Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

35 Péntek. 1983. január 7. 3 Versenyben önmagunkkal 1 Nemcsak a külpiacok, hanem saiát föltételeink válto­zásához is alkalmazkodnunk kell. méghozzá folyamatosan, ha el akarjuk érni céljainkat, önmagunkkal is versenv­ben altunk tehát. amit. ha máskor nem. hát akkor veszünk észre, ha például nincs elegendő ember eev-eev keresett, jól eladható termék gyártására. „A vállalatok a munkaerő­gazdálkodás javításával segítsék elő a keresők számának csökkenéséből adódó feszültségek mérséklését"' — íria töb­bek közt a megyei pártbizottság állásfoglalása. Szervezés, fejleszt és, export m Szegeden, a Tisza-pályaud­varon már konténerrakodó Az eesetgyárlak „Automata" szocialista brigádja a leg­korszerűbb ecsetbehúzó gépen dolgozik ' Százéves lesz idén tavasz­szal a Szegedi Ecset gyár, ahol a legmodernebb auto­mata gépsorok segítségevei gyártják a „dolláros" ex­portcikkeket — és nem ke­vésbé híres fiatalabb test­vére, a seprűgyár, amely­nek szintén világszerte is­mertek a term,ékei, „ j jfoPtefltoSSHrí I ClA-vWl USA-ban §ok: hági-s ,asszy»tv„ óv.ek óta,.s úgy lát­szik, itt is érvényes a mon­dás, hogv az új működik igazán jól, mert a novem­ber óta gyártott ..préselt vállú" iránt nagy az érdek­lődés. Ebből idén 100—120 ezret szeretnénk eladni — mondja Kispál Jenő igazga­tó. — tgy hát az idei export is biztosítottnak látszik? — Pillanatnyilag ki sem látszunk a munkából, mert az igény nagyobb, mint ed­dig bármikor. De kezdjük az elején: tavalyi bruttó terme­lési értékünk 250 millió fo­rint volt. Exportra ebből 81 milliós tételt gyártottunk, ezen belül 71 miliiót tett ki a tőkés export, hiszen ne­künk legnagyobb vásárlónk az Egyesült Államok, ezen­kívül főleg az NSZK és Svájc. — Miért olyan népszerű ott a szegedi ecset, a sep­rű? — Ezeh a területen is igyekszünk újat, korszerűt gyártani, alkalmazkodunk a mindenkori igényekhez. Me­rőben újat jelentett például a műanyag szőrű ecset — most újra a hagyományosat kérik inkább. Novemberben állítottunk be a már emlí­tett préselt vállú "söprű ké­szítéséhez szükséges auto­mata gépet, amelynek se­gítségével gyorsabb, köny­nyebb a gyártás. Itt jegyzem meg. hogy évenként 5 mil­lió forintot fordítunk auto­mata gépek vásárlására, de ez bőven megtérül, hiszen az elmúlt évi nyereségünk is megközelíti a 30 millió fo­rintot. a béi'fejlesztésünk pe­dig eléri a 6 százalékot. — Az új esztendőt hogyan kezdték a gyárban? — Miután a seprűgyár csarnokait fölújítottuk, meg­kezdtük a termelést bel- és külföldi megrendelöjnk szá­mára. A BELKER is na­gyobb igényt jelzett erre az esztendőre. Az ecselgváriak feje meg azért fő, hogy idő­ben elkészüljenek az első félévre megrendelt, 30 mil­lió forint értékű nyugati exportszállítmánnyal. Ez a tétel nagvobb, mint az elő­ző kél év mennyisege ösz­szesen. Ugyancsak az idén 300 ezer ecset és 50 ezer da­rab korongmeszelő kerül majd a Szovjetunió üzletei­be. Piac tekintetében tehát jol állunk, kedvezőbb a helyzet, mint az elmúlt években. A gazdálkodás szempontjából viszont növe­kednek a ^uqdj.ajnk­iV A ' ' , . . A személyszállítás éve Szeptember elseje óta 11,3 millió tonna árut igen sok ember meggondol- szállítanak majd 1983-ban. ja, vonatra szálljon-e.- Lé- Főként a mezőgazdasági ex­nyegesen drágábbak lettek a port szállításokhoz biztosi­jegyek ugyanis. Sokan azt tanak akár soron kívül is hiszik, hogy ez az áremelés kocsikat Fontos dolognak a vasút bevételeit növeli, tartják a tranzitforgalom za­holott erről szó sincs. Az of- vartalan biztosítását, már szág legnagyobb vállalata csak azért is, mert ez a tér­bizonyos mértékig még most melést közvetlenül is befo­is állami támogatásra szo- lyásoló tényező. A MÁV rul • • • szakemberei már gondolkod­Utazni viszont muszáj. A nak azon, hogy miképp lehet MÁV Szegedi Igazgatóságá- hatékonyabbá tenni a fór­nak vezetői éppen ezért tűz- davonatok rendszerét és já­ték ka célul, hogy növeljek a szolgáltatások színvonalát; vítani az iparvagannyal ren­1983 legyen a személyszállí- delkező vállalatokkal való tás éve! kapcsolatot. Ennek érdekében a késési időket majdnem 20 százalék­kal csökkentik. Az utazók igényeihez jobban alkalmaz- működik, s ennek a termi­kodé menetrendet alakítanak tálnak a segítségével bővíte­ki. Tisztábbak lesznek az ál- m lehet 32 i§en gazdaságos lomások és a kocsik. szállítótartályos forgalmat. Az elmúlt évre az vodt az Reális lehetőséget látnak általánosan jellemző, hogy arra> hoSy jobban használ­íninden erőfeszítés ellenére iák ki a kocsik kapacitását, sem sikerült például az áru- Az igazgatóság termelési ter­szállítási terveket teljesíte- ve eléri a 66 millió forin­m. Gazdasági helyzetünket ^ s erre azért is szükség ismerve, ezt megérthetjük. va'n- hogy a tervezett ipari Sajnos, a fuvaroztatók sem és építőipari munkákat meg voltak mindig a helyzet ma- tudják valósítani. Eredményt gaslatán. Tavaly is igen sok ke"ll produkálniuk, kocsiálláspénz gyűlt össze... A vasút tulajdonképpen A vasútigazgatóság tervei most éli a reneszánszát. szerint ebben az évben 17 és Okos beruházási terveket fél millió ember fog vasúton készítettek, gondolnak arra utazni. Sokat várnak attól, is. h°gV eszközeiket megfe­hogy még tovább javul a leI0 módon tartsák karban. Volán-vállalatokkal való Igyekeznek takarékoskod­kapcsolat. Megszüntethetik a ni a költségekkel is. Aho­párhuzamosan közlekedő já- gyan Lovász Lázár vasút­ratokat, sikerül mindenütt igazgató mondta: ez vala­jó csatlakozást teremteni mennyi vasúti dolgozótól busz és vonat, vonat és busz színvonalasabb munkát kí­rtSüW: isvoí A -S8dl98ŐsSSfe }ioeöb79á (fi \ ; v -gem JssoxJsiiyti t«üítUoq rtisa Munkásőr egységgyűtések a meiyében A munkásőrség megyei törzse és egységei ünnepé­lyes évzáró ' egységgyűlései­ket január 8. és 22. között tartják meg. Ezeken értéke­lik az elmúlt évben végzett munkát, és meghatározzák az 1983-as feladatokat. Az ünnepélyes egységgyű­lésekre a következő időpont­tokban kerül sor: a csong­rádi városi egység január 8-án. szombaton délelőtt 10 órakor a csongrádi ifjúsági házban; a megyei törzs és közvetlen alegységei január 9-én délelőtt 10 órakor Sze­geden, a Technika Házában; a szentesi járási-városi egy­ség január 15-én délelőtt 10­kor Mindszenten, a műve­lődési házban; a szegedi já­rási egység ugyancsak ja­nuár 15-én délelőtt 10 óra­kor a szegedi Ifjúsági Ház­ban; a szegedi városi egység január 22-én délelőtt fél 10­kor az újszegedi Sportcsar­nokban; a hódmezővásárhe­lyi városi egység január 22­én délelőtt 10 órakor a vá­sárhelyi Béke-szállóban; a makói városi egység pedig szintén január 22-én délelőtt 10 órakor Makón, a FÉG Vállalat éttermében tartja ünnepi egységgyűlését. Legyen a takarmány olcsó! Egy termelési rendszer ajánlatai Csak legyen, aki elkészíti A Szegedi Textilművekben már 1978-ban kidolgozták hosszabb távú koncepcióju­kat. Azt a feladatot kellett megoldaniuk, hogy közepes műszaki színvonalú géppark­kal jól eladható terméke­ket készítsenek. A szegedi gyárban ugyan nem készül végtermék, azonban az itt gyártott fonalak és szövetek meghatározzák a belőlük ké­szülő kelme minőségét is. Császár Jenő főmérnök el­mondta, árbevételük döntő­en két dologtól függ: gyárt­mányaik minőségétől és at­tól, hogy fejlesztenek-e ki új terméket. Rómeó fantá­zianevű szövetüket a nagy­vállalat nyugati piacokra exportálja. Több mint har­minc gépen készül ma már ez az anyag. A dolgok persze változtak 78 óta, ezért tavaly újabb, a mostani feltételekhez al­kalmazott távlati intézkedé­si tervet dolgoztak ki. Ez már nemcsak a felújításo­kat, hanem a lehetséges be­ruházásokat is figyelemoe veszi. Az akkori program fó vonalaiban bevált. A termelékenység körül­belül 1 százalékkal emelke­dett tavaly. Ez annak elle­nére történt így, hogy mun­kaerőgondjaik súlyosbodtak. , Évek óta fogy a létszám, át­lagosan 6—7 százalékkal ke­vesebb ember áll a gépek mellett, mint az előző év­ben. Ez a fő oka annak is, hogy csökkent a termelés a gyárban. Eladható lenne az itteni fonalból, szövetből készülő termék, csak nincs, aki megcsinálja. A tavaly alakult gazdasági munkakö­zösségek növelték a terme­lést, viszont a túlórakorlá­tozás csökkentette. A Wer­ner-szervezés sem hozott akkora termelésnövekedést, amekkorát terveztek. Ez a szisztéma ugyanis nagy tel­jesítménykövetelményeket támaszt, amelyek csak vi­szonylag alacsony bérekkel honorálhatok. Üj vállalkozásuk egy kli­maszabályozó rendszer ki­alakítása, amelyet vállalati gazdasági munkaközösség végez. November 20-ától 70 ku­bai dolgozó kezdte meg a munkát a gyárban. Ez a későbbiekben majd enyhíti munkaerőgondjaikat. Egy­előre napi négy órában, de két műszakos beosztásban dolgoznak, idejük többi ré­szét nyelvtanulásra fordít­ják. Négy év után szakmun­kásként távoznak majd ha­zájukba, alaposan elsajátít­va a textilszakma fortélyait. Mindez jó a textilművek­nek: 1983 végére már tel­jes gőzzel dolgoznak. A rekonstrukciós program idén lelassul. A korábbi .összeg felét, mintegy 10 mil­lió forintot költenek rá, a csökkenést részben az anya­gi erőforrások hiánya, rész­ben pedig az import beszer­zési nehézségek okozzák. Reménykednek, hogy az eddigieknél lassabban csök­ken a létszám, idén munká­ba lép a végző szakmunkás­osztály. (Tavaly egy évfo­lyam kimaradt, mert 2 év­ről háromra emelték a kép­zési időt.) A piac biztosí­tott, termékeik minősége jó, csak legyen, aki elkészítse a termékeket. Szépen szóló hegedűk Az állattenyésztők régóta tudják, hogy legtöbb takar­mány a lehető legjobb ta­lajon termelhető. Azt is tudják azonban, hogy ez a legdrágább. Okos ember a jó termőtalajon olyasmit ter­mel, ami máshol szóba se jöhet, az állatok takarmá­nyát pedig a gyöngébb te­rületekről szerzi be. A gyöngébb föld azonban takarmányból is keveset te­rem. Évek óta biztatják a szakemberek a gazdaságok irányítóit, hogy törjék föl a régi legelőket, javítsák ineg a talajt, és vessék be újra. Ha sok gyöngé legelőt alakí­tunk át jól termő legelővé, nem lesz gond az állatok takarmánya. Vitatni nem le­het, a gondolat jó, és az eredmény biztos. I Varinak, sn<afcohöant íii'Imás szempontok > 4s.> Az állatte­nyésztés n'akkCF-^fffeétŐdík csak ki, ha a lehető legol­csóbban termelik a takar­mányt, az úgynevezett, ős­gyepek föltörése és újratele­pítése viszont igen drága. Vegyük csak azt az egyszerű tényt, hogy drága az olaj, a föltörés pedig bonyolult művelet. Kellett tehát talál­ni olyan módszereket, ame­lyek garantálják, íiogy több fű terem, költségeik azonban lényegesen alacsonyabbak. A füzesgyarmati termelési rendszer a közelmúltban iio­dát nyitott Szegeden, hogy az általa ajánlott termelési módszerek a mi vidékünkön is terjedhessenek. Laborató­riumi vizsgálatok döntik el minden esetben, hogy meny­nyi tápanyagra van szüksé­ge a talajnak. Régi fölisme­rés, hogy a szükségesnél na­gyobb vagy kevesebb adagok egyformán ráfizetést ered­ményeznek, ez a vizsgálat tehát elengedhetetlen. El­marad azonban a gyepterü­letek föltörése az ajánlat szerint. Nem akarnak a ré­gi fűfélék helj-ére újakat vetni mindenképpen, csupán kiegészíteni olyanokkal, amelyek