Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. 3 Műszerei?, aulemafikák Kitüntetés Végrehajtás, ellenőrzés Magyar bemutató Zaporozsjében Üj típusú műszereket, automatikákat. termelést irányító rendszereket szállított a hazai timföld- és alumíniumipar Zaporozsjébe, ahol január végén nagyszabású kiállítást nyitnak. Az Almásfüzitői Timföldgyár, az Ajkai Timföld- és Alumíniumkohó, valamint az Alumíniumipari Tervező és Kutató Iijtézet mutatja be a szovjet városban azokat az eszközöket, műszereket. amelyeket legújabban kísérleteztek ki, alkalmaznak. Ezek között találhatók a különböző folyadékszintszabályozók, egy szivattyúk távvezérlésére alkalmas irányítási rendszer. mintavételező automatikák, üzemállapot-jelző és más szabadalmi védettség alatt álló készülékek. Várhatóan nagy érdeklődést vált ki a szakemberek körében ez a folyamatirányító mikroproceszszor, amelyet megfelelő programozással több feladat megoldására is alkalmazhatnak a timföldgyárakban. Az ilyen készülékek gyártása rendszerint 4—5 millió forintba kerül, az Almásfüzitői Timföldgyár szakemberei azonban saját tervezéssel és gyártással mindössze félmillió forintért állították elő. A hazai timföld- és alumíniumipari üzemek együttműködnek a zaporozsjei timföld és alumíniumkohóvai s más szovjet tudományos és tervezőintézetekkel. Számos kutatási eredményt kölcsönösen átadtak egymásnak, sor került egyes kísérleti berendezések cseréjére. Az Elnöki Tanács Szabolcsi Gertrúdnak. az Akadémia rendes tagjának, az MTA Szegedi Biológiai Központ enzimoiógiai intézete tudományos tanácsadójának 60. születésnapja alkalmából a hazai biokémiai kutatás területén elért kiemelkedő eredményeiért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Pál Lénárd, az MTA főtitkára szerdán adta át az Akadémián. Az ipari szövetkezetek pártszervezeteinek tevékenységéről Ballonkatéteres koszorúér-tágítás Az Országos Kardiológiai Intézetben is alkalmazzák a ballonkatéteres értágítást, a szívkoszorúér betegségének egyik legkorszerűbb, világviszonylatban is új kezelési módját, amelyet Andreas Grüntzig svájci orvos dolgozott ki. Miként dr. Palik Imre főigazgató főorvoshelyettes és dr. Keltái Mátyás egyetemi adjunktus elmondotta, országunkban elsőként hasznosították a gyakorlatban ezt az eliárást. Vékony katétert vezetnek át a betegek koszorúerének szűkületén, és a katéter végén levő ballont ellenőrzött nyomással felpumpálják. Az eredmény: az ér szűkülete csökken, a szív vérellátása javul. A ballon katéteres koszorúér-tágítás lényegesen kisebb beavatkozás, mint a szívműtét. Az új eljárás — amelynek orvosi és műszeres feltételei adottak — az Orvostovábbképző Intézet, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti intézetének, a Szegedi Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikájának katéterlaboratóriumában — hatékony eszköz lehet a koszorúér egyes fajtáinak gyógykezelésében. (MTI) Nem világraszóló Újítók a ruhagyárban — Mégis bejött? katrészellátás nehézkes, gép, arra tűvédőt fabrikál— Be. Szeretnék minden ezért olyan megoldásokon tunk, mert nem felelt meg aktát rendben átadni az kell törnünk a fejünket, a berendezés a balesetvédelutódomnak. melyek 'lehetővé teszik a mi -«8íf aSttkW8ílt"' " — A bokája? zökkenőmentes termelést _ Egy jaPán varrógép? — 'CAUk f;eardi s2eren<S-ta_ ' k'öi" is. 'ZMikifr' hém ju- csodálkozom re. fáj. de nem annyira, tunk pótalkatrészekhez." Az Lehet hogy Japánhogy ne tudnék dolgozni. Mintha az importmegta- ban nem olyan szigorúak az Elözö nap, amikor felhív- karítás programját mondta előírások, mint nálunk, tam. éppen indulóban volt volna el... Tamásy nemsoa baleseti sebészetre. el- kára nyugdíjba megy, samondta, nagyon fáj a boká- ját munkaterületén talán ja. nem valószínű, hogy be ezért is gondoskodik arról, tud jönni a gyárba, írjam hogy a fiatalok továbbviie a legjobb újítók neveit, gyék a stafétabotot. Néhány — Ma talan mar az. revárnak majd a műszerész- éve javaslatait az ifikkel gébben, amikor az ujitasi műhelyben. közösen dolgozza ki. d'jat a részesedési alapból Aktadombok az asztalán; Azt hallottam, néha do- fizették, ferde szemmel néztervek, kimutatások, jegyző- hog. szerinte az újításokat tek ránk. „a mi zsebünkkönyvek. Lassan-lassan bú- becsülhetnék jobban a ter- bal viszed a pénzt, komám", csúzik tőlük. Kocsis István- melésben dolgozók, hiszen — Az újító lesz, vagy szüné, a Szegedi Ruhagyár újí- végtére is az ő javukat letik? tási előadója kicsit szomo- szolgálják. Gödi töpreng egy picit, rúnák látszik. (Mielőtt a műszerészekhez Kószó beletúr a hajába. — Huszonhét éve ez a venném az utam, bepillan- Ki tudja, mi nem úgy munkám, csakhát eltelt az tok a készáruraktárba. A gondolkodunk.' mint mások, idő, egv korszak lezárul. gyár megújulásának ez a mindig arra gondolunk ho— Szerette ezt a mun- csarnok az egyik önmagáért gyan lehetne jobban csinálkat? beszélő bizonyítéka; tárgyia- n'i, hogyan lehetne másképp. — Ez volt az életem. sult innováció.) _ . <MQ,aiuhh m.v,* — Afféle libikókatörténet A műszerészek modern ° idősebb az újítómozgalom elmúlt épületet laknak a ruhagyár- [fegvXt' vele? mertráWharminc eve, sikerek, aztan ban. A folyoson beteg var- bnt olyan időszak, amikor mar rógépek sorfala előtt lépde- ' *„,,„„;!„„ monório kis híján elparentálják... lek. Tulajdonképpen tiszte- ~ Anyagilag megeri. — Tavaly másodikok let- legnem kellene, no nem ne- i tünk az iparági versenyben, kik. hanem azoknak, akik megtérül" ismét fellendülés mutatko- újra életet lehelnek belézik. Kocsisré odabiceg a/ jük. Visszamegyek meg Kocsisiratszekrényhez, kiválaszt Gödi Józseffel és Kószó nehoz. ntkán Járok ebben az aktahalomból egv kimu- Istvánnal egv raktárféle he- a gyárban, bucsuzzunk el. tatást, lyiségben ülünk le beszél- mondom neki. Paras a sze1982-ben 178 újító 216 ja- getni. Annyit már tudok ró- mevaslatot adott be. ezek kö- luk, hogy mindketten megzül 111-et elfogadtak, s még kapták már a Kiváló újító abban az esztendőben be is cim bronz fokozatát, s megvezetlek kereken száz újí- érdemelten várományosai az tást. Imponáló adatok. Ki- ezüstnek. Gődl 1931-ben szüszámították. hogy mindez letett, Kószó tíz évvel kéegy millió-kétszáznegyven- sőbb; Gődl bevezetett újíhatezer forintot hozott a tás-inak száma 41, Kószó konyhára. harminckilencszeres újító. — Gődl Józsefet és Kószó — Mikor adta be az első Istvánt megtalálja a műsze- újízását? reszműhelyben, Tamásy Fe- — Ki emlékszik már arrenc most nincs benn, de ra? meg tudom mutatni eddigi — Es azt sem tudja, mi újításainak listáját — mond- volt az az első újítás. ja. Gődl József mosolyog, A lista hosszú, a villany- rázza a fe.iét. szerelő eddig húsz elfoga- — Nem én. dott úó" e zdája. Tamásy Tovább próbálkozom, nevével később még találko- — Mebnk újítására a lep-j zom, amikor vég'gböngé- büszkébb'' szem a vállalati újítási ta- — Világraszóló egv se nácskozásról készített jegy- volt közülük, hasznos talán zőkönyvet. .JK vállalat régi igen. dolgozója vagvok. volt időm — Töriük a fejünket — megtapasztalni — mondta Vaocsolódik a beszélgetésbe —. a ruhaipari gépek sem Kószó —. ott van például örökéletűek. Sajnos, az al- maga mögött az a japán Szegeden a közel 9200 : dolgozót foglalkoztató ipari j szövetkezetek jelentős részt | vállalnak a lakosságnak 'nyújtott különböző szolgáll tatások biztosításában, másrészt bel- és külpiaci értékesítésre számottevő termelési értéket produkálnak. Ez a termelési érték tavaly 2 milliárd 642 millió 360 ezer forint volt. amelyből az export 482 millió forintot képviselt, s ebből a tőkés piacokra 247 millió forint értékű árut szállítottak. A szövetkezetek napjainkban végzik el mérlegükben az utolsó simításokat. A szövetkezeti mozgalomnak ebben az ágában 28 alapszervezetben dolgozó közel 670 párttag viszont korábban elemezte már az elmúlt esztendőben végzett politikai és gazdaságpolitikai munkát. a párt belső életét a beszámoló taggyűléseken. A kritikai észrevételekben, véleményekben, javaslatokban, határozatokban megfogalmazódott az 1983-ra vonatkozó tervek néhány jellegzetes vonása is. Mit vár 1983-ban alapszervezeteitől az MSZMP szegedi ipari szövetkezetek bizottsága és annak végrehajtó bizottsága? Erről beszélgettünk Tóth Lászlóval, a szegedi ipari szövetkezetek pártbizottságának titkárával. Kérdésünkre a következőket válaszolta: — A pártalapszervezetektől azt várjuk, hogy 1983ban megfelelő, a korábbi időszakhoz képest nagyobb politikai érzékkel vegyenek részt a szövetkezetek gazdasági életében. A taggyűlések fórumán való beszámoltatások. amikor ellenőrzik a feladatok végrehajtását, az eddigieknél jobban kötődjenek konkrét tényekhez, tennivalókhoz. Elemezzék és tárják fel azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák az előrelépést.* Szeretnénk, ha erősödne a taggyűléseken hozott határozatok hatása a mindennapok gyakorlatában, hogy a határozatok tükrözzék a taggyűléseken elhangzott véleményeket. javaslatokat. Az alapszervezetek munkájában az egyenletesség magától értetődő követelmény. A párttagok legyenek bátrabb szószólói az MSZMP politikájának, főként a helyi határozatok végrehajtásában. Az elmúlt évben ebben bizonyos fokú visszahúzódás volt tapasztalható. A párttagok egynémelyike nem mindig állt ki a közvetlen munkahelyi környezetében egyes párthatározatok megvalósítása mellett. Ezen a magatartáson is változtatva éppen az szükséges, hogy tartalmában, hatásában növelni kell a párthatározatok melletti agitációt a pártonkívüliek körében. — A beszámoló taggyűléseken konkrétan is megfogalmazták a pártalapszerveMeg — mondja GődJ , zetek tennivalóit a szerve—, a befektetett munka \zésben, az irányításban, az ellenőrzésben, a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában. A tapasztalatok? — Amikor végrehajtó bizottságunk megtárgyalta a beszámoló taggyűlések tapasztalatait — folytatta a szövetkezeti pártbizottság titkára —, megállapította, hogy az ,1982-es esztendő nehéz volt a szövetkezetek életében is. Annak ellenére, hogy eredményesen gazdálkodtak és boldogultak, mégsem tudtak egy nagyon fontos célkitűzést elérni, a tőkés országokba menő export oiyan mértékű növelését, amilyet elvárta* tőlük. Nem mentség, hogy országosan sem sikerült a szövetkezeti iparban ezt elérni, az sem magyarázat, hogy a városban dolgozó állami vállalatok sem tudtak minden tekintetben eleget tenni kötelezettségüknek. A szövetkezeteknek éppen rugalmasságuknál fogva olyan adottsággal (például gyorsabb termékváltás lehetőségével) rendelkeznek, amelyet jól lehet kamatoztatni. Kapacitásuk megvolt, mert amikor arról volt szó, hogy éves tervüknél több exportot kell vállalniuk, akkor mintegy 42 millió forinttal nagyobb termelési értéket előlegeztek vállalkozásukban. Év közben azonban nagyon sok probléma merült fel. Fő helyen állt: sok felajánlott termék megrendelése elmaradt. Számos tőkés partnerrel — akikkel pedig hagyományos. volt a kapcsolat — megszakadt a viszony, vagy csökkentették a megrendelést, új piacokat viszont nagyon nehéz volt szerezni. Az is /gond, hogy a kis tételű exportok iránt nem tanúsítanak érdeklődést a külkereskedelmi vállalatok, mert azzal is ugyanannyi a dolguk. mint a nagyobb menynyiségekkel. Ez az érdektelenség baj, és hozzáteszem: egyetlen szövetkezetünk sem kezdte sokmilliót érő tételekkel. Kicsivel indultak el. és az hozta a nagyobb megrendeléseket. — Az utóbbi időben számos szakcsoport, több kisvállalkozás jött létre Szegeden is az ipari szövetkezeti mozgalmon belül. Szerepük, jelentőségük nagy. Tevékenységükről mi a pártszervek véleménye? — A városi pártbizottságnak ebben a témában hozott határozata bizonyos fokú eligazodást ad, miszerint arra kell törekedni, hogy a kisvállalkozásokban résztvevők ne a munkaidejüket használják fel fáradalmaik kipihenésére. A kisvállalkozás teremtette munkában olyan mértékben vegyenek részt, hogy pihenésre is jusson idejük. Másrészt: a kisvállalkozásokban. munkaközösségekben, szakcsoportokban a szövetkezetek legjobb és példamutató dolgozói vegyenek részt, ezzel is ösztönözve általában a jobb minőségű, a termelékenyebb munkára. A kisvállalkozásokban nem tudják még a ráfordítható idő mértékét pontosan meghatározni, holott ez fontos azért, hogy másra, például művelődésre. önképzésre, szórakozásra is jusson idő, ami korábban megvolt. Beszélgetésünk befejezéseként Tóth László elmondta, hogv Szegeden a tavaly alakult öt kisszövetkezet helyzetének, boldogulásának vizsgálatát napirendre tűzik testületi ülésen annak igényével is, hogy azokban miként lehet érvényesíteni a párt gazdaságDolitikáját, lévén, hogy létszámuk nem teszi lehetővé alapszervezet létrehozását. Lődi Ferenc — Megbecsült ember az újító a ruhagyárban? Egymásra néznek. Hümmögnek. Kószó a fürgébb. Petri Ferenc Elismerés a légibb gépkocsivezetőknek Szerdán, tegnap a Hunga- évet és 500 ezer kilométert rocamion Balkán utcai iroda- a nemzetközi személy-,' vagy házában 76 magyar gépko- árufuvarozásban teljesítettek, csivezetőnek nyújtotta át balesetet nem okoztak. Szentkláray Ferenc, a Ma- A szigorú feltételeknek gyarországi Nemzetközi Köz- 1982-ben 76 magyar gépkoúti Fuvarozók Egyesületének c-sivezető tett eleget, közülük főtitkára a világ legjobb gép- 39-en a Hungarocamionnál, kocsivezetőit illető díszokle- 37-en pedig a Volán vállalaveleket és aranyjeivényeket. toknál dolgoznak. Ezzel az Az IRU. a Nemzetközi eredménnyel Magyarország a Közúti Fuvarozók Egyesülete nemzetközi versenyben — minden évben nemzetközi melyben 51 ország több mint versengést hirdet. E verseny- 900 gépkocsivezetője vett ben azok a gépkocsivezetők részt — a negyedik helyet vehetnek részt, akik legalább szerezte meg az NSZK. Ro20 éve vezetnek, s ebből 10 mánia ég a Szovjetunió után. Gladfcs Gyula köszöntése Balról jobbra: Török József, Gladics Gyula és Papdi József az emléklap átadásának meghitt pillanataiban Még a múlt században született. 1898. január 22-én. Szegeden, munkáscsaládból. Kilencen voltak testvérek, ami bőséges okot szolgáltatott a nélkülözéshez. Ez is hozzájárult később elhatározásához: kitanulja a hentesmesterséget. Az első világháború vihara őt is magával ragadta. Szerencséje volt. életben maradt, hazatérhetett Szegedre. Itt, 1918-ban kerül kapcsolatba a munkásmozgalommal. Gyűlést szerveztek, amihez előadóra lett volna szükség. Gladics Gyula ment Budapestre, a Visegrádi utcába, előadót kérni, s kísérte Szegedre Udvardi Jánost. A KMP alapító tagja volta Szegeden, s beválasztották a párt vezetőségébe is. Mozgalmi munkájáért hamarosan meggyűlt a baja a horthysta rendőrséggel. Már 1920-ban hat évre ítélték a társadalmi rend erőszakos felforgatásában való részvétel miatt. A Csillag Börtönbe került, ahol megismerkedett a párt néhány akkori vezető személyiségével Kommunista tevékenységéért 1944-ben internálták. A felszabadulás után a rendőrségen dolgozott, ahonnan rövidesen leszerelt, s a cipőgyárban vállalt munkát. Néhány év múlva, 1949-ben kizárták a pártból. Az MSZMP-nek 1956-ban lett tagja, részt vett a karhatalom munkájában, s munkásőr lett. Munkájáért számos kitüntetésben részesült, a Szocialista Hazáért Érdemrend mellett a magáénak mondhatja a Magyar Tanácsköztársaság ( Emiékér, met. a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet és a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A nyolcvanöt éves Gladics Gyulát születésnapja alkalmából tegnap, szerdán a városi pártbizottság épületében Papdj József, a megyei pártbizottság titkára, s Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára köszöntötte, s adták át az ünnepeltnek a megyei pártbizottság emléklapját, s a Lenin-plakettet.