Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

Kedd, 1983. január 23. Tőzeg, lápi mész „Nagyüzem" van ezekben a napokban a Sárszentmihályi Állami Gazdaság tózegbányájaban. és lápi mész kitermelő helyein. Teljes kapacitással dolgoznak a kotrógépek, s naponta több vaRonnyit indítanak útnak az ország különböző útjaira a természetes, olcáó talajjavító szerekből, a magas szer. vesanyag-tartalmú tőzegből es a termőföld el6avanyodását megakadályozó, illetve a savanyú tulajok állapotát javító, kalciumkarbonátban gazdag lápi mészből. • A mezőgazdasági nagyüzemek ugyanis a különféle gyári készítmények mellett mind szivesebben használják ezeket az olcsó, s igen hatásos talajjavítókat. A Sárszentmihályi Állami Gazdaságban félezer hektáron bányásznak tőzeget. Zöldség-gyümölcs raktározás Az első félévben — az új termésig — bőséges piaci ellátást biztosítanak a Zöldért vállalatok téli árukból. A Zöldker Egyesülésnél elkészült összesítés szerint a raktárakban — a kereskedelem igénye szerint — a tavalyihoz hasonlóan 75 ezer tonna burgonya, 25 ezer tonna zöldség és 23 ezer tonna alma vár értékesítésre. Csupán fejes és kelkáposzta hiányozhat esetleg a tavaszi hónapokban, a termény magas nedvességtartalma miatt ugyanis tárolási gondok adódtak. A Ifi Zöldért vállalatnál a szokatlanul enyhe téli időben nehezebb a zöldség, gyümölcs jó minőségének megőrzése. A raktározási nehézségek megoldására számos módszer, lehetőség kínálkoA bölcsesség csapdája „Ostoba ember hallgasson: ez a bölcsessége" — mondja az. egyik ókori gondolkodó. Beszéljenek tehát az okosabbalt, a bölcsebbek — folytathatnám az elmélkedést, de valahogy ez a megállapítás is sántít. Mert az ilyen embereket meg éppenseggel a csöndesség, a szerénység jellemzi — tanítják ugyancsak a klasszikus moralisták. S ezzel bezárul a kör: a bölcselkedés csapdájába estünk. Vagyis szkeptikus vagyok a bölcsességet illetően. Inkább kiváló költőnknek hiszek: „...mikorra az ember megtanulja, véget ér a minden testek útja." Erről az önépítő lanulgatásról azonban nem érdemes iemonctanunk, hiszen reményeink azért lehelnek És mi adhatna" ehbív+fcizHR tobb támpontot, mint egy vaskos kötet, amely a Bölcsességek könyvének neveztetik. Kristó Nagy István az összeállítója, a szerkesztője, s többnyire változatos, érdekes aforizmák és szállóigék találhatók a majdnem hétszáz oldalas kiadványban. A velős, szellemes mondáS'IK kedvelőinek persze múlván egy „lexikonuk". Bokjn ismerik Gábor György méltán népszerű Gondola tok könyvét, a francia aforizma mestereinek történeti ívű áttekintését. E két kötet mindenesetre egymás mellé illik a könyvespolcon, ahogyan az. édestestvérek is egy íedél alatt tanyáznak Kristó Nagy István meg is vallja ezt a közeli rokonságot, elvégre Gábor müve volt az egyik inspirálója. A másik meg a sok-sok olvasmányélmény megannyi jelzett, aláhúzott, l'ontosabbnak ítélt gondolattal. A könyv szerkesztője mindazonáltal nem ragaszkodott mereven az aforizma műfajához: az epi grammá knak, a maximáknak éppúgy helyet adott, rrtint a jelentós filozófiai gondolatoknak vagy szépirodalmi idézeteKnek. Ugyanakkor térben és időben is roppant széles vágányé Kristó munkája. Nemcsak a hagyományos