Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

Pintek, T983. február 25. Műszaki információ Témafigyelés, szolgáltatások Több mint egymillió há­romszázezer könyv, időszaki Kiadvány, fordítás, másolat várja a műszaki szakembe­reket a' Országos Műszaki Informacios Központ és Könyvtárban — mondotta Duzs János főigazgató-he­lyettes a-z intézmény alapítá­sának 100. évfordulója alkal­mából tartott csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Az OMIKK kettős feladatot lát el: egy­részt a hagyományos könyv­tár áll az olvasók rendelke­zésére. de naprakész műsza­ki-gazdasági információkkal is segítik a kutatók, fejlesz­tők. mérnökök, technikusok munkáját. Az infoimáeiós szolgáltatás keretében — külföldi anya­gok fordításainak felhaszná­lásával. mintegy száz szak­kiadványt szerkesztenek 4 ezer. több nyelvet ismerő szakember közreműködésé­vé!. Több vidéki városban fordítóirodát működtetnek, a jubileumi évben a hálóza­tot Szolnok és Dunaújváros bekapcsolásával bővítik. A mai .követelményekhez iga­zodva különféle számítógé­pes szolgáltatásokat is beve­zettek. Vállalják bármely műszaki-tudományos szak­területen szakirodalmi in­formációk visszakeresését, s évekre visszamenőleg tá jékoz'.atást adnak ezek­ről. 1981-ben , 18. 1982­ben • pedig 25 százalékkal nőtt árbevételűik. A jubileumi év program­jában júniusban díszülésen emlékeznek az alapításra, az UNESCO-val pedig a nem­zetközi információcseréről rendeznek konferenciát. Szolgáltatásaik bővítését is tervezik. Kiterjesztik téma­figyelő szolgálatukat a bio­technika. a robottechnika, mikroelektronika területei­re. a hulladék- és másod­nyersanyag-hasznosításra is. Országos agrárfilmnopok Csütörtökön Gödöllőn meg­nyitották a XX. országos ag­rárfilmngpokat. A beneve­zett filmek a mezőgazdaság eredményeit reprezentálják, az agrotechnika vívmányai­nak. az új gépeknek, a kor­szerű technológiáknak a megismertetését és elterjesz­tését szolgálják. A kétnapos országos agrarfilmszemién összesen negyvenöt alkotást vetítenek. ,Az elsó napon a növénytermesztéssel, a kert­gazdálkodással. a talajmüve­léssel. az állattartással, élel­miszeriparral, valamint a gépesítés és karbantartás kérdéseivel foglalkozó szak­filmeket mutatták be. A gödöllői filmszemle új­donsága az a?vovideo-bemu­tató. mellyel a rendezők a videotechnika lehetőségeit igvekeznek népszerűsíteni. A XX. országos agrárfilmna- j pc>]< zárurendezvényére és az j eredményhirdetésre ma.! pénteken delulan kerül sor. 1 Szomorú szemek „skatulyában9' Tanácskozás Pap Éva önmagáról, két évtizedről meg a színészsorsról — Egyszer olvastam egy Önnel készült interjúban a megállapítást: szomorú sze­me van ... — Ó. ez az első filmszere­peim után ragadt rám. Kü­lönösen a Megöltek egy lányt című filmet követően. Én voltam és maradtam a sze­gény, kiszolgáltatott, szo­morú szemű paraszt- vagy munkáslány. akit sajnálni kelL Hogy a szemeim va­lóban szomorúak-e, az per­sze más kérdés ... — Éspedig? — A pálya állomásaié. A sikereké. Vagy a csalódáso­ké Vagy... Á, hagyjuk! — Húsz év után ismét a szegedi színház tagja. Te­kintsük át ezt a két évti­zedet.. Pap Eva útját Szeged­től Szegedig. — Közvetlenül a főiskola elvégzése után, 1961-ben ke­rültem Szegedre, Mécs Ká­rollyal együtt. Akkoriban még a végzetteknek köte­lező volt vidékre menni. Az első szerepem rögtön Júlia volt. a Rómeó és Júliában, Szendrö József rendezte. Alakítottam Noémit Az aranyember ben, játszottam Shaw darabjaban, Az ördög cimborájában, de a Csárdás­királynőben és a Szeress be­lém című zenes vígjátékban is Minden más volt még akkoriban... A vidéki szín­házaknak még nem volt ön­álló arculatuk, innen akkor ment el Dómján Edit és Le­hoczky Zsuzsa, talán emiatt is jutottam annyi fősze­rephez. Őszintén szólva száműzetésnek tekintettük akkoriban a vidéki státust. Két évet töltöttem Szege­den, Komor István marasz­talt. amikor hívott a Ma­dách es a Nemzeti Színház is. Az úiöbb'it választottam. — Megérte? — Nem. Ma már tudom, sokkal jobb lett volna, ha maradok. De abban az idő­ben csak az volt a cél: visz­szamenni Pestre. Á Nemzeti azokban az években kima­gaslóan a legjobb színház volt az országban, olyan helyzetbe kerültem, hogy semmi kilátásom nem le­hetett arra. hogy valami­revaló szerepeket kapjak. Három évig bírtam, azután, 1966-ban átszerződtem a Vígszínházba. Egészen 1982 nyaráig ott voltam. — Ez 16 évet jelent. Köz­ben Pap Eva mintha kissé eltűnt volna ... — Hát igen. A helyzet ott sem igen változott Akár­milyen hihetetlen, de csak hat év múlva, 1972-ben ju­tottam először igazi, nekem való feladathoz: Irinához, Csehov Három nővér című müvében. Tudom, a művé­szi kiteljesedés időszakának kellett volna lennie elteknek az éveknek, de a Vígben olyan sztárok vitték a prí­met mint például Ruttkai Éva. A velem egykorú szí­nésznőkkel, Halász Jutkával, Beres Ilonával, Szegedi Eri­kával együtt csak. olyan sze­repeket kaptam, amiket a neves színészek visszadobtak, vagy amit nekünkvalóknak ítéltek a rendezők. Kiugra­ni szinte csak véletlenszerű­en lehetett volna. úgy. ha az embert csak úgy hirte­len ..pofáncsapja" egy igazi jó szerep .. . No. én ilyet nem kaptam. Például Jo­hannát alakítottam Sartre darabjában, az Altona " fog­lyaiban. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni vele, semmi közöm nem volt hoz­zá Őszintén szólva, nem is voltam még annyira felké­szült, hogy el tudjak hi­tetni olyan karaktereket, amelyekről tudtam, hogy nem rám szabottak. Segítségben meg nem nagyon volt*-—ré­szem . .: — E szerint igencsak szo­morú szemekkel nézhetett végig önmagán azokban az években. Nem látott semmi kiutat? — Ennyi idő alatt sem mertem vállalni, hogy ott­hagyom az egészet, és el­megyek vidékre. Nem va­gyok az a típus, aki muto­gatja magát, lót-fut szere­pekért. megalázkodik. Talán abban hibás voltam, hogy so­káig nem tudtam j-eálisan fölmérni a lehetőségeimet... De hűségesnek hiszem ma­gam. s az ember, ugye, min­dig reménykedik: hátha ... Hátha legközelebb, hátha majd a következő szezon­ban . .. Kaptam egy szere­pet, mondjuk áprilisban, az­után szeptemberben, azután meg februárban. Folyamatos gyakorlathoz nem juthattam. Közben megszületett a kis­fiam. utána aztán végképp eltűntem minden reflektor­ból. A végtelenségig nem le­het reménykedni, de gye­lekkel mozdulni már jóval nehezebb. Viszont vagy már­4—5 éve tudtam, hogy el fogok jönni. Ám már a het­venes években jártunk, nagy változások történtek a szín­házi világban, jött a rende­ző-korszak, több vidéki szín­ház fölfutott... Ne értsen félre: nem irigykedtem én senkire. Nem akartam sztár sem lenni. Csak folyamato­san dolgozni... De jöttek a fiatalok is. kompenzáció se igen akgdt. Filmben utol­jára 1978-ban játszottam, a Magyarokban. Olyan szo­morú szemút... — Hogyan került Szeged­re? — A már-már elviselhetet­len helyzet „találkozott" Sándor Jánossal. Gyulán, a várjátékokon is dolgoztam vele. másutt is. még a fő­iskoláról ismertem, ö tud­ta. hogy nem olyan va­gyok. mint amibe a szomorú szemű skatulya kén.vszerített. Mikor hallottam, hogy Sze­gedre jön, és vendégszerepel­ni hív. azt mondtam: -nem vendégnek. Ideszerződöm. — Vidámabbak lettek a szemei? — Most már nagyon jól erzem magam. Jött a Ko­csis /strán-darab. Stuart Mária figurája. Nem féltem tőle. pedig rettenetesen ne­héz. Az Irina-alakítás óta tudtam, hogy képes vagyok már eleget tenni ilyen ne­hézségű követelményeknek is. Mar régóta csak ..a" fel­adatra vártam. Most úgy va­gyok, teljesen mindegy, hol, csak dolgozhassam. Nemso­kára bemutatjuk a Hong­kongi parókát, amelyben Ancsikát játszom. Azután máris liVakuríköffa' követe' kező évad . .. Itt. Szegeden, abszolút lehetőséget látok magamnak. Nem a város, hanem bizonyos emberek mi­att jöttem vissza. hiszen húsz éve szinte alvajáróként dolgoztam itt. — Csalódottan jött el Bu­dapestről .. . — Az ember olyan, ami­lyenné a körülményei teszik. Színészre ez duplán