Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

MAGAZIN Szombat, 1983. február 26. Cs. Nagy István Fülkeutas A Föld heliocentrikusán kering a legújabb kopernikuszi fordulat szerint: nepes mübolygocsaládját hátán viszi. Az expressz ls rendre üldözi célját, menetrendre, kivéve, ha nemzetközi. Földön-égen mindig csak a közvetlen fülkeutas, A a ludas az cgyüttélhetetlen.segben. Hadonászva handzsarral, panganéttel. párbajtőrrel, fringiával folyvást.. bicskamaxi.böllérkéssel, szablyával szeli a nemzeti kolbászt. Panelka BARCZANFALVl FERENC VÁZLATKÖNYVÉBŐL A falu változásai S

ok ága-boga van annak az egyetlen mondatnak is hogv növekszik az érdeklődés a falu változásai iránt. Bele kell értenünk 'az ott lakók, a távozni készülök, az onnan elköltözöttek érdeklődését, és természetesen a városlakókét ts. Mind lényeges, de nagyobb a súlya a guzdaságiranvitasban és településfejlesztésben érdekelt szervek érdeklődésének. Kötődésünk vagy szellemi fölkészültségünk árnyalhatja a képet, fölhívhatja a figyelmünket lényeges szempontokra, de ösztönözhet bennünket arra is. hogy lényegtelenebbeket helyezzünk a lényegesek elé. A megalapozott döntéseket ismereteink kormányozzák, de nem várható el egyetlen döntésre 1ogosult, vagv döntésre kötelezett embertől sem. hogy körzete minden településének minden kis es nagy tényezőiét első kézből ismerje. Könnyebb eligazodnia a bonyolult szövevényekben is. ha támaszkodik a morzsákat is ciszszegyüjtő, a változásokat rendszerbe foglaló, tendenciákat kereső tudomány vizsgálódásaira és kutatási eredményeire. Egyre több alapos munka segii a táiékozódásban. jó lenne, ha hihetnénk a falu változásait tárgyaló tudományos munkák iránti érdeklődés fokozódásában is. Az Akadémiai Kiadó most ielentette meg Mészáros Rezső tanulmányát. címe: A falusi átalakulás alapvető térfolvamatai a DéLAlfőldön. Bács-Kiskun; Békés és Csongrád megve képezi vizsgálati területét, feltételezései és következtetései azonban másutt is figyelmet érdemelnek. Évszázadokon át a falu a mezőgazdaságot jelentette, lakója a paraszt volt Vaskos ítélet volt ez a maga idejében is. napjainkban azonban a fölületes szemlélő is cáfolni tudja. A falu lakói közül egyre többen nem közvetlenül kötődnek a mezőgazdaság, hoz. Fölhívja azonban a szerző a figyelmünket könyvének elején, hogy a mezőgazdaságra alkalmas területeken a mezőgazdaság lelentősége ténylegesen nem változott. inkább növekedett, és föltételezhetően tovább növekszik. Kiigazításra szorulnak azok a nézetek, amelyek szerint a falu fejlődése az iparosítás kizárólagos függvénye, noha az ipar megtelepedése valóban fontos tényező. A mezőgazdasághoz szervezetileg ls kötődő ipar súlya lett a legnagvobb. amelv sokszor egy-egy jelentős városi üzemhez is kötődő melléküzemága a szövetkezetnek. Megítélése szerint szolgáltató jellegük erősítése fontos követelmény lesz. A mezőgazdaság szocialista átszervezése igen nagv változásokat hozott, ez szinte közhelynek számít sok év óta. A területi koncentrációt, a szövetkezetek egyesülését természeti és közgazdasági adottságok, gépesítési lehetőségek és termelési eljárások egyaránt sürgették, de ezektől független tényezők néha fölöslegesen is erőltették. Tanúi voltunk — és vagyunk — közigazgatási határokat is átlépő egyesülési-egyesítési folyamatoknak is. Várható, hogy az új helyzet a közigazgatásban is érezteti majd hatását. Ha ennyire fontos maradt a mezőgazdáság. talán