Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

h \tioo VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 2 73. évfolyam 9. szám 1983. január 12.; szerda Ara: 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácskozás a párt eszmei-ideológiai tevékenységéről Országos agitációs, vrovaaanda- és művelődéspolitikai tanácskozás kezdődött kedden — a Maavar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsáaának rendezésében — a XIII. kerületi pártbizottság székházában. Az értekezlet résztvevői társadalmi-nolitikai életünk vezető személyiségei, az ideo­lógiai-kulturális. a tudományos élet képviselői. írók. új­ságírók. művészek, a művelődési intézmények vezető mun. katársai. A tanácskozást — amelvnek elnökségében foglalt helvet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának taaia. a Minisztertanács elnökhelyettese. Szentáoothai Já­nos. a Maevar Tudománvos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának taaia. a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Ezt követően Aczél György. az MSZMP Po­litikai Bizottságának taaia a Központi Bizottság titkára tar­tott előadást ..A párt eszmei-ideológiai tevékenuséaének né­hány időszerű kérdése" címmel Aczél György előadása Beszédében áttekintette ideológiai munkánk felada­tait, egyebek között azt. mi­ként hozhatunk nagyobb mozgást, élénkséget ideoló­giai-szellemi életünkbe. Szólt arról, hogy az ideológiai munka színvonala gyorsít­hatja. de akadályozhatja is társadalmunk rugalmas al­kalmazkodó képességének fejlődését, a megújulást készség kibontakozását. Teendőink nemzetközi hát­terét felvázolva, a nemzet­közi politikai viszonyokról szólva hangsúlyozta a fegy­verkezési verseny veszélyeit, összevetve az imperializmus szélsőséges, agresszív körei­nek törekvéseit a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok őszinte békeakaratával. Elemezte a nyugati világ sok tekintetben újszerű válság­tüneteit. Vázolta közgondol­kodásunk szociajizmuské­pének fő vonásait. Beszélt a szellemi életünket napjaink­ban is élénken foglalkoztató nemzeti és nemzetiségi kér­1 désről. a szocialista demok­rácia problémaköréről. A továbbiakban a szocia­lizmus szülte új társadalmi normák, erkölcsi elvek és viszonyok erősítésének szük­ségességéről, feladatairól szólt Aczél György. Hang­súlyozta. hogy a társadalom régi. ám ma is időtálló, il­letve új értékeinek védel­mére, elfogadtatására az eddigieknél nagyobb figyel­met kell fordítani. Ezzel összefüggésben elemezte az ifjúság körében folytatott politikai és nevelőmunka időszerű tennivalóit, kitérve arra, hogy a korábbinál ne­hezebb körülmények között kell megnyerni céljainknak a felnövekvő nemzedéke­ket. Ezután arról beszélt, hogy az oktatás, a tudomány, a korszerű műveltség, az em­beri tényezők szerepe mind­inkább növekszik a közös­ségi és egyéni alkotószellem felélénkítésében. Népünk kulturális felemelkedésének történelmi útjára visszate­kintve, különösen fontosnak nevezte az emberek érde­keltségére. aktivitására job­ban építő kultúra kibonta­koztatását, a demokratikus, sokszínű, de egységesen szo­cialista tartalmú műveltség fejlesztését. A szellemi mű­helyek. művészeti alkotó kö­zösségek munkájának ered­ményeiről. s időszerű prob­lémáiról szólva a mai való­siig kritikai elemzését, ta­nulságainak feldolgozását vállaló művészet támogatá­sának. ösztönzésének szüksé­gességét emelte ki. Foglal­kozott kulturális életünk néhány jellemző szemlélet­beli kérdésével, a kritika helyzetével, a marxista kri­tika szerepével. A kulturális műhelyek vezetőinek önálló­ságával és felelősségével kapcsolatos követelményeket áttekintve rámutatott az el­vi. elemző-irányító tevékeny­ség javításának szükségessé­gére. Ezt követően a tár­sadalomtudományi kutatás időszerű feladatairól, a marxista elmélet fejlesztésé­nek tennivalóiról szólt. A kulturális-ideológiai munka előtt álló megnöve­kedett feladatok aktivitá­sunk, kezdeményező készsé­günk fokozását, a nem marxista nézetekkel folyta­tott viták erősítését, s mind­ettől elválaszthatatlanul a párt ideológiai, politikai és cselekvési egységének meg­szilárdítását követelik min­den szinten — mondotta. Aczél György előadását vita követte, amelyben fel­szólaltak: Hajdú János, a televízió A HÉT című mű­sorának