érvé­nyes. Olyan, amilyenné te­szik, de a bőrén hordja a személyiségét. Ez. a sorsunk. Egy darabig nem vesszük észre, miben is vagyunk. Az­után rájövünk, és nem érez­zük többé sajátunknak az életünket. Tehát változta­tunk . . . Küzdünk. Ha ez a húsz év már ilyen volt, az lesz a nyereség, ha négy-öt jó évem lesz Szegeden. Ak­kor már elégedettnek ér­zem magam, s nem számít, hány évet könyvelhetek el a veszteségrovatban. Domonkos László Aj MSZMP KB Párttörté­neti Intézete és Társadalom­tudományi Intézete. az MSZMP Politikai Főiskolája és az MTA Történettudomá­nyi Intézete rendezésében „A fasizmus néhány időszerű ideológiai kérdése" címmel tudományos tanácskozás kez­dődött csütörtökön, az MSZMP Politikai Főiskolá­ján. A tanácskozáson történé­szek, politológusok és más tudományos kutatók, egye­temi oktatók tartanak elő­adásokat, és folytatnak vitát a fasizmus történeti és mai kérdéseiről, a fasizmus meg­ítéléséről a nemzetközi mun­kásmozgalomban. a Horthy­rendszer jellegéről, valamint a latin-amerikai neofasiz­musról. (MTI) Kiállítás Csütörtökön, a Csehszlo­vák Kulturális és Tájékozta­tó Központban dokumentum- | kiállítás nyílt az 1948-as feb­ruári győzelem és a cseh­szlovák munkásőrség meg­alakulásának 35. évfordulója alkalmából. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Andrej Barcák. Csehszlovákia bu­dapesti nagykövete is. (MTI) 4 Munkavédelmi vizsgálatok Balesetek és vétkesek A mezőgazdasági termelő­szövetkezeteket érintő mun­kavédelmi előírások megtar­tásának törvényességi vizs­gálatáról tájékoztatta a Leg­főbb Ügyészség csütörtökön az Országos Munkavédelmi Bizottságot. Tizenhárom me­gye tanácsi szerveinél és 239 mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben tartott vizsgálat tapasztalatai szerint a bal­esetvédelmi intézkedések szervezettebbé és rend­szeresebbé váltak, keve­sebb sérülést idéznek elő súlyos munkavédelmi mu­lasztások. Mindez azonban még kevé.4. mert továbbra is gyakori a baleset. Nemcsak a kevéssé begya­korolt új technológiák. a nem eléggé ismert vegysze­rek rejtenek magukban ve­szélyt, sokkal inkább a kellő elővigyázatosság hiánya, a fi"velmetlenség riVoz balese­tet. A leggyakorihb az álla­toktól elszenvedett sérülés, de sok balesetet idéz elő a munkaterületek, utak nem kielégítő karbantartása. a szerszám- es géphiba, sok­féle munkaszervezési hiá­nyosság. az egyéni védőesz­közök hiánya, az ellenőrzés elmulasztása is. A munka­védelmi szemlék többnyire gyakoribbak és alaposabbak, mint azelőtt, sót ilyen szem­pontból vannak mintaszerű gazdaságok is. A vétkesek felelősségre vonásában igen kicsi a javu­lás. Az ügyészi vizsgálatok 82 esetet tártak fel, amikor indokolatlanul nem volt fe­lelőse az üzemi balesetnek. Ezeken a helyeken többnyi­re a baleset valódi okát sem keresték. A fegyelmi büntetéseknek egy része súlytalan, nincs kellő neve­lőhatása. Az ügyészségek a törvény­sértések megszüntetésére, to­vábbiak megelőzésére a vizsgálatok alapján 371 eset­Wn intézkedtek, az óvástói, felszólalástól és figyelmezte­téstől kezdve szabálysértési, kártérítési, fegyelmi és bün­tetőeljárás kezdeményezésé­ig. A Legtöbb Ügyészség tájé­koztatójához a MÉM. a ME­DOSZ és a TOT kiegészítést fűzött, amelyben a további teendőkre hívjak fel a fi­gyelmet. Zene, Szeged, tévé Szerdán este élö közvetí­tést adott Szegedről, a Ze­nés színházból és a szomszé­dos Tisza Szálló nagytermé­ből a televízió. Zene — Sze­ged — zene címmel a zenei főosztály és a szegedi stú­dió közös vállalkozásában részletek hangzottak el A sevillai borbélyból, vokális és hangszeres együttesek mutdtkoztak be: Nagy Lász­ló képriportja megörökítette a műsorvezető-riporter Re­gős Sándort a Bartók kórus tagjaival; a rendező Horváth Zoltánt segítőjével, László Gyöngyivel; a kamarapárost, Szecsődi Ferencet (hegedű) Kerek Ferenccel, valamint a zeneművészeti főiskolások Weninger Richárd vezette vonószenekarát — föllépés közben.

Next

/
Thumbnails
Contents