Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

4 Szerda, 1983. február 23. Tervezni a valósághoz mérten Pártalapszervezeti taggyűlés a textilművekben A Szegedi Textilművek pártbizottságának kilenc alapszervezete sorában a fo­nó III-as A müszuku :iti fő­nyi tagságával a legerőseb­bek kőző tartozik mind gaz­daságpolitikai tevékenysége­vel, mind a pártéiért szerve­zetben. vitelében. Taggyű­léséin tavaly Is rendszeresen napirenden volt szakmány­veaetók. művezetők.- terme­lési felelősök beszámoltatása. Ennélfogva mind az alap­szervezet tagsaga. mind az A műszakban dolgozók tájéko­zottak voltak munkájuk mindenkori állásáról és ar­ról is, hogy esetleges hibák, problémák elháritasában mit kell tenniük. Erőssége ennek az alap­saervezetnek az is. hogy a műszakok szocialista munka­versenyében ez a műszak évek óta tartja az első he­lvezest AH segít éseben akarja ezt elősegíteni a pártalapszervezet vezetősé­ge? Ügy, hogy a minőség el­érése és megtartása .végett a termelőterületek vezetői in­tézkedési tervet készítenek, és annak • végrehajtásával mérhetővé, ellenőrizhetővé válik a mindenkori állapot, es kiküszöbölhetővé az eset­leges hiányosság. Az átte­kinthetőségnek ez a biztos módszere eddig is bevált, ezért is lehet szólni stabil eredményekről. A gyakorlatban már sok­szor es sokat vizsgázott em­berek ts gopek mozgasában lehetnek meg rejtve maradt tartalékok úgyis, hogy azokat célszerüboen lehes­sen hasznosítani. A terme­lékenysegben — gyári szin­ten — ezért határozott meg brigádmozgalom a pártalapszervezet egy­ogyszerü az százalékos növekedést. En­alapszervezet vezetőségének módszere: részt vesz a vál­lalások megtételében, az ön­értékelések ellenőrzésében és szükség szerint állást foglal. Az ebben a műszakban dol­gosé szocialista brigádok ezért is mondhatnak magu­kénak sikereket. A főnő III-as A műszukú purtu lapszervezetnek leg­utóbbi. az 1983-as esztendő­re szóló munkatervét meg­vitató eg jóváhagyó taggyű­lésen még egyszer, most már a számok tükrében is sza­mot vetettek a múlt eszten­dei eredményekről. Kéri Ti_ l>or üzemvezető adott erről átfogó tájékoztatást, benne termelést, gaadálhodási, bér­politikai, beruházási muta­tókról. munkaerőhelyzetről, külön hangsúlyozva az A műszak kiugró teljesítmé­nyét. Mindezek ismeretében és tudatában terjesztette elő liodor Imréné párttitkár az átalakításához és alapszervezet 1983-ra szóló zottan a vezetői, munkutervét. A kívülálló nem tudja mi­hez viszonyítani itt — lévén speciális munkaterület — azokat a szamokat, amelyek elérését meghatározzák egesz évre a fonodának, ezért mellőzzük is azokat. Annyi azonban ide kivánkozik, hegv sok ezer tonna Ionul termeléséről van szó megha­támswtt átlagíinomsagi szá­mon. és az is teny. hogy er­re egész esKtendóben hany üzemórát lehet felhasználni a gazdaságosság hatarán be­lül. Az vi«cont már beszé­des meghatározás, hogy a hibaszám csökkentése mel­lett minimális feladat a fo­nodában az elmúlt évben produkált A kategóriás, vagyis aq első osztályú rész­arany biztosítása. Hogyan nek biztositásánoz a továb­bi feltételek: meglegyen a termelő területen a szüksé­ges létszám. S ennek . kap­csán nagyon határozott a fogalmazás: „Mindent meg kell tenni a gépes dolgozók megtartása érdekében. Biz­tosítani kell a zavartalan munka feltételeit. HU kell járni u munkafegyelmet megsértőkkel szemben. A munkaidő kihasználása