jobban kell figyelnünk annak változásaira is. Arra például, hogv nőtt a parlag — a termőfölddel való pazarlás egyik formája ez —, vagy arra. hogv a szakszövetkezetek — gazdasági létjogosultságuk nem vonható kétségbe! — az élőmunka pazarlói maradtak. Adatokkal bizonyítja a szerző, hogv a gazdaságok jelentős részében még mindig nem teremtődtek meg a folyamatos intenzív fejlődés lehetőségei. és szintén adatokkal bizonyítja, hogy naev kiterjedésű, dinamikusan feilődő agrártérségek is kialakultak. A változások társadalmi vonatkozásai mellett se megv el szó nélkül a kutató, bár előre bocsátja, más tudományágak föladata a részletet földerítése. Utalásai figyelemre méltók a demográfiai változások fő vonásait és a foglalkozási átrétegződéseket illetően is. Anélkül, hogy meglevő arányokat tolnánk el. néhány mondattal tovább időzünk az életkörülmények változásainál. Központi és helyi területfejlesztési célkitűzések eovaránt natru fontosságot tulajdonítanak annak, hogv az életkörülmények területi különbségei csökkenjenek. Nem csupán a város és falu közötti különbségre utal. hanem arra is. hogy a falvak igen eltérő mértékben tudják modernizálni lakóik életkörülményeit. Nemcsak a település mérete, gazdasági és adminisztratív szerepköre játszik itt szerepet, erőteljesen beleszólnak a fálu sorsáról vallott nézetek, és evvel összefüggésben a területfejlesztési elképzelések is. A léptennyomon tapasztalható aránytalanságok, sőt torzulások egvre erősebb vitákat kavarnak — ezt már mi tesszük hozzá. Elsősorban az eddigi változásokat összegzi Mészáros Rezső körültekintő alapossággal. alkalmanként a kritikától se riadva vissza, de nem feledkezik meg a tendenciák fölvázolásáról sem. Néhány mondatot ragadunk csak ki ebből a fejezetből: A falufejlődés egyik fő irányitóját a dinamikus mezőgazdaság jellemzi. A dél-alföldi falusi ipar... csak szűk területen tölt be meghatározó gazdasági funkciót, más oldalról viszont az ipar falusi jelenléte döntő fontosságú a lokális foglalkoztatási átrétegezödésé ben. Lényegesnek tartjuk azt a fölismerést, hogv az államigazgatás területi szervezete lényegében a falu korábbi. mozdulatlan hierarchikus viszonyait tükrözi A feszültség feloldása —szerinte— az államigazgatás területi szervezetének funkcionális differenciálásával érhető el. Volt alkalma még figyelnie a Minisztertanács országos településhálózat-fejlesztési koncepciót módosító határozatára (1B81.) is A módosításokat indokoltnak tartja, de nézete szerint azok csak átmeneti megoldásnak tekinthetők. Ügy véli. ..néhány év múlva szükségessé válik a falusi térségeket is átfogó, gazdaságitársadalmi lehetőségeinkkel és céljainkkal összhangban álló új településhálózat-fejlesztési stratégia kidolgozása." H. D. T

örtént, hogy a szegedi orvosegyetem pénzt kapott arra, hogy „növelje a kollégiumi férőhelyek számát". Annál kevesebbet, hogy új házat emeltethessen. ahhoz azonban eleget, hogy bővítse a meglevőt. Azt, amely történetesen a Dóm téri együttes nyugati szárnyában helyezkedik el; szűköske udvarrel, amit a Kelemen utca felől tömör téglakerítés határol. Az udvarra gyorsan kimondatott az ítélet: kell az új kollégiumi szárny számára. Most már csak azt kellett eldönteni: milyen legyen az az új ház, amit a Rerrich Bél a tervezte patinás régihez fog csatlakozni. No ez sem volt nehéz. Épített akkoriban a DÉLÉP valahol egy diákszállót házgyárból való panelekből. Ha