környékén levőkbe is bevezetik az áramot. Az összefogás és az összetartozás példájának mondják, hogy néhányszor a módosabb gazdák kisegítik a szövetkezetet, tanácsot. Egyikük teherautót vett, másikuk járdát épített, amikor előre befizette az adót. A Vadásztanya vendéglő is furfinggal került az áfészhez .A valamikor zsellérember Bodor Lajos építette, majd eladta a szövetkezetnek, mivel azoknak nem volt az építkezéshez hivatalos papírjuk. Kiss István, a művelődési ház igazgatója a „főúti palota" egyik szobájában vonalkákat húz. Aprólékos kimutatást eszkábál az elmúlt évtizedek óráiról. Mikor mit csinált, melyik számolható hivatalos munkaidőnek, melyik túlórának. Mondhatná az ember, ez már passzió, mikor kiderül, hivatalos helyre kérik. Szó érte a ház elejét. vezető ember észrevételezte, hogy a művelődési ház igazgatója munkaidőben tologatta a kisfiát. Meg is illett kérdezni: valóban mit is csinált az elmúlt huszonvalahány évben a népművelő Balástyán. Jött is rá a szerény válasz: partner volt. Ide aztárl mindenki azt képzel, amit akar. Mert ha Kern Gyurkát kérdenénk, ő teljesen mást mondana, mint Fekete Matyó, de lehet hogy, az egyetemi oktató Virág Janónak se egyezne a véleménye Borbpla Babuéval, halott annak idején együtt formálták, alakították a klubot. Még szerencse, hogy a kíváncsiskodó utókornak nyom is maradt a „Görbeházban" történtekről. Díszes albumok az akkori idők lenyomatai, az önként vállalt örömök kifejezői, az együvé tartozás jelképei. Kép a mártélyi sütkérezésekről, rajz a klub meszeléséről, díszes betűkkel írt gondolatok a játékosra sikerült versengésekről. m ig minden ami hozzátartozott a balástyai fiatalok életéhez. Az ifjúsági klubjuknak nagy híre kerekedett a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején. Vára volt a mást akaróknak. Szegedről. Kistelekről, Csengeléről is csábított magának farmerbe bújt, nagy hajú katonákat. Többször kapott díszes, országos elismerést. Amikor a népművelő befejezi 1973 augusztusi emlékek strigulázását, a kérdező meg a dokumentumok tallózását, nosztalgia támad a mozigépnáz tövénél: Kiss István ezt mondja: — A srácok érezték, hogy ők is valakik. Tele voltak vágyakkal, akarással, s a klubnak sikerült megteremtenie az emberi élet megnyilvánulásait- A boldogságot, az összetartozást, a szeretetet. Rengeteg szerelem szövődött, embermeleg kapcsolatok teremtődtek. — Mások lettek a fiatalok? — A lelkük mélyén olyanok, mint a régiek. Sok érdek érvényesül, nyolc fiatalnak nyolcféle vágya. Változott a világ, atomizálódunk, a gyerekeknek is inkább az egyénileg megszerezhető örömök adnak megnyugvást. Nem érzi szükségességét, hogy tartőzzort valakihez. Most .az anyagi jólét idején, a különválásra sugall a társadalom, az emberek a különlegest hajszolják. — Mit cselekszik ilyenkor a népművelő? — Megpróbálja az ellenkezőjét, sarokig tárja a klubajtot. Most is van egy jó baráti közösség. A klubzenekar köré csoportosulnak. A fölújításkor a kultúrház romjain próbálgattak, ők élesztgették a klubot. Megszenvedték, hogy egymáshoz tartoznak, sokan csöveseknek nevezik őket. Tizenöt-húszan járnak ide. közülük ötöt fölvettek fölsőbb iskolákba. Nagy érvágás ez nekünk, mert már kezdtek rákapni a közösségi életre. Film is készült,. s az egyik klubtagunk mondása lett a címe: „Kell, hogy fontos legyek valahol." Ilyesmire vágyódhatnak a régi klubosok