a meglevők mel­lett jól tenyésznek. Direkt­vető gépnek mondják azt a szerkezetet, amely szántás vagy más módon végzett ta­lajforgatás nélkül is föld­be juttatja a magot, úgy természetesen, hogy az ki is keljen. A vetéssel egy idő­ben a tápanyag is oda jut­tatható, ahol a csírázó nö­vénynek a legnagyobb szük­sége van rá. Az ajánlatban az is ben­ne foglaltatik, hogy a gyep­területek fölújítása a meg­levő gépekkel elvégezhető, ami viszont ráadásként kell, azt a termelési rendszer ?d­ni tudja. A termelő legelő­ször két számot szokott kér­dezni: mennyibe kerül így, é-í mennyivel terem többet. Megyénkbep a, legtöbb le­'é'élő' fe'aváhjhl, Szikes vagy homokos területen találha­tó, a termelési rendszer szá­mítása szerint egy hektár fölülvetéses fölújítása 6—9 ezer forintot visz el, és négy­ötszörösére növekszik a ter­més. Öntözés nélkül érten­dők ezek a számok, öntö­zéssel az első kisebb, a má­sodik nagyobb mértékben növelhető. A szakemberek kíváncsisága természetesen arra is kiterjed, hogy med­dig látják hasznát. azt ugyanis tudják, hogy egy­szeri kezeléssel nem szoktak megjavulni végérvényesen a gyönge talajok. Háremtől öt évig ->- ez a termelési rend­szer válasza. Megyénkben eddis Makón és Eperjesen javítottak gye­pet ezzel a módszerrel, de számítanak rá. hogy több gazdaság is érdeklődik majd. Azok is. akik nem tagjai a termelés' rendszernek. hi­szen nekik is érdekük, hogy állatállományuk olcsó ta­karmányon nevelkedjen. H. D. i Fúrótorony Budapest belvárosában A szegedi hegedű hangja olvan szépen szól hoav mée Japánban is szívesen hallgatják, és még sokkal többen is gyönyörködhetnének a hangszerevár termékeiben, ha len­ne. aki megcsinálja. Sebők István megbízott igazgató a evár gondjairól szólva. így nyilatkozott: — Mi nem panaszkodhatunk arra. hoev nincs exoort­rendelésünk. Igaz. hogv évi termelési értékünk csak 18 mil­lió forint, de ebből nagyrészt dollárt kanunk. Vonós hang­szereket avártunk — hegedűt, brácsát, csellót és bősőt —. ezek évek óta mennek az Egyesült Államokba. NSZK-ba Angliába. Franciaországba. Ausztriába. Olaszországba és Japánba. Más a bai minálunk. Nincs eléf szakemberünk, különleges, igényes munka a hangszerkészítés. Évente 5—6 fiatalt tanítunk be., de ez is kevés. Az imoortanvauok emelkedő árai sem nagvon sűitanak minket, mert a világ­piacon még mi diktáliuk az árakat, de a szakemberhiány miatt idén már nem tudunk minden exnortigénvt kielé­gíteni. Képünkön: ez a cselló Angliába kerül maid. Szokatlan látvány fogadja a járókelőket ezekben a he­tekben Budapesten, az En­gels téren: az Országos Föld­tani Kutató és Fúró Vállalat szakemberei fúrótornyot ál­lítottak fel itt. Az előzmé­nyek 1976-ig nyúlnak vissza, ekkor „fújták meg a riadót" a szakemberek: veszélyben vannak fővárosunk termál­vizei. A veszély okát — a laikus fülének akármilyen furcsán is hangzik — a Du­nántúl szénbányáinak nagy­mértékű vízkiemelésében látták. Hosszas vita után az érintett minisztériumok és főhatóságok összefogásával elkezdődtek a kutatófúrások. A Budapesten és környékén mélyített 18 észlelőkút közül az Engels téri az utolsó, ezt megelőzően példáu' a Köz­raktár utcában és ; Kvassay zsilipnél végeztek hasonló kutatásokat Azért vizsgál­hatták a pesti oldalon a talajt, mert a budai hévízben gazdag geológiai rétegek a pesti, síkság alatt is foly­tatódnak. A kutatók 500—2000 méter mélységig hatolnak a föld belsejébe. Az így kialakított' kútrendszer képet ad a du­nántúli szénlelőhelyek és a főváros karszt- és hévizeinek kölcsönhatásáról, s így le­hetővé válik budai fürdőink vízvagyonának megóvása. Az Engels téri kutatások előre­láthatólag márciusig tarta­nak-

Next

/
Thumbnails
Contents