Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. Ifjúmunkás-aktíva A január 24—28 között megtartott ifjúsági fórumok záróeseményeként gazdaságpolitikai aktivaülést rendeztek pénteken — több, mint 200 KISZ-titkár és a megyei KISZ-bizottságok gazdaságpolitikai titkárainak részvételével — a KISZ Központi Bizottságának székházában. Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának megnyitóját követően Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. ipari miniszter időszerű gazdasági és iparpolitikai kérdésekről tartott előadást. Egyebek között hangsúlyozta; az ipar. a gazdaság előtt álló feladatok megvalósításában a politikai, szakmai vezetés mindenkor számít a fiatalok helytállására, tenni akarásukra, a termelést., a munkavégzést jobbító kezdeményezéseikre. A KlSZ-vezetők alapvető feladata, hogy felfigyeljenek a legkiválóbb munkásfiatalokra, kiálljanak értük és megteremtsék számukra a lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. Szinte felmérhetetlen tartalékok vannak a munkaés üzemszervezésben, a munkaerő hatékony foglalkoztatásában. s ebben is számítanak a ifjúkommunisták példamutatásara. cselekvő aktivitására — mondotta. Délután az iparban, az építőiparban. a közlekedésben és a belkereskedelemben dolgozó fiatalok szekcióülésen vitatták meg a KISZ Központi Bizottságának az ifjúmunkásokra vonatkozó határozatát és az ebből következő sajátos feladatokat. Könyvekről Nemzetiségi szövetségek tanácskozásai Az 1982-ben bemutatott filmek és televíziós alkotások legjobbjainak járó dijakat pénteken adta át a Magyar Sajtó Házában Pálly József, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke. A tévékritikusok cfíját Dömölky János. a Glembay Ltd című tévéjáték rendezője, Jászi Dezső, a Szamuraj című dokumentumfilm rendezője. Bíró Miklós, A helytartó című film operalőre. valamint Gobbt Hilda. a Bolondnagysága, Szabó Éva, a Nyitott ház. Garas Dezső, a Vendéglátás és Avar István, a II. József császár cimü filmben nyújtott alakításáért kapta. A filmkritikusok díjában Gotfiár Péter, a Megáll az idő című film rendezője. Koltai Lajos operatőr, Gazdag Gyula. A bankett című film rendezője. Böszörményi Géza. a Szívzűr című film rendezője és forgatókönvvírója részesült Zeneszerzői és hangmérnöki munkájáért Kovács György kapott dijat. A filmkritikusok diját kapta Jadwiga Jankowska-Cieslak. az Egymásra nezve. Cserhalmi György. A dögkeselyű. Basti Júlia és Pogány Judit, a Szívzűr. Hollósi Frigyes. a Cha-cha-cha című fiLmben nyújtott alakításáért. 'A kisfilmek alkotói közül Az élővilág színei című filmjéért Triefbrunner Lászdó kapott dijat. ' A korábbinál is több lehetőséget kíván adni a könyv és az olvasó találkozására a jövőben a Könyvértékesitő Vállalat. Mint azt a pénteki — a budapesti zeneművészek klubjában megtartott — sajtótájékoztatón Drucker Tibor. a vállalat igazgatója elmondotta: a jövőben a közművelődési intézményhálózat egységeibe — a múzeumokba. a művelődési házakba. a mozikba — is eljuttatják a könyvet. Az elképzelések szerint a könyvnek önálló ..boltot" nyitnak ezekben az intézményekben A múzeumokban — az árusításon kívül — könyvkiállításokat rendeznek, könyvpremiereket. zeneműveket és ismeretterjesztő köteteket bemutató közönségtalálkozókat tartanak. Ezzel az olvasási kedvet is ébreszteni kívánják. hiszen a rohamosan növekvö könyvforgalom nem • egyértelműen jelenti azt, hogy sokkal többen olvasnak manapság, hanem inkább azt jelzi, hogy a könyv egyfajta — igaz. jó értelemben vett — státusszimbólum lett. Más módon is bővíti tevékenységi körét a Könyvértékesítő Vállalat. Korábbi, nagykereskedelmi funkcióján túl. kiskereskedelmi feladatokat is elláthat, ezért saját bolthálózatát úgy fejleszti. hogy például a nagyobb tömegeket mozgósító | rendezvényeken, továbbá a hajóállomásokon, sőt a bala íoni kompjáratokon is árusítanak majd. A rétegigények kielégítésére is több gondot fordítanak; könyvklubhálózat. és például nosztalgia ! könyvesboltok létrehozását tervezik. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének országos választmánya pénteken ülést tartott Budapesten a Magvar Néphadsereg Művelődési Házában. A szövetség tevékenységéről Such János főtitkár számolt be Hangsúlyozta. hogy a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongreszszusa óta eltelt 4 év alatt több országos, megvei és helyi intézkedés született a nemzetiségi munka javítására. A szlovák lakosság társadalmunkban betöltött helye és szerepe erősödésének bizonyítékaként hathatósan működik a szövetség legutóbbi kongresszusán megválasztott 3 társadalmi szakbizottság. Feladataik az oktatással, a közművelődéssel és a szlovák nyelvű kiadványokkal kapcsolatosak. Nemzetköz^ tevékenységükről szólva a főtitkár elmondta hogy 1ó a kapcsolatuk a Szlovák Szocialista Köztársaság illetékes szerveivel. kulturális intézményeivel. Az elmúlt években több település óvodájában és általános iskolájában bevezették a szlovák nyelv oktatását. Négy évvel ezelőtt óvodai és iskolai nyelvoktatásban mintegy 10 ezer szlovák anyanyelvű gvermek részesülhetett. a számuk ma megközelíti a 12 ezer 200-at. Az anyanyelv művelésének fontos színterei a művelődési intézmények klubjai Jelenleg mintegy 25—30 szlovák klub működik A szövetség ez évi munkatervét Alt Gyula titkár Ismertette. Bejelentette, hogv a Magvarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége ez év őszén megtartja VII. kongresszusát. A szövetség ősszel sorra kerülő hatodik kongresszusára való előkészületek jegyében tartották meg pénteken Gyulán a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége országos válásztmányának ülését. A Márk László elnökletével megtartott ülésen a választmány tagjai, valamint a három tiszántúli megve párt-, állami és népfrontszerveinek képviselői megvitatták Szilágyi Péter főtitkárnak a szövetség elmúlt évben vénzett munkájáról és az ötödik kongresszus óta végzett tevékenységről szóló beszámolóját. A-/ előterjesztésben, és az erről folytatott eszmecsere során egyaránt megállapították. az 1978 óta eltelt időszakban a román nemzetiség által lakott területeken a párt politikájának szellemében 1 ól érvényesült a nemzetiségiekről való gondoskodás. tovább javultak a feltételek ahhoz, hogv a hazai románságnak megőrizve anyanyelvét. hagyományait. teljes mértékben élhessen állmapolgári jogaival. Előrehaladás történt az anyanyelvoktatás helyzetében is a román nemzetiségű. valamint a vegves lakosságú községek általános iskoláiban és óvodáiban teljes mértékben biztosított a román nyelv tanulása. A klubhálózat kialakulása, a különböző kulturális rendezvények szaporodása nvomán szélesebb körűvé vált a nemzetiségi szövetség közművelődési tevékenysége Jelentős eredmény a múzeumi és népraizi tevékenység kibontakozása, s a román nyelvű rádió- és tévéadások megindítása is az elmúlt évek eredrriénve. A választmányi ülés értékelése • szerint a szövetség jól teljesíti társadalmi-politikai zerepét, munkájával hozzájárul a két szomszédnép közti barátság erősítéséhez. (MTI) varva A két hölgyet véletlenül pillantom meg a pinceklub lengőajtaja előtt. Tanácstalanul álldogálnak, szemlátomást se bejönni, se elmenni nem akaródznak, igazán. — A felkészítőre jöttek? összenézés, mosoly. — Igen ... itt lesz? * — Ügy tudom .., Egyikük szőke, másikuk fekete, mindkettő csinos — és mosolygós. — Részt vettek már ilyesmin? — Eddig soha. A szép szőke asszony. Palánkai Zoltánné, mentegetőzik: — Én csak úgy eljöttem. Nem vetélkedem. a férjem nem enged. Vasárnap otthon a helye egy férjes asszonynak, azt mondja. Csak elkísértem a kolléganőmet — Király Mihályné felé int, aki nevet. — Csak nincs hasonló helyzetben? — Nem, dehogy. Ezt a kérdést már elintéztük ... — Hallott már a Munka és műveltség-vetélkedőről? — Hogyne. A Szegedi Fodrász Vállalat 11. számú üzletéből vagyunk. A vendégektől is. a családban is hallottam már erről, nagyszerű dolognak tartom. — Miért? — Hát. .. ugye. műveltséget lehet így szerezni. Palánkainé közbeszól: — ö bujtotta föl a brigádot, hogy jelentkezzünk... — Hát persze, hallottam, az üzletek fognak egymással vetélkedni. Megyünk majd a hármas üzlet ellen .. — Mit tud még a vetélkedőről? — Az az Igazság, először el sem tudtam képzelni, mi lehet — Miért döntött úgy. hogy a brigádjuk... mi is a neve? — ... József Attila ... — ... szóval, hogy a brigádjuk először induljon a vetélkedőn? — Mert régen vott' már. hogy jobban odafigyeltünk volna mindarra, ami körülöttünk történik a világban. Itt az alkalom. — Mit vár? Gondolja, hogy reményeik valóra válruik? — Biztosan. Csak nem mindegy, hogyan, mennyire látjuk mindazt, ami körülöttünk van. — És a férjek? — Rá kell beszélni őket.. í Rábeszélésre alkalmas egyen most nemigen akad. bár egyre érkeznek a felkészítő résztvevői. Az egyetlen jelenlevő férfiút. Mezei Istvánt. a Tisza—Maros szög téeszből amúgy sem kellene már rábeszélni: regi, tapasztalt versenyző. — Ha jól emlékszem, hetedszer vesz most részt brigádunk a Munka és műveltségben. Politika. kultúra, művészet: mindennel találkozik jgy az ember. — Milyennek látja a felkészítőket? — Jók. Illetve: egyre jobbak. Amit itt az ember megtanul, nemigen felejti el. Persze, már ha megtanulja .. . Nezze. ,tudni kell: félműveltek vagyunk, vagy meg azok sem. Ez a legrosszabb.. — Tud ezen segíteni a vetélkedő? — Egészen biztos. Csak az a baj, hogy tőlünk, a Munkásőr brigádból is mindig ugyanazok jönnek. Harmincötén vagyunk a brigádban. a téeszben. ha jól tudom. 16 a brigádok száma. Mindig csak mi hatan-heten. Igazán jöhetne már más is. Mi megtettük a magunkét... — Amennyiben? — Tavaly a megyei döntőig jutottunk. — Mitől jó a Munka és műveltség? — Hogy játékosan eleveníti föl mindazt, amit alig vagy egyáltalán nem tudtunk. Például történelemből (engem ez érdekel különösen) a honfoglalástól a reneszánszig jutottunk. Idén megyünk tovább. Ha igaz, két év múlva már a jelennél tartunk, áttekintettük az egész históriát. Ez már azért valami. — Meg is marad a fejekben ez a sok újdonság? — Mikor vége van egyegy munkahelyi vagy területi döntőnek, leülünk a többiekkel. megbeszéljük. Pedig ilvet nem kért tolunk senki ... Hirtelen elnémul mindenki. Az előadó. Sebők János áll a Juhász Gyula Művelődési Központ pinceklubjában összegyűltek előtt, kezdődik a felkészítő előadás. A téma: a szocialista demokrácia gyakorlata. Alighanem lesznek hozzászólók ... n. L. Kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők (2.) A világcsaló képszaUértö Tavaly érkezett a híre, hogy Svájcban idős korában meghalt Porkay Márton műkereskedő és képszakertő. Élete valóságos regény volt, nemhiába ruházta föl annak idején az egyik újság a „világcsaló' jelzővel. Polgári családból származott, eredetileg Pikler Márton volt a neve. Érettségi után huszárönkéntesként vette fel a Porkay nevet. Már fiatal korában érdeklődött a képzőművészet iránt, később valóságos szerelmese lett a festményeknek. Még ellenségei is elismerték, hogy kiváló szakértője volt elsősorban az elmúlt századok képeinek. Az első világháború után külföldi tanulmányútra ment, beutazta úgyszólván egész Európát, de járt Amerikában is. A jó megjelenésű, több nyelvet beszélő, és kitűnő beszélőképességű embert mindenütt szívesen fogadták, olykor még a felső tízezer tagjai is. A húszas években mint nemzetközi szaktekintély jött vissza Budapestre. Ebben az időben az akkori pénzügyi nagyságok klikkjéhez férkőzött és óriási üzleteket kötött. Költekezésére jellemző, hogy, egy ízben, amikor Siófokon nyaralt, az átmulatott éjszaka után a titkárával Budapestről hozatott sürgősen kaviárt a barátnőjének. A Szépművészeti Múzeummal gyakran állt „harc1 ban". Főleg olyankor, amiFórum a Volánnál A KISZ KB 1982. december 9-én vitatta meg és fogadta el. azokat a javaslatokat. amelyek meghatározzák a KISZ feladatait az ifjúmunkások körében. A héten országszerte — így városunkban is — több ifjúsági munkásgyűlést tartottak. amelyeken e határozat részletes ismertetésével foglalkoztak Tegnap, pénteken — többek között — a Volán 10. számú váliala lanak munkásszállóján rendeztek ifjúsági gyűlést. Bodi György, a KISZ KB tagja, a Csongrád megyei KISZ-bizottság első titkára tartott előadást az ifjúsági szervezet feladatairól a munkásfiatalok körében. A gyűlést követő fórumon a fiatalok az ismertetett, KISZ KB határozattal kapcsolatos, illetve a mozgalmi munka számos egyéb területét érintő kérdéseire Bódi György és Solti Antal, a Volán K1SZtikara válaszolt. kor egyik vagy másik festményre vonatkozólag nem kapta meg azt a szakvéleményt, amelyet ő akart. Ilyen eset volt, hogy a múzeum idős, puritán igazgalóját korrupcióval vádolta meg. Akkoriban az igazgató öngyilkosságát is ezzel az üggyel hozták összefüggésbe. Hasonló módon bánt el néhány évvel később az utódjával is. Három múzeumi festményről bizonyította be. hogy hamisítványok. Az igazgatónak le kellett mondania állásáról, noha már akkoriban is tudni véllek, hogy a hamisítványok éppen Porkaytól származtak. A Keleti pályaudvaron ismerkedett meg egy belga gyémántkereskedő hazafelé induló feleségével. A hölgy útbaigazítást kért Porkaytól. és miután a férfi kitűnően beszélte a nyelvet, fel-alá sétálva beszélgettek a pályaudvaron. Porkay annyira megnyerte a belga hölgy tetszését, hogy egv nappal elhalasztotta utazását, kifizette Porkay adósságait, és másnap már vele együtt utazott el Budapestről. Külföldön Porkay valóban nagy üzleteket kötött. Németországban megismerkedett Lopkowicz herceggel, akivel szintén összebarátkozott, olyannyira. hogy együtt utaztak el Amerikába. Ott a herceg Gainsborugh* Galery néven előkelő műkereskedést alapított. Vezetésével Porkayt bízta meg. De hamarosan rájött arra, hogy Porkav becsapja, ezért megvált tőle. A képszakértő nem esett kétségbe. Washington ban megismerkedett egy szenátor lányával, akit házassági ígérettel vett rá arra, hogy szökjenek Európába. Arra azonban Porkay nem számított, hogy a lány apja lehallgató készüléket helyezett el abban a szobában, ahol Porkay és a lány a terveket szőtték. így azután a szöktetésből semmi sem lett, a szenátor Porkayt kitoloncoltatta Amerikából. Itthon egy Vigadó utcai panzióban ütötte fel főhadiszállását. Járta a műkereskedeseket, sót naes a Teleki térre is kiment, és egymás után „fedezte fel" a szenzációs műalkotásokat, amelyekről azonban hamarosan kiderült, hogy hamisítványok. Felfedezése ugyanis abból állt, hogy a korabeli gyengébb festményeket az ugyanabban a korban élt nagy mesterek munkájává restauráltatta át. Tehette, mert kiváló képszakértő volt, és pontosan tudta, hogy az illető képen mit kell átfestetnie ahhoz, hogy mint korabeli mesterművet adhassa el. Emiatt egyre több per indult ellene. amelyekből azonban csaknem minden alkalommal ő került ki győztesen. A felszabadulás után ismét felvette a Pikler nevet, és ezentúl mint Pórkay Pikler Márton szerepelt. Ó. íási költséggel rendbe hozatott a Belvárosban egy kétszoba-hallos lakást. és pazarul berendezte. Ismét az édes élet következett. Egyik pazar estélyen beszélte meg egyik ismerősével a Régi Képszalon Kft. megalakítását. A képszalon valójában képcsempészés céljára alapult. Akkoriban a Szépművészeti Múzeumban a külföldi mesterek képeit valódi értéküknek csak töredékére értékelték. Később ezeket a festményeket. is kivitték Svájcba, ahol megkapták értük a megfelelő árat. De feketén is csempésztek ki képeket külföldre. Mondani sem kell talán, hogy Porkay óriási összegeket keresett, s költött. Az akkori gazdasági rendőrség is felfigyelt Porkayék tevékenységére. A műkereskedőt előállították, de- — bizonyítékok híján — mindössze két napig volt őrizetben. Utána sebtiben eladta a lakását, majd rövid idő múlva eltűnt az országból. Svájcban telepedett le. ahol felhalmozott tőkéje révén műkereskedőként tisztes öregkort élhetett meg. Balla Ödön (Következik: A rulellcsászár cs a fia)