főszerkesztőie, Ek­ler György, az MSZMP Sza­bolcs-rSzatmár megyei bizott­ságának titkára. Szalai Sán­dor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke. Lipkovits Károly, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese. Nemes Já­nos. a Budapester Rundschau főszerkesztője. Katanics Sán­dor. az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titká­ra, Malonyay Dezső, a Nem­zeti Színház igazgatója, Nyers Rezső. az MTA Köz­gazdaságtudományi Intéze­tének tudományos tanács­adója, Hermann István aka­démikus, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió el­nökhelyettese és Vámos Ti­bor akadémikus,, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézeté­nek igazgatója. Az országos agitációs, pro­paganda- , és művelődéspoliti­kai tanácskozás ma folytatja munkáját. (MTI) Telekgazdálkodás és lakásépítés .mm Ülést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehaj- galmat. Ezért állandóan rendezési tervekben elő­tó bizottsága idei első ülé- napirenden van a telekkíná- irányzott tömbfeltárások le­sét tegnap, kedden tartotta lat, a telekgazdálkodás. Néz- hetoségével, a be nem épi­Szegeden. Az ülésen részt zük milyen helyzettel, lehe- tett portáknál a szerződés­vett és felszólalt dr. Rajt tőségekkel számolhatunk bontással és újraértékesités­a Minisztertanács szűkebb pátriánkban. A VI. ötéves terv elején Miklós, Tanácsi Hivatalának elnök­helyettese A közelmúltban 197'6 áílamfér 4917' magán­Szabó Sándor megyei ta- tulajdonban levő telek állt a magánépítők rendelkezésé­re. A tervidőszak első két a Miniszterta­nácselnök nács előtt számolt be a végrehajtó bizottság mun-, évében a tanácsok 990 lel_ kájaról, s a tapasztalatok- ket adtak tartós használat_ rol tegnap tajekoztatta a b£L A portára várók kér.ssé_ testületet Dr. Rajt Miklós nek több hel nem tud. pedig a felügyeleti vizsgálat tek eleget tenni. A végre_ sel. s nagyon sok helyen nem használták ki a mező­gazdasági szövetkezetek tá­mogatását, segítsegét a ház­helyek létrehozásában. A megye minden településén elkeszültek a rendezési ter­vek, azokat „karban" is tartják, s ez lehetővé te­szi, hogy javuljon a telek­gazdálkodás. A magánépítő mozgalom, a családi és kis­Varsói Szerződés Honvédelmi miniszterek értekezlete A Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi minisz­tereinek bizottsága kedden Prágában megkezdte ülését. Martin Dzur hadseregtábor­noknak. Csehszlovákia nem­zetvédelmi miniszterének el­nökletével. A tanácskozáson részt vesz Dobri Dzsurov hadse­regtábornok, Bulgária nem­zetvédelmi minisztere. Mar­tin Dzur hadseregtábornok. Csehszlovákia nemzetvédel­mi minisztere, Flórian Si­wicki vezérezredes, Len­gyelország nemzetvédelmi miniszterhelyettese, Czine­ge Lajos hadseregtábornok, Magyarország honvédelmi minisztere, Heinz Hoff­mann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi min.sz­tere, Constantin Olteanu al­tábornagy, Románia nem­zetvédelmi minisztere. Dmit­rij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. továbbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar­sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadse­regtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari fő­nöke. találkoztak az ütemben dol­gozó 67 kubai munkásnővel és ismerkedtek az ott vég­zett munkával. főbb megállapításait ismer- haitó b?zottsáe ' meeállaDÍ- mozSalom. a csaladi és kis­tette- totta högvaz állanii telek- társasház-építés fő helyszi­A végrehajtó bizottság kínálat általában betöltötte várofköz^oYtók^A ' teeíTaoi meghatározta az idei ellen- árszabályozó szerepét és a Zl^SniB ^ámutfuak orzesi feladatokat, felosztot- házhelyek háromnegyed ré- arra. hogy a településfej­ta a sportegyesületek támo- sze a magánforgalmi árnál lesztés adottságainak megfe­gatására fordítható 6,5 mii- alacsonyabb. A testület fog- lelöen a családi ház építési lió forintot, majd megvitat- lalkozott azzal a kérdéssel ^heTíeke? biZ'Z^Z ta és elfogadta a telekgaz- is, hogy más szervek, intéz- végrehajtó bizottság sorra dálkodás helyzetéről készült mények — így az OTP — vette, hogy városonként, já­beszámolót. miképp járult hozzá ahhoz, rásonként miképp gazdákod­Nem szükséges bizonyíta- hogy jobb legyen a telek- hL^nllják'^f lehetósége­ni olvasóink előtt, hogy a kepzes. Szegeden és Makón ket szegeden a legtöbb ház­lakásépítés mennyire közér- a takarékpénztár saját erő- helyet magánforgalomban dekű téma és az otthonte- forrásából alakította ki a értékesítették, nincs elegen­remtésnek' milyen fontos Portákat Erre a célraállami feltétele a telekgazdálkodás. Csongrád városnak hitelt tanács nyilvántartja az épí­Köztudott, hogy a megyé- biztosított. A többi települé- tők kéréseit, és a jelenlegi ben a VI ötéves tervben sen nem kérték az OTP köz- 226 igénylőt. A tervek sze­20 ezer 500 lakás felépítése reműködését, s inkább vál- ^ a cél. Az otthonok többsé- la,ták a többletmunkával egy helyen> hanem "város­ge, 83 százaléka magánerő- íáró> de gyorsabb és olcsóbb részenként külön-külön. A bői épül. és a feltételek telekkialakítást. tapasztalatok szerint nagyon megteremtésében nem mel- A végrehajtó bizottság körzetóbed tartoYó™ községek! lékes kérdés, hogy a taná- megállapítása szerint a ta- ben akar építkezni. Felme­csok milyen módon támo- nácsok telekgazdálkodása rült, célszerű lenne, ha a gatják a magánépítő moz- nem kielégítő. Nem élnek a városi tanács pénzügyileg is támogatna a közsegeket a telekképzésben. A szegedi .járás községei közül Kisteleken, Tiszaszige­ten, Űjszentivánon, Sándor­falván kellene több porta ahhoz, hogy a hagyományos családi ház-építők vágya tel­jesüljön. Balástyán, Üllésen és Rúzsán megkezdődött a korszerű csoportos családi­ház-építés. Ennek lehetősé­geit érdeklődés hiányában Mórahalmon nem tudják ki­használni. Pedig ott kedve­zőek a feltételek, és a csa­tornahálózat is bővíthető társulás útján. Természetes, hogy a telepszerű, több szintes lakásépítés területi igényei sem mellékesek. Ez­zel a témával is foglalkoz­tak, és megfogalmazták azt a követelményt, hogy bár csökkent az állami lakás­építés aránya, a terület-elő­készítés továbbra is fontos kérdés. A végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint alap­vető követelmény, hogy az állami telkek hiánya nem akadályozhatja a magánerős lakásépítést. A tanácsoknak a rendelkezésükre álló esz­közökkel — a célcsoportos keret felhasználása, a telek használatba adásából visz­szatérült összegek segítsé­gével és az OTP pénzforrá­sainak fokozottabb igénybe­vételével — elő kpll segíte­ni. hogy a magánkezdemé­nyezésű lakásépítés zökke­nómentesebb legyen. Igen fontos határozata a testület­nek. hogy a telekgazdálko­dás lehetőségeit a helyi ta­nácsok az eddigieknél jo'o­ban használják ki. Magyar—kubai barátsági nap Szegeden Tegnap, kedden délelőtt Szegedre érkezett az a kubai küldöttség, amelyet a Haza­fias Népfront megyei és Sze­ged városi bizottsága a ku­bai—magyar barátság jegyé­ben rendezett találkozóra hí­vott meg. A kubai küldött­ség vezetőjét Francisco Roza Rodriguezt a budapesti ku­bai nagykövetség másodtit­kárát a HNF szegedi bizott­ságán Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront szegedi városi bizottságának titkára, valamint Sturcz Mártonné, a népfront megyei bizottságá­nak munkatársa fogadta. A vendéglátók tájékoztatták Szeged történetéről, fejlődé­séről, lakóinak életéről, és a magyar—kubai kapcsolatok­ról szólva többek között ki­tértek arra, hogy a József Attila Tudományegyetemen is tanulnak kubai diákok. ....... ... . . ... , A baratsagi gyules résztvevőinek eev csoportja A küldöttség többi tagja Gil Martineznek, a kubai Ferenc, a vállalat pártalap- munkájával, a dolgozók élet­nagykövetség gazdasági ta- szervezetének titkára fogad- és munkakörülményeivel, s nácsosának vezetésével 'a Francisco Roza Rodrigu- elismeréssel szóltak a válla­Szegedi Textilművekbe látó- ezt akit elkísért RÍgÓ Szil~ ^ tevékenységéről. Délután, gatott, ahol Mészáros János veszter- 3 városi pártbizott- a vállalat klubjában, barát­igazgató fogadta őket, majd ság o^ly vezetője, Prágai sdgi gyűlést rendeztek, ezen Tibor, a szegedi városi ta- Kovács Miklós beszédét kö­nács elnökének általános he- vetően felszólalt a kubai lyettese és Kulcsárné, dr. nagykövetség másodtitkára. Kiss Piroska is. Majd a vállalat fiataljai ta­Délelőtt a Szegedi Város- A vendé§ek rnégismerked- lálkoztak a hasonló korú ku­gazdálkodási Vállalatnál Ko- tek a Szegedi Városgazdái- baiakkal baráti beszélgeté­vács Miklós igazgató és Bali kodási Vállalat sokrétű sen.

Next

/
Thumbnails
Contents