ez megteszi ott, megteszi itt is! Ha nem? Forduljanak a doktor urak a Kőntíves Kelemenhez. r A dolgokat igy elrendezvén tervező után lehetett nézni. Ám ez a gond már a nagy gyakorlatú beruházó vállalat, az EÜBEIi nyakába szakadt. Gond bizony! A szegedi építészeknek így nem fűlt a foga a feladathoz. Nem való ide afféle tucatház, nevesincsen panelskatulya! De hát kellett a kollégium! Igy azután fölvállalta a tervezést az egyik legrangosabb budapesti tervező vállalat, a KÖZTI Neki is veselkedett derekasan, hogy a paneltervét keresztül hajszolja a tű fokán. Hanem a fránya ház megmakacsolta magát és — ahogy ez előre látható volt — sehogyan sem akart Rerrich mester művéhez szelídülni. Baj van, segítsen aki tud! Nem is volt hiány jó szándékú segítőkben. Istápolta a tervet az illetékes Építészeti és Városrendezési Tervtanács, gyógyítgatták al- és főépítészek. Javaslatokat adott az Országos Műemléki Felügyelőség. Végül is a DÉLÉP tervező részlege vette át a gyógykezelést. Elkészült hát a terv. Igaz, hogy e közben eltelt három-négy esztendő. De — mint tudjuk — nagy tettekhez sok gondolat szükségeltetik. 1982 tavaszán hozzáláttak a DÉLÉP szakemberei a kiviteleReszelek A butaságot, mert létezik, tudomásul kell vennünk. * A butaság legtöbbször zavartalanul képes beilleszkedni. * A jóindulatú butaságot w«g szeretni js lehet. * A minden lében kanál, minden értekezleten szót kérő butaság nehezen viselhető el. * Az agresszív butaság veszélyes! * A rosszindulatú butaság az egyen és a társadalom eisö számú ellensége. * Az élet nem tükörsima át, melyen diadallal vonul <aját kis életünk fáklyás menete. * Egy ismerősöm. vállalata visszásságait bírálva igy fakadt ki: — Ez már valósagos Szodoma és gonorrhoea! * — Mesélj! Hallom, izgalmas volt az ei'tekezlet. .. — Nem emlekszem semmire. csak szódabikarbonat kívántam. annyira égett a gyomrom! • Műveletlen ember! összetéveszti az EKG-t az EGK-val; az MTK-t a TMK-val; a viztgótot a vízipókkal; a közületi nyugtát a közéleti nyugalommal; a hajszás életet a szajha életével; a közlekedést a közlökdösődéssel... * Nem mind arany, ami fénylik. Ne vásároljunk hát kapu alatt aranygyűrűt. Ki mint véti ágyát, úgy alussza álmát. Mindig az a nagy kapkodás ... inkább allatot szedünk. * Vak vezet világtalant — egyenlő: meteorológus es futurológus sétál karonfogva. * Szemesnek áll a világ, v»knak az alamizsna. Milyen igaz! Még a vak is látja... * Másról beszel, mint Bodóné. ha a bor árát kérdik. Bámulatos, hogy riportereink mennyi Bodonéval talalkoznak! * Minden cigány a magi lovát dicséri. Fordítva már nem igaz: kevés ló dicséri a maga „cigányát". * Dobbal nem lehet verebet fogni. De egész zenekarral sem ... * Veri, mint kocsis a lovát. Lassan eltűnnek a lovak es a kocsisok; a verés egyelőre marad. * Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Kár. hogy az élet erről mit .em tud! e Ki korán kel, aranyat lel. Igy aztán vissza is fekhet. * Aki nem dolgozik, ne ls egyék. Aki tehát nem dolgozik — éhenhal. Szép, bölcs, okos, csak nem igaz! Mert ha igaz lenne... új temetőket kéne nyitni. * Aki másnak vermet ás. maga esik bele. Nem hiszem ... a fél ország mankón vánszorogna ! BANKI MIHÁLY zéshez és talán 1983-ban a medikusok megkapják a rég várt tetőt a fejük fölé. Majd! Ám, hogy a Dóm tér, a Tisza-parti város mit kapott: már látszik. Szerencsére nem mindenhonnan ... A Kelemen utcán sétálók szeme elől — legalábbis nyáron — a megkímélt fák lombja valamelyest takarja az új épületet. Rejti valamelyest a régi épületlel egy időben emelt téglakerítés ts, ami — ez már bizton elmondható — az új épület építészeti szempontból legértékesebb részletének ígérkezik. A többi? Nos, a tervezők, súgók, konzulensek egyként jeleskedtek ahnak érdekében, hogy a ház mást mutasson, mint ami. A házgyári panelokat barnára festették. Ettől ugyan a ház még nem barátkozik a Dód tér klinkertégla-architektúrájával. de kétségtelenül nem közúzalék vicsorog ránk. A típusablakok sűrű osztóbordás változata a Dóm téri ablakok rossz paródiája ugyan, viszont — úgylehet — erősíteni fogja a fejlődő országokból hozzánk érkező és a világot ezen keresztül szemlélő medikusok szabadságvágyat. A legeredetibb részlet azonban — már ami a „másságra" való törekvést illeti — az a pléhböl készült istentudja micsoda, ami a magas tetőt (pártafalat, párkányt?) volna hivatott idézni (pótolni, feledtetni?). Ha a lakótelepi tucatházak tekintete bamba, az új kollégium arculata — nyilván a túl erős drogok hatására — inkább valami eszelősséget tükröz: „Főorvos úr! En vagyok Rerrich Béla . . s" Mondják — alighanem igaz is —, hogv a pokolba vivő út csupa jó szándékkal van kitiaszterozva. Jóllehet az is való, hogy ennyi tervezői jó szándék, lelemény — és feltehetően harc — nélkül az új ház — környezetében — katasztrofális ltmne.' Í&V Hsak siralmas! Ám az' sem kérdése hogy ennyi szellemi energia akár remekművet is létrehozhatott volna. ha bárgyú rejtvények megfejtése helyett arra hasznosítják, amire való: alkotó munkára! Kérdezhetné valaki: ha kezdettől fogva nyilvánvaló volt. hogy a Rerrich-féle épület házgyári panelokból épített szárnnyal történő bővítése építészéti képtelenség. miért vállalta mégis az építtető es miért a beruházó? Nyilván, mert fceíl a kollégium és csak ez van! Es miért vcCn cswk ez? Nyilván azért, mert, ha mas is lenne, akkor nemcsak ec válna. Az építtetők elkezdenenek válogatni. A végén netán az építészek is? Miklós Pál a Társadalmi, Szemle 1982 októberi számaban az „üj építészet, új társadalom (Major Máté, Ocskó Judit, Corvina) etmű könyvről írott kritikájában — visszatekintve — kiábrándultan állapítja meg: ha ilyen termékellen vitákkal, ha efféle még oly okos érvek és még oly bölcs gondolatok által döntetlenre játszott teoretikus bajvivásokkal telt el ez a negyedféd évtized, akkor nem lehet csodálkozni azon. hogy épitészetúnk olyan, amilyen . .." Csakhogy ez fordítva igaz! Ha a jo építészét iránti társadalmi igény ilyen erőtlen, ha az építészeti alkotómunka feltételei enynyire hiányoznak, s ha ezért olyan építészetünk, mint amilyen — ugyan miféle vitakra számított? Az építészek persze éz esetben is megvitathatják — persze azután, ha majd a szalagot átvágták —, hogy mi lett volna ha a panelokat a magyar népi hagyományokkal összhangban fehérre.' tulipánosra vagy — a város hagyományaira való utalással — sárgára festik. (Igen alkalmas. kockázatmentes téma...) Az új ház talán, ha kétszáz lépésre emelkedik attól az átjárótól. amit a városépítés terén elért eredmények elismerését jelző érem átvételének emlékezetére néhány éve Hild-kapunak kereszteltek el. Igaz, hogy a Dóm teret ma emlékezetessé tevő szabadtéri nézőtéri tákolmányának — az új épülettől mért fizikai távolsága ennék a távolságnak kevesebb, mint a fele. Szellemi tavolsága pedig még ennyi sincsen ... _ BORVENDÉG BÉLA