Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

4 Péntek. 1983. február 18. Elsőként a világon Miniatűr Kivédik a földcsuszamlást könyyek A világ gyakorlatában elsők ent szovjet tudósok dolgozták ki a bányaomláaok elleni védelem komplex rendszerét. Mint Makszim Revaawv, a Moszkvai Bányaipari Főiskola profeszszora. a most befejeződött kutatások egyik résztvevője elmondotta az idősebb bánvásznemzedék még ma is emlékszik a 60-as évek végén bekövetkezett olaszországi tragédiára, amikor egy hatalmas szikla a folyóelzáró gát közelében a vízbe zuhant. A nyomában keletkezett tízméteres vízáradat elmosta a gátat, szinte letörölte a föld színéről a* közeli, húszezer lakosú várost. Az emberiség évről évre átél hasonló természeti katasztrófákat. A fenti tragédiában viszont az ember is hibás volt, mert rosszul számították kl a zárógát lámfalának dőlésszögeit Az egyre mélyebbre — 100—200 sót még több méterre — lehúzódó nyíltszíni fejtései; .során még ma is sokan szinte kikerülhetetlen veszélynek tekintik a földcsuszamlást A különböző földrétegek lejtőinek megerősítésére kidolgozott tudományos módszer viszont gyakorlatilag valamennyi szovjet külszíni fejtésen kizárja a földcsuszamlás veszélyét. — Az új módszert a lehető legjobb időben dolgoztuk ki — mondotta —, hiszen a külszíni szén fejtési módszer ma á világon a legelterjedtebb és leghatékonyabb. A jövőre vonatkozóan a nyílt fejtések termelése tovább fokozódik. A tervek szerint 1985-ben a Szovjetunióban már a szén 40 százalékát a vasérc 85 százalékát és a színesfémek kétharmadát ezzel a módszerrel termelik ki. A felszíni bányák építése kútépítéshez hasonlítható, ugyanakkor az előbbieknél enyhén lejtősek az oldalfalak. Pontosan ezeknek az oldalfalaknak — szakkifejezéssel fedélzeteknek — a kialakítása jelent gondot A felsőbb rétegek kitermelése ugyanis hamar véget ér, így egyre nagyobb mennyiségű réteg kerül a felszínre. Ha a fal dőlési szögét enyhíteni kívánjuk, akkor ehhez. löbb tízmillió tonna értéktelen réteg kitermelése válik szükségessé. Másrészről. ha meredeken megyünk lefelé, az egyre nagyobb mélységekben nő a csuszám 1 ás veszélye. A probléma megoldásán évekig dolgoztok a szovjet szakemberek és tudósok. Most már befejeződtek az elméleti, módszertani és műszaki fejlesztések. Gyakorlati alkalmazása évi 180 millió rubel megtakarítást tesz lehetővé. Nem meglepő a külföld érdeklődése sem. Szovjet szakemberek segítségével az új módszert bevezetik többek között Bulgáriában, Romániában. Lengyelországban, Vietnamban és Mongóliában. Nagy érdeklődést váltott ki az új módszer az osztrák, olasz és svájci vízierömű-építők körében is. Különösen nagy szerepet kaphat ez a védelfni tervrendszer a fejlődő országokban. ahol a hegyvidéki, nyíltszíni bányák megnyitása és zárógátak építése egyre intenzívebb folyamat. A módszer széles körű alkalmazása a mezőgazdaságban is hasznos lehet, hiszen a mély fej lések egvre nagyobb szántó- és legelőterületeket vontok el a műveléstől. A külszíni fejtéseket leállítani természetesen nem lehet, de a fejtés falainak helyes dőlésszögének meghatározása jelentős területeket menthet meg a földművelés számára. (APN) I Az Odesszai Állami Egyetem különleges miniatűrkönyvgyűjteménnyel büszkélkedhet, a kiváló ukrán költő, T. G. Sevcsenkó műveiből. A kollekció tagja a ritkaságszámba menő több mint százéves kiadású ,.Gondolata ím" és mellette a tavaly kiadott miniatűr változat is. Különlegesség az 1878-ban Genfben kiadott, a cári Oroszországban betiltott művekből összeállított Kobzos. A húsz versből több első ízben látott napvilágot nyomtatásban. Sevcsenkó miniatúrák sorát az orosz költők fordításában 1872-ben megjelent Kobzo6-ének folytatja. Ezt követően jelent meg a Kis Kobzos című gyűjtemény. A Kobzos halhatatlan darabjai 1936-ban gyűjteményes formában jelent meg Harkovban, szintén miniatűr alakban. (APN) Acta Historica A József Attila Tudományegyetem történelmi tanszékeinek tudományos folyóiratában ezúttal — dr. A. Sajti Enikő egyetemi adjunktus és dr. Kövér Lajos tudományos munkatárs által írt — két tanulmányt olvashatunk. A. Sajti Enikő Katonai közigazgatás és nemzetiségpolitika a Délvidéken 1941. április címmel publikált munkájában a második világháború alatti magyar történelem egyik — kellóen egyik oldalról sem tisztázott — fontos kérdését, a Délvidék egy részének visszacsatolásakor érvényesített magyar — politikai, katonai — törekvések vizsgálatára válla'kozott. Kövér Lajos írásában Batsányi János Napóleonnak szánt államelméleti munkájáról olvashatunk. A második világháború alatti magyar történelem az utóbbi években a közérdeklődés reflektorfényébe került. A mi. hógyan és miért történet milliókat foglalkoztat. A történészek közül igen sokan e korszak fehér foltjainak eltüntetésén fáradoznak. Nem szorul bizonyításra, hogy a két világháború közötti időszakban a trianoni határok revíziója a legfontosabb politikai kérdések között szerepelt. A magyar kormányok külpolitikájának középpontjában a revíziós törekvések álltak. 1938 végétől 1940 őszéig (Csehszlovákia. magyarok lakta területeinek, Kárpátalja, vakertbarátoknak Atkák, molyok, lepkék Hasznos ismeretek bevonulóknak A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója A napokban számos Hatol kapta meg a sorkatonai szolgálatra szóló behívóparancsot Ezt általában tíz nappal előbb küldik kl a kiegészítő parancsnokságok, hogy az esetleges családi és munkahelyi probléma-lkat rendezhessék a hadkötelesek. Mi a teendőjük. milyen jogaik és kötelességeik vannak a fiataloknak sorkatonai szolgálatuk megkezdésével kapcsolatban? Ezekről a kérdésekről adtok tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumban. Természetes, hogy legtöbb gondjuk azoknak van, akik családos, nős emberek, vagy idős szüléikről, esetleg beteg hozzátartozójukról gondoskodnak. Ezért fontos, hogy a sorköteles a családi állapotában történt változást — különösen a házasságkötést vagy a gyermek születését — időben bejelentse az Illetékei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon, mert ha lehetőség van rá, n családos sorkatonákat lakóhelyükhöz közel eso helyőrségbe hívják sorkutonai szolgálat teljesítésére. A nős fiataloknak a behívás előtt már egy hónappal korábban kézbesítették a behívót. ez elsősorban azt szolgaija, hogy a szociális körülményeiket megnyugtató módon rendezhessék. Ezek a fiatalok a behívóparancs bemutatása mellett kérelmezhetik a lakóhely szerinti illetékes tanács egészségügyi osztályán a családi segciy mcgaüapiUsíist, amely a sorkatonai szolgálat ideje alatt az eltartásra szoruló hozzátartozóinak, a megélhetését biztosítja, amennyiben nincs más jövedelemforrásuk. Ezt a segélyt a bevonulás napját követő hónap elsejétől folyósítják. Ennek összege változó, a segély nagysága a rászoruló jövedelmi viszonyaitól is függ. Például annak a hadkötelesnek a felesége, aki egy kiskorú gyerekkel marad otthon és nem áll munkaviszonyban. nem kapja a gyermekgondozási segélyt sem — a jövedelemkiegészítéssel együtt — 1660 forintot. valamint gyermeke után ennek az összegnek a 70 százalékát, azaz további 1202 forintot kap kézhez. Ha a sorkatona elvált, és gyermek-, illetve asszonytartásra bírópági úton kötelezett akkor a gyermeknek Illetve a volt feleségének — a jogosultságról szóló határozat. bemutatása után — a tanács egészségügyi osztálya a megállapított tartásdíjat családi segélyként folyósítja. Fontos tudnivaló. hogy amennyiben a bevonulás előtt a családi segélyre vonatkozó kérelmet nem adták be a tanácshoz, akkor a katonai szolgálat ideje alatt is megtehetik, és visszamenőleg hat hónapra megkapjak az arra járó összeget a jogosultak. A sorkatonai szolgálatot teljesítő kalonak hozzátartozóit egyéb szociális kedvesmenyek is megilletik. Az óvodai felvételnél gyermekeik a lehető legkedvezőbb feltételek mellett élveznek előnyt. A sorkatona szociális gondozásra szoruló hozzátartozóinak — amennyiben azt kérik — gondozóintézeti elhelyezésnél soronkívüliséget kell biztosítani. Rendkívül anyagi megterhelés esetén pedig egyszeri szociális segélyre is jogosultok. A Magyar Néphadseregben a nős. kétgyermekes apák egyébként rövidített katonai szolgálatot teljesítenek; a 18 hónap helyett egy év után térnek vissza családjukhoz. Ha a szolgálat ideje alatt a család létszáma' harmadik gyermekkel szaporodik, akkor azonnal leszerelik a katonát. Minden fiatalnak kötelessége bemutatni a munkahelyén a behivó parancsát, amely alapján bevonulási segély jár; a nőtlen sorköteles esetében az előző hónapi átlagkereset ötven százaléka, a családosoknál pedig a teljes átlagkereset. A bevonulás napja előtt, ha kéri a fiatal, két nap fizetés nélküli szabadságot kel] engedélyezni a vállalatnak, a szövetkezeti tagot pedig mentesíteni kell a közös munkában való részvétel alól. Természetesen a katonaidő beszámít a munkaviszonyba. A sorkatonai szolgálatot teljesítőt továbbra is megilleti a szogálati lakás, valamint a termelőszövetkezeti tagokat az illetményföld hasznalata, lamint Észak-Erdély Magyarországhoz kerülésével) az ország területe — döntően a hitleri német diplomácia segítségével — lényegesen megnövekedett. Teleki Pál miniszterelnök nem véletlen, s ok nélkül volt elégedett Magyarországot sikerült távol tartania a világháborútól. 1941 március végén, április elején a kormány politikája — személy szerint Teleki is — válságba került Amikor kiderült, hogy Jugoszlávia megtámadásában való közvetett részvétel (a német csapatok átengedése) Angliával való konfliktust, ebből következően a Telekiféle politikai koncepciók kudarcát jelenti — Teleki öngyilkos lett. Am Bárdossy miniszterelnök megtette azt, amire elődje nem vállalkozott: belevitte az országot a háborúba. A magyar csapatok részt vettek Jugoszlávia egy részének, a Délvidéknek megszállásában. A. Sajti Enikő. a magyar—jugoszláv kapcsolatok ismerője, magyar és jugoszláviai források segítségével a megszállás körülményeit,- a katonai közigazgatás bevezetésének főbb kérdéseit foglalta össze tanulmányában. Kövér Lajos említett írása a magyar bonapartista, Batsányi János két munkáját vizsgálja. A Der Kampf (A viaskodás), a „politikai kommentárral kísért lírai beszámoló" a költő világképének összefoglalása, az Anhang (Toldalék) a hűbériség a köztársasági alkotmányú monarchia, az új európai államrendszer vizsgálatának szentelt munka. A szerző a más-más oldalról közelítő kutatók (Szauder József. Keresztury Dezső, Kosáry Dómokos, Tarnai Andor) mellett elsősorban a munka politikai koncepcióit. államelméleti megállapításait elemzi. A szerző Batsányi János politikai eszméinek idealizmusára. utópista elemeire, az objektív — társadalmi, gazdasagi — helyzet éretlen ségére. a remélt változásokat megvalósító reális tömegerő ugyancsak objektív (és szükségszerű) hianyára hívja fel a figyelmet. A szerzővel együtt vallhatjuk: „A német nyelven írt munka a XIX. század első évtizedének magyarországi ellentmondásait hordozva a maga középkelet-európaiságában annak a korszaknak a torzója . .." Másképpen fogalmazva a Habsburgellenes polgári átalakulást lobogójára tűző. s a napóleoni felszabadítás reményéhez kötött Európa-koncepciók j egyik figyelemre méltó elméleti produktuma." Dr. Lagzi István A kisgazdaságok többségében megfelelő berendezés hiányában és a magas fűtési költségek miatt a hajtatashoz szükséges palántát vásárlás útján szerzik be. Bármilyen körültekintően is végezték el a talaj és a felhasznált eszközök fertőtlenítését, megvan a lehetősége, illetve a veszélye annak, hogy a palántával behurcolhatunk különböző kártevőket és kórokozókat a kiskertbe. Az utóbbi két évben néhány hajtotótelepen azonban elterjedt egy kártevő. a szélesatka; rendkívül nagy károkat okozott. A zoldséghajtásban eddig paprikán, paradicsomon, uborkán, de egyéb üvegházi gyomnövényen is mutatkozott A paprikán a szívogatások nyomán a levelek kanalasodnak, a fiatal hajtások a fejlődésben visszamaradnak, a növekedés szinte teljesen leáll. Kártétele már a palántonevelés időszaka ban jelentkezhet de kisebb fertőzés esetén csak az ültetést követően, a hajtatás közben jelentkezik komolyabb kártétel. A paprika termesen érhálózatszerü, barnás. finom bevonat keletkezik, a bogyók deformálódnak, a göcsörtös termés, gyakran fel is reped. A fiatal, terméskezdeményeket már közvetlenül a virágzás után tönkreteszi. A paradicsom esetében a fiatal levelek kanalasodnak, színük kifakul, a hajtás rozettásodik. barnulva elpusztul. A bogyók aprók maradnak, parásodnak, fel is repedhetnek, a következő fürtökön a terméshéj ráncosodik, alatta a hús elfolyósodik. Az uborkánál is a termésen jelentkezik az atka kártétele. A termések kisebbek, korán elöregednek, színük sárgás-fehéres. Szélesatkafertőzés gyanújakor célszerű szakember segítségét kérni, aki megfelelő gyakorlattal rendelkezik a kárkép felismerésében. az esetleges szükséges mikroszkópos vizsgálatot elvégzi. A kártevő fellépése esetén 7—10 naponként 2—3 alkalommal növényvédő szeres kezelést kell végrehajtani, ehhez felhasználható az Unifosz 0,1 százalékos, a Bi—58 0,1 százalékos, a Mltac 0,2 százalékos, Anthió 33— EC 0.15 százalékos oldata. A szedés időszakában fellépő fertőzes esetén rövid élelmezésegészségügyi várakozás: idejű növényvédő szert szabad használni. A szélesatka ellen a piretrin származékok hatástalanok. A kellemes, szinte tavaszinak tűnő időjárást követően végül mégis beköszöntött. a hidegebb idő. időszerű volt tehát a közelmúltban megjelent figyelemfelhívás, hogy ne kezdjük meg a metszést a szőlőkben es a gyümölcsösökben. A hideg idó végével már várható a kitavaszodás kezdete, azonban meg mindig ne