európai kultúra szellemi kincsestárából válogatott, hanem az egyiptomi, a távolkeleti bölcselőket is megszólaltatta." mintegy az egyetemes gondolkodás egészére apellált. Az első sumér, óegyiptomi gondolatok egyébként az időszámításunk előtti harmadik évezredből valók, s a tizenkilencedik század elejének szellemét idézik az utolsó megállapítások. Több mint három évtizednyi munkát dokumentál ez a gyűjtemény, ám a szerzőnek érdemes volt szorgoskodnia. ö is tudta, leírta: napjainkban is eleven társadalmi igény van a frappánsan megfogalmazott, tömör igazságokra. Különösen egy olya-n összeül litgisra. *nely az eddigieknél átfogóbb méretekben tudja érzékeltetni az embert bolcselkedes folyamatát és összhangzattanát. Hisz mindenféle szemléletbeli, stiláris eltérés ellenére az élet legfontosabb, legizgalmasabb kérdéseit feszegetik a kötet szereplői. Először is az élet és a halál viszonyrendjét, aztán a hatalom meg a kiszolgáltatottság, a jóság és a gonoszság vagy a jellemesség meg a gerinctelenség kapcsolatait. S micsoda bámulatosan gazdag a megszólalók kórusa! Az egyik oldalon például Zsigmond, majd Nagy. Frigyes királyok vélekedéseit olvashatjuk, máshol pedig Luther, Fazekas és Táncsics Mihály gondolatait. Az írók közül nyilvánvalóan Shakespeare-nek jutott a zik, ezek egy részét már be is vezették, máshol az előkészítésen dolgoznak. Sok helyen, mint például a Borsod megyei Zöldért Vállalatnál a technológiát is módosították; a szellőztetés időpontját a leghidegebb napszakra, a ha jnali órákra tették át. A mínusz 1—2 fokos hőmérsékletű levegő nemcsak jobban hűt, mint a napközbeni gyakran tavaszias hőmérséklet, hanem a ventillátorokat is rövidebb ideig kell járatniuk, így jelentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg. Máshol az érdekeltség fokozását tervezik. Az elképzelések szerint több tároló később önálló egységként működik majd, s a kezelök a kiesés csökkentéséből származó megtakarítás után prémiumot kapnak. Még kézenfekvőbb megoldás a minőség megőrzése, a közös érdekeltség megteremtése a termelőkkel, a veszteségek csökkentésének éppen ez a legnagyobb tartaléka. A mezőgazdasági üzemek egyelőre rendszerint még nem annyira a minőségi áru előállításában, inkább a nagyobb mennyiségek termelésében érdekeltek, ám a tárolás hónapjait csak a legjobb minőségű zöldség és gyümölcs vészelheti áti A tárolásból eredő kockázat közös vállalásával a termelő üzem is érdekeltté válik a jobb minőségű áruk előállításában, van is már kedvező példa ilyen együttműködésre: a Somogy megyei Zöldért 500 tonnás nagyatádi burgonyatárolójánál a vállalat a partner mezőgazdasági üzemekkel abban állapodott meg, hogy utólagos minősítés alapján számolnak el. Ennek itt Dante. Viflon, BaiW'Bt* ,#ni reményéfien ~j-Ji terme Mrttf- III. GYtila iüipS ' és jilök jobbi<M|yelfc» a tere mesztési technológia betartására. a szedési idő megválasztására. s a szállításnál még a szemek ütődését is igyekeznek megelőzni — ezek mind a minőség megőrzésének feltételei. A közös érdekeltség alapján a szakemberek szerint a veszteségeket 5—8 százalékkal lehet Borexport Palackozzák az exportborokat a Móri Állami Gazdaságban. s a hét végén útnak indítják az első idei szállítmányokat. Az év első negyedében egymillió-kétszázezer palack traminit, leánykát és rizlingszilvánit exportálnak. legU/bt) fiely. de jelen j,van, (nyomán —^.a. többet jövede... — "iflc ~ ' ' " "Sfcbi Michelangelo,' nem is szólva az Újtestamentum, a Talmud részleteiről, továbbá a kínai bölcselőkről. Ezek után talán mondani sem kell: a Bölcsességek könyvét nem lehet végigolvasni egyfolytában. De nem ls kell! Ez az összeállítás inkább .„szemezgetésre", több- , szőri tűnődésre készteti az j csökkenteni, embert, önismeretet, ember, ismeretet, es dialektikusabb. realisztikusabb valóságlátást tanulhatunk belőle. Némi túlzással afféle erkölcsi „bibliának" is nevezhetném, s a dialektikus jelző ezúttal valóságos szellemi, gondolati feszültséget jelöl, mert a kötet olvasgatásakor minduntalan világnézeti, morális választásokra kényszerülünk, egyszersmind folytonos önkorrekcióra. Az ismeretlen sumér vagy akkád költővel együtt például önmagunktól is megkérdezhetj ük: „Ha rosszat teszel barátoddal, mit cselekszel majd ellenségeddel?" Ugyanakkor a nagyobb hatáskörrel rendelkezők fontolóra vehetik, hogy „Nehéz dolog hitványabbnak uralma alatt állni", másrészt „Az inasa előtt senki sem nagy ember" (Tisztelet a kivételnek.) Természetesen ta mértékre, mértéktelenségre utaló megállapítások sem hiányoznak Kristó Nagv István kötetéből. Más kérdés, hogy épo e tekintetben vitatható leginkább az összeállítás módszertana. Jóllehet. szoros időrendben szólalnak meg a könyv szereplői, de ebben az egyetemes méretű feLsora kozákban sehol sincs szünet és megállás. Még egy-egy történelmi, társadalmi periódus határán sem. Pedig legalább ezeken a helyeken nem ártott volna néhány előkészítő, értelmező, trányjelző gondolatot megfogalmazni. Miként Gábor György könyvében is szellemes ismertetéseket találhatunk a különféle francia bölcselőkről. Persze, Kristó Nagy tömören, sőt stílszerűen válaszolhn'na észrevételemre, tudniillik: baj után a bolond is okos már". (Gondolat. 1982.). Sznromi Pál átvány felszíne alatt Lehel István emlékére Tíz évvel ezelőtt, 1973. január 25-én hunyt el Lehel István (1917—1973) egyetemi adjunktus, művészettörténész és festő, városunk ábrázulókultúrajának egyik érdemes alakja. Halálának évfordulójára modern szellemű alkotásaiból emlékkiállítást rendeztek Szegeden, a múzeum Kupola Galériájában. Lehel ama korszerű gondolkodású szegedi művészek közé tartozott, akikben mind tudatosabbá vált az a felismerés, hogy korunk bonyolult természeti és társadalmi valóságát nem lehet kifejezni adekvátan. a képzőművészeti ábrázolásmód tradicionális eszközeivel. „Az utóbbi években festett képeim — melyekből mostani emlékkiállításának anyaga áll — azt mutatják, hogy új téma megvalósítása izgat: A keletkezések, az alaktalanból formát öltő és szabad szemmel nem látható, szinte az elemi alkotórészek világában végbemenő dinamikus életmegnyilvánulások képi formában való megjelenítése. Az ember figyelme kitágul egyik oldalon a parányok másik oldalon a mindenség felé. Az embert érő hatások sokaságából a művészet próbálja megfogni az állandót, az örököst a változásban. Mivel a formák küzdelmében a színek is részt -vesznek, képeim rendszerint színesek oly módon, hogy a színek harcát is szeretnék, visszaadni." A magyarkanizsai születésű Lehel István családjával 1920-ban került Szegedre. Középiskoláit Budapesten és helyben végezte. Az egyetgmen biológiát. majd ,roflyés/e*lí>rtén«t<rt. i * itahuk. Ezt követően, líMQ-~42,:.között a kolozsvári egyetem művészettörténeti tanszékén Felvinczi Takáts Zoltán tanársegédje lett. Közvetlenül a felszabadulás után ötvössegédi szakvizsgát tett. és a Szegeden működő Takáts professzornál művészettörténetből doktorált. 1948-tól — megszakításokkal — a helyi József Attila Tudományegyetemen művészettörténetet tanított haláláig. Lehel István részt vett a szegedi képzőművészeti élet újjászervezésében. Szakcikkeit a Művészetben és egyéb sajtóorgánumokban közölték. Tanítványa volt Rudney Gyulának, akinek bajai festőiskolájában képezte magát. Több konvvet illusztrált, a Kortárs, Valóság és a Tiszatáj folyóiratokban számos modern hatású rajza jelent meg. Sajátos jelképekből felépített asszociatív utalású festményei és grafikái sokáig kívülrekedtek a helyi kollektív tárlatokról, ami Lehel visszahúzódását eredményezte. Kaligrafikusan egybefonódó. kígyózó vonalakkal meg világos és sötét színű amorf foltok összekomponálásával, hol az emberi élet nagy mozgatóerőinek. hol pedig a látvány felszíne alatt megbúvó rejleimes mikrovilág érzékeltetésére törekedett. Fantáziadús dekoratívan nutó „képi hangjeg.yek"-ből létrehozott műveivel szembeni közömbösséget és meg nem értést, az 1962-, illetve 1969 —71-ben rendezett önálló klubtárlatai, valamint az akkori csoportkiállítások révén sikerült megtörnie. A tárlatlátogatók közül egyre többen kezdték értékelni festészetének lényegét, melyet az 1973-as hagyatéki tárlatának elismerése is tükrözött. Az évtizede elhunyt Lehel István bensőséges költészetű piktúrája — melyből a hagyatékát őrző Lehel Péternek, a művész unokaöcscsének készségéből több mint negyven alkotása került most a közönség elé — azt tanúsítja, hogy ábrázolásai soha nem szakadtak el a valóságtól. Munkásságában ott zengnek a legtisztább emberi érzések. a tei mészét rejtett szépségeit kutató és azokat feltáró festő törekvései. A képző- es iparmúvészettel Lehel nemcsak mint történész foglalkozott. de a műtárgyak hú szerelmeseként városunk leghozzáértőbb gyűjtője is volt egyben. Példát mutatott. hogyan lehetséges szerény tanári fizetés mellett, lelkes utánajárással és kiváló szakértelemmel olyan tekintélyes, védett kollekciót teremtenie, mint amiIvei hátrahagyott. Szeged yizuális műveltségének emeléseként, a generációk egyettmi fiataljainak sokaságába oltotta bele a művészet szeretetét. Annak ellenére, hogy oktató-nevelő és alkotó-művészi tevékenységét korai — 56 évesen bekövetkezett — halála a virágjában szakította le. emberi és szakmai kiteljesedésének eredményeként olyan értékeket hagyott örökül, melyeket nemcsak felmérni, de felhasználni is kötelességünk. Csakúgy, mint a még mindig nem eléggé széles körben ismert képeit a szépre vágyó közönség elé kell tárnunk. Ahogy ezt most a Kupola Galériában, hagyományőrző becsülésseli első lépésként megtörtént. Szelcsi Zoltán Gazdasági munkaközösségek az élelmiszeriparban Az élelmiszeripari vállalatoknál a gazdásági- munkaközösségek hasznosan segítik az üzemi tervek valóra váltását. a belső tartalékok feltárását, a jövedelmezőség és a minőség javítását — végső soron a lakosság jó színvonalú ellátását és a külpiaci versenyképességét. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban most elkészült összesítés szerint az iparág vállalatainál 54 gazdasági munkaközösség tevékenykedik és sorra alakulnak újabbak. A gazdasági munkaközösségek nagy többsége üzemen belüli kisegítő tevékenységet vállalt. Az üzem biztosítja számukra a termeléshez, a működéshez szükséges gépeket, berendezéseket, szerszámokat, amelyekért a munkaközösségek használati díjat fizetnek. Ily módon találkozik a vállalati és az egyéni érdek; egyfelől az üzem jobban kihasználhatja HÁZASSÁG Burzon Beia Láauio es MilialIco juua Zsuz&aiuiu, Pásztor Karoly es Kiss Maria. Tóul László Lajos es Herceg Maguolna, ivUiUósi Láaziu es Losoncát Marianna, Torit János os Nagy Eva Ilona, Bonde Ferenc es .S.i.~áKi Kázsa, Vidéki György József es Csáki Andrea Mána, Szakács István es Kngi Piroska. Ocsany Gábor Bela es Vörös Eta Rozália, Ludvlg Zoltán es Szel Maria Rozaita házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Balázs Józsefnek es Csák Katalinnak András Péter, Dragity Tamásinak es TóUt Mariának Alexandra. Korsós Zoltánnak cs Jankó Rozáliának Zoltán, tlódi Antalnak es Rózsa, Etelkának Kiis/aimi. Márton János Györgynek és Pár Zsuzsanna Teréziának Attila János, papp Jánosnak és Gulyás Klara Editnek Hubert. Jöjart Mthalytlak es Dropka Juliannának Mihály. Tóth 'Istvánnak és Szűcs Maria Katalinnak Gyöngyi, Bötlő Lajosnak és Kis Rozáliának Norbert. Nagy László Sándornak és Galic Magdolnának László, Nemes Lászlónak és Földi Erikának Norbert Lászió, Horváth Gábornak és Fekete Aran, kának Enikő. Halász Istvánnak és Szűcs Mária Magdolnának Mónika Judit, Szegő Józsefnek és Darmián Margitnak Zsuzsanna, Tokod! Jánosnak és Rajkai' Ilona Ildikóinak Mariann Krisztina, Zsoldos Miklósnak és Tóth Margitnak Margit ÉVH. Váradi Ferencnek es Rostás Jolánnak Ferenc. Magyar Antalnak és Kathi Zsuzsannának Csaba. Szabó Istvánnak és Jani Gizellának Peter Pál, Botas események Györgynek és Kovács Etelkának Bertalan, Konya István Lászlónak és Csougtadi Erzsébetnek Erzsébet, v.tkula Lászlónak és Mltller Ildikó Juditnak Rt.sa. Tótn Andrasnak és Tóth Erikanak Klaudia. Cseh Lajosnak es Császár Erzsébetnek Emese Emma, Puskely György LnszJónak és Libor r.va Irénnek László Tamas. Kotán József Menyhértnek es Elbert Terézia Magdolnának ildiaó Szilvia, Tóth Mihálynak es Mohai Mariának Andrienn, Fekete Györgynek és Csiszár Rozáliának László. Varga Károly Istvánnak és Vörös Erzsébetnek Norbert, Bense Tibor Józsefnek és Gyapjas Erzsébet Ilonának Tibor, Karácsonyi Ernőnek és Fekete Teréziának Norbert, Kovács Lászlónak es Nagy Margitnak Uaikó. Fülöp PaLnak és Kiss Ibolyának Pál Endre. Csepely Csaba Dezsőnek es Hegedűs Katalinnak Csaba, Devánszkl Gábor Attilának és Balogh Évának Eva, Papp Bélá Mihálynak és Szabó Evanak Eva Anita. Fehér Zoltánnak es Tóth Máriának Mónika. Nyerges Andrasnak és Sisak Rozalia Klárának Zsolt. Tulkán Károlynak és Jdjárt Rozáliának Brigitta, Mező Györgynek és Rakonbzav Ágnesnek János Bálint, Papp Jánosnak és Kovács Klárának Péter. Ábrahám Imre Gc/.ának és Vőnieki Piroskának Gábor. Farkas Imrének es Lovászi Erzsébetnek Róbert Imre. dr. Gombos Lászlónak es Hasznos Máriának Gabriella. Párkányi Gyula Antalnak es Kotyits Ildikó Ágnesnek Szabolcs. Zsólér Lajosnak és Madarász Juliannának Tünde. Tóth Andrásnak és Varga Erzsébetnek András. Rutai Gézának és Fodor Edit Annának Bettina. Nagyiván i nrének és Tóth Zsuzsannának Imre. Varga Andrasnak es Kiss Mártának Péter. Gombár And-" rás Emilnek és Treoák Rozáliának Edtt, Vlelási jó/séfnek eSzabó Irénnek Mónika nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szabó Lajosné Molnár Hona, Várkonyl László, Katona István Miklós, Szabó Györgyné 'lurl Rozália, Hodi András, Szekeres Józsefné Magda Etelka. Faragó Miliályué Terhes Mária, Pandl Rezső, vörös Istvánná .Sej ben Ilona. Kormányos Peter, Kevevari Józsefné Batancs Hona Katalin. Kovács Imre, Dudás Sándorné Varró Etel. Ambrus-Lakatos Imréné Nyárt Mária. dr. Kopasz István Laios, Kovács József. Márton Sándor. Csipel Vitmosmé Gubina Ilona. Vlus.cs Elemér Karoly. Stertz Erzsébet. Boros Mlhályné Csanádi Mária. Unghy Mihály, Korhccz István. Sípos Mihály. Gesztesy Ferenc, Perec István. Botond Ilona Júlia. Merca Veronika. Garbacz Mihály, Leval Albert. Farkas Ferenene lajtár Terez. Szabó Jozsefna Pilfi Anna meghalt. termelőeszközeit,. másfelől 'fjedig a dolgozók a torvé'"riyéS triünkaidőh tiil 'Vállalt tevékenységgel többletjövedelemhez jutnak. Azoknál a vállalatoknál, ahol ilyen közösségek működnek, csökkent az elvándorlás, hiszen szakértelemmel, szorgalommal a jövedelem növelésének „helyben" is megvannak a fellételei. A legtöbb munkaközösség a húsipar üzemeinél dolgozik. Elsősorban a vágóvonalakon a nagy szaktudást, rutint igénylő csontozási, tisztítási műveletekre vállalkoznak a dolgozók a szabadidejük terhére. A Pápai Húskombinátban különösen hasznos a munkaközösségek tevékenysége, a sertés exportsonka. lapocka csontozását vállalták, elősegítve ezzel a szállítási határidők betartását és szavatolják az állandó jó minőséget is. A Hajdú-Bihar megyei Állatforgalmj és Húsipari Vállalatnál az új épületek villamos hálózatának szerelésére, érintésvédelmi vizsgálatainak elvégzésére alakultak munkaközösségek, a szabadidejükben végzett tevékenység nyomán rövidült az átadási határidő. s előbb megindult a termelés. Máshol, mint -például a Húsipari Hizlaló Vállalatnál takarítási munkákat lát el gazdasági munkaközösség. A tejiparban a gépeket ' tartják karban a gazdasági munkaközösségek. Tevékenységük nyomán a töltő-csomagoló gépsorok folyamatosabban működhetnek, kevesebb a géphibából eredő kiesés. A Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalatnál a hiányzó alkatrészek egy rászét is a 9 fős gazdasági munkaközösség készíti, munkaidón túl a vállalat berendezéseivel esztergálják, reszelik a pótlandó csavarokat, fogaskerekeket. Hasonló tevékenységet végeznek a konzerv- és a gabonaiparban működő munkaközösségek. Az édesipar vállalatainál a kimustrálásrq érett gépeket javítják fel. s a meghosszabbított életű berendezésekkel a/, üzemek több terméket állíthatnak elő.