is — akik teljesen szétszéledtek az országban —, hiszen megalakult a húszon túliak társasága, hogy fölelevenítsenek valamit a régi időkből. összefutva egyikükkel, kiderült. ő márnem tiltaná kézzellábbal a gyerekét a klubtól, de ha vörös festékkel kakastaréjt húzna a hajóba és szakadt gúnyában ténferegne — lepofozná. Neves Bárkányiak Ha egy Bitó meg egv Dékánv utazik a vonaton. időnek teltével biztosan kiderítik egymásról a balástyai rokonságot. Rá lehetne Ilyesmit fogni Bárkánvira, Tóthra, Nagymihályra. Névkutatók dolga eldönteni, ki hová tartozik, de egy biztos Bárkányi Józsefből csak az Alkotmány Tsz-ben tízet számolnak. Sorra vesszük őket a tágas irodában. A párttitkár sorolja: .. r-lzenhárman voltunk, csak időközben cnynyien maradtunk. Mind a tízen técsztagck. rendezett családban élnek. Mindenkihez ragasztott valami nevet a nép, hogy meg tudjanak különböztetni bennünket... ... Oregcsapójóska meg a fia, aki természetesen Kiscsapójóska, akkor a Csöppüjóska. Őneki az apja kapta ezt a nevet, s az unokára is ráragadt. Az Oregapámjósizát azért hívták igy, mert amiko a disznót akarták megkarikázni, és a dög ellátottá a száját, azt kiabálta: „öregapám, hozza már a botot, támasszuk meg a fogát". Tánjóska bácsi arr A kapta a nevét, hogy szavajárása vo't: Tán mög k ne csinálni, tán innál egy pohárral. Az őszeczék 28. alatti Bárkányi Józsefnek nem tudom a másik nevét. Korábban volt Simajóska is, meg van, akit Kacskának hívnak... • . . sok Bárkányi él errefelé. Száznál többel számol a falu. öszeszéken tanyasort is neveztek el róluk. Közel vannak egymáshoz a házak. Gyurkák is szorultak a Jóskák közé, a Fiamgyurka, Sógorgyurka. Azokból is alcad egy szatyorral, túl laktak a vasúton, az őszeszéki tó felöli oldalon, igaz mostmár Csapó-sorra megyünk, ha odamegyünk ... . . . az egyik Bárkányi Jóslui Ausztráliában él. odament még az ötvenes évek elején, jól van, haza is szokott jönni. Pár hónapot itthon tölt a legénykori cimborákkal érdeklődik a barackpiacról... ... előfordult eleibe, hogy egyik Jóska fölvette a másik pénzét, mert a munkalapon nem különböztették meg őket. Azóta már a bérszámfejtök is direkt kérik, hogy tegyen köztük különbséget, aki leadja a teljesítést igazoló papírokat... ... apámat Hírős VÍrijóskának nevezték, szeretett élni, nem vetette meg se az italt, se a nőket. Idővel engem átkereszteltek Titkárjóskának, a fia mat aki traktoros, utánam Kistitkárjóskának szólít; dk... az unoka nem lett Jóska, mert lány ét Tünde, de ha fiú is születik, gondolom, nem tagadják meg tőle az öregapja nevét... Balogh Zoltánt akármelyik mesterember megirigyelhetné. Tanyájában minden pontos, és vág a másikhoz. A tárolónak alakítható garázs a disznóólhoz, a kazánház a fóliaalagutakhoz. Maga renoválta tanyájához díszes műanyag várat ragasztott. Kertészkedő, iparkodó család. Találkozásunkkor Zoltán, a fiú, és a felesége az ágyások között dolgozott, az apa meg a fúrógépet eresztette a bakra fektetett ajtónak. Kiderült: a levélajtót azért szükséges összepászítani a falemezzel, hogy be ne engedje a meleget a házba. Ilyesmi általában fordítva szokás rendes helyen, de okg is megtudódott: A barkácsoló émber műtatjá. — Ajtó lesz a hűtőházra. — Valamelyik cégnek csinálja? — Nem, magunknak. A kis kamrát alakítottuk át hűvös tárolónak. Megnéztük kívülről-belülről. s meg is tudtuk a keletkezesét, íme a summázat: — Kiszedtük igaz a fiammal az almafákat, de mire a barackos terem, addig is lesz ebben portéka. Akinek van, ide hozza, akinek kell majd elviszi. — Sokba került a hozzávaló? — Nem olcsók a gépek, de inkább a munka volt drága. Ki voltunk szolgáltatva a szerelő kénye-kedvének. De még így is jobban jártunk, mintha a jászberényi hűtőgépgyár szakembereivel csináltatjuk. — Miért? — Szaladgáltunk hozzáértő emberért, s eljutottunk a gyárba. Ött mondták, lejön két ember, megcsinálja maszekban. tgv is lett, de csak a tervezésért akartak kérni 120 ezer forintot. Kifizettünk egy tank benzint, es visszaküldtük ókét. így majdnem mindent magunk csináltunk. A Balogh család Csengeléről honosodott Balástyára, hogy a gyerekeknek közelebb legyen a város. Az állomás mellett vettek tanyát, és kevéske téesztagság után földet béreltek, és apránként fóliavárat húztak. Mindkét gyerek egyetemet végzett. Irénke Forráskútra ment féijhez, Zoltán Kisteleken épített. Apjuk egy időre visszahívta őket a gazdaságba. A fiú különben borász, és előtte a pusztamérgesi Rizling Tsz-ben dolgozott. Most ő az „elektromérnök". Vasakat fúr, farag, hegeszt, fóliát ragaszt, millió madzagoól kötöz hálót, és piacra jár rendületlenül. Ugyanakkor besegít a vegyszerek összeállításába, per-. metez, meg mindent csinál, amit a fólia parancsol. Az apja mondja: — Valakinek mindig gumicsizmában kell aludni, ha riaszt a csengő, ne legyen oda a termés. Nem várt üzemzavar milliós károkat okozhat, szinte pillanatok alatt. Máshol mesélték, hogy volt mikor az áramszünet miatt megfagyott minden. Baloghék még motor hajtotta áramfejlesztőt is beszereztek. Mondván: sosem árt az óvatosság. Sokan élnek még Baloghékh JZ hasonlóan, hogy időben legyen paradicsom, paprika, krumpli a piacokon. A balástyai gazda, ha csak teheti, maga ad tovább a portékán, megkímélve a zöldségkereskedőket az értékesítéssel járó gondoktól, bajoktól. A gazdagodás alapjának tartják, hogy ami megterem, azon idejében illik túladni, mert másképp hiába erőlködnek. A faluhoz illően mostanában többen vállalták, hogy kalákába fognak a házépítéshez. A templomtól, a Pántlika úton indulva, már láthatók az első próbálkozások sikerei. Formás kis házak magaslanak egymás mellett. A folytonos áremelkedések hatásai a napi vásárlásoknál még csak kicsit érződnek. A lakások építésekor viszont már sokan kérik a hivatalt, adjon több időt az otthon megteremtésére. Másik figyelmeztető felkiáltójel is ott pirosodik a közért aggódok füzetében. Míg a gazdag erősödik, a szegény gyengül, s ki tudja miért, már a középkorú emberek közül is sokan kötnek eltartási szerződést. Beszélik, hogy a nagy pompának igencsak feketék az árnyoldalai. Sok gyermek fordul a szülei ellen, pörösködnek a vanért, s az érzelmek mintha megcsappantak volna egymás iránt. Egyre jobban hajtja az embereket a vagyonzerzés vágya, és nincs aki, vagy ami megálljt parancsolna. Aki a maga akaratán kívül szorult tehetetlenségre, annak is megpróbál fogódzót ajánlani a közösség. A fizetett gondoskodók a tanács emberei, akik föltérképezik a segítségre szorulókat. és megpróbálnak a lehetőségekhez mérten — sajnos egyre nehezebben — enyhíteni a fájdalmakon. Mint a legutóbbi kimutatás is igazolja, Balástyán évente nyolc-kilencszázezer forintot osztanak szét idősök, segítségre szorulók között. Ez is hozzátartozik a gazdagsághoz. MAJOROS XIBOR