Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

h I £(60 \o A o) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M S Z M P S Z E G E D V Á R OSI BIZOTTSÁGÁNAK ífÁ P J A 73, évfolyam 12. szám 1983. január 15.,' szombat Ára: 1,80 forint JA vasiparban dolgozók egészségvédelméről Szakszervezeti tanácskozás » Hálózatfejlesztések a DEMÁSZ-nál Amikor bekapcsoljuk a té­vékészüléket. felgyújtjuk a villanyt, s az történik, amit várunk, akkor gondolunk legkevésbé az áramszolgál-. tató vállalatra, hisz nincs miért, minden rendben van. A DÉMASZ szegedi üzem­igazgatóságának munkatársai is azolc közé tartoznak, akik akkor dolgoznak jól, ha ész­re sem vesszük őket, nem érezzük, hogy éppen rájuk van szükségünk. Ég a vil­lany. adják az áramot — szolgáltatnak. Ez a dolguk, ezt várjuk el tőlük, ezért kapják a fizetést. Ha baj van, akkor kiabálok értük, így is mérem le, hogyan látják el a feladátukat: hány üzemza­var volt, mennyi energiával maradtak adósaink. Tavaly­előtt a karbantartási munkák és az üzemzavarok miatt 0,409 ezreléknyi volt az áram­kimaradás, tavaly. 1982-ben csak 0.334 ezrelék. A gyors hibaelhárításnak, a jobb munkaszervezésnek ' köszön­hető eredmények mellett az is említésre érdemes, hogy eközben az előző évihez ké­vést 8.9 százalékkal nőttek a fogyasztási igények. Mint Kovács János igazga­tó elmondta, sikerült elérni, hogv a szegedi üzemigazga­tóság területén az elmúlt év­ben egyetlen úgynevezett zá­rolt körzet sem volt, ahol az újabb, nagyobb teljesítményű elektromos berendezések be­kötését ne engedélyezték vol­na a hálózat túlterhelésére hivatkozva. A megyében van olyan hely. ahol csupán egy kirendeltség „háza táján" ötöt tartanak nyilván. Igaz, a szegediek is mérik a téli fogyasztási csúcsidőszakban a hálózatok terhelését, s ennek eredményeként 11 körzetben a megengedett 10 százalékos feszültségcsökkenésnél na­gyobb értékeket, jegyeztek, fel, „zárolni" azonban még­sem kellett, mert az idén mindegyiknél gondoskodnak a hálózatfejlesztésről. Ezek­nél lesz, ahol kicserélik a vezetéket, lesz, ahol új áram­kört létesítenek, vagy éppen egy trafóállomást telepíte­nek. Mindez annak a folya­matos fejlesztési munkának lesz része, amelynek kereté­ben 1982-ben a 63,5 millió forintra tervezett hálózatépí­tési munkák helyett 76.6 millió forint értékben építet­tek áramellátó rendszert, re­konstrukciós munkákat pe­dig 8,5 millió forintnyit vé­geztek el. Tavaly a közúti forgalom biztonságát elősegítő nátri­umlámpák felszerelését — a szegedi városi tanáccsal együttműködve — meggyor­sították. s míg 1981-ben 87-et, addig 1982-ben 114-et állí­tottak az útkereszteződések fölé. Ezzel egy időben a pe­remkerületekben kicserélték az izzószálas villanykörtéket higanygőzlámpákra, amelyek ugyanolyan fogyasztás mel­lett négyszer akkora fényt adnak. A városban felszerelt új lámpák, az új lakótelepek közvilágítása a korábbi 3695 kilowatt teljesítményről 3863­ra növekedett, aminek azt kellene jelentenie, hogy mint­egy 4,5 százalékos emelkedés ugyanennyivel több fogyasz­tással járna. Hogy ehelyett csak 3,7 százalékkal nőtt, an­nak a már korábban is al­kalmazott „féléjszakás üze­melés" az oka. (Van ugyan több lámpánk, de este tiz után csak minden