Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

! Szombat, 1983. január 29. Fiam a barátaival beszélget MOHÁCSI REGÖS FERENC RAJZA A magyar nyomdászat kezdetei J

ohann Gutenberg 1440-ben állított elő eLsö ízben olyan könyvet, amelyet mar nem lúdtollal körmöltek, hanem sajátos szerkezettel nyomtak, sajtoltak. Ez a találmány úgy került hazánkba, hogv Karai László prépost. Hollós Mátyás király alkanceliária Rómában megismerkedett az ottani könyvsajtoló műhelyben dolgozó Hess Andrással, és meghívta — elcsalta — Magyarországra. dolgózzón ezentúl a királyiak Budán. így jelent meg 1473-ban az első^háZiVirban- előátíftótt rívomtatott könyv, a Chronica Hungarorum. Hess műhelye azonban nem volt hosszú életű: kiadott ugvan még egy könyvet, de azután megszűnt. A Mátyás király halála utáni viszonyok nem kedveztek az új ta'álmány elterjedésének. A reformáció szárnyat bontó tanításai és az arra válaszoló-vitatkozó ellenreformáció közszükségletté emelte a evorsan és nagy mennyiségben előállítható nyomtatott. lapokat. Először a töröktől nem háborgatott Brassóban alapított nyomdát 1535-ben Honterus János. .4 537-ben pedig Sárvár tövében. Üjszigeten állított fel könyvnyomtató műhelyt Erdösi Svlvester János unszolására Nádasdv Tamás, kibocsátva az első Magyarországon nyomtatott magvar nyelvű könwet. az Ü.i Testamentumot. De az újszigeti nyomda sem dolgozott sokáig. Megszűnése után a Dunántúlon és a Fevidék nyugati felén vándornvomdászok tevékenykedtek, mint Manlius János és Bornemisza Péter, a következő helveken: Németúivár, Varasd. Mogvorókerék. Németlövő. Sempte. Detrekő. Rárbok. Magvaróvár. Bár a vándornyomdászok úttörő . munkássága fontos volt. az állandóan és azonos helyen működő nyomdát nem pótolhatta. Márpedig egyre nagyobb szükség volt a betű erejére. Ugyanerre a következtetésre jutott az irodalomtörténetünkből is jól ismert Heltai Gáspár, aki Hoffgreff Györggyel társulva megalapította 1550-ben Kolozsvárott a több mint egv évszázadig működő nyomdáját. Már nem csupán vallásos kiadványokat állítottak itt elő. A magvar nyomdászat történetében különleges helyet foglal el a debreceni nyomda, mert több mint 420 esztendeje folyamatosan működik. Világviszonylatban is ritka hosszú múltra tekinthet vissza. 1561-ben alapította Huszár Gál református prédikátor. Néhány évvel Huszár Gál kezdeményezése után az ország nyugati felében is megindult egv nyomda, amelv ugyancsak működik még. Telegdv Miklós katolikus püspök alapította 1577-t->en Nagyszombatban Itt az ellenreformáció publikálta könyveit, vitairatait. Nagyszombatból Mária Terezia rendeletére 1777-ben Budára. majd két esztendő múltán Pestre költő'teltek. Ez a nagyhírű Egyetemi Nyomdánk. Valamivel később, de még a XVI. század végén létesült a bártfai. majd 1614-ben a lőcsei nyomdaműhely. amely a magvar nyomdaművészet legjelesebb termékeit állította elő. Ugyanezektől az évtizedektől működött — sajnos, csak 1571-ig — a gyulafehérvári nyomda. A nagyváradi nyomda sokkal életképesebbnek biz.an.yult, , több mint e^v •'évszázadig' állta á sarai: 'l^JJjen szűnt meg. mert a török ' 'szétrombolta. A XVI. század másik jelentős líyomtíaalapitasa volt a Vizsolyban. Rákóczi Zsigmond támogatásával 1565-ben felállított, műhely, amelyből egyik jelentős kultúrtörténeti emiekünk, a közelmúltban hasonmás megjelentetett Károli-biblia került ki. A nyomdát kifejezetten a biblia kiadására létesítették. A mag.yaf nyomdal örténet nagv alakja es büszkesége Misztótíalusi Kis Miklós, aki Heltai Gáspár nyomdokaiba lépve Kolozsvárt kezdte el 1694-ben munkásságát. Ez a tudós féiTiú mint. betűmetsző is olvan kiváló volt. hogy angol. svéá. svájci, német, lengyel nyomdaműhelyek és a vatikáni nyomda megrendelésére is metszett es öntött betűket. Ebből szerzett jövedelme tette lehetővé, hogy saját vállalkozásban jelentethesse meg nagy példányszámban a bibliát és a Zsoltárokat. amelyek együttesen körülbelül 12 000 kötetre rúgtak. Hogy nyomdáink mekkora munkát végeztek, arra csupán egyetlen adat álljon itt: 1711-tg. lehat, a Rákóczi-szabadságharc leveréséig összesen 1789 magyar nyelvű, itthon előállított nyomtatvány látott napvilágot. Ezek közül 327 jelent meg Kolozsvárott. 262 Debrecenben, 238 Lőcsén, 144 Nagyszombatban, 72 Kassán (ahova a bártfai nyomdát vitték át a jezsuiták). 65 Nagyváradon. 46 Pozsonyban és ígv tovább. Buda 1686-ban szabadult föl a török alól. Kétszáz évnek kellett lepörögnie a hajdani főváros életéből amig ismét nyomdagép állhatott munkába a nagv ostrom után még jószerével romokban heverő városban. Ezt a nyomdát Heyll Quirinus alapította 1688-ban Utóda Landerer Sebestyén, ma.jd fia Lipót, ennek halála után özvegve és később fia. Landerer Mihály lett. És evvel elérkeztünk egv nagv nvomdász-családhoz. amelvnek lagiai közel három évszázadon át álltak nyomdájuk élén. amelv még ma is működik, mert. ebből alakúit 1873-ban a Franklin Nyomda. A Landerer család tagjai évszázadokon keresztül jelentős szerepet töltöttek be a magvar irodalom terjesztésében, nevük nem csupán a magyar nyomdászat es a magyar polgárság történetétől ü-ein választható el. hanem az irodalomtörténet és a politikai történet is számon tartja őket. Landerer Mihály részt vett a jakobinus összeesküvésben, és börlönbe került. Landerer La.ios 1840-ben társult Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel. ök nyomták Kossuth Pesti Hírlapját. Jókai Életképek című folyóiratát, és 1848. március 15-én itt került sajtó alá a Tizenkét pont és a Talpra magyar! Híres pesti üzem volt még a Trattner-nyomda is, amelvet a XVIII. század végén alapított a Vas megyei születésű, bécsi udvari könyvnyomtató és könyvkereskedő. Trattner János Tamás. A nyomdászat fellendítése körül '' szerzett erdémel'örf nerriesseget kapott. Pesti nyomdáját unokaöccsének. petrózai Trattner Jánosnak ajándékozta, aki azt az ország akkori legnagyobb könvvkiadóvállalatává fejlesztette. Ezzel végérvényesen elérkeztünk a polgári átalakulás időszakához .amely átalakítja a nyomdák műszaki berendezéseit, lezárva a magvar nyomdák történetének hőskorát. CS. K. B

arátom felesege (pedagógus, a megszállották közül való) kávét hoz. bort. hogv vagv öreg. kérdezi, iól. mondom válaszom láthatólag megnvuaiatia. végigsimítia kezével az arcom. s nesztelen léptekkel magunkra hagv bennünket, beszélgessünk. Vasárnap van. kilenc óva. ez a jelenet mindig vasárnap kilenckot látszódik le barátomék negvedik emeleti lakásában. Barátom kéziratokat tesz elém. úiakat. amikor olvasni kezdem a sorokat hátradől, később felpillantok. látom, az arcom rezdüléseiből próbál ia kiolvasni, milvennek találom legújabb szellemi gyermekét, őszinteséget vár tőlem. a barátom okos ember, tudia. hoav a saiát gyermekét akkor is szereti az ember ha gyengécskére sikeredett Igvekszem könyörtelennek mutatkozni, amikor szóra nvitom a számat, összeráncolom a homlokomat, bár barátom eszmefuttatása most és itt. első olvasatában hibátlannak látszik. mégis kötózködöm. szüksége van erre. nem hisz a hibátlan dolgokban. Vitatkozunk igvekszem eloszlatni a kételveit. közben beiön barátom felesége sós süteménvt tesz az asztalra, nesztelen léptekkel magunkra hagv bennünket, öt év óta laknak ebben a lakásban. Öt éve maid minden vasárnap itt töltöm a délelőttieimet. barátom felesége öt éve úsv iár közöttünk, mint egv posztóoapucsos dzsinn, iöttét és távozását szintié észre sem lehei venni. A Budapesti körúton baktatok, barátom feleségének eme szokásáról gondolkodom, előbb tudományos megközelítésben (interperszonális kapcsolatainkról való '•ismereteimet ' veszem tőrrá). máid magát a jélenséget' próbálom elemezni (empirikus módszer) bosszús ,vagvok. zavarom nő. Próbálkozzunk munkahipotézisekkel, biztatom magam. Barátom felesége (pedagógus, több mint tíz esztendeje a pályán) l|ávét hoz, bort, hogy vagy, öreg. kérdezi egv. az előbbire következő vasárnap, s kilibben az aitón. Kéziratokat halászok elő a zsebemből, már nvúitom a barátomnak. hirtelen meggondolom a tiBWsíHIIm A HELYREÁLLÍTOTT TÁPAI KRISZTUS. Hatalmas vihar tombolt tavaly novemberben a szöge di tájon, amely alaposan megrongálta a tápai főutcán levő Juhász-emléket. A keresztfa három részre törött, helyreállítani már nem lehetett. Helyette Saliga László, a múzeum főrestaurátora faragott hi teles másolatot. A hozzá való akácfákat Török Jánosné és Laczi Jánosné tápai asszonyai? adományozták. Fém tévxeit — a KrLzí ust és a feliratot, valamint a csipkézett szélű borítólemezt — Fekete Laiosné konzerválta és festette meg eredeti színűre. Az eredeti keresztfa maradványait — irodalmi dokumentációs hagyatékként — ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye őrzi meg. dolgot, azt javasolom a barátomnak. meditéliünk: 10. meditáljunk. ha2via tam. de miről?. — kérdezi, szaporán oisloa közben. A leiesése,beiön leteszi a kávét. a bort. később süteménvt hoz. aztán itthaav minket, mondom. miért nem ül le kózénk. kérdezem. Barátom beletúr bozontos üstökébe. azt mondia. tisztel minket: ez nem pontos ígv válaszolom akkor pontosabban fogalmazok mondia. a barátságunkat. egyáltalán a barátságot, mint kivesszöben levó ieienséget tiszteli. Kiveszőfélben levő jelenség, ízlelgetem, a szavakat, keserű íz a számban, tudod, folvtatia a barátom. az az igazság, vannak olvan a doleok. amik csuk két barátra tartoznak, amit csak eevmastiak mondanak el. a feleségem tudja ezt. Ifiabb koromban azt hittem van vagv száz barátom, aztán ahosv az éveim szaporodni kezdtek, únv csökkent a számuk igazi barátaimat mea tudom számlálni. az egvik kezem is elée hozzá. * A fiam pirkadatkor indul az iskolába. meg hosszúak az éiszakák. sötéioen iön mez legtöbbször morózus fáradt: fáradékony everek, mondia a tanítónő, elkalandozik a figyelme, sokszor hivatkozik arra a napköziben, hogv elszáll az idő. ezért nem tudia megcsinálni a leckét. íev mondia: elszáll az idő. Régóta seitem. hogv a fiam álmodozik közben, de hoav pontosan miről, azt én >em tudom, mert bármennyire biíalmas is velem, a titkaihoz méa soha sem engedett veszélyes kótelségbe. A fiamnak nincsenek parajai, iskolatársai vannak csupán. Tavasszal, nvarankéní megprópálom rávenni, hogv menten le a ariáni kockaház elé. látsszon a .parataiygí,. Nern . megvj lehasal a pévgrpi'i;. pl vas.. .M$rál. népmeséiét. nvolc,. éveseknek "való alvasnánvoKat. örülök annak. hogv falia a belük átúszhataUan tengerét. szomorú vagvok. a fiam magáhvos. Karácsonyi aiándékot kapok tóle. irt esv mesét, hol volt. hol nem volt. volt egvszer eav 1 regény özvegvasszonv volt neki egy szamara, hol volt. hol nem volt. volt egvszer egv szegénv özvegyember. volt neki egv kakaskáia. mindketten világgá mentek, mert meg akarták enni őket. mentek aztán, mendegéltek aztán, mígnem eav ió ember házához nem éitek. aki befogadta őket állatai közé. Fiam seprűs szempillája mösül íiaveli niikenl reagálok első alkotására. bevall ia. hoav a mese néhánv eleme nem az ő kútfeiéból szármaZÍK de ez a mondat.: befogadta óket állatai közé, sajat talalmánva. Meghatódom, összecsókolom az arcát, remélem, nem veszi észre, összeszorult a szívem. Itt nő fel ebben a reménytelenül szürke betonkockavilágban, húsz év múlva, ha'visszatér ide rámutat egv házra, itt éltem, erre a házra log mutatni, valószínű igen. a szám eligazítja, semmi más. csak a házszám. Próbálom benne kialakítani eev iövendö patrióta körvonalait s'ok sikerrel, az a fogalom, hoav a mi házunk nem ielent neki semmit, uavanilveri házban lakik osztálytársai közül a Henriette. mee a Krisztián, meg a Norbert (istenem. micsoda nevek, mintha nem is egv magvar iskola magvar gyermekei viselnék őket). A fiam leltározik a iátékszekrénvben. soká tart. sok a iáték sok pénzbe kerültek, arra gondolok. lám ez is szülői pótcselekvés, iátékokat veszünk a gyerekeknek, de Dotolia-e iáték a barátokat, kérdezem magamtól, pótolia-e a szülőket? A fiamnak mostanság Cintula a baratia. Mihók a népmeséből megkísérlem hogv eliussuk a ielenség magvarazatáig gondolataim fonala azonban elszakad, liam bekaocsolia a tévét és nézi. nézi nézi. eevütt dalol ia a silány reklámszöveget a silánv reklámszöveg előadóiával, átváltozik. Ská'a kópévá változik ráeóeumlfúó oroszlánná. Nesztelenül osonok ki a szobáool. Fiam a barátaival beszélget. FETHI FERENC