Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

Kedd, 1983. január 23. ­Tőzeg, lápi mész „Nagyüzem" van ezekben a napokban a Sárszentmihá­lyi Állami Gazdaság tózeg­bányájaban. és lápi mész kitermelő helyein. Teljes ka­pacitással dolgoznak a kot­rógépek, s naponta több va­Ronnyit indítanak útnak az ország különböző útjaira a természetes, olcáó talajjaví­tó szerekből, a magas szer­. vesanyag-tartalmú tőzegből es a termőföld el6avanyodá­sát megakadályozó, illetve a savanyú tulajok állapotát ja­vító, kalciumkarbonátban gazdag lápi mészből. • A mezőgazdasági nagyüze­mek ugyanis a különféle gyári készítmények mellett mind szivesebben használják ezeket az olcsó, s igen ha­tásos talajjavítókat. A Sárszentmihályi Állami Gazdaságban félezer hektá­ron bányásznak tőzeget. Zöldség-gyümölcs raktározás Az első félévben — az új termésig — bőséges piaci el­látást biztosítanak a Zöldért vállalatok téli árukból. A Zöldker Egyesülésnél elké­szült összesítés szerint a rak­tárakban — a kereskedelem igénye szerint — a tavalyi­hoz hasonlóan 75 ezer tonna burgonya, 25 ezer tonna zöldség és 23 ezer tonna al­ma vár értékesítésre. Csupán fejes és kelkáposzta hiá­nyozhat esetleg a tavaszi hó­napokban, a termény magas nedvességtartalma miatt ugyanis tárolási gondok adód­tak. A Ifi Zöldért vállalatnál a szokatlanul enyhe téli idő­ben nehezebb a zöldség, gyü­mölcs jó minőségének meg­őrzése. A raktározási nehéz­ségek megoldására számos módszer, lehetőség kínálko­A bölcsesség csapdája „Ostoba ember hallgasson: ez a bölcsessége" — mondja az. egyik ókori gondolkodó. Beszéljenek tehát az oko­sabbalt, a bölcsebbek — folytathatnám az elmélke­dést, de valahogy ez a meg­állapítás is sántít. Mert az ilyen embereket meg éppen­seggel a csöndesség, a sze­rénység jellemzi — tanítják ugyancsak a klasszikus mo­ralisták. S ezzel bezárul a kör: a bölcselkedés csapdá­jába estünk. Vagyis szkep­tikus vagyok a bölcsességet illetően. Inkább kiváló köl­tőnknek hiszek: „...mikor­ra az ember megtanulja, vé­get ér a minden testek út­ja." Erről az önépítő lanul­gatásról azonban nem érde­mes iemonctanunk, hiszen reményeink azért lehelnek És mi adhatna" ehbív+fcizHR tobb támpontot, mint egy vaskos kötet, amely a Böl­csességek könyvének nevez­tetik. Kristó Nagy István az összeállítója, a szerkesztője, s többnyire változatos, érde­kes aforizmák és szállóigék találhatók a majdnem hét­száz oldalas kiadványban. A velős, szellemes mondá­S'IK kedvelőinek persze múl­ván egy „lexikonuk". Bokjn ismerik Gábor György mél­tán népszerű Gondola tok könyvét, a francia aforizma mestereinek történeti ívű át­tekintését. E két kötet min­denesetre egymás mellé illik a könyvespolcon, ahogyan az. édestestvérek is egy íedél alatt tanyáznak Kristó Nagy István meg is vallja ezt a közeli rokonságot, elvégre Gábor müve volt az egyik inspirálója. A másik meg a sok-sok olvasmányélmény megannyi jelzett, aláhúzott, l'ontosabbnak ítélt gondolat­tal. A könyv szerkesztője mindazonáltal nem ragasz­kodott mereven az aforizma műfajához: az epi grammá k­nak, a maximáknak éppúgy helyet adott, rrtint a jelen­tós filozófiai gondolatoknak vagy szépirodalmi idézeteK­nek. Ugyanakkor térben és időben is roppant széles vá­gányé Kristó munkája. Nemcsak a hagyományos európai kultúra szellemi kin­csestárából válogatott, ha­nem az egyiptomi, a távol­keleti bölcselőket is megszó­laltatta." mintegy az egyete­mes gondolkodás egészére apellált. Az első sumér, ó­egyiptomi gondolatok egyéb­ként az időszámításunk előt­ti harmadik évezredből va­lók, s a tizenkilencedik szá­zad elejének szellemét idézik az utolsó megállapítások. Több mint három évtized­nyi munkát dokumentál ez a gyűjtemény, ám a szerző­nek érdemes volt szorgos­kodnia. ö is tudta, leírta: napjainkban is eleven társa­dalmi igény van a frappán­san megfogalmazott, tömör igazságokra. Különösen egy olya-n összeül litgisra. *nely az eddigieknél átfogóbb mé­retekben tudja érzékeltetni az embert bolcselkedes fo­lyamatát és összhangzatta­nát. Hisz mindenféle szem­léletbeli, stiláris eltérés elle­nére az élet legfontosabb, legizgalmasabb kérdéseit fe­szegetik a kötet szereplői. Először is az élet és a ha­lál viszonyrendjét, aztán a hatalom meg a kiszolgálta­tottság, a jóság és a gonosz­ság vagy a jellemesség meg a gerinctelenség kapcsolata­it. S micsoda bámulatosan gazdag a megszólalók kóru­sa! Az egyik oldalon példá­ul Zsigmond, majd Nagy. Frigyes királyok vélekedé­seit olvashatjuk, máshol pe­dig Luther, Fazekas és Tán­csics Mihály gondolatait. Az írók közül nyilvánvalóan Shakespeare-nek jutott a zik, ezek egy részét már be is vezették, máshol az elő­készítésen dolgoznak. Sok helyen, mint például a Bor­sod megyei Zöldért Válla­latnál a technológiát is mó­dosították; a szellőztetés idő­pontját a leghidegebb nap­szakra, a ha jnali órákra tet­ték át. A mínusz 1—2 fokos hőmérsékletű levegő nem­csak jobban hűt, mint a napközbeni gyakran tavaszi­as hőmérséklet, hanem a ventillátorokat is rövidebb ideig kell járatniuk, így je­lentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg. Máshol az érdekeltség fo­kozását tervezik. Az elkép­zelések szerint több tároló később önálló egységként működik majd, s a kezelök a kiesés csökkentéséből szár­mazó megtakarítás után pré­miumot kapnak. Még kézen­fekvőbb megoldás a minőség megőrzése, a közös érdekelt­ség megteremtése a terme­lőkkel, a veszteségek csök­kentésének éppen ez a leg­nagyobb tartaléka. A mező­gazdasági üzemek egyelőre rendszerint még nem annyi­ra a minőségi áru előállítá­sában, inkább a nagyobb mennyiségek termelésében érdekeltek, ám a tárolás hó­napjait csak a legjobb mi­nőségű zöldség és