második világít — ahoi lehet.) Ez is takarékosság, no meg az is, hogy; felismerték, nem mind eldobandó, ami használt: ta­valy 635 ezer forint értékű használt anyagot építettek be újra a szerelők. Az idei év legfontosabb fel­adatai lényegében az eddig elért áramszolgáltatási szín­vonal megtartását segítik. A villamosenergia-ellátás irántj igényekkel lépést tartva, 1983-ban 71 és fél millió fo­rint értékű hálózat építését tervezik, s azt, hogy ezen be­lül zárolt körzetek ne legye­nek. 5 millió 250 ezer forint értékű munkát fordítanak a feszültségcsökkenéssel veszé­lyeztetett területek fejleszté­sére, Ami ugyancsak fejlesz­tés: a szegedi troli közlekedés további kiszélesítését segítő munkákban az idén is részt vállal a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatósága. I. Zs. A táppénzfegyelem csak | azokban a vaspari üzemek ­I ben javult tartósan, ahol a gazdasági és társadalmi ve­zetés közösen segíti, és el­lenőrzi az üzemegészség­ügyi hálózat munkáját A legtöbb üzemben azonban csak átmeneti volt a javu­lás. Ezt álapította meg a Vasasszakszervezet elnöksé­ge pénteki ülésén, amikor a vasiparban dolgozók táp­pénzes helyzetét elemezte. A legutóbbi 5 évben a vállalatok jelentős erőfeszí­téseket tettek a munkafel­tételek javítására. A több mint húszmilliárd forintos ráfordítás eredményeként kedvezőbbek, lettek a mun­kakörülmények. de még mintegy hetvenezren egész­ségre ártalmas munkahe­lyen dolgoznak. Gond az is, hogv sok esetben az új technika és technológia egy­úttal új veszélyforrásokat teremt. Egy átfogó felmérés azt bizonyította, hogy a vas­iparban még mindig negy­venezernél többen dolgoz­nak a megengedettnél za­jossabb munkahelyeken és a laza vállalati ellenőrzések miatt kevesen viselik az egyéni védőeszközöket. Az üzemegészségügyi há­lózat korszerűsítéséről meg­állapították. hogy ú.iabb munkahelyeken vezették be a szakrendeléseket, számos orvosi rendelőt moderni­záltak. s azok felszereltsége ma már megfelelőnek mond­ható. Mindezek ellenére a táppénzarány a vasiparban az országos átlag felett' van. Sok a mozgásszervi megbe­tegedés. ezért a szakszerve­zet szorgalmazza a ilven jellegű szakorvosi hálózat gyorsabb fejlesztését. To­vábbra is megoldottnak íté­lik meg a rehabilitációt, mert sokhelyütt nincs össz­hangban a vállalat és a dolgozók érdeke. . Egyre kevesebb helyen foglalkoztatnak betegellen­őrt. A vállalati jelzések sze­rint gyakran indokolatlanul utalnak táppénzes állo­mányba dolgozókat. Bár a szakszervezeti bizottságok: többsége rendszeresen vizs­gálja a táppénzes helyzetet; egészségnevelő munkájuk a dolgozók szúk körére korlá­tozódik és módszereik sem mindig megfelelőek. A szakszervezet elnöksége fonto-nak tartja a szűrő­vizsgálatok kiterjesztését, a reumatológiai szakellátás javítását, az üzemorvosok­kal való jobb együttműkö­dést. Ezentúl rendszeresebb tájékoztatást kérnek az át­lagnál magasabb táppénz­arányú vállalatoktól is. (MTI) Vízgazdálkodási célkitűzések Tii csatorna, korszerű vízmüvek almas téli té@$seki®$n Ar idei fejlesztések ered­ményeként újabb 150 ezer lakos részesült közműves vízellátásban, s ezzel 79 százalékra emelkedik a víz­müvek vezetékes hálózatán át ellátott lakosok -aránya. Az Országos Vízügyi Hiva­tal tervei szerint újabb 80 ezer lakást kapcsolnak be ebbe a szolgáltatásba. Á közcsatornázási szolgáltatás­sal rendelkező lakosok szá­ma az idei 90 ezres fejlesz­tést is hozzászámítva meg­haladja maid a 4,6 milliót, ami már 60 százalékos el­látási arányt jelent. (Lakás-/ állományunknak viszont még igv is csak kisebb ré­sze. mindössze 43 százaléka használhatja a közcsatornás hálózatot.) A vízgazdálkodá­si ágazat idei fejlesztési ter­vei szerint az átlagosnál jó­val nagyobb ütemben. tiz százalékkal bővítik a szennyvíztisztító művek teljesítményét, ezen belül több mint 20 százalékkal a mechanikai tisztítóműve­két. Ezzel naponta 90—110 ezer köbméterrel kevesebb szennyvíz kerül majd tisz­títatlanul a folyókba. Az OVH. a tanácsok és a kü­lönböző vízgazdálkodási vál­lalatok és víziközmű-társu­latok az idén 8,1—8.6 mil­liárd forintot 'fordítanak a közüzemi vízellátás, csator­názás. szennyvíztisztítás és fürdöellátás fejlesztésére. ami az összes vízgazdálkodá­si beruházásnak 76—77 szá­zalékát adja. i A nagv térségekre kiterje­dő víziközmű-rendszerek so­rában megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak, a bala­toni üdülőterület vízellá­tására cs csatornázására, a tó vizének védelmére. Eb­ben az évben megkezdik a boglárleilei szennvvíztisztí­tó-telep és hozzá kapcsoló­dó Fonvód-boglárlelléi fő­gyűjtőcsatorna építését. Kedvező hatása lesz annak is, hogv az idén be'e.iezö­dik Balatonalmádi térségé­nek csatornázása. Ebben az évben átadják a nyíregyházi regionális víz­mű első nagy egvségét. amely naponta 10 ezer köb­méter vízzel javítja az ellá­tást. Ugyancsak befejezik a debreceni keleti főcsator­na vízmű második ütemé­ben előirányzott munkála­tokat. amelyekkel napi 20 ezer köbméter vízzel bőví­tik az ellátást. Folytatják a bicskei, a győr-soproni. a Közép-Nógrád és mátravi­déki regionális vízművek, továbbá az ózdi és miskolci vízellátó rendszerek fejlesz­tőiét. A kisebb települése-1 ken pedig mintegy 50 úi községi vízmüvet vagv nagv teljesítményű köztéri kutak helyeznek üzembe. Az idei fejlesztésekkel várhatóan napi 80—90 köbméterrel növekedik az ország vízmű­veinek teljesítménye. A közcsatorna-hálózat fej­lesztéséhez kapcsolódva sok városban bővítik a szenny­víztisztító' üzemeket. Egye­bek között nagv szennyvíz­tisztító telep épül Komlón, Békéscsabán. Miskolcon. Pécs-Mecsekalján. Székes­fehérváron. Kaposváron. Tatán. Zalaegerszegen. Szekszárdon és más váro­sokban iS. (MTI) Csak a reggeli köd jelzi Csengéién, hogy tél van. A hőmérséklet a 10 Celsius-fok felé közeledik, előző nap ti­zennégy is .volt. Az Arany­homok Tsz központi iro-. dájában Auer Mihály el­nökhelyettest találom. — A Kilövetés alá szórják gépeink a szerves trágyát. Sok szarvasmarhát tenyész­tünk. a tagok egy másik csoportja az istállóhoz hord­ja a szalmát. — Másfelé a szőlőt ismet­szik. — Nálunk is a végéhez közeledik a metszés. Ki­használtuk az év első nap­jaiban a kellemes időt. — Nem félnek, hogy meg­fagy később? — A metszést mindenhogy el kell végezni. A fagyíól egyébként idén is tartunk. Jó okunk van rá, az utóbbi években rendre sok kárt okozott nekünk. Volt olyan esztendő, hogy május dere­kán fagyott meg a szőlő. A jó időben fejlődésiek in­dulnak a növények, s ha utána hirtelen lehűl az itíő, megfagyhatnak. — Egyéb munka? — Gépeink javítják a földutakat. Ezt minden té­len meg szoktuk csinálni. Ezek a földutak a mi szál­lítási útvonalaink, a téesz gépei rontják el őket. Ja­vításukat azért is köteles­ségünknek érezzük, hogy az Elevátort készítenek a csengelei téesz gépműhelyében KISZ<védnöhség Mecseki szénbányák ifjú­kommunistái védnökséget vállaltak a kokszolható fe­kete kőszén hazai termelé­sének növelését szolgáló 23 milliárd forintos nagyberu­házás, a liászprogram felett. Az erről szóló alapokmányt pénteken, a komlói pártbi­zottság székházában írta alá Varga Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, Kapolyi László ipari államtitkár, Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei bi­zottságának titkára. Kovács Dezső, a KISZ Baranya me­gyei bizottságának első tit­kára, Schwarcz József. a Mecseki Szénbányák pártbi­zottságának titkára, Mérei Emil, a vállalat vezérigaz­gatója, Keszlcr Fcrenc, a szakszervezeti bizottság tit­kára és — a 2500 KISZ-tag képviseletében — Vass Lász­ló. a Mecseki Szénbányák KISZ-bizottságának titkára. Az alapokmány aláírói vúl­ialták, hogy politikai és er­kölcsi támogatásukkal segí­tik elő a védnökség sikerét. (MTI) arrafelé lakóknak jobb köz­lekedést biztosítunk. Van még egy nagyobb munka folyamatban: romos tanyá­kat számolunk föl. — Miért van erre szük­ség? — Csengelén talán még rendszertelenebből épültek a tanyák, mint másfelé. A tá­volabb eső területekről el­költözik a lakosság, de el­adni nem tudják az épüle­teket. A nagyobb gépek munkáját viszont akadályoz­zák a visszamaradó romok. Amelyik házról a községi ta­nács leveszi a házszámot, azt fölszámoljuk. — Mennyibe kerül egy-egy romot eltakarítani? — Egyikhez több. másik­hoz kevesebb költség kell. Átlag 30 ezer forintot szá­molhatunk. Attól függ, van-e sok tuskó körülötte. — Mi történik a bontott anyaggal? — Amit össze tudunk fű­részelni. azt föltüzpljük a baromfitelep kazánjában. A gally, a tuskó egy részét vál­lalkozó tagoknak adjuk oda azért, hogy eltakarítsák a területről. A tanyaterület persze még évekig nem te­rem rendesen, de már az is nagy előny, ha nem kell a Rábákkal a romot kerülget­ni. A gépműhelyben is zajJ lik az élet. A szerelők ép­pen egy elevátor vázát he-; gesztik. — Ilyen fajtát sehol a vi­lágon nem lehet kapni — mondja az elnökhelyettes. — Elhatároztuk, hogy megcsi­náljuk magunk. Egyébként a téli gépjavítások sűrűjében vagyunk. — Mostanában kevesebbet vásárolnak, többet javítanak a gazdaságok. Önök is? — A mi gépparkunk is elöregedőben van. Részben pénzügyi okokból nem vá­sárólunk új gépeket. rész­lóén azért, mert nem is le­het olyan középgépeket kap­ni, ami a mi talajainkra megfelelő lenne. Nagyon vártuk, hogy a BKR be­hozza a ZT 300-as német traktorokat, ez azonban már évek óta húzódik. Pedig ná­lunk a szervestrágya-szórás elengedhetetlen eszköze a középteljesítményű traktor. Az alkatrészellátás sem meg­felelő. Mi úgv próbálunk se­gíteni a gondon, hogy ma­gunk szétbontjuk a kiselej­tezett gépeket, és a még használható alkatrészeket el­raktározzuk, ha szükség van rájuk, fölhasználjuk. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents