Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

6 Szombat, 1983. január 29. sűhsíbql töm A szocialista etika mai dilemmái G

ya-ran mondjuk, mentségként is sokszor, hogy a társadalmi tudat változásai jókora lépéshátránnyal követik a politika és a gazdaság fejlődését. S ha igaz. hogv az emberek gondolkodásának, életmódjának átalakításához rengeteg meggyőző erő, türelem és hatásos érv szükséges, akkor ez hatványozottan igaz a viselkedésre. a magatartásra, a szokásrendszerekre. az emberek közötti kapcsolatra, azaz a társadalom erkölcsi arculatára. Mert egy forradalmi változás elsöpörheti a regi politikai rendszert, gyökeresen megváltoztathatja a gazdatág struktúráját, de nem kénes egvik napról a másikra belátni a fejekbe és a szívekbe, gyorsan megváltoztatni a beidegződéseket. az örökölt viselkedesnormákat. erkölcsi szabályokat. Ez persze egv pillanatig sem ielentheti «zt. hogv fölmentést kaphatunk s ludat fejlesztése a szocialista erkölcs alakítása alól. Aczél Györgv, a/ országos agitációs. propaganda- es művelődéspolitikai tanácskozáson elmondott vitaindítójában hangsúlyozta: „A szocializmust építő társadalom értékeinek a szokásokbau és a mindennapi viselkedésben is meg kell gyökerezni Az oszlálytársadalmakban rossz reflexek ivódtak az emberekbe... Oe az emberiségnek vannak nem kevésbé ősi más szokásai is: az együttműködés. az egymáshoz való alkalmazkodás, a közösségi élet irányába mutató reflexei. Az igazságosság, a becsület, a patri, ótizmus, a családszeretet, a barátság. a segítőkészség, a mások iránti megértés, figyelmesség és tisztelet — de idesorolható a műveltség. a széfes látókör iránti igény, a munka tisztelete — mind megannyi elem, amelynek szervesen be kell épülni a szocialista társadalom értékrendiébe, Jobban kell támaszkodnunk azokra a régebbi értékekre is. amelyeket. a munkásmozgalom vállalt, formált és tovább örökít olyan értekekre, mint a közösségek aktív alakitásabnn valórészvétel. az alkotómunka becsülete, a közösség iránti felelősség, a közösség ..oltalma" az egyén számára. az emberek közötti társadalmi eredetű egyenlőtlenségek minden formáidnak felszámolásit. a szolidaritás," Mintha ezeknek a soroknak továbbgondolása lett volna a hét e'eién Szegeden megtartott etikai konferencia tematikája, ahol « két nap alatt az erkölcs kérdéseit vizsgálták a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Bevezető előadást a szocializmus erkölcsi dillemáiról dr. Földesi Tamás, a filozófiai tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár tartott, öt. kértük e rendkívül izgalmas problematika vázolására. — Alaptételként le kell szögezni. hogy szocializmus nincs ÚJ erkölcs nélkül. Megszületett, lassan 38 esztendeje, a szocialista társadalom, annak politikai rendszere és gazdasága, de úgv túnik még csak jelei vannak az új erkölcsnek. Az tény. hogv az etikai kutatásnak szilárd marxista bázison kell nvugodnia és el kell nyernie helyét és szerepét a társadalom értékrendiében csakúgy, mint az egvének életében. Ma még meglehetősen heterogén társadalmunk erkölcsi képe Úiratermelődött. bizonyos mértékig erősödik a társadalmi problémáktól elforduló, csak az anvagi javakra koncentráló, státusszimbólumos magatartás, s emellett korántsem tiszta formában észlelhetők az új erkölcs bizonyos elemei. Ez beépíti értékrendjébe az előző korok pozitív erkölcsi elemeit, közte a valláserkölcsét. ls. Ezt az alakuló úi erkölcsöt kellene jobban és hatásosabban mozgásba hozni. — Heterogén erkölcsi arculatról. formálódó értékrendről beszelünk. Nyilván az etikával fogIalkotó kutatók és szakemberek vitatkoznak ezekről a kérdésekről. — Természetesen. párbeszéd is. eszmecsere is. éles vita is folyik az etikusok között Woev csak két szélsőséges példát említsek. Az egyik szerint ki kell dolgozni a szocialista erkölcs értekhierarchiáját, tehát egyfajta ..új tízparancsolatot", a másik vélemény ezzel szemben azt állítja. hogy elég a szocialista ember felelősségvállalása. Ugv gondolom. valahol a kettő között, lehet a megoldás. Bár jogosnak érzen a túlszabályozottságtól való féléimét, de attól is óva intenék, hogy ellenkező túlzásba essünk. Az err bereltet orientálni kell alapvető szocialista erkölcsi elemekre, hangsúlyozva és kiemelve az emberi felelősséget. Nem elsősorban egv mindenre kiterjedő követelmény-köteget k-ell eléjük állítani. hanem a legfontosabb erkölcsi alapelveket kell kialakítani. amelyek segítségével az ember képes konkrét helyzetekben — figyelembe véve annak ellenig mondásait is — dönteni. Ez néhánv állandó elem mellett egv mobil értékhierarchiát alakítana ki. Napjainkban mély harc foIvik erkölcsi téren, mindenek előtt az életmód, a magatartás és a viselkedés szférájában. A pesszimisták megítélése szerint az utóbbi tíz évben növekedett a nem szocialista jellegű erkölcsi elemek- befolyása, az optimisták pedig ügy fogalmaznak, hogv a szocialista erkölcs egvre erősebb lesz. Az erkölcs jövője szempontjából a nagv dilemma a következő: a gazdasági és társadalmi nehézségek közepette a problémák leküzdésére irányuló törekvések gyakran nem esnek egybe az erkölcs fejlődésével. — Ebben a meglehetősen ellentmondásos helyzetben jogosnak túnik a kérdés: mi a teendő? Igaz-e a bevezető sorok feltevése. hogy az erkölcs elmarád a politika, a gazdaság fejlődésétói? — Mindenekelőtt egv reális helvzetfelmérést kell végezni és egy valós képet kialakítani amelyhez naev szükség lenne az emberek meglevő erkölcsét felmérő szociológiai elemre is. Arccal a jelen erkölcse felé kell fordulnunk, s az elméleti kérdéseket is a mai erkölcs fénvében vizsgálnunk. Meg kell magyarázni. miért olvan heterogén a társadalom erkölcsi arculata mint amilyen. Sokan vélekednek úgv. hogv az erkölcs lemaradt a politika. társadalmi, gazdasági, iogi stb. fejlődéstől. Vajon tényleg kullog-e az erkölcs, valós-e ez. a lépéshátrány? Véleményem szerint az erkölcs nem kevésbé fejlett vagy fejletlen, mint az előbb említett szférák, hisz azoknak tulajdonképpen sajátos tükörképe. Az. ellentmondásos fejlődést az erkölcs, mint a legérzékenyebb felépít mén velem reagálja le. Igazán változtatni Pusztán belső erkölcsi ténvczőkkel lehetetlen, a moralizálás nem hozhat igazi eredményeket Csak a társadalmi föltételek biztosításával léphetünk előre ezen a téren, s ebből következik a politikai, társadalmi, gazdasági vezetés felelőssége. A fő veszélvt abban látom. hn"v az iskoláktól a tömegkommunikációs eszközökig önkéntelenül és gvakran szebbnek mutatják a valóságot:, mint amilyen. S ez gyengíti ezeknek az értékeléseknek a hitelét (Más kérdés, hogv különösen a tömegkommunikáció esetében az ellenkező hiba is jelentkezik.) A fejlődés iránya nem ' lehet más mint ezen a valóságos alapon, javuló társadalmi feltételek között — amin nem a gazdasás javulását értem — megfogalmazni az embereket orientáló, a szocializmusra jellemző alapvető erkölcsi elveket, mind erőteljesebben építve belső meggyőződésükre, egyeni feladatvállalásukra. — Az erkölcsi dilemmák között említette, hogy nem mindig felhőtlen kapcsolata az élet mas szféráival. Érzékeltesse néhány példával ezeket az ellentmondásokat. veszélyforrásokat. — Teljesen természetes hogv a gazdaság, a politika, a iogstlj fejlődését elsősorban öntörvénvei szabályozzák Ez azt jelenti például. hogv a gazdaság elsődleges ieiddata a szocializmus jelenlegi fejlődési szakaszában minél gazdaságosabban. hatékonyabban exportképesebben termelni. Ez a tendencia egves pontokon szembekerülhet az erkölcsi követelményekkel. Egy példa: a gazdaság fejlődése végsőfokon az emberek szükségleteinek kielégítését szolg^'to, de sérti azt a fontos erkölcsi elvet, hogv legtöbb érték az ember. Az exportteljesítés az ember egészséget veszélyeztető túlmunkára késztet: az ipari tevékenvse-' gvakran környezetszennyezéssel iár: a futószalag monoton munkája ugyan termelékeny, de hátráltatja a munkával való azonosulás lehetőségét. Igen fontos, hogv a gazdaság és az erkölcs viszonyában ne a gazdaság preferenciája érvénvesüliön, hanem a két érdek egyeztetett harmóniája Ma még gazdaság és erkölcs diszharmóniája gvakran teremt konfliktushelyzeteket. Feloldásuk a konkrét eset sokoldalú elemzése. a társadalmi és emberi tanulságok. tapasztalatok alaoián lehetséges Az erkölcs társadalmi funkcióiának betöltéséhez rugalmasságra van szükség az erkölcsön belül is. Vegvünk például egy ilven kategóriát, mint az igazságosság. Mi a társadalmi igazságosságot hirdetjük és mégis jelenleg a társadalmi egyenlőség mellett preferálnunk kell az egyenlőtlenséget is. De hogy lehet igazságos, ami az egyenlőséget meg az egyenlőtlenséget is támogatja? Üm gondolom a teljesítményelv igazságos, de ennek következménye. ho<*v széthúzza. növeli az egyenlőtlenségeket. Ma ez sokakat Irritál, mert gyakran ezek a különbségek nem a megérdemelt munka 'u'stoaként jelennek meg. hanem például másodlagos elosztásból származnak. korrupció termékei, némely funkcióhoz tapadnak. — Etikaoktatók tanácskozásán tartott előadást. Vajon lehet-e és milyen módon az erkölcsöt oktatni? — Két évtizede folyik hazánkban a felsőoktatási intézményekben etikaoktatás. Olyan szakokon vezettük be, amelynek hallgatói majd, értelmiségi munkájuk során közvetíthetik az ismereteket. magatartásukkal, visel-, kedésükkel példát és mintát szolgáltathatnak. Gondolok itt a pedagógusokra. orvosokra. iogászokra Ebben a munkában óriási az etikaoktatók felelőssége, személyes példamutatása. Hogv miként élnek, hogyan jelenik meg tanítás és emberi iellem belső összhangja. Persze tudom, hogv az új szocialista erkölcs térhódítása nem csupán a felsőoktatáson múlik.' — Felvetette az Étikai Társasat/ megalapításának szükségessegél. — Űgv vélem, egvre fontosabb feladatunk az Etikai , Társasáé létrehozása. Nem formális jellegű egyletre gondolok, hanem rendszeres munkára az etikával foglalkozó elméleti szakemberek, oktatók, kutatók évenkénti tapasztalatcseréiére továbbkénnzőés vitafórumára, ahol évi váltással egyrészt az etikai kutatas, tehát az elméleti munka kérdéseit illetve az etikai oktatás problémáit vitatnánk meg Az átlagosnál jobbak a feltételeink a párbeszédre. a problémáira Serkentően hatnak e tudományág fejlődésére és minden biznnnval a gyakorlatra is. Mindkettő elodázhatatlan feladatunk! TANDI LAJOS Amit rám bíztak, teljesítettem B

aloch Sándor, a balástval Alkotmány Tsz elnöke változatos. nehéz oálva után vonult nemrég nvugdiibu. Emlékeiről. életéről vall a nyugalmazott elnök. — Apámnak hat hold szántóföldié volt itt a Gaieonvában. Hatan voltunk lestvérek. A hat h )'d szántón nem került mindnyájunknak munka. Aoám szépen tudott kosarat lonni. mi oedie eltártunk napszámba. A testvéreim szőlősgazdákhoz, én mea egv kőműveshez. Apám már a direktórium ideién is vállalt politikai munkát 1924-től pedig uiból bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A harmincas evekben volt is becsukva emiatt uár napot. A gvóriszéki 'skola mellett volt eev haza. ott taitották a gvüléseket. Idősebb Komócsin Mihálv iárt ki sokat oda. Később .amikor a szociáldemokrata pártba be lehetett lépni, az ő szervezetükben dolgoztak tovább. Engem is elvitt aoám. néha én aeeattam ki a fákra tüsökkel a plakátokat. 1943. október 4-én bevonultam Szegedre géppuskás zászlóaliba. A Horthv-laktanvában képeztek ki. fárasztó evakorlatozás után Öbecsére mentünk, maid Orgovánvba. nagvgvakorlatra. Visszajöttünk. összeoakoltatták velünk a málhát. Kiskundorozsmán voltunk valameddig aztán indulás a frontra. Pest felé mentünk, maid vonattal Naevborsovára. Gyakorlatoztunk. gyalogoltunk. Vereckénél léptük át az akkori határt. Mire odaértünk a vonalba, a szoviet csapatok fölmorzsolták az arcvonalat. Három éi iel három nap ei'.folvtában menekültünk visszafelé. Esős idő volt. eav sötét este valamilyen csetepaté tört ki. A mieink szoviet larört sejtettek, és kezdték lőni egvmást. Egv kóbor golvó eltalált, megsebesültem csípőben. Egv ruszin faluban találtak mee a tábori csendőrök. Összefogd'ostak egv szakaszra való szökevényt. azokkal vitettek el a segélvhelvre. Ott aztán volt mindenféle sebesült: eaviknek a füle hiányzott, másiknak a keze. Mind között az én sebem volt a legsúlyosabb. Kimerítő utazgatás után Budára kerül tóm. ott ugv ahogv meggvóavultarn. Vinni akartak Németországba, de a zsoldfizetés után megléptünk. Kockázatos volt ez. akit szökevényként elkaptak, azt nvugodtan aovonlóhelte bárki, senki sem kérte számon. Keszthelyig jutottunk, olt eav apácazárdában berendezett hadikórházban lettünk egészséeüsviek. Ott értük mea a háború végét onnan kerültünk haza. Itthon apám hívott politizálni, ö a kommunista párt balástvai elnöke volt. a Nemzeti Bizottság tagja. 