nem lehetőség, hanem kötelesség. Az utolsó mondat egyaránt lehet mottója mind a terme­lékenység l"o-os növekedé­sének, mind az első osztá­lyú minőség részaránya megteremtésének. Munkater­vében a továbbiakban is a feladatok teljesítéséről, tel­jesíthetőségéről szól a part­alupszervezet vezetősége, amikor a mennyiséget idő­arány belülihez köti, a tel­jes programhoz, a lehető legtöbb hiba kiküszöbölésé­hez. a gyártmányszerkezet hangsúly o­az irányí­tói. sót a kádéi-munkához. Vagyis a párt, a gazdasagi vezetők. tömegszervezetek képviselői, testületek segít­sék elő -a gyári feladatok megvalósításának gazdasági, politikai, erkölcsi feltételeit. Ezek felelőseit beosztás sze­rint néven is nevezi munka­tervében a pártalapszervezet vezetősége E beosztások so­rából érdemes kiemelni egyet, aki sokirányú feladat­tal a gyór kubai dolgozói mellett áll. Lapunkban korábban már hírül adtuk, hogy tavaly ősz elején hetven kubai lány állt munkába szakmát ta­nulni a BUDAPRINT szege­di textilművében. A vendég­lányok tanulóideje a szüksé­ges és keresőképes gyakor­Á dimkovói játékok A kedves, élénkszlnű anyag­ból készült babákat az egész világon Jól ismerik. Csakúgy, mint a többi dimkovói játé­kot: lovasokat, medvéket, kecskéket, oroszlánokat A gyerekek és felnőttek egy­aránt szeretik őket Az újjáéledt népművé­szeti ágról tanulmányokat írtak. A kis figurákat agyag­bői készítik, égetik, majd lemperával és aranyfesték­kel díszítik. Dimkovo valamikor kis te­lepülés volt. Jelenleg Kirov varosához tartozik. Több mint két évszázad óta a ta­vaszt agyagból készült kis sípokkal köszöntik. A sípo­kat a legkülönfélébb állat­figurákban formázták. A ha­gyományatepjan a jatekokat lat megszerzésével együtt négy évig tart. Addig szinte minden vonatkozásban át­vette fölöttük a családias gondoskodást ez a pártalap­szervezet. A gondoskodás egyszemélyi felelőse a párt­titkár, aki a taggyűlésen is szeretettel beszélt a szorgal­mas vendéglányakról. akik a fonószakma elsajátításával együtt magyarul is megta­nulnak. Oktatásuk. nevelesük, majd biztos szakmával utrá­bocsátásuk nem kis gondja a gyárnak, amely e tekintet­ben is felelős megbízatás­ban részesült. Nem titok, hogy szorgalmukra, helytál­lásukra minél előbb számíta­nak a termelésben. Oktatá­suk. nevelésük a művezetők kezében van. akik eddig is különös figyelmet fordítot­tak arra. hogy elsajátítsak a szakmát. * Ebben az alapszervezetoen mindenkinek van partmeg­bízatása, kivételt képeznek a gyesen levő asszonyok. Ezért is szólhatott úgy a megállapítás, miszerint a pártmegbízatások teljesítésé­ben tavaly sem volt elmara­dás, sót többen kaptak párü­munkát esetenként, egy-egy alkalomra is. Kaptak ilyen pártmegbízatást a KISZ­a lapszervezet munkájában egy átmeneti visszaesés ki­küszöbölésére. Ennek sikerét látva döntött úgy a part­alapszervezet vezetősége, hogy a gazdaságpolitikai cél­kitűzésekben az állandó jel­legű pártmegbizatusokat ki­bővíti alkalmiakkal is, túl' azon_ hogy vgjnrruiunyi Párt­tag aktív muhkájára és pél­damutatására továbbra is szükség van. A többi között gondosko­dik arról is, hogy a dolgo­zók rendszeresen kapjanak információt üzemük helyze­téről. másrészt az általuk felvetett kérdéseket minden esetben kövesse időbeni vá­lasz. Munkatervét ugy állí­totta össze ennek az alap­szervezetnek a vezetősége is, hogy majd az esztendő be­fejeztével ismét kiegyensú­lyozott. felelősséggel végzett munkától adhasson számot. Ezt erősítette meg felszóla­lásában Vida Mihály, tíer­náth Imre. Juhász László. Szabó Lászlóné. Szögi Etelka, Szögi Imre. L. F. Bozóki Józsefre Bozóki József 90 évvel ez- a bértárgyalásokon. Részt előtt, február 23-án született, vállalt a szakszervezet által A munkásszülők — a fű- szervezett illegális vagy fél­részgyári munkás édesapa illegális tevékenységekből, az és alkalmi munkát végző újonnan felvett ifjúmunká­édesanya — nehéz körűimé- sok osztályharcos nevelésé­nyek között nevelik a hat bői. Krónikása, de egyben gyermeket. 12 éves, amikor aktív részese is a szegedi dolgozni kezd, s kocsifényező építőipari munkások balol­szakmát tanul 1909-ig. Ser- dali. a kezdődő munkanél­dülő proletárgyerekként hall küliség ellen radikális har­a szocializmusról, amire fel- oot hirdető blokkjának 1929 figyel, s ami egy egész élet- -1930-ban. Ezen időszak­re szóló elkötelezettséget je- ban az építömunkás cso­lent majd számára. port vezetésében dolgozó Az első világháború ide- kommunisták — Ladvánszky jén négy évig szolgál a ha- József, Komócsin Mihály, dilengerészetnél. 1918-ban tér Gombai Mihály — igen ak­haza Szegedre, s lép be a tív tevékenysege volt a meg­fiatal festő- és mázolósegéd határozó, ami megnyilvánult a festőmunkások szakszerve- a munkásérdekekért vívott zetének helyi csoportjába. A következetes harcokban. a csoportban, melynek elnöke Párt sorai szélesítésére irá­1918. novemberében Stéhli nyúló törekvésekben. István lesz. formálódik ön- 1937-ben plakátragasztás tudata, gyarapodnak ideoló- közben a rendőrség többed­giai-politikai ismeretei. Nem- magával letartóztatta, és fe­csak szemlélője, de aktív lelösségre vonta. 1938-ban il­meggyőzödéses résztvevője legális vezetőségi ülést tar­tasz az akkori és a későbbi tott a szegedi építőmunkás politikai küzdelmeknek. 1919- csoport, melyet a rendőrség ben tagja lesz a szociálde- leleplezett. Résztvevőit, Lad­mokrata pártnak. A Tanács- vánszky Józsefet, ifj. Gyulai köztársaság alatt részt vesz Istvánt, Csűri Mihályt, Széli a munkáshatalom szervezésé- Mihályt és Bozóki Józsefet ben. kiépítésében. A Tanács- pénzbírságra ítélték, köztársaságot követő fehér- 1939-től 1944-ig a szak­terror idején nem vonul szervezeten kívül volt, de vissza az aktív mozgalmi te- meggyőződését nem adta fel, vékenységtől. Folytatja a * a2 illegális tevékenység­pártban és a szakszervezet- hen továbbra is részt vett. ben végzett munkáját, részt 1944 februárjától ismét tag­vesz a szakszervezeti erők mmmmmmm^mmmmmmmmmmm^^mm újjászervezésében, a Horthy­rendszer elleni megmozdulá­sokban, és azok előkészítésé­ben. Az országgyűlési kép­viselő-választások idején 6 is házról házra járva agitál a munkásság jelöltje érdeké­ben. Tagja volt a proletárgye­rekek segélyezését és nya­raltatását célul tűző Orszá­gos Gyermekbarát Egyesü­let szegedi csoportjának. A csoport 1924-től — a már­tírhalált halt Dáni János az elnöke — kulturális rendez­vények tartásával, szervezé­sével növelte az egyesület célját szolgáló anyagi ala­pot. 1923-ban belép a Sze­gedi Általános Munkás Dal­egvletbe. mely akkor is. és később is jelentős politikai nevelőmunka színtere volt. Mint. munkásdalos ott van a nagy tömeghatásó mun­kásdemonstrációkon, a da­losünnapélyeken. Csaknem két évtizeden ke­resztül vezetőségi tagként dolgozik a MEMOSZ sze­gedi csoportjában. Részt vesz a központ és helyi vezetőség által kezdeménye­zett megmozdulásokon; bát­ran és következetesen kép­viseli a munkások érdekeit ja a MÉMOSZ-nak, s még ebben az évben tagja lesz az MKP-nak. A felszabadulást követő­en 1948-tól 1953-ig az ÉM. 65 sz. Építőipari Tröszt 1. sz. Magasépítő Vállalat szak­szervezeti szervezeténél dol­gozik. 1953-ban az MDP Vá­rosi Bizottságának gondno­ka lett. Az ellenforradalóm idején hű maradt a mun­kásosztály ügyéhez. 1980-ban az MSZMP szegedi bizottsá­gának gondnokaként ment nyugdíjba. 1978 áprilisában bekövetkezett haláláig a fel­sővárosi területi pártalap­szervezeti vezetőség tagja­ként végzett társadalmi mun­kát. 1919-től végzett sok évti­zedes áldozatos párt- és szakszervezeti munkáját, munkásmozgalmi tevékeny­ségét több kitüntetéssel is­merték el: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem f 1957J, Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata Í1957), Szocialista Hazáért Érdemrend (1968), Munka Érdemrend ezüst fokozata (1969) és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel (1970). A munkásosztály ügyének elkötelezett, bátor és cse­lekvő vállalása példaként él tovább a jelen és a jövő nemzedéke számára Kormányos András A türkmén szőnyeg Gyárak, városok a sivatag kelvén „Mutasd meg szőnyegedet, megmondom ki vagy" — tartja az ősi türkmén mon­dás. A múltban ez a vidék a szónyegszövésröl volt híres. — Milyen a mai türkmén „szőnyeg", mit látunk a tér­képre pillantva? — Évről évre csökken a sárga foltok száma annak bi­zonyságául, hogy a köztár­saság területének 80 százalé­kát borító Kara-Kunt sivatag egyre kisebb lesz: gyárak, városok, csatornák szorítják vissza. Az elmúlt évtizedben sok mestersége* oázist hoz­tak létre — válaszolt Zsan­na Csurijeva, a Türkmén SZSZK Koms/omolb:'ottsá­gának első titkára. — Tütk­móniában egyébként az egyik legfiatalabb szakma az épí­tőké. Évente csaknem hat­csak nőit készítették. Ez ma is így van. A sípok egyre díszesebbek lettek. Később megjelentek a díszes ruhájú lánykababák, majd a hozzá­juk tartozó gavallérok. A figurák változatosságát csak csodálni lehet A népi művészet e sajátja különö­sen az azonos tartalmat ki­fejező figuracsoportokban fi­gyelhető meg. Ilyen téfnák a díszkacsák, a vidám kecske­csulád, anyamalac kicsinyei­vel. Az egyes játékfigurák­ból könnyű egész jeleneteket rögtönözni, mint például a vízhordó és lovagja, a pász­tor és nyája. A dimkovói játékok készí­tésének művészete nemze­dékről nemzedekre, anyáról' lányt a, majd unokara szállt Mikor jár az öregségi járadék szakszövetkezeti tagnak? Szakszövetkezeti tagok já- zeti járulék fizetését, és ezt delmük az előző évben a 36 radékának ügyeben kér tá- a magasabb összegben 1983. ezer forintot elérte, úgy nö­jékoztatást K. l.-né ásott- január 1-től is tovább fizeti, veit összegű szakszövetkezeti halmi olvasónk. Szeretné es 1990. december 31-ig az járulék helyett vállalhatják a tudni, hogy aki a 300 fo- öregségi nyugdíjra jogosító havi 700 forint társadalom­rintos. emelt összegű társa- korhatárt (nőknél 55., fér- biztosítási járulék fizetését, dalombizlosilási járulékot fi- fiáknál 60. életév) betölti, es Ez esetben nemcsak a havi zeti, nő esetében elmehet-e ezen időpontig rendelkezik 700 forint összegű társada­55. éves korában nyugdíjba, legalább tiz év növelt ösz- lombiztosítási járulék fize­és megkapja-e az emelt ösz- szegű szakszövetkezeti járu- tésének ideje, hanem a nyug­millió önkéntes jelentkezik a komszomolbizottságokon a köztársaságban folyó építke­zésekre. A Komszomol véd­nökséget vállalt: a közép­ázsiai Satlik gázlelőhely fel­tárása, a Kara-kum-csatornu építése, új kőolajfinomító beruházása felelt. — Mit jelent az ifjúság számára, hogy ezeken az epitkezéseken dolgozik? — Példaként említhetem az új köoiaj-íinomítót. Az ide érkezett fiatalok szak­mát kaptak a kezükbe. Nemcsak új gyárat, hanem Új várost is építettek, Nyeí­lyezavodszkot. Az építkezé­seken dolgozó fiatalok fele annyi idő alatt sajátítják el a szakmát, mint a régi, mar Üzemelő gyárakban dolgo­zók. A kiemelt beruházások­nak nagy a tekintélye. — Milyen feladatok vár­nak még az itteni fiatalok­ra? — Az 1982 májusában el­| fogadott élelmiszerprogram az ifjúságnak is feladatot adott a mezőgazdasági ter­melés fokozásában. A föld­rajzi adottságok természete­sen behatárolják a lehetősé­geket. De szorosan együtt dolgozunk a szomszédos köz­társaságok komszomolistái­val. Üzbég fiatalok, ukrajnai falusi Komszomol-sxerveze­tek látnak el tanácsokkal bennünket. (APN) szegű öregségi járadékot? Olvasónk kérdésére ked­vező választ adhatunk. 1983 január 1-től hatályos társa­dalombiztosítási rendelkezé­sek nem változtatták meg azt. hogy a szakszövetkezeti tag, aki korábban is növelt szegű öregségi összegű szakszövetkezeti já- Ezen időponttól rulék fizetésére vállalt kö­telezettséget, és ezt 1983. ja­nuár 1-től továbbra is fizeti, a nők esetében az 55., a férfiak esetében pedig a 60. életévük betöltésekor jogo­sultak növelt összegű öreg­ségi járadékra. A mező­gazdasági szakszövetkezetnek tehát az a tagja, aki 1983. január l-e előtt is vállalta a növelt összegű szakszövetke­lékfizetési idővel, úgy nö- díjra jogosító szolgálati idö­velt összegű öregségi jára- ként kerülhet beszámításra dékra lesz jogosult. Azok, az az időtartam is. amely akik az említett életkort a alatt a szakszövetkezeti tag fenti időpontig nem töltik 1983. január l-e előtt növelt be, 1991. január 1-től azon- összegű szakszövetkezeti já­ban már húsz év után lesz- rulékot fizetett, nek jogosultak növelt ösz- A rendelkezések szerint az ketóődően a szakszövetkezeti tag, aki az öregségi nyugdíjjogosult­sághoz a szükséges legkisebb idő általában húsz évre vál­tozik. Azok részére, szakszövetkezeti tag, 1983. január 1-től havi 700 fo­rint társadalombiztosítási já­rulék fizetésére kötelezett, az nemcsak nyugdíjra, hanem családi pótlékra, anyasági se­akik a ren- gélyre, temetési segélyre, delet hatályba lépése előtt üzemi baleset esetén bal­már növelt összegű szak- ej>eti táppénzre és baleseti szövetkezeti járulékot fizet- járadékra illetve rokkantsá­tek. az új rendelkezések le- gj nvugdiira is jogosult az hetöséget biztosítanak arra általános feltételek mellett, is, hogy amennyiben jóve- Ur. ,V. M. Koloniál Debrecenből Keresett kisbútorokkal bő­víti termékválasztékát a Debreceni Asztalosipari Szö­vetkezet. Meg ebben a hó­napban több kiegészítőt — ágyneműtartót, fiókos szek­rénykét, tévészekrényt és zsúrkocsit •— hoz forgalom­ba Koloniál bútoraihoz. Az év második felében egy prak­tikus. Íróasztallá alakitható szekrénykéjük is kapható lesz az üzletekben. A szövetkezet bútorainak körülbelül a fe­lét az NSZK-ba exportál­ja. t

Next

/
Thumbnails
Contents