Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

Szerda, 1983. február 23. 1 3 Napirenden: az élelmiszer-ellátás Ülést tartott a Fogyasztók Országos lanácsa Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az áruellátás öszszességében színvonalas, folyamatos és egyenletes volt az elmúlt évben. Tavaly új, korszerű egységekkel gyarapodott a bolthálózat. Ugyanakkor évek óta viszszatérő gond. hogy a kereskedelem. a vásárlási lehetőségek, körülmények- színvonala — amely napjainkban fontos meghatározója a lakosság közérzetének, hangulatának — egves üzletekben nem felel meg a kívánalmaknak — állapították meg a Fogyasztók Országos Tanácsának keddi ülésén. amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában tartottak. A testület az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség beszámolója alapján vitatta meg az élelmiszer-ellátás helyzetét. Az élelmiszer-kereskedelmet átfogóan, nem csupán az eladó—vevő kapcsolata alapján kell szemügyre venni — hangoztatta Giltner László, az OKF vezetője. A fogyasztói érdekvédelem nem korlátozódhat csak az ellenőrzésekre. érvényesülnie kell az élelmiszertermelés és -kereskedelem egész láncolatában. Az elmúlt évek kereskedelmi ellenőrzéseinek tapasztalatai nem mutatnak túlságosan kedvező képet. Tavaly a próbavásárlások csaknem 40 százalékánál találtak kifogásolni valót a szakemberek. Az eltérések, tévedések legtöbbször a vásárlókat sújtották. Sok esetben az élelmiszerek minősége sem felelt meg az előírásoknak. Kedvezők viszont a tapasztalatok a boltok rugalmasabb. a vásárlói szokásokhoz igazodó nyitvatartási ideiét dlctően. s kétségtelen előreléoes i.z is, hogy többé-kevésbé sikerült megoldani az üvegvisszaváltás rendjét. Az elmúlt évhen 7 százalékkal növekedett a vásárlói panaszok aránya, s ezek jelentós része jogosnak bizonyult. A visszaélőkkel szemben szigorúbb szankciókat alkalmaztak az illetékesek: 1982-ben több mint 2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a vétkesekre. Sokszor meg akkor is azzal a gondolattal megy el a vevő a boltból. hogy becsapták, am:kor pedig erre semmi oka nem lenne — hangoztatták többen a vitában felszólalók közül, utalva arra. hogy még mindig előítéletek, rossz beidegződések teszik feszültté a vevők és eladók kapcsolatát. Pedig a kereskedelmi dolgozók többsége becsülettel látja el feladatát. ám ez sok esetben nem kap megfelelő nyilvánosságot. elismerést. A Fogyaszt ik Országos Tanácsa elhatáiozta, hogy az idén rendszeresen foglalkozik az élelmiszer-kereskedelemmel. Ezen belül is fokozott figyelmet fordítanak majd a boltok áruellátására, a termékek minőségére, az árfegyelemre, az üzletek higiéniájára. valamint az eladók magatartására A vizsgálatokba bekapcsolódnak a fogyasztók magvei tanácsai is. s várhatóan az év végén már az átfogó ismeretek birtokában Ja vaslatot terjesztenek az illetékesek elé. (MTI) Vasutazgatunk 1. MÁV minálunk babám... ... az jött a szokásba —, hogy szidjuk a vasutat. Kétszeresére emelték a vonatjegy árát. sőt, akinek a köz szolgálatát honoráló féláru igazolványa volt, annak most nem száz. hanem száztizenhét százalékkai lett drágább az utazási költsége, lévén, hogy az ötven százalékos kedvezménye csak harminchármat ér.- - S mit kapunk érte?<Semmit. Vagyis sempiivei sem többet, mint annakelőtte. Gyengélkedő forintunknak mindig lesz annyi értéke, hogy ne legyen mindegy. menpyit adunk ki belőle, s ha már valami a korábbi érték duplájába kerül, legalább másfélszerese legyen a fizetség ellenértéke. Hogy mit lehetne kétszer — vagy, na jó, másfélszer, vagy egyáltalán, egy kicsivel — jobban elvárni a „vasutazgatástól"? Mondjuk ilyeneket: akkor érkezzünk meg a kívánt állomásra. amikor szeretnénk, mármint a MÁV menetrendben hivatalosan igért vonatérkezési idő szerint; kilássunk az ablakon, ha a fülkében ülünk (elég lesz másfélszer jobban is); fűtött kupéban unatkozhassuk végig az utat, ha odakint hull a hó. kezet tudjunk mosni azután, miután ...; ja. és a „miután" helyiségeiben legyen papír, ne kétszeranhyi, csak ..annyi", mielőtt még. . . A lajstrom nem teljes, tételesen nem is igen. lehet elősorolni, ki mindenki vár valamivel jobbat a pénzéért. amelyet — sajnál, nem sajnál, teljesen mindegy — a korábbinál vastagabban kel] költenie a vasútra. A pontos-tisztes tájékoztatás, az udvarias eligazítás, a segítőkész bánásmód sem követelményként, sem teljesítés szerint nem mérhető gazdasági paraméterekkel. Elvárjuk — de nemcsak fizetett egyenruhásoktól! — egymástól is. Tegyük szívünkre a kezünket, vajon „elvárásainknak megfelelünk". polgártársak? Ha öt forint egy kiló krumpli, tízért kettőt kanok. Kár, hogy ezt a zseniális matematikai összefüggést nem tudom alkalmazni a MÁV-személyszállításra. Ott ugyanis az „eladó" a tízforintosomnak továbbra is csak a felét kapja;" öt forintért meg csak öt forint értékűt adhat. A vonatjegy árát lényegében nem a MÁV emelte, hogy több legyen a bevétele. Az állam csökkentette az ártámogatást —, hogy kevesebb legyen a kiadása. Hatvan százalék még mindig maradt, innen nézve akár hálásak is lehetünk saját magunknak — elvégre az állam mi vagyunk! — hogy ennyit még őrzünk szociális vívmányainkból. Még egyszer: a vasúti pénztárba fizetett felemelt jegyvételár nem „felemelten" marad a vasútnál, nem .», is tesz hát neki több arra, hogy „fefemelten" gondoskodjék az utasokról. Róhink, akik viszont igényeiket nem „felemelten" nyújtják be, hanem csak úgy, egyszerűen, a kulturált utazás óhajával. Igények és kötelességek: sajátos társadalmi tudathasadásunk játékszabályai szerint többnyire a palánk két oldalán álló ellentétes fogalmak s aki igényeit nyújtja be „amoda", természetesnek veszi, hogy teljesítése a „másik oldal" kötelessége, és a megnyugtató elintézést kizárólag a „követel" rovatban lehet elkönyvelni. Lefordítva vasútira, világos, hogy kutya kötelessége a MÁV-nak mindent megtennie a kultúrált utazás érdekében. ám véletlenül sem mindegy hogy ezt én. mint kiszolgált utas, a magatartásommal, utazási szokásaimmal hogyan segítem, vagy akadályozom. No jó, nem kötelezhető senki MÁVpártoló tagnak. önkéntes vasutasnak, utazónép-nevelönek, úgy különösen nem, hogy ezzel a szolgáltatók menlevelét állítsuk ki. azonban mindnyájunktól elvárható. hogy becsüljük mások munkáját — önmagunkat is vele. Döcög ez a vonat alig tudom olvashatóra körmölni világforgató magvas gondo-" lataimat, fogytán .is (ürélmem. mert esik a hó. Vagy mi is esik? Idebent r.incs hó, de hát akkor mi ez a fehér a lábaim előtt. Meg aialt. Meg a nadrágomon? Ahá! Pattogatott kukorica. A nagymama ölében, az öregasszony tiltakozása ellenére, kiszakított zacskóból beleszórt magok a visítozó kisgyerek keze nyomán repülnek szanaszét. „Bübüke" játszik, anyuka ellágyulva nézi. Eredeti gyerek. (Kár is lenne sokszorosítani!) Lesöpröm magam, s hírtelen mozdulattal lehajolok. Összesöpröm a kukoricát egy papírlapra, beleszórom a szeméttartóba, s keményen rászólok a gyerekre: „picikém, ez ide való". A fülkére zavart némaság telepszik: mindnyájan tudjuk, hogy „ez nem Szokás". A sűrű-nehéz csendnél csak apuka cigarettafüstje a fojtogatóbb. Alig látni tőle a nem dohányzó táblát. Igriczi Zsigmond Következik: Begyűjtések Takarmánykeverő üzemek küllőidre Már úton vannak az első gépszállítmányok Algériába, az Élelmiszeripari Gépgyár egyik legnagyobb idei exportvállalkozásának színhelyére. Egyelőre csak az építőgépeket viszik a leendő takarmánykeverő üzemek építéséhez, de rövidesen megkezdik a technológiai egységek szállítását is. Az ÉLGÉP a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, négy takarmánykeverő telep felszerelésére vállalkozott, közülük kettőt még az idén átadnak, a másik két üzemet jövőre. Az ez évi algériai szállítások 16 millió dollárral növelik majd a gépgyár árbevételét. Az Élelmiszeripari Gépgyár ezen kívül további 4— S millió dollár értékben exportál különféle egydi gépeket. elsősorban a fejlődő országokba. A vállalat mindinkább fővállalkozóként bonyolítja le exportját; Kínába három takarmánykeverő telep felállítására szerződtek. egy másik piacukra pedig állványos malmokat készítenek. A vállalat rubel elszámolású kivitele az idén eléri a 850 millió forintot. Csehszlovákiába kenyérgyári, a I Szovjetunióba és az NDK-' ba sajtgyári gépsorokat küldenek ebben az évben. A hazai élelmiszeriparnak is folytatják szállításaikat. elsősorban a budapesti kenyérgyárak és malmok rekonstrukciójához. A tejipari vállalatoknak újfajta gépeket és alkatrészeket gyártanak. Á szovjet hadsereg rapián világbéke védelmében Szeméiből energia Biogázmezővé alakítják Székesfehérvár régi szeméttelepét, és az évente képződő 780 ezer köbméter gázzal a székesfehérvári téglagyár szárítóját, valamint a városgazdálkodási vállalat aszfaltkeverő telepét látják el. A tizenegy hektár területű volt szeméttelepet földdel borítják be; a fedőréteg alatt keletkező olcsó bomlástermékkel fűtőolajat és földgázt helyettesít a két vállalat, s így. évi megtakarításuk várhatóan meghaladja majd a négymillió forintot. A gázkivételi művet a székesfehérvári városgazdálkodási vállalat az idén 2.5 millió forint beruházással hozza létre, és a befektetés nyolc hónap alatt megtérül az energia megtakarításából. A székesfehérvári biogáztelep 1984-től lép üzembe. Kedvezmények, új szolgáltatások Utasellátó napok kezdődtek kedden Budapesten. a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvaron, valamint az ország több nagyvárosának vasútállomásán. A részletes programról, s az Utasellátó Vállalat idei terveiről Sebes Miklós, a vállalat vezérigazgatója tájékoztatta az újságírókat. Mint mondotta, a négynapos programsorozat célja, hogy megismertesse a közönséget az Utasellátó széles körű szolgáltatásaival. Egyebek között bemutatják a különböző tájak ételeit, cukrászati és hidegkonyhai termékekből pedig vásárt rendeznek. A felszolgált ételek árából az utasellátó napokon 20—25 százalékos engedményt adnak. A vállalat 280 településen összesen több mint ezer vendéglátó és kiskereskedelmi eladóhelyen kínálja szolgáltatásait. évente több mint 2.5 milliárd forint értékben. Az Utasellátó az idén hatékonyabb üzletpolitikával igyekszik eredményeit fokozni: javítja a vendéglátás színvonalát s bővíti tevékenységének körét. mindenekelőtt abból a célból, hogy az utazók ellátása mellett a lakosság egyre szélesebb rétegei is igénybe vehessék szolgáltatásait. Ennek érdekében több lehetőséget biztosítanak az Utasellátó-éttermekben és bisztrókban a csoportos és egyéni étkeztetésre a szabadszombati és a vasárnapi ebédelésre. Mindehhez a csoportoknak kedvezményt is nyújtanak. Ezentúl a vállalat intenzívebben kapcsolódik be az idegenforgalomba is. Terveik szerint a csoportosan utazók részére lehetővé teszik, hogy úticsomagot rendelhessenek, akár egy-egy, akár a teljes napi étkezésük megoldására. A háló- és fekvőhelyes kocsikban bevezetik a menetjegygyei együtt megvásárolható reggeliutalványokat. Az idegenforgalmi főszezonban több napos országjáró utazásokat szerveznek különvonattal. télen pedig hét végi sítúrákra viszik a téli sportok kedvelőit. A külföldre indított hajóés vonatjáratokon az Utasellátó ez év márciusában bevezeti a készpénzt helyettesítő forintcsekket. Ez az új intézkedés fizetési könvnyítést jelent a külföldre utazóknak (főként az onnan hazatérőiknek), hiszen a telenlegi jogszabályok szerint 200 forintnál többet senki sem vihet magával. A szolgáltatások körét tágítja az is, hogy a kijelölt éttermekben és kiskereskedelmi pavilonokban 5000 forint értékhatárig elfogadják az OTP-takarékcsekkeket. Gyakorlat a csendes-óceáni flotta egyik egységénél A

nnak a történelmi jelentőségű eseménynek az emlékét idézve, hogy az újonnan szervezett munkásparaszt Vörös Hadsereg 1918. február 23-án a pszkov—narvai csatában győzelmet aratott a német császári hadak felett, minden évnek ezen a napján a világbéke jegíöbb védelmezőjét, a szovjet hadsereget köszöntjük. Könyvtárakat lehetne megtölteni azzal az irodalommal, amely az elmúlt hat és fél évtized alatt — a polgárháborútól a külföldi intervencióig és a Nagy Honvédő Háborúig, majd egész napjainkig — végigkísérte a szovjet fegyveres erők fejlődését. Azt is leírták számtalanszor, hogy a Szovjetuniónak nincsenek és soha nem volttak támadó szándékai, következésképpen nem létezett, s ma sem létezik semmiféle „szovjet katonai fenyegetés", amire hivatkozva, az Egyesült Államokban és a NATOban igyekeznek „elkerülhetetlennek" feltüntetni a fegyverkezés állandó fokozását. „Nekünk nincs, nem volt és nem lesz a védelmin kívül egyéb hadászati doktrínánk" — szögezi le igen határozottan a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1980. május 15-én aláírt nyilatkozata. A „Honnan fenyegetik a békét?" című, 1982-ben magyar nyelven is megjelent szovjet tanulmánykötetben olvashatjuk: „A szovjet katona; doktrína mindig a válaszcsapás, illetve a védelmi tevékenység elveiből indult és indul ki. A Szovjetunió az atomtámadást az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb merényletnek tekinti." Azzal a hivatalos amerikai tétellel szemben, hogy egy nukleáris háború állítólag megvívható és „megnyerhető", a szovjet kormány'úgy véli, egy ilyen összecsapásban győzelemre számítani veszélyes őrültség, s egyenlő az öngyilkossággal. Egy olyan fegyveres konfliktus után, amelyben tömegesen alkalmaznának nukleáris harceszközöket, nemigen lehetne megkülönböztetni a győztest a legyőzöttől. A szinte elképzelhetetlen pusztulással számolva, felelősségét mélységesen átérezve, a Szovjetunió egyoldalúan lemondott az "atomfegyver elsőkénti felhasználásáról. Az USA azonban nem követte példáját, vagyis továbbra sem hajlandó feladni az „első csapás'' jogát. A Reagan-kormánynak a „korlátozott" és „elhúzódó" atomháborúról vallott nézetei jelentik tehát a legnagyobb fenyegetést a világ békéjére nézve. Érthető, ha ilyen körülmények között a védelmi doktrú nát valló szovjet állam is kénytelen olyan nagyságú fegy. veres eröt fenntartani, amely kellő mértékben ellensúlyozza a másik fél agresszív törekvéseit. A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta — nem kis áldozatok árán — ma már rendelkezik a mégbízható önvédelemhez nélkülözhetetlen eszközökkel, s mindenkor készen áll arra, hogy a földön, a légtérben, az óceánokon megsemmisítő válaszcsapást mérjen bármilyen támadásra. A szovjet fegyveres erők — az egyetemes békét, a szocializmust oltalmazva —• ennek a célnak szolgálatába állnak harci posztjukon. Serfőző László alezredes * Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi minisz, i ter üdvözlő táviratot küldött Dmitrij Usztyinov marsall, nak a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, a szovjet hads,ereg és haditengerészeti flotta születésének 65. évfordulója alkalmából. •• Ünnepi megemlékezés Budapesten A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta születésének 65. évfordulója alkalmából kedden ünnepi megemlékezést tartottak a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Horváth István belügyminiszter, és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka. Megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagországai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Konsztantyin Kocsetov vezérezredes. a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, valamint a közélet és a fegyveres erők számos képviselője. Az ünnepségen Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter méltatta a szovjet fegyveres erők kiemelkedő történelmi szerepét a szovjethatalom megvédésében a fasizmus elleni győzelem kivívásában, a magyar nép felszabadításában, a szocialista vívmányok és a béke megőrzésében. Az ünnepség a Magvar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttesének műsorával ért véget. (MTI)