Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

4 Szombat, 1983. január 8. Ma este Biirltó-teirulató a níúíÉm Nagy László felvétele Paul Burkhord spiHel zeneszerző ,eaész estét betöltő sanzonját'' a Tűzijátékot mu­tatja be a szegedi társulat ma szombaton este 7 órától a Zenés színházban. Tasná-ti Márton főiskolai hallgató rendezésében, uauancsak vendégművészek Sztkelv László Wet­ve Pílinvi Mária diszle'eiben illetve - jelmezeiben. A zenei vezető Várnán Zoltán Ké­pünkön: If í.-neí az első te'vnnásbol. Középen Bányász Ilona és Marosi Károlv. tőlük balra Szabó Mária jobbra H irmath Andrea. Szabadv József Csizmadia László látható. A hangulatos tér Beszélgetés a belsőépítésszel Á tudománypolitika szolgálafában Besrómo 6 párttaggyűlés a Gabonatermesztési Kutató h tézetben A tér nem felesel vissza, mégis o eszél, Képzeljük csak mag u rucát egy teljesen üres szobába, amelynek a feliér­re meszelt sarkait bámul­hatjuk. A ridegség nüatt egy idő után talán a leg­nyugodtabb ember is úgy érzj magat, mintha börtön­ben ülne. Ha szépen beren­dezzük ezt a szobát, sőt a falakat fával burkoljuk, ak­kor varázsszóra otthonos, bensőséges a hangulat Sze­keres Mihály ilyen belső hangulatteremtő. Tizenhá­iTjm évvel ezelőtt friss dip­lomával erkezett Budapest­ről Szegedre. Akkor már a fővárosban szinte Dunát lehetett rekeszteni a belső­építészekkel. Itt a Tisza partján még kevesen vol­tak Először azt kérdeztem a CSOMTTERV belsöépité­62étől, nehez volt-e gyöke­ret ereszteni, hiszen ennek a szakmának ó az egyik szegedi hídverője. — Azért telepedtem le eb­ben a kedves városban, mert alkotni akartam. És tudtam dolgozni, hamar meg­találtam a helyemet — Segítettek ebben, hagy­ták kibontakozni? — Jó a közérzetem, rég­óta ezt mondhatom, de mire gondol ? — Az a szakmai környe­zet. amiben él, mennyire kedvez alkotói fantáziájá­nak? — Ahhoz, hogy egy jó belső teret tervezzek, kitű­nő csapatra van szükség. Nemcsak a generális, tehát az építész személye, tudása, alkata a meghatározó. Ál­mom attól is függ, milyen a gépészmérnök, az épület elektromos tervezője... De a beszélgetésünk elején sze­retném hangsúlyozni, a bel­sőénítész nem társművész. Ugvunotvun a szerene. mint a generál tervezőnek, nem Két- óo fé1"*b'» L valamint egy és félsinbéji + étt«7Óa lakré zek énttlA. brlvArns társasházban, garázs­lehetőséggel leköthetők „Igenyes 210 1131" Jeligére a szegéül Hirdetőbe. kap ideiglenes feladatot mint egy keramikus- vagy festő­művész, hanem helye állan­dó. Jó társaim. Dártnerelm voltak. Ezt is bizonyítja — és nem dicsekvésként mon­dom — a szakma ós a város többször is elismer te mun­kámat — Hol kezdódik, illetve végződik az On feladata? — Nekem a végeredmény a fontos. Bármilyen szoba, terem olyan sajátos hangu­latot sugározzon, amilyen­ben mindenki kellemesen ér­zi magát. Természetes, el­sődleges cél, hogy a teret funkciójának megfelelően alakitsanf. Tehát egy ABC­áruháznak ne bárhangulata legyen, vagy fordítva. Örök szabály: az épület, jellegé­től. karakterétől nem üthet el a belső rész. Amikor a tervezés előtt a megrende­lővel leülök, mindig tisztá­zom. mit szeretne. Ezután csak arra törekszem, hogy amit csinálok, a legjobb le­gyen. — Mit ért a legjobb alatt? — Amit kitalálok, ne unal­mas, hanem sajátos ízű le­gyen. A tértől, a bútortól a falburkolatig minden azt szolgálja, hogy az embert egy kicsit „feldobja". — Az építészet az a mű­vészet, amelynek hatása alól senki sem kerülhet ki. Nem kötelező olvasni, moziba, színházba sem jár mindenki és nem folytatom a sort. Azonban az utcán minden ember sétál és valahol min­denki lakik. Az építészet az egyetlen művészet, ami a legáltalánosabban közvetíti a kor üzenetét hozzánk, ön­nek mi a mondanivaiája? — Nehéz válaszolni. Filo­zofikusan mée nem is IÖD­rengtem. Nekem kéli kita­lálni, hogy a jó közérzetet miképp lehet továbbíokozni a belsőépítészettel. Nincs általános recept. Ahány ház, annyiféle megoldás. Körül­belül hetvem tervem való­sult meg eddig, valamennyit vállalom, de eevforma szere­tettel nem beszélhetek mindegyikről. Büszkeseggel mutatom a szegedi Technika Hazat, az uiszegedi tanácsi továbbképzési központot, a Hágit, a szentesi ifjúsági há­zat, a szegvári házasságkötő termet, a vásárhelyi vendég­látó iskolát, mert úgy érzem, mindegyikben hangulatos belső teret sikerült kialakí­tani. A környezet nevel. És ha egy kicsit hozzájárultam ahhoz, hogy jobban érezzék magukat, már boldog va­gyok. — Melyek a kedvenc építőanyagai? — A kőtől a fáig. a va­son, alumíniumon, textilen keresztül minden anyagot szívesen használok, de a fát szeretem a legjobban. A fa élő marad, a fa meleg. — És most melyik a leg­kedvesebb munkája? — A színház. Tizenhárom év után én is szegedinek érzem magam. Leteleped­tem, legyökereztem. Egy sze­gedi alaphangulatát néhány épület is meghatározza. Ilyen a színház. Az épület az eredeti eklektikus-barokk stílus alapján újjáépül. A belső teret is úgy kellett megterveznem, hogy a stílus már adott. Ám a belső han­gulat nemcsak a XIX. század végét, hanem a XX. száza­dét is felidézi. A nézőtér a régi formájában újul mee és aranyozott gipsz stukkók díszítik. Régi hangulatú lesz a színószklub is, talán ez a helyiség őrzi meg a legjob­ban az eredeti színeket. Az öltözők már a mai igények szerint készülnek. Kfvülrő' a színház a régi képében dí­szeleg majd, de a belső tér már két kor szintézise lesz. Nagyon nehéz lenne az ere­deti hangulatot építészetileg a falakon brtiil is feltoézmi. Halász Miklós Az 58 főnyi pártalapszer­vezet négy pártcsoportban .evékenykedik az országos jelentőségű és hírű Gabona­termesztési Kutató Intézet­ben, amely szegedi központ­ja kisugárzásában több kí­sérleti teleppel rendelkezik Csongrád megyén túl is. Az alapszervezet tagságának kö­zel a fele diplomás, ugyan­ennyien alkalmazottiak, ke­vesebben fizikai dolgozók, illetve nyugdíjasok. Ez a ke­resztmetszet arra enged kö­vetkeztetni, hogy itt mindig és minden felelős fórumon van miről beszélni és saját érdekükben is élnek a lehe­tőségekkel. Ilyen fórum volt az 1982-ben végzett gazda­sági, gazdaságpolitikai, ez esetben itt tudománypoliti­kai eredményekről, a párt­élet belső dolgairól számot adó beszámoló taggyűlés, amelyen a vezetőség előter­iesztését dr. Proksza János, az alapszervezet vezetőségi tagja tárt a párttagság elé. Áz eredmény arányában Két szándék párosult a beszámolóban. Megerősíteni a jó és erőteljes vonásokat hordozó gyakorlatot és iaví­tani ott — a változó körül­ményekhez igazodva —, ahol trra szükség van. Olyan tu­dományos intézet ez, ahol a párttagok messzeme­nően átérzik a rájuk háruló kuta'ási, gazdálkodási fel­adatok jelentőségét, azokat 'udatosan vállalják": Ezért is fogalmazhatott úgy beszá­molóiában az alapszervezet vezetősége, hogv az intézet (negf(?lelően látta el a rábí­zott kutatási-koordinálási feladatait mind a kormány, mind saját programja