Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

4 t Péntek, 1983. január 7. II figyelem fókuszában: a termékek minősége Az «J esztendő első hetei­ben készítik el 1983-ra szóló munkaterveiket a Hazafias Népfront keretében műkö­dő fogyasztók megyei és helyi tanácsai, s ugyancsak akkor ölt végleges formát az. országos tanács program­ja is. A Fogyasztók Országos Ta­nácsának érdeklődését felkel­tették azok a vizsgálatok, el­lenőrzések. amelyek arra utalnak, hogy a boltokban atlagosan minden negyedik vásárlót valamilyen sérelem ér. Elsősorban az élelmiszerke­reskedelemben tapasztalható gyakran sűlycsonkitás, téves s2ámolá6. lejárt szavatosságú áru, udvariatlan hang, hi­giéniai hiányosság. Mennyi­ben igaz országos méretek­ben a fenti, elgondolkoztató arányszám? Csupán a keres­kedők terhére írhatók-e a hibák, vagy netán „részes"' azokban többek között a csomagoló — kiszerelő —, a szállító vállalat is? Lehet-e „kiváló" vállalat az a ke­reskedelmi cég. amellyel elé­gedetlenek a vásárlók? Ilyen es hasonló kérdésekre kíván­nak választ kapni az orszá­gos tanács tagjai az élel­miszer-kereskedelemben folytatandó átfogó tájékozó­dás alapján. Napjainkban különöskép­pen a figyelem előterében áll a termékek minősége. A fogyasztók különböző szintű tanácsai 1983-ban a tartós fogyasztási cikkek egy meg­határozott körét vizsgálják felül, hogy megfelelnek-e a minőségi követelményeknek. A bútorral — amely most ki­marad a sorból — majd 1984-ben fog)<\Hipzn,uk, , két ev tapasztnlaiau Yiuei\ e; miként hasznosította a bú­torgyártás 'WánUtítedUéiíélénf' a vásárlók észrevételeit. Vár­hatóan az új esztendő má­sodik feleben viszont egy friss keletű intézkedés ha­tass t elemzik a fogyasztók tanácsai; az országos ta­nács mindenképpen. Január 1-061 több nagy szolgáltató tröszt, például az AFIT, a GELKA üzemei kis — ta­nácsi — vállalatokként mű­ködnek tovább. Remélhető­leg, a lakosság megelége­désére. Hogy beváltják-e a noazajuk fűzött reménye­ket —r, erről kívánnak bi­zonyságot szerezni a társa­dalmi testületek. A piaci helyzetet elem­ző-értékelő szakemberek, a minőség, az áralkotás-ellen­örzés specialistáinak, vala­mint a jog szakértőinek munkacsoportjai 1982 őszén jöttek létre. E szakértői bi­zottságok elsőrendű felada­ta: őrködni azon, hogy az országos tanács véleménye, .megállapításai, javaslatai szakmai szempontból is megalapozottak legyenek, te­kintettel arra, hogy a ta­nácshan kizárólag „egyszerű" vásárlók, fogyasztók működ­nek közre. A jogászok például az­zal a gondolattal foglalkoe­nak, hogy közelebbről szem­ügyre veszik az áruszállítás joghézagait. Mert vannak ilyenek; gyakorta bíróságo­kig jutó viták tárgya pél­dául a gyártótól a kereske­dőig vivő úton — „valahol" megsérült termékek sorsa, il­letve a felelősség kérdése. Hiányos és pontatlan szer­ződésekre utalnak a vállala­tok közötti utólagos viták. Nemkülönben elemzést ér­demelnének az úgynevezett blankettaszerződések, ame­lyekből szinte naponta az ügyfél kezébe nyomnak egyet a szolgáltató vállalatok, pél­dául vállalási lap formájá­ban. Mi van a hátoldalukon, ezt a legritkább esetben ta­nulmányozza át az állampol­gár, s ebből bizony néha hátránya származik. A fogyasztók tanácsai fenn­állásuk második évébe lép­nek 1983-ban. a Hazafias Népfront Országos Tanácsú­sál átRy itéixk meg, hogy a fogyasztói tanácsok sikere- gyakran emlegetett bútor ­sen rajtoltak. Kialakult or- gyártást, -kereskedelmet szagos hálózatuk. Létrejöt- hogy egyben bútor- és la­tek a társadalmi testületek kástextil-bemutatót is ren­minden megyében, vala- deztek, a gyártó vállalatok mennyi városunkban és tíz közreműködésével. A helyi számottevő vonzáskörzetü illetőségű LATEX el is ha­nagyközségben. A városi fo- tározta, hogy bemutatóter­gyasztói tanácsok a környe- met nyit a dunántúli város­ző települések képviselőit is ban. és folyamatosan igény­bevonják munkájukba. n li, kéri a vásárlók őszinte testületek évente három- véleményét. Zalaegerszegen a szor, négyszer üléseznek, Kanizsa Bútorgyár kért és megvitatnak közérdekű té- kapott kendőzetlen véle­mákat. Rendkívül nagy ér- ményt termékeiről, a vásár­de klód est váltottak ki a la- lóktól. Az ország másik vé­kosság körében a fogyasztói gén, Hajdú-Bihar megyében, fórumok, s az érdeklődésre Debrecenben a lakáskarban­éppen ezekben a hetekben is tartás, és ezen belül is első­találni számos példát. Sok sorban a magánház-karban­helyütt összekötik a falu-- tartás helyzete váltott ki ér­gyűléseket e fórumokkal, deklödést. A fórumon — hogy az alapellátásról rész- amelyen jelen voltak a „kar­letesebben is szót válthas- bantartók" is — kiderült, son a lakosság, a kereske- e nem kis feladat azon a delmi, s*»lgáltató vállalatok, vidéken mintegy 80 száza­szövetkezetek vezetőivel, lékban a kisiparosokra há­képviselőivel. A kérdésekre, rul. a vállalatok, szövetke­panaszokra. a javaslatokra zetek nem érdekeltek az ap­helyben választ kapnak. A ró-cseprő munkákban. Egy bi­fogyasztói fórumokon el- zonyos határon túl azonban hangzottakat ugyanis minden a kisiparosok sem, a jelen­esetben jegyzőkönyvben rög- legi adózási rendszer ugyan­zitik, a fogyasztók tanácsa is ellenük „dolgozik". Az itt, nyomon követi az intézkedé- s számos más fórumon el­seket. Az olyan panaszok, hangzott hasonló vélemé­javaslatok, amelyek általa- nyek alapján tervezi most a nosabb érvényűek, s netán Fogyasztók Országos Taná­központi intézkedést igé- csa, hogy a Pénzügyminiszté­nyelhetnek, eljutnak egé- rium figyelmébe ajánlja ezt szen a Fogyasztók Országos a problémát. Tanácsáig. S onnan tovább, Általában — a fogyasztók az illetékesekhez. tanácsai 1983-ban szélesebb 1982. tapasztalatai alap- ablakot kívánnak nyitni az ján tehát várható, hogy az iparra. A Hazafias Nép­1983-ban általánossá válnak front Országos Tanácsa úgy a fogyasztók fórumai, s a vélekedik; a fogyasztói ér­forma sokrétűbb, gazdagabb dekvédelmet egy lépéssel tartalommal telik meg. A ta- előbbre kell kezdeni az ipar­nácsokkal, népi ellenőrökkel, ban, s ott is a mérce aminő­kereskedelmi felügyelőkkel, a ség. Szúrópróbaszerűen éstá­ssakszervezeti' társadalmi el- j^kozódásképpen e.fogyasztói lenörző hálózattal együttmü- tanácsok mán szereztetem' iatí ködnek, A fórumokon| | el- mereteket például^ arról. hangzó érdemi ' panaszokát nögy a minőségetlenorzo m­például közérdekű bejelen- tézetekben kimutatható: tésnek tekintik. s annak mely üzemek termékeire is­megíelelöen kezelik ... méllődnek évről évre a pa­A jövőben várhatóan mind- naszok. Miért? S miért ki­inkább felismerik a fogyasz- fogástalanok a más üzemek tói fórumok jelentőségét a termékei? vállalatok, a termelő válla- Lehetséges, hogy 1983-ban latok is, miként erre is volt az előbbieket néven is ne­jé néhány példa 1982-ben. vezik a fogyasztók taná­Szombathelyen például úgy csai. vették bonckés alá az oly Deregán Gábor Sínbusz­kísérletek A Brit Vasutaknál slnbu­SZOK epitésere készülnek. Az első 20 sínbusz abból a 3100 kiöregedő Diesel-elekt­rumos egysegből néhánynak a hetyébe lep majd, ame­lyeket most vidéki vonala­kon jaratnak. Ez a döntés egy hosszú műszaki harc vegét jelzi a Brit vasutakon uelül a sín­busz támogatói es a kétke­dő gépészmérnökök között. A sinbusz a Brit Vasutak tudósainak