a metszéssel kezdjük a munkalatokat. hanem a fák tisztogatásával: ennek célja a Következőkben foglalható röviden össze: a fa kéregrepedései és elágazásai megfelelő búvóhelyet biztosítanak a különböző kártevők apró tojásainak, lárváinak és kifejlett egyedeinek. Ezek számát csak megfelelő kéregkaparást követő drótkefézéssel tudjuk kedvező eredménnyel gvériteni. Amennyiben a kéregtisztitást elmulasztjuk, bármiiven gondosan is végeztük a teli lemosó permetezést (maradnak olyan helyek, ahova a permetlé nem jut et), nem pusztulnak el a i kártevők. Melyek azok a kártevők, amelyek kéregtisztitással gyérithetők? Az utóbbi időbén már nem olyan súlyos kártevőként emlegetett pajzstetü, ami reszben a megfelelő nóvenyvédószer-rotációval es az alacsonyabb koronaformák, korszerűbb permetezőgépek elterjedésevei kellő mértékben meggyérült. Ennek ellenére nagy figyelmet kell fordítani az ellene való védekezesre, mivel még fok elhagyott gyümölcsös található, ahol a fertőzés mérteke súlyos. Az atkák áttelelő tojásaikat a kéregrepedésekben, elágazásokban rakják le, igaz, hogy jelentős a rügyek alá rejtett tojások száma Is, de a kéregrepedésekben és elágazásokban találhatóak megsemmisítésével is jelentős mértékben gyéríthevjük az állományt. Az utóbbi időszakban egyik legveszelyesebb lomokártevőkent jelentkezett a lombosfa fehermoly hernyója (aknázómoly). Egyre tobb kérdést tesznek fel olvasoink, es sokan reménytelennek látják az ellenük való vedekezés lehetőségét. fel lehet ellenük venni a harcot! Ehhez azonban ismerni kell azt, hogy az aknazómolyoknak hazánkban négy ismertebb faja van, vidékünkön a lombosfa fehérmoly által az alma- es főleg a meggyfákon elterjedt levélkárosftás okoz gondot. Az Ijedelmet főleg az okozta, hogy aki rendszeresen védekezett, az sem tudta megvédeni a lombozatot, a károsító hernyók a levéllemezek között károsítanak, a kirepült lepkék rajzás! ideje pedig annyira rövid es a lepkék olyan kis méretűek. hogy gyakorlatlan kerttulajdonos észre sem veszi jelenlétüket. A lombosfa fehérmoly bábállapotban telel át, amely könnyen felismerhető a fák kéregrepedéseil>en, ágtöveknél, elágazásoknál, de sokan tapasztalhatták, hogy az alma estimájánál körül kis, fehér, hosszúkás babok tömege helyezkedik el. Igen sok báb választolta pihenőhelyéül a lehullott leveleket is, ezért is szükséges azok megsemmisítése vagy jó mélyre beásása. A kéregrepedésekben és ágelágazásokban levő babok drótkefével nagyon könnyen megsemmisíthetők, de az éleiben maradókat (ha a felszínre kerültek), a lemosó permetezés is gyériti. Szintén az utóbbi idóben terjedt el termőtájunkom az üvegszárnyú almafalepke. A kartételt lárvája okozza, amely a gyümölcsfák kérgéből táplálkozik. Kártétele kezdetben nem feltűnő, így jelenlétére rendszerint csak súlyosabb kéregkárosodás hívja fel a figyelmet. Az almafalepke lárvája sebfel úleteken hatol be. és körülrágja a fa kéregállománvat, •súlyos esetben ág-, illetve teljes fapusztulást eredmenvez. A kiskertben a legiobb védekezési mód az, hogyha a kártételt tapasztaljuk (a háncsrész elhalásában nyilvánul meg), éles késsel kipucoljuk a fertőzött részt, és sebkezelő anyaggal (Cellcid, Santar SM) bekenjük. Ismételten felhívjuk a kiskerttulajdonosok figyelm-t, hogy a metszést követően mindig használjanak sebkezelő anyagot, ezzel a-z üvegszárnyú almafalepke ellen is védekezhetnek. Dr. Tóth Mihály . megyei fökertesz