1947. február elsején léptem be a kommunista pártba. 1948-ban vezetőségi tag lettem, ifjúsági szervező. 49-ben kéthetes pártlskolán vettem részt Szegeden. Megválaszoltak párttitkárnak. 1950-ben megint párt iskola. ezúttal hat hét Újszegeden. 51 februárjában ismét Sok kiváló elvtársat megismertem én ezeken. 1951 júniusában behívtak katonának. Először tartalékos tisztnek képeztek ki. utána politikai tisztnek is kiválasztottak. Jöttem volna én haza. de megint kiszúrtak: megkaptam a hadnagvi rendfokozatot és Székesfehérvárra helyeztek csapattisztnek. 1952 májusában szereltem le. Balástván lettem újra párttitkár. A katonaságnál kicsit elszoktam az itteni viszonyoktól. Többször elsők lettünk a megyei begyűjtési versenyben. Ha mi kimentünk J valahová, tudtunk eredményt elérni. Nagyon csodálkoztam hát, amikor följelentettek, hogy összejátszom a kuláknkkal. Hogv én beszélgettem a dr. Baksai kulákkal. meg legutóbb is a Pupdi kulákhál űgv berúgtam, hogv kocsin vittek haza Fölfüggesztettek az állásomból. Később aztán kiderült. honnan fui a szél. En olvan ember voltam, hogy amit r,ámbíztak. teljesítettem, de a túlkapásokat elleneztem. Én ezekbe belenéztem. A7 akkori tanácselnök megorrolt érte. följelentett Tényleg csökkentettem valakinek az adóját, de csak azért, mert kétszer vetették ki rá. Akkor egv ilven feljelentés nagvon komoly dolog volt. Én mee levelet írtam a megyei PB első titkárának, ö aztán meggyőződött a vádak alaptalanságáról. Ismertek engem a pártban. a vizsgálatot leállíttatták, a tanácselnököt leváltották. Én sem kerültem vissza párttitkárnak, hanem instruktor lettem: hozzám tartozott egy sereg rossz, gyönge tfeesz a Iárásban. 1966-ban lettem aztán téesz-einök. Nem akartam elvállalni sehogy sem. de többször kerestek emiatt, gondoltam, nehogv rossz néven vegyék, ígv végül kötélnek álltam. Három rossz téeszböl egyesítették ezt a mostanit. 64-ben. Külön-külön mindegyik mérleghián.vos volt. egvütt. azonban valahogy elvergődtek. Az egvesült téesz elnökének sok volt már a rovásán, levágatta a disznókat, a közösen tórmelt. sütötököt ma'ga adta el a piacon, és manipulált a köiesszalmával: lucernalisztként adta el a belőle készült darát. A második főmézőgazdá-iz hét esztendeig dolgozott itt 71-ben följelentette a fegyelmi bizottság elnöke, egy brigádvezető, hogy ebben a téeszben rothad a gabona. nem takarítják be a krumplit. A följelentő is megérte a pénzét. Két felesége lett addig öngyilkos, az egyik a házat is fölgyújtotta, a másik csak mérget ivott. Na. a közgyűlésre eljött egy sor megyei vezető. Fölállott még egv részeg ember, azt mondja: kénem, micsoda viszonyok vannak ebben a téeszben ... A főágronómus csal és maga alá kényszeríti a nőnemű tagokat. Az egész vádaskodásból az utolsóban volt igaz, ténvleg teherbe ejtett valakit, fizette is ére a gyerektartást, dehát ez az ő magánügyük volt A vádaskodásból bizonvítani egvehet nem tudtak, nedic mindent föltúrtak és széltébeo-hosszában mérték a háztájit. Azért türtük, nehogv úgv nézzen ki. hogv nem szívesen vesszük a bírálatot. Végül aztán ezt a főagronómust is le kellett váltani. • Az Alkqtmáhv Tsz eredményesen gazdálkodik: mintegv 3 ezer hektáron 2—6 milliós nvereséeet, ér el évről évre. Azért ha sok munka és küzdelem árán is. de kialakult itt az egység. A falu is rengeteget változott. feilődött Virágzik a házáii. az emberek jómódúak Mikor a kezdeti időkben szerveztük a téeszeket. azt ígértük. hogv maid szépen gazdagon élünk De akkor magunk sem igen hittük hogv ilven hamar megvató""'' TANÁCS ISTVÁN