szellemi gyerme­ke volt. Az ötlet olcsó volt, és szellemes: vedd két Leyland-busz kocsiszekré­nyét, illeszd őket össze egy­másnak háttal es szereld lei őket egy nagyvasúti teher­vagon alvázára. A kocsiszek­rény olcsó volt, mert a bu­szokat tömegével gyártották. A négykerekű alváz könnyű volt, mert nem volt rajta forgózsámoly. A sínbusz rekordidő alatt ment át az engedélyezési i próbákon. Aztán átadták a Brit Vasutak gépészmérnö­keinek, hogy fejlesszék ki a tömeggyártási változatát. Er­re nekifogtak újra kitalál­ni a vonatot. A buszko­csiszekjényt megerősítet­ték és „vonatszerűbbé" ala­kították. A buszüléseket is kidobálták, és a helyükre szabvány vasúti üléseket tettek. Az eredmény az voltv hogy a vonat tömegtermeié-* sű alkatrészeinek száma csökkent, a súlya meg az ára viszont emelkedett. A gépészmérnökök vonatának az ára 50 százalékkal volt több, mint a sínbuszé, és háromszor annyi, mint a buszé, ami valószínűtlenné tette, hogy ezzel helyettesít­sék a vonatokat a kevéssé > hasz^Hr^í^y^Iakon. A lemét fivért kertbarátoknak Talajkeverék, virágföldek ragadtak. Az eredeti sin­buszt kísérleti utasforgalom­ba állították. Az Egyesült Államok Szövetségi Vasút­igazgatósága is vett egy sín­buszt. Ekkor a Brit Vasutak — felismerve, hogy ebben exportlehetőség rejlik — épí­tett még egyet, a dublini tö­megközlekedési kiállításra. Ezt már el is adták az északír vasutaknak. Évente félmilliárd forint megtakarítás Otletboseo az energiapályázalokon Nyersanyagokban ugyan viszonylag szegény ország vagyunk, ám ötletekben meglehetősen gazdagok — ezt mutatja az MTESZ ener­giatakarékossági pályázata, amelynek már az ötödik for­dulója zajlott le az elmúlt napokban. A társadalmi szervezet pályázata nagy ér­deklődést váltott ki a mű­szaki, gazdasági szakemberek körében — az öt fordulóban 543 javaslatot dolgoztak ki az energiafogyasztás csök­kentésére. Ezek nagy többsé­ge megvalósíthatónak ígér­kezik —, s óvatos becslések szerint is több milliárd fo­rintot nyerhet így, aránylag rövid idő alatt az államház­tartás. Idézzünk fel csak néhányat a legutóbbi forduló pályá­zatai közül. A cukorgyárak­ban felhasznált igeir drága koksz helyettesítésére két megoldás is született: az egyik földgázzal, a másik nagy inerttartalmú, azaz alacsony kalóriájú földgáz­zal kívánja a kokszot he­lyettesíteni. A módszer va­lamennyi cukorgyárban al­kalmazható. s így népgaz­dasági szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet. Egy másik pályamunka lé­nyege egy ötletes készülék, mely az arató-cséplőgépekre felszerelve már aratás köz­ben szárítja a terményt. A körülbelül 12 ezer forintos készülék segítségével a ter­mények 5 százalékkal szára­zabban kerülhetnek a táro­lókba. És végezetül még egy ötlet, amely a fénycsövek energiaveszteségét csökkenti. Bár a módszer viszonylag költséges, olyan helyeken, ahol állandó a világítás, pél­dául az áruházakban, vagy a metró állomásain, viszony­lag gyorsan megtérül. Jó ötletek tehát bőséggel vannak, s a sorsuk is ked­vezőbb a szokásosnál: a pá­lyázatok nagy része vagy megvalósult, vagy a megva­lósítás útján van. Eredmé­nyeik sem csekélyek — csu­pán az eddig alkalmazott megoldások évente több mint félmilliárd forint ener­giamegtakarítást eredmé­nyeznek. A takarékosságra pedig igen nagy szükségünk van — még akkor is, ha energia­helyzetünk pillanatnyilag kedvező. A lakosság ugyan több energiát használt fel ebben az évben, mint a ko­rábbiakban — a háztartások korszerűsödésével különösen a villamosenergia-fogyasztás bővült — ám az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés mérsékelte a fogyasztását. Végső soron tehát, 1982-ben is körülbelül annyi ener­giát, használunk fel. mint egv évvel korábban. Nyugodtan nézhetünk a tél elé is — energiaellátásunk kiegyensúlyozottnak Ígérke­zik, készleteink lehetővé te­szik, hogy összességében za­vartalanul. fennakadás nél­kül elégíthessük ki a fo­gyasztók igényeit. Mindez azonban nagy erő­feszítéseket kívánt a hazai energiatermelő ágazatoktól A biztonságos ellátás azon­ban az emberi erőfeszítések mellett jelentős anyagi ter­heket is jelent. Ezek ellen­súlyozása csakis akkor le­hetséges, ha még gondosab ban, okosabban bánunk az energiával, s meggyorsítjuk az energiagazdálkodás ész­szerűsítését. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy támoga­tunk és felhasználunk min­den olyan ötletet, ami ener­giamegtakarítást eredményez. Például azokat a pályamun­kákat, amelyeket az MTESZ felhívására dolgoztak ki a szakemberek. De azért az is fontos, hogy ne csak azok­nak a javaslatoknak legyen becsülete a vállalatoknál, amelyek egyszerre hoznak jelentős megtakarítást. Az apró. önmagukban talán csekélynek tűnő — de éppen ezért olcsón is megvalósítha­tó — ötletei" ugyanis összes­ségükben sokra mehetnek. S a vállalati energetikusok a megmondhatói, hogy Ilyen ötletekben is bőviben va­gyunk. K. J. A kertészek alapvető esz­köze a talaj. A zöldséget — főleg a hajtatóberendezés­ben — rövid idő alatt sze­retnék előállítani. A csere­pes és kerti virágok növeke­désének gyorsasága is függ attól, hogy az optimális fel­tételeket bizositják-e. Éhhez már régóta speciális földke­veréket használnak. Koráb­ban a keverési arányok re­ceptjét féltve őrizték. Igazi műhelytitoknak számított, így nemzedékek adták át egymásnak. Az ideális ke­verékek összeállítása azon­ban egyre nagyobb akadá­lyokba ütközött, mivel a legfontosabb alapanyagok — mint a bükklombföld, fe­nyőlombföld — nagymérték­ben megdrágultak, sőt be­szerzésük bizonytalanná vált. A technika és techno­lógia fejlődésével a kerté­szek olyan összetételű föld­keverékeket állítottak elő, amelyeket már nem gyakor­lati tapasztalat alapján ké­szítettek, hanem tudomá­nyos, laboratóriumi vizsgá­latok alapján, garantált mi­nőségben, figyelembe véve a növények speciális igénye­it, a rendelkezésre álló alapanyagok kémiai és fizi­kai tulajdonságait. Előnyük, hogy gyakorlatilag kóroko­zóktól és kártevőktől men­tesek. A növények évekig fejlődnek benne újabb átül­tetés nélkül. A földkeverékek jelentős alapanyaga a tőzeg. Hazai körülmények között a han­sági osli néven ismert tőzeg az összes talajtani és dísz­növény-termesHé.ii' vizsgálat alapján, az egyik legjobban felhasználható "alapanyagnak bizonyult. A Győr-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat a Kertészeti Egye­tem Talajtani .tanszékének tudományos alapokon kiala­kított ..receptje" alapján ál­lítja elő a virág-, zöldség-, szőlőtermesztésre és más célokra alkalmas földkeve­rékeket belőle. A tőzeghez adalékanyagokat kevernek, ügyelve a kémhatásra, a szerkezetre, kondícióra, táp­anyagtartalomra, a biológiai aktivitásra. Az így elkészült földkeverék magas szerves­anyag-tartalmú, s ezért jó vízmegkötő képességű, de nagy figyelmet kell fordíta­ni az öntözésre, mert ha ki­szárad, nehezen lehet újra feltölteni. A hansági tőzeg kaktuszok, szoba- és akváriumnövé­nyek. a házikertek különle­ges növényeinek termeszté­séhez olyan adalékanyag­ként használható. mellyel javíthatjuk a talaj szerkeze­tét, víz- és levegőgazdálko­dását. Alkalmas a homokta­lajok víztartóképességének javítására, valamint a kötött talajok lazítására. A tőzeg önmagában azonban nem pótolja a szoba- és a kerti növények föld- és tápanyag­igényét. Különböző néven forga­lomba kerülő földkeverékek kaphatók a kereskedelem­ben. A virágoknak Eloresca névvel forgalmazzák a föld­keveréket. Az A-jelű egé­szen laza és savanyú kém­hatású, a B közepesen kötött és gyengén savanyú, a C pe­dig kötött és semleges vi­ragföld. A Szuper B elneve­zésű már magas szerves­anyag-tartalmú, biológiailag igen aktív Cofuna alap­anyaggal előállított földke­verék. A Cofuna Franciaor­szágban kifejlesztett hu­musztrágya, melyet a Bada­csonyi Állami Gazdaság is gyárt. A Cofunában ipari eljárással elszaporítják a talaj életében döntő szere­pet játszó hasznos mikroor­ganizmusokat. A virágföl­dek választéka tovább bő­vült. A Floresca négy válto­zata mellett speciális föld­keverékeket is készítenek gerbera, muskátli, ciklámen, krizantém, szegfű, horten­zia termesztéséhez. Az intenzív zöldségter­mesztés eredményességét be­folyásoló tényezők közül az egyik legjelentősebb a meg­felelő talaj. Ezért kezdték el ugyancsak a soproni válla­latnál a Vegasca földkeveré­kek gyártását is. A Vegasca I. a palánták nevelésére ki­váló a magvetéstől az ülteté­sig. Ezzel jó, zömök, megfe­lelő gyökérzetű palánta ne­velhető. Tápkocka készítésé­hez is kiválóan alkalmas. A. termesztéshez a Veq.gjs­ea 11. alkalmas, melyet az ültetés előtt/ kell az -ágyá­sokra szórni és bedolgozni. A Vegasca lll. általános ker­tészeti földkeverékként hasz­nálható fel, amely műtrá­gyadúsitás nélkül kerül for­galomba, de alkalmas kon­téneres termesztéshez, fertő­zött területen. aszfaltos kertben és erkélyen is. Speciális igényeket elégí­tenek ki a külön megrende­lés alapjón készített földke­verékek. Ezeket elsősorban a kertészeti szakcsoportok használhatják föl, amikor a vállalat a megrendelő kí­vánsága alapján — a Ker­tészeti Egyetem közreműkö­désével — a termesztendő növény igényét figyelembe­véve alakítja ki a keverési arányt. Ilyen keverék a Plantasca, amely a díszker­tek. parkok, gyepek talalá­% nak kialakítását, segíti elő. A Humasca a díszfák dísz­cserjék. gvümölcsoPványok kedvező talaja. A Silvaica a díszfaiskolai termesztőknek alánlott. Alkalmas az egzó­ták. fenvőfélék. örökzöldek szeheöfö]rii és konténeres előállításához. A kellő htóló­piai aktiv'tással rende'kező Vinasca föHkeverék a sző­lő harmon'kus táoanyagel­látását teszi lehetővé. A szobafenyő A szobafenyo, latin nevén Araucaria excelsa őshazája az Üj-Zélandtól északra fek­vő Norfolk-szigetek és Üj­Guinea. Hazájában 65 métei magasra is megnő. Koroná­ja piramis alakú, ágörvei körkörösen szimmetrikusak. A bennszülöttek a fenyő to­boztermését étkezési célok­ra használják, fel a törzséből kifolyó gyantából pedig fák­lyákat készítenek. Nyugat­Európában már korábban, hazánkban pedig az utóbbi évtizedekben terjedt el. A hűvös lakások növénye. Me­leg helyen is megél, de szá­raz levegőn tűlevelei gyak­ran elsárgulnak. Tíz fok hő­mérsékletű helyiségben dísz­lik legjobban. A huzatra és a hőmérséklet-változásra ér­zékeny. Közvetlen napfényt nem igényel. Nyáron, fák árnyékában a szabadban is eltartható. Öntözéséhez min­dig állott vizet használjunk. Ha módunk van rá. gyűjt­sünk esővizet, télen olvasz­szunk havat. Inkább ritkán öntözzük de alaposan áztassuk át a ta­lajt. A cserép alá helyezett edénybe a kifolyó vizet né­hány órára hagyjuk ott és ezt követően öntsük ki. Té­len ismételt öntözésre csak akkor lesz szükség, ha a ta­laj már jó kiszáradt. Nyáron gyakrabban öntözzük. Átül­tetni ritkán, két-három éven­ként szükséges, savanyú kémhatású földbe (például Floresca A keverékbe). Dr. Tóth Mihály megyei íőkertész t

Next

/
Thumbnails
Contents