sze­rint. Ezen belül számos ku­tatási intézménnyel tartott kölcsönösen eredményeket hozó kapcsolatot; az együtt­működésről, a programhoz kötött kutatások állásáról tá­jékoztatott irányító szerve­ket. kezdve az illetékes mi­nisztériumtól a Magyar Tu­dományos Akadémiáig, ugyanakkor többször kezde­ményezte felettes szerveknél a kutatási feltetelek javítá­sát is, azt, hogy ennek a te­rületnek a fejlesztésére az általa .produkált sok tízmil­liós eredmény arányában kapjon vissza. Az eredményességet a fajtaelőállításban, a fajfenn­tartásban, a termesztéstech­nikai és az ökonómiai kuta­tásokban 1982-ben is sok lenne felsorolni. Néhányat azonban — közöttük NDK­beli állami minősítést, itt­hon állami elismerést — mégis emltsünk meg. To­vább erősödött a szegedi ér­dekeltségű hibrid kukoricák pozíciója, mert a hazai szük­ségletre termelt vetőmagot innen származó alapanya­gokból állították elő. Már elismert bizonyos fajta sze­mes és seprűcirok szaporí­tása megkezdődött 1982-ben. Évek óta kutatómunka fo­iyik árpanemesítésben, amely további személyi és tárgyi feltételek biztosítását igé­nyelte. Mérhető hatékonyság Tervszerűen folytak az ag­rotechnikai kutatások, a ga­bonafélék ágazalökonómiai vizsgálatai. Ezek haszna: új adatokkal, megállapítással, ajánlással járultak* hozzá a fajtaspecifikus termesztési technológiák kialakításához, a fajták, hibridek célszerűbb területi elhelyezéséhez, mi­nőséggel kapcsolatos kérdé­sek tisztázásához, egyáltalán a jövedelmezőbb termelés­hez. Jól gazdálkodott az inté­zet a kutatásra kapott tá­mogatással. Tőlük ugyanis számonké­rik a kutatómunka, a gaz­dálkodás hatékonyságát. Ezt kimondani munkájuk és bi­zakodásuk lényege. Ilyen és ehhez hasonló kérdések, megoldatlan problémák ke­rültek napirendre év közben is különböző fórumokon, ve­zetőségi ülésen, intézeti tanácskozáson, pártcsoport­megbeszélésen, taggyűlésen, vagyis ami a párttagságot közvetlenül érintette, a párt­élet vonatkozásában például az, hogy az intézet kenyér­gabona főosztályán elégtelen a pártépítés eredményessé­ge, vagyis ebben kicsi a párttagság ráhatása. Az in­tézet káderpolitikájával össz­hangban nagyobb figyelmet kell fordítani gyakornokok, segéd- és tudományos mun­katársak párttaggá nevelésé­re. Az is megállapításként hangzott el, hogy pártcso­port-megbeszéléseken na­gyobb az aktivitás', mint tag­gyűlésen. A felkészültség megvan, mégis: taggyűlésen a párttagságnak mintegy kétharmad résfee nem tlt párttagságából eredő jogá­val és kötelességével. Bár beszélgetések alkalmával ki­tűnik, hogy a párttagságot érdekli az intézet dolgaival összefüggő minden kérdés, a tudományos és a gazdasági eredményektől az üzemi de­mokrácia helyzetének alaku­lásáig. a kül- és belpolitikai események mérlegeléséi Al a jövedelmek összefüggéséig. Adósok maradtak Az MSZMP Szeged városi bizottsága osztályainak mi­nősítése az intézet pártalip­szervezete és vezetősége 1932-ben végzett munkájáról minden vonatkozásban pozi­tív mérlegelésű. A hozzászó­lók — Bálint József, dr, Szi­lágyi Dezső, dr. Erdei Péter — kiegészítették a beszámo­lót, hangsúlyozva az intézet nemzetközi kapcsolatának ápolását. Ebben és a hazai kapcsolatok jobbításában is vannak tennivalók az ideér­kező kutatók elhelyezésében, utaztatásában, egyáltalán fo­gadtatásukban, továbbá az intézeti kiadványok dolgá­ban. mely utóbbi a kutató­gárda feladata. Az újítómoz­galomban is érdemes itt dolgozni, kézzel foghutó eredménye van erkölcsi es anyagi elismerésben. Üj vo­nása a mozgalomnak, hogy egyre többen vesznek részt benne fizikai dolgozók és nők. A beszámoló, a minősítés, a kiegészítések — a kritikai megjegyzésekkel együtt — áttekinthető. egyértelmű, mondanivalóban és stílusban egyaránt a párttagság felké­szültségéhez méltó volt. Mégis sokan maradtak adó­sak ezúttal is véleményük­kel. javaslatukkal, kritikai észrevételükkel, és pont azok, akiktől — végzettsé­güknél, kénzettségüknél fog­va is — többet vár az alap­szervezet vezetősége, a tu­dományos hírű és gazdasági eredményeivel országosan rangos, elismert intézet. Az előterjesztett és határozattá emelt javaslatokban ugyanis kifejezésre jutottak a nehe­zebbé vált gazdasági körül­mények, és azok figyelem­bevételével érzékelhető volt a teljesíthető feladatok köre, azon belül a kutatómunka, a folyamatos gazdálkodás, a tervszerűségben leledző ered­ményesség, konkrét fejlesz­tési területeket is nevükön nevezve. Úgyszintén a figye­lem felkeltése a pártépítés arányosságára, a munkahe­lyi közérzet és demokrácia erősítésére. Jó az, hogy ebben az in­tézetben dolgozó párttagok magabiztosak eredményeik láttán, tudatában. Hasznos azonban ezt megerősíteni is, másrészt egy-egy problémát boncolgatni, hiányosságokat megszüntetni, mert — amint kitűnt a beszámolóból — ilyenek is vannak. Az alap­szervezet vezetősége csak az együttesen végzett munka alapján tud számot adni leg­közelebb is, egy újabb esz­tendő elteltével L. F. Párlnapok Szegeden és a lárásban Hétfőn megkezdődnek a pártnapok a gazdaságpoliti­ka időszerű kérdéseiről és a tennivalókról. Szegeden ja­nuár 10-én a PM Bevételi Igazgatóságánál 9 órakor Horváth Gyula, délután 5 órakor pedig Paulik József a Tarján II-es alapszervezet­nek tart előadást. a keresletiül lantéra új szolgáltatása A Magyar Kereskedelmi Kamarában — új szolga Ha­tásként — megalakult a vál­lalati vezetők titkársága. Az iroda a hazai vállalati ve­zetőknek üzleti, szakmai megbeszéléseik megszervezé­séhez, lebonyolításához nyújt segítseget. A tárgyalások ide­jére nyugodt, kulturált kör­nyezetet biztosítanak a ka­mara székházában, telefon és telex áll a tárgyalópart­nerek rendelkezésére, és se­gítik az emlékeztetők, a jegyzőkönyvek elkészítését, a megállapodások rögzítését is. A leírtak sokszorosíthatók és azonnal postázhatok. Az iroda abban az esetben is segítséget nyújt, ha a fő­városban tartozkodó külföl­di üzletemberek több hazat vidéki vállalat képviselőivel szeretnének találkozni. Meg­szervezik ilyenkor a prog­ramot, s ha a tárgyalások során szükségessé válik, a megbeszélésekbe szakértőt is bevonnak. A vállalati veze­tők titkárságán idegen nyelvben járatos szakembe­rek is segítenek a tárgyalá­soknál. Kedden délután 3 órakor a JATE jogi kar dolgozóinak dr. Komócsin Mihály ismer­teti gazdaságpolitikánk ered­ményeit és időszerű tenni­valóit. Szerdán, fél 3 órakor a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál Csápenszki Ist­ván lesz a pártnapi előadó. Pénteken, fél 3 órakor a kábelgyárban Gyimesi Jó­zsef tart előadást. Három órakor a Szegedi Nemzeti Színház dolgozóinak Györ­kéi Sándor, délután 4 óra-, kor pedig a MÁV Jgazga'ó­tégon Lovász Lázár tart elő­adást. A szegedi járásban szin­tén most kezdődnek meg a párt napok. Elsőként Ralás­tyán. január 13-án, csütör­tökön. délután 2 órakor az. általános iskolában Faragó Mihály tart pártnapi elő­acUsl. t

Next

/
Thumbnails
Contents