Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

2 Szombat, 1983. január 15. 2 Befejeződtek a magyar NDK gazdasági tárgyalások Wolfgang Rauchfuss elutazott hazánkból Jegyzőkönyv aláírásával ért véget a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság XXI. ülésszaka. A jegyzökönyvet péntek del­ben Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter és Wolf­gang Rauchfuss miniszter­elnök-helyettes írta alá. A tárgyalásokon a felak áttekintették a két ország gazdasági együttműködésé­nek alakulását, a jövő fel­adatait. Az NDK hazánk második legfontosabb szo­cialista külkereskedelmi partnere, Magyarország is fontos helyet foglal el az NDK külgazdaságában. Megállapították, hogy a megváltozott külső gazdasá­gi feltételeket kapcsolataink alakítása során jobban te­kintetbe kell venni. Az együttműködésben a kölcsö­nös előnyök alapján a hang­súlyt azokra a területekre kell helyezni, amelyeken egymást kiegészítő gazdasá­gi adottságaink kihasználá­sával a megváltozott körül­mények között is lehetőség van a sikeres előrelépésre. Mindez szükségessé teszi országaink számára, hogy a bevált kapcsolatok meilett törekedjünk az együttműkö­dés yj formáinak feltárásá-j ra,- a minőségi követelmé­nyek fokozott figyelembevé­telére, valamint a korábban vállalt kötelezettségek hi­ánytalan és kölcsönös telje­sítésére. Mindkét fél továbbra is fontos feladatának tekinti, hogy a műszaki-tudományos együttműködésben konkrét eredményeket érjenek el, bő­vüljön a szakosítási és koo­perációs együttműködés, és lépéseket tegyenek a har­madik piaci fellépés fokozá­sára. Magyarországi tartózkodá­sa során Wolfgang Rauch­fuss miniszterelnök-helyet­tes látogatást tett a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár­ban és a Budapest Sport­csarnokban. Wolfgahg Rauchfuss pén­teken hazautazott Berlinbe. / A szovjet vasútokról 'A szovjet vasút az elmúlt például nagy hidegben szük- tán kieső kocsik pótlására re 'tíz esztendőben majdnem ségből nyitott vagonban kell elég. hatalmas új vagongyár ennyit fejlődött, mint előző- szállítani a nem darabos építéséhez kezdtek a szibé­leg 30—40 év alatt, mégis, a árut, annak egy része oda- riai Abakanban. Itt a hely­szovjet gazdaság egyik ieg- fagy a vagonhoz, s a címzett színen található a vagonépí­fájóbb pontja ma is a vis- nyilván a várt mennyiségnél téshez szükséges fa. Az út, és ezen belül az áruszál- kevesebbet vehet át. egyébként is igen döcögve litás kérdése. A vagonhiányok okairól a ^ef J'amikor mlfva^ A vasutakra 1980-ban az Gudok - a vasutasok lapja miWó ™ £elt "nyelt el" országon belüli áruszállítás- — es az Izvesztyija a gyí- „.int_ »piip<.pn ipám tri-i nak csak 50,6 százaléka ja- rak háza táján tájékozódott. " R^dok A evár tervez-'t tott; jelentősen megnőtt a Krjukovban, ahol a pár éve Lpacftlsával' 5 Ivi 40 ezeí legi és vízi utakon, teher- felszerelt automata gyártó­"rö- | Oz ENSZ íőtíthára nyilatkozat Washi„gt0nba lálOjalOlt vagon — távlati megoldárt is jelentene: folyamatosan Papp Zoltán Felhőjáték autókon történő szállítás sorra nyugati mérnökök is aránya. Abszolút értékben rácsodálkoztak, nyersanyag- ^cserélhetnék azTT'solTtiz­azonban ez mégsem csökké- hiány miatt gyakran áll a sérült telies terhelése nést, hanem Igen jelentős termeles, a tervet alig vagy alkalmatlan vagont, amely növekedést jelent. 1981-ben egyáltalán nem tudjak tel- közlekedik rie a összesen 3762 millió tonna iesíteni. A zsdanovi vagon- Qudok ~~ árut szállítottak vasúton a gyárban a cementszállítö Szovjetunión beiül, és száz tartály vagonokat gyártó Kétségkívül sok a prob'.é­munkás közül nagyjából részleg hét éve egyszer sern ma, s az sem vitás, hogy kettő u vasutak alkalmazó- ludta elérni teljes kapacitá- ezek a népgazdaság egészé­sában áll. A vasútvonalak sát. Ami másik profilukat, a re kihatnak. Tény az is, teljes hossza ma meghalad- nyitott vagonok előállítását hogy ezek a kérdések a leg­ja a 140 ezer kilométert, és illeti: a termelés szintén magasabb szinten napiren­ebből több mint 40 000 kilo- nyersanyaghiány miatt csök- den vannak — legutóbb a méteren már villanyvasutuk ken Ugyanez a helyzet az KB novemberi plénumán Ju­kÖZlekednek' altáji vagongyárban, ahol a P^ffiK™*'SXzoU Az . áruszállítás még's legfontosabb típus, a telje- a vasutak helyzetével. Ép­rendkivu su yos gondoké il , , . .„ küzd. és ezek közül a le*- sen zart vagon keszuL Pen ez a központi figyelem, égetőbb a tehervagonok hiá- Amikor 15—18 évvel ez- no és néhány újonnan ho­nya. előtt kiderült, hogy a meg- zott intézkedés azt a jogos A vagonhiány hatásainak levő kapacitás még a ter- reményt kelti, hogy a hely­érzékeltetésére elég egyetlen mészetes elhasználódás foly- zet fokozatosan javulni fog. példa — a Szelszkaja Zsiznv 1 egvik december végén meg­jelent cikkéből: Moldáviá­ban termelik a Szovjetunió kukorica-vetőmag szükség­letének jelentős részét. Az üzemek kiválóan teljesítik terveiket, s hogy a vető­magvakat a mezőgazdaság mégse kapja meg időben, annak oka: egyszerűen nincs vagon. A hiány okai közismertek. Elsősorban a gyárak igen lazán bánnak a rakodási a kiszabott időnormákkal: van olyan hely. ahol az elő­írt két óra helyett átlag í­san 12 órát fordítanak a ki-, illetve berakodásra. Másrészt a vagonok a gyorsabb villan.vmozdonyok alkalmazása miatti nagyobb igénybevétel és a modern rakodógépekkel való hanyag bánásmód miatt az eddigi­nél sokkal gyorsabban men­nek tönkre. , Ezen a tarthatatlan álla­poton most néhány nagy­üzem kezdeményezését < 1 igyekeznek változtatni: ezek a Ryárak vállalták, hogv területükről nem engednek ki olyan vagont. amelyek felépítménye sérült. A ten­gelyek javítása persze to­vábbra is a vasútra vár. A kezdeményezéshez rövid idő alatt több mint kétezer üzem csatlakozott. Ez azért jelentős, mert ígv a vago­noknak nem kell .javítás céljából sok száz kilomé­tert megtenniük, állaguk nem romlik tovább, "s ugyanakkor jóval kisebb kór keletkezik a sérült vagonok ban fuvarozott árukban. A szállított áru gyakran szenved súlyos karukat. Uu A Managua (Prcnsa La­tina) Az el nem kötelezett or­szágok koordinációs irodájá­nak 5. rendkívüli miniszteri ülése csütörtökön jóváhagy­ta a zárónyilatkozat azon megfogalmazását, amely az Egyesült Államokat teszi fe­lelőssé a Nicaragua ellen folytatott felforgató tevé­kenységért. Fogadás # Moszkva (MTI) Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete pénteken Moszk­vában fogadást adott Köpe­czi Béla művelődési minisz­ter tiszteletére, aki küldött­ség élén tartózkodik a Szov­jetunióban. A fogadáson szovjet rész­ről megjelent Pjotr Gyemi­csev, az SZKP KB PB pót­tagja, kulturális miniszter, Vjacseszlav Jeljutyin felső­oktatási és középfokú szak­oktatási miniszter, Borisz Pasztuhov, a kiadói, nyom­dászati és könyvkereskedelmi állami bizottság elnöke. Fi­lipp Jermas, a filmművészeti állami bizottság elnöke. Je­len voltak az SZKP KB és a külügyminisztérium felelős beosztású munkatársai. Béke­tanácskozás Bécsben # Bécs (MTI) Némzetközi tanácskozás kezdődött pénteken a bécsi Intercontinental Szállodában a békéről, mindenekelőtt pe­dig az atomháború növekvő veszélyéről. A Franz König bíboros, bécsi érsek kezde­ményezésére összehívott kon­ferencia munkájában részt vesz a világ számos egyhá­zának és kisebb felekezeté­nek képviselője, több neves tudós a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból és Fran­ciaországból, valamint szá­mos közéleti személyiség. # Washington (MTI) Reagan amerikai elnök pénteken a Fehér Házban tárgyalt Javier Pérez de Cuellarral. az ENSZ főtitká­rával. aki ebben a tisztében először érkezett az amerikai fővárosba. A kétórás fehér ftázl tár­gyaláson részt vett Bush al­elnök, Shultz külügyminisz­ter és a Reagan-kormányzat több más tagja. Jelen volt Jeane Kirkpatrick amerikai ENSZ-képviselő is. Kormány­források szerint a megbeszé­lések fő témája az Egyesült Államok és az Egyesült Nem­zetek „hullámzó viszonyának áttekintése" volt. A pénteki szívélyes fogad­tatás ellenére Washington és a világszervezet viszonva meglehetősen kényes. Az ENSZ-tagországok többsége az utóbbi időben nemegyszer foglalt úgy állást, hogy Wa­shington érdekeit keresztezte, s ennek hatása megmutatko­zott az amerikai pénzügyi tá­mogatással való manővere­zésben éppúgy mint a saj­tóban. sőt az amerikai ENSZ­delegációnak a világszervezet elleni támadásaiban. Különösen súlyos nehézsé­geket okozott az amerikai politika az ENSZ-nek a Kö­zel-Keleten : Libanonban egy­szerre vannak jelen az ame­rikai kezdeményezésre létre­hozott úgynevezett nemzet­közi rendfenntartó erők és az ENSZ csapatai, amelyek meghatalmazása jövő szer­dán jár Je. Az ENSZ-főtitkár washing­toni látogatása előtt ismét felvetette egv szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó lehetősé­gét New Yorkban. Közéleti napló IIÉSZVÉTTÁVIRAT Losonczi Pál, a Magvar ratikus Köztársaság alelnö­Népköztársaság Elnöki Ta- ke elhunyta alkalmából táv­nácsának elnöke Kang Rjang iratban fejezte ki részvétét Uk, a Koreai Népi Demok- Kim Ir Szen elnöknek. MÉHES LAJOS HAZAÉRKEZETT Méhes Lajos ipari minisz- gaink között 1975 óla ér­ter pénteken hazaérkezett vényben levő szabadkeres­Finnországból. Tárgyaláso- kedelmi megállapodást, kat folytatott vendéglátójá- amely a különböző társadal­val, Esko Ollila ipari és ke- mi berendezkedésű országok reskedelmi miniszterrel, va- közti kölcsönösen előnyös lamint Arne Berner külke- kereskedelem jó példája, reskedelmi miniszterrel. Po- Méhes Lajost fogadta Kale­zitívan értékelték az orszá- vi Sorsa miniszterelnök. ÍRÓSZÖVETSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE írók, költök, műfordítók írtak alá. A két írószövet­eseréjét. alkotói találkozo- sóg együttműködésében vá!­kat, közös elméleti tanács- tozatlan a cél a magyar ét kozások megrendezését irá- szovjet nép irodalmának és nyozza elő, egyebek között kultúrájának további és az ez évre szóló magyar— mélyebb kölcsönös megisme­szovjet írószövetségi együtt- ré megismertetése, az al­működési munkaterv, ame- , . lyet pénteken Budapesten, koto1 kapcsolatok sokoldai'J az írószövetség székházában továbbfejlesztése. BELKERESKEDELMI VÁLASZTÉKOSERE­MEGÁLLAPODÁS Lauthán Ferenc belkeres- szlovák belkereskedelmi vá­kedelmi miniszterhelyettes lasztékcseréről. Ennek alap­és Ladislav Somogyi szlo- ján 1983-ban csaknem vák kereskedelmi' miniszter- milliárd forint összértékben helyettes megállapodást írt cserél egymással fogyasztási alá az ez évi magyar—cseh- cikkeket a két ország. 4. , Magdaléna sokáig abban a hitben leledzett. hogv öcsi kizárólag az ő érdekeit tartva szem elótt. mintegv védelmezve ezzel a lánvt a hát­térben meghúzódó titkos hatalmakkal szemben, szakította meg kapcsolatukat. Csak akkor kapott észbe — későn — amikor két hét múlva össze­akadt Blnyeczcel a folvoDarti sétánvon. 1950-ben későn köszöntött be és hosszúra nvúlt az ősz. aznap is szépen sütött a nap. csak a látóhatár szélén nára^odott meg kissé fénve. öcsi ruganyo­san léokedett mint mindig oldalán egv lánnval (Mint mindig.) És mesélt. eEvre csak mesélt. (Mint...) 1 • Magdaléna bénultan bámulta. Egv fa mögött húzódott meg. hogv azok ne vegvék észre. Nem is vették mélységesen el voltak magukkal fog­lalva. Magdaléna szeretett volna odakiáltani annak az ismeretlen lánvnak: rie hieav neki! Én már ismerem a trükkjeit. Először Bergsonról mesei maid. arról, hogv egv rövid zuhanás az élet. Aztán Proustról aki oarafaszobában élt. keresgélte az elveszett időt. aztán egvszer ki­nyitotta a hónaDokon át zárva tartott ablakokat tüdőgyulladást kapott a hirtelen beáramló friss levegőtől és meghalt. Vééül pedig . . Igen. utol­jára felajánlja maid. hogv legvetek egvütt ön­gyilkosok. .. Magdaléna azonban végül nersze nem s-'óll csak állt meredten és pámúlt egvre a tovatűnő összeölelkezett pár után. A hód felé mennek — konstatálta. Aztán beállnak az átiá o vasívei alá s megvárják a legközelebbi toriról dübörgését. Érzed, hogv zúa — m.mdia maid öcsi. S eav intenzív csók persze, lélegzetelállító karszoritás­sal egybekötöttem Magdaléna minteev maga előtt látta elhalá­lozott viszonvuk csontvázéit akárha anatómiai livakuilatun lenne, í> most eav pillanatra — de kizárólag csak eev pillanatra — hailott afelé, hoev igazat adion annak a tanuimánvi osztály­vezetőnek. i Erna Pestről került a vidéki nagyvárosba. A híres sebészDrofesszor lánva itteni naevnéniénél lakott s aoia váratlan második házassága — egv lányával eevkorú nőt vett egvik nádról a másikra feleségül — kenvszerítette a lakóhelv­változásra. Az a tíous voit. aki kissé riadtan vi­selte szépségét, s tán annak örülne ha csúnva. mert akkor iobban felfigyelnek a gondolataira is. A zárkózott, nehezen oldodó lánv kéDtelen volt kapcsolatot létesíteni a férfiakkal akik kez­detben körülrajongták később azonban a faevos magatartás elűzte őket a szépség vonzköréböl. Erna maradt magának Sokat olvasgatott eeve­dul sétálgatott a folvÓDarton. Színházba hane­versenvekre iárt. s néha elzongcrázeatott az exkluzív nagvnéni oianinóián. Chopin Debussv voltak a kedvencei. Ebbe a zárt. világba robbant be egvik napról a másikra Binvecz aki körüT — mint már em­lítettük — ekkortáira kezdett szűkülni a látha­tatlan hurok. Természetesen őt is megigézte a lánv szépsége az a hamvas bái amelv minden mozdulatából, egész lénveből sugárzott Binvecz a leglénveget tekintve minden különcséie mellett is átlagember volt hailamos a romantikus kén­zelődésre. S amikor már a realitástól iaen mesz­sze ragadta felduzzasztott fantáziaia valami ilvesféle széoséeet képzelt — afféle ideáiként — maga elé. Mikor meglátta, szinte elakadt a lé­legzete. Egyéniségén azonban semmit nem vál­toztatott e pozitív előielű megrázkódtatás. Bi­nvecz továbbra is uevanaz a Binvecz öcsi ma­radt. aki eddigelé volt. aki eev icinicit erőszakos hasonlókéopen naev hnnaú ugyanannyi"-! link ám mindezt átlengte valami olvan kedvesség atni miatt sehoev sem lehel ra haraeudni. Most is eevből támadott. — Már napok óta fieveliek — leevezte mea minteev mellékesen amikor a villamosmegálló­ban hozzálépett. — váltig azon tűnődöm hol vásároltad ezt a széoséaet És Dersze mennviért ' Erna először — ösztönösen védekezésszerüen — mea akart botránkozni de aztán kénvtelen volt elnevetni maeat. öcsi úi erőre kaDoit etlól a mosolytól. — Én oersze tettesen tökéletlennek látszom melletled. Az is vasvok. És képzeld — haiolt közelebb, suttoaóra focva hangiát — na­gyolt rossz a hírem is .Ha kétszer meglátnak bennünket eavütt az utcán, hívatni fognak a ta­nulmányi osztálvra. Olvan sötét a lelkem mint a haizatom. Erna — méa mindig nevetve — futólag végig­pillantott raita. — Hat ami azt illeti, akkor eléa­ae íeketelelkű lehetsz. — De mennvire! — öcsi már véakénp elemé­ben volt. — Unalmas ez a villamos. Gvere. men­jünk inkább avalog. — És elindultak. A lánv más viselkedéshez szokott. Hogv akik bálványozzak szinte megbénulnak a közelében, elveszítik minden természetességüket merevvé válnak, s ez rá is olvan rettenetesen bénítólae hatott. Mintha eevik pillanatról a másikra ab­lakokat nvitoti volna benne, öcsi lezserséae. S ezeken az ablakokon át most fénv friss levegő áradt egész benseiébe. Szinte felvillanyozódott tő­le. Mindazonáltal Erna nem volt könnven hevülő alkat, és el is határozta mindiárt hogv nem en­gedi elkábíttatni maaát ettől a sodró vidámsáe­tól. A dolgok azonban már elindultak a maguk szükségszerű útián Aki csak ee" picinvkét is konvított a női lélek reitett mechanizmusaihoz előre megjósolhatta: Erna bele fog szeretni eb­' be a vidámságba pbhe a hánvaveti lezsersóabe S azt is. hogv 'ezúttal a lilik Binvecz is alaoo­san meenerzselódik. Mindvégig a villamossín mellett toneaettek s mar a külvárosban iártak Ideié volt hoev öcsi megkockáztassa a kérdést: — Még messze? — IVfaid kis szünei után: — Tu'.aidonkeppen hová is igyekeztél? — A temetőbe — felete Erna — Akár a vénkisasszonvok — vievorgott Bi­nvecz. — Délután rövid szunvókálás a lefüe­aönvzött szoba hűvösében utána iránv a halot­tak. Nem rossz. S ténvlea nem volt rossz A göcsörtös aszfal­tot. szinte beterítették a lehullott levelek. Öcsi ae+ztenvéket rugdalt eav láthatatlan focikapu gólvonala felé. Most tán mea kéne foanom a ke­zét — gondolta közben. De rövid 'öorenpés után úev döntött, hoav eevelöre inkább türtőzteti magát. (Folulaliuli.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents