Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. Értékelték a népi ellenőrök munkáját A népi ellenőrzés teljesítette tavalyi feladatait: munkájával segítette az időszerű társadalom- és gazdaságpolitikái célok megvalósítását. A csaknem 30 ezer társadalmi ellenőr nemcsak a hibákat tárta fel, hanem a követendő megoldások elterjesztésében is közreműködött — állapította meg tegnapi, pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az országos témavizsgálatok 1982-ben is aktuális kérdésekkel foglalkoztak. A népi ellenőrök különösen nagy figyelmet szenteltek a külpiaci versenyképesség alakulásának, valamint a lakosság közérzetét közvetlenül befolyásoló kérdéseknek. Sor került egyebek között az egészségügyi integráció, a lakosság áruellátása, a lakásgazdálkodás és a balatoni üdülőkörzet átfogó ellenőrzésére. A területi vizsgálatok szervesen kapcsolódtak a helyi igényekhez. Mintegy 40 százalékuk a vállalati, a szövetkezeti gazdálkodással — elsősorban a munkaerő- és bérgazdálkodással —, valamint a munkaidő kihasználásának alakulásával foglalkozott. A nehezebb gazdasági körülmények a népi ellenőrzéstől is több kezdeményezést követeltek. A tények feltárásában és elemzésében, a javaslatokban örvendetesen erősödött a következetesség — állapította meg a testület, hangsúlyozva azt is, hogy az ellenőrzések az esetek többségében nem maradtak következmények nélkül. A vizsgált helyeken 1336 vezetői utasítást adtak ki a feltárt hiányosságok megszüntetésére, s ha a népi ellenőrök szabálytalanságra bukkantak, természetesen kezdeményezték a felelősségrevonást. A korábbi ellenőrzések eredményei nemcsak a gyakorlatban, hanem immár magas szintű állami döntésekben, jogszabályokban is nyomon követhetők. A KNEB a népi ellenőrök elmúlt évi munkájáról szóló jelentést elfogadta és a kormány elé terjeszti. (MTI) A tudomány eszközeivel gazdaságpolitikánk javításáért A Magyar Politikatudományi Társaság gazdaságpolitikai szakosztálya pénteken a Társadalomtudományi Intézetben alakuló ülést tartott. A rövid ideje tevékenykedő társaság újabb szakosztályának célja, hogy tömörítse a gazdaság és a politika összefüggéseivel j foglalkozó, a társadalmi élet j különféle területein dolgozó j elméleti és gyakorlati szakembereket. Feladatuknak vállalták, hogy a tudomány eszközeivel ösztönzik a gazdaságpolitikai kutatásokat. Az alakuló ülésen ifj. Marosán György, a szakosztály titkára előadást tartott Az európai szocialista országok gazdasági fejlődését befolyásoló néhány tényező történelmünk jelenlegi szakaszában címmel. (MTI) HelyzelfelEnerés a vaskikászatkan Vezetők az ágazat idei kilátásairól A magyar vaskohászat helyzetéről, idei kilátásairól pénteken tartottak sajótájékoztatót a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésben. Az egyesület vezetői elmondták: az ágazatnak továbbra is alapvető feladata a belföldi félhasználó igények mennyiségi, minőségi kielégítése, mégpedig pontosan, határidőre, valamint a szocialista exportkötelezettségek teljesítése és a tőkés külkereskedelmi egyenleg javítása, a kivitel növelésével. Az ágazati vezetők felmérése szerint a kohászvállalatok nem kevés gond közepette kezdték az évet. Az előrejelzések szerint ugyanis- tovább mélyül a világpiaci recesszió. A beruházósok általános mérséklődése miatt a kereslet csökken, hasonlóan a termelés. Nő a termelők közötti verseny, és számolni kell az árak további esésével. A magyar vaskohászat a hazai piacon sem tud lényegesen több árut eladni, hiszen a világ* piaci változások itthon is éreztetik hatásukat. Ilyen körülmények között örvendetes a szocialista országokkal való együttműködés fokozódása, különösen a termékcsere-akció keretében. Néhány kiemelt kohászati gyártmányból ebben az évben 25 százalékkal növelhető a magyar. Az ilyen termékekért cserébe egyebek között Romániából olajbányászati csövet, Bulgáriából szódát kapunk. A tendenciákat figyelembe véve a vállalatok csak mérsékeltebb célokat tűzhettek ki maguk elé. Az ágazat várhatóan 65 milliárd forint értékben állít elő kohászati termékeket, nversvasból másfél százalékkal kevesebbet, acélból 0,7 százalékkal többet. hengerelt készáruból pedig 0,5 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt évben. Egyes gyártmányokból, amelyekre nagyobb igény is jelentkezik, többet készít az ágazat, például hidegen hengerelt acélszalagból, ónozott lemezből, húzott rúd- és huzaltermékekből. A kereslet visszaesése miatt mérséklődik a spirálcső- és a hailítottidom-gyártás. Az eddigi üzletkötések alapján a vállalati tervek valamivel kevesebb tőkés piaci értékesítéssel számolnak, tehát a termelőknek és a kereskedőknek újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenniük új piacok szerzésére. Ugyanakkor az export struktúrája némileg javul, mert értékesebb cikkekből, így acélszalagból. hegesztett csőből és hajlított idomból a korábbinál jóval 'többet rendeltek tőlük. Gondot jelent az idén a betétanyaghiány (nyersvas, hulladék), amit a szükséges kohóátépítések is előidéznek. Mivel az ágazat nyeresége immár tartósan romlik, szükséges, hogy a termelők felülvizsgálják lehetőségeiket és tartalékaikat. A kohászvállalatok vezetői a kiutat keresik, tervezett intézkedéseikről a vezérigazgatók számoltak be. Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának tanácskozása Szakemberek az építőiparban Kegyeletes aktussal kezdődött pénteken a Parlamentben az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése: a képviselők egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Tóth István, a bizottság titkára emlékének, akinek érdemeit a jegyzőkönyvben is megörökítették. A bizottság tagjai ezután megvitatták azt az előterjesztést, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az építőipar szakember-ellátottságának helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól állított össze. Az írásos anyagból egyebek között kiviláglik: hazánkban az építőipari mérnökellátottság területileg aránytalan, az építésvezetők alig negyede rendelkezik felsőfokú végzettséggel, kevés a technikus. A felnőtt szakmunkásképzés tartalékai fokozatosan kimerülnek, a szakmunkások jelentős része visszatér a mezőgazdaságba. Sajnálatosan kevés a szakmunkásnő, holott számukra jó lehetőséget adnának — például — a tapétázó, mázoló szalunak. A tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár az elkövetkezendő feladatok közül kiemelkedőnek minősítette: a szakmunkásképzést úgy kell formálni, hogy az új szakemberek alkalmasak legyenek a megváltozott feladatok, így a felújítási, fenntartási munkák megoldására. Az iskolarendszerű technikusképzés visszaállításával remélhetőleg csökkennek a középirányító szakemberekkel kapcsolatos gondok; a felsőfokú szakemberképzés sürgető tennivalója, hogy csökkentsék a túlzott szakosítást. Az építőipari létszámcsökkenésről szólva az államtitkár kifejtette: ez nem teljesen szándék nélkül történt, hiszen a visszafogott beruházások természetszerűleg kevesebb munkaerőt kívánnak. Ám a csökkentett létszámnak sajnálatosan rossz az összetétele. a szakképzettségek nem felelnek -neg a megváltczott feladatoknak. Számos, a szakmunkásképzőt éppen befelezett fiatal nem marad vállalatánál. hanem más építőipari cégeknél keres A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól Egyetértéssel, felelősséggel a piítiiiuÉáian Beszélgetés Gyárfás Mihállyal, a Csongrád megyei pártbizottság titkárával állást. Ezzel kapcsolatban az államtitkár rámutatott: nem szabad szűk vállalati érdekeknek érvényesülniük. Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár rámutatott: az építő iparban dolgozó felsőfokú képesítésűek társadalmi megbecsülése jobb mint más értelmiségieké. A minisztérium feladatának jelölte meg, hogy mielőbb gondosan elemezze, és majdan intézkedésekkel szabályozza: milyen intézményhálózat •szükséges a szakmunkásképzés vidéki fejlesztéséhez. Egyetértett azzal, hogy a technikusokat oktató iskolákban megfelelő személyi és tárgvi feltételek szükségesek, és az oktatásban érdekeltté kell tenni a legiobb szakembereket is. Megállapította: az építésügyi, illetve művelődési tárcát egyaránt érintő oktatási kérdések megoldásához nem lenne érdektelen közös. operatív, gyorsan döntő bizottság létrehozása. Szabó János vita-összefoglalója után a tanácskozás Sas Kálmánnak, a bizottság elnökének zárszavával ért véget. (MTI) Minden esztendőben a pártélet jeles eseményei a beszámoló taggyűlések. Olyan fóruma ez pártszervezeteinknek, ahol a vezetőség beszámoltatásán, a közös tevékenység értékelésén túl meghatározzák a következő év feladatait is. Milyen főbb tapasztalatok összegezhetők a pártmunka első vonalában tevékenykedő alapszervezetek egész évi munkáját értékelő beszámoló taggyűléseken elhangzottak alapján? Erről beszélgettünk Gyárfás Mihállyal, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkárával. , — Az alapszervezetek 'kommunistáinak parlamentjeként, a pártdemokrácia fórumaként szoktuk jellemezni a beszámoló taggyűléseket. Megítélése szerint hogyan töltötték be ezt a szerepet? — Sokszor bizonyított tapasztalat, hogy a pártmunka első vonalában akkor segítjük eredményesen a politikai célkitűzések következetes végrehajtását, a párton belüli demokrácia szélesítését, a pártellenőrzés erősítését, az alapszervezeti munka fejlesztését, ha gondosan előkészítjük az együttgondolkodás és egységes cselekvés kialakításának alkotó műhelyeit, a pártélet legfőbb fórumának tanácskozásait. Az irányító pártbizottságok — a korábbi években jól bevált módszerekkel készítették fel az alapszervezeteket a beszámoló taggyűlésre. A segítő, ellenőrző munkára az apparátusok tagjai mellett testületi tagokat, aktivistákat kértek fel. Általában jól szolgálták az előkészítő munkát a pártcsoport-értekezletek, amelyek az esetek többségében alapot, jó feltételt adtak, teremtettek ahhoz, hogy minden párttag közvetlenül demokratikusan véleményt nyilvánítson. Az alapszervezeti vezetőségek az előzetes beszélgetéseken, a pártcsoport-értekezleteken elhangzott észrevételeket, javaslatokat a beszámolókban a korábbinál nagyobb mértékben hasznosították. Elismerték és dicsérték a becsületesen végzett tevékenységet, és bírálták a hibákat. Szókimondóan, ' a dagályosságot kerülve beszéltek a munkáról. A taggyűlések ott nyújtottak teljes és tárgyilagos képet a pártmunka helyzetéről, ahol felölelték és személyekre menően kiemelték azt is, amit jól végeztek és azt is, amit még nem végeztek el. Jól tükrözték és elemezték a beszámolók, hogy a párt általános politikája helyileg hogyan érvényesül, az alapszervezet miként érvényesítette a párt vezető szerepét. — Az elmúlt években a taggyűlések sokfélék voltak. Egyazon pártszervezet életében is követték egymást izgalmas és érdektelen, mélyen elemző és felszínes. elemző vitát kiváltó és csendesen lefolyt tanácskozások. Hogyan jellemezhetjük a most lezajlott taggyűlések vitáit? — Sokféle összetevője van ennek: az adott pártszervezet közege, tevékenységi köre éppúgy befolyásolta, mint a vezetőság munkája, a párttagság tapasztalata. felkészültsége. tájékozottsága, vagy az adott munkahely demokratizmusának általános színvonala. S az is motiválta, hogy a vezetőségek beszámolóiban a megállapítások. bírálatok, észrevételek csak általában és ..elvileg" nangzottak el. vagy konkrétan címezték azoknak, akiknek szólt. Széles körű tapasztalatok bizonyítják, hogy a taggyűléseken a hozzászólások őszinték, szenvedélyesek, felelősségteljesek voltak. A hibák megszüntetésének szándékával, sürgetésével bíráltak, illetve javasoltak. A kommunisták a párt politikáját jónak tartják, helyeslik nyílt politizálási törekvéseit, az alkalmazkodóképességet, a jelenlegi nehéz és bonyolult kül-'és belpolitikai körülményekhez képest. Általános jellemzője volt a vitáknak, hogy a felszólalók határozottabban és konkrétan fogalmazták meg mondanivalójukat. Az irányító pártbizottságok minősítették az alapszervezetek elmúlt évi munkáját. Ezek a minősítések, amelyek kollektív munkával készültek, átfogták a pártélet minden területét, általában összhangban voltak a beszámolóval és növelték az alapszervezetek munkájával szembeni igényt. A taggyűlések nagy többsége azonosult a felsőbb szervek megállapításával. több helyen azonban előfordult, hogy nem reagáltak ezekre a minősítésekre. — A taggyűlések aktivitását általában akkor tartjuk jónak, ha sok oiyan hozzászólás hangzik el a vitában, amely jó kiegészítője a beszámolónak. A gazdálkodási , egységek területén működő pártszervezetek tanácskozásain ez a kiegészítés miként segítette a termelési feladatok megvalósításának politikai szervezését, a végrehajtás ellenőrzését? — A pártalapszerveretek vezetőségei megkülönböztetett gondot fordítottak arra, hogyan értékeljék a termelést segítő munkájukat, azt a'- sokrétű politikai tevékenységet, amelyet az egyes gazdasági egységek előtt álló termelési feladatok érdekében végeztek. A beszámolókban a gazdasági kérdések elemzésében figyelembe vették és tolmácsolták a pártcsoport-értekezleteken elhangzott véleményeket. Általában lényegretörően, az elért eredményeket és a gondokat egyaránt reálisan, elemző módon számoltak be az elmúlt évi munkáról. i Az üzemi alapszervezetekben szóltak Szegeden, Makón, Szentesen a munkaerőproblémákról, az anyaghiányról, a szervezési, értékesítési és alkatrész-beszerzési nehézségekről. Kiemelték az anyagi-műszaki ellátás. a külkereskedelmi szervek munkájának hiányosságait éppúgy, mint az exportáruszállítást fékező problémákat. például a vagonhiányt Szegeden és Csongrádon. Hangsúlyozták a termelési és a közgazdasági irányítás összhangjának jelentőségét. Kritikusan vetették fel a költségek növekedését és az alacsony, árak mellett történő értékesítést, például a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Több ipari szövetkezetben a megrendelés hiányáról, a késői szállításról, az alkatrészbeszerzés nehézéségeiről szóltak, különösen Szegeden. Hódmezővásárhelyen és Szentesen. A mezőgazdasági jellegű pártalapszervezetekben mondták el, hogy az érvényben levő szabályozók nem minden esetben • ösztönöznek megfelelően a termelés és h.atékonység fokozására. a melléküzemági tevékenység fejlesztésére. Több helyen szorgalmazták az értékesítési munka javítását. Felvetették a műtrágyaellátás problémáit. vagy például a szentesi járásban a mezőgazda-; sági gépek beszerzésének nehézségeit. Sokan szóltak, az életszínvonal-politikáról. Voltak, akik azt kérdezték: a mind nehezebb gazdasági, politikai helyzetben, a több és jobb munkával tartani tudjuk-e az elért életszinvonalat. Szóvá tették ' az esetenként tapasztalható kiugró kereseteket. A beszámoló taggyűlések gazdaságpolitikai tanulságai felbecsülhetetlen politikai értéket jelentenek az alapszerveretek számára. El kell érni, hogy a határozatok helyi végrehajtását felelősséggel vállaló, kezdeményező és cselekvőkész türelmetlenséget, a valóban kommunista szenvedélyességet a jövőben bátorítsák tovább, fordítsák ezt a politikai energiát a hatékony cselekvésre. Az alapszervezetek ideológiai, kulturális életéről is több szó esett a korábbinál mind a beszámolókban, mind a hozzászólásokban. Ezekből kitűnik, hogy az alapszervezeti munkában is növekedett a nyitottság, az érzékenység az ideológiai kérdések iránt. Bátrabban felvállalják a kérdésekkel összefüggő vitákat, a meggyőző munkát. — Szinte közhely már. hogy a bonyolultabb, a gyorsan változó körülmények a pártszervezetekben is megkövetelik az önállóbb, felelősségteljesebb, színvonalasabb munkát. A politikai befolyás további növelésének érdekében milyen tennivalók várnak a vezetőségekre, a párttagokra? Megfogalmazták a beszámoló taggyűléseken, de én is hangsúlyozom, hogy a politikai, gazdasági és kulturális tevékenységet, a helyi célkitűzések megvalósítását a párthatározatok következetesebb végrehajtásával lehet eredményesebbé tenni. A vezetőségek irányító-ellenőrző munkájában a tartalmi jegyeket, a konkrétságot kell erősíteni. Ehhez jó segítséget jelenthetnek a munkamódszer helyzetét és fejlesztését tárgyaló taggyűlések tapasztalatai. Fontosnak tartom. hogy minden alapszervezetben vegyék számba é» a munka fejlesztése érdekében következetesen érvényesítsék a beszámoló taggyűléseken elhangzott észrevételeket, javaslatokat. Vegyék ezeket figyelembe az alapszervezetek első félévi munkájának tervezésénél. Erösitsék tovább a párttagoknak a határozatok melletti kiállását, aktivitását. Ügy gondolom, hogy a politikai munka jobb elosztásával, számonkérésével, a társadalmi szervekkel való kapcsolat további javításával, a pártrendezvények politizáló jellegének növelésével, a párttagok és a pártonkívüliek kapcsolatának erősítésével tovább lehet és kell is növelni az alapszervezetek politikai befolyását. A legtöbb pártszervezetben a beszámoló taggyűlések az alkotó gondolkodás és cselekvés fofrmálói. voltak. Ez jelzi, hogy világosabban és összefüggéseiben is jobban érti párttagságunk az újabb esztendőre vonatkozó tennivalót. Megerősítést nyert e fórunr>kon is, hogy párttagságunk konkrét tettekkel kész még határozottabban támogatni a párt politikai irányvonalát, őrizzék meg mindenütt a tagság bizalmát, aktivitását, mert az élet holnap is hez úifaita feladatokat, és a minőségileg is új. a fejlődés magasabb szintjére verető tennivalókat csak így valósíthatjuk meg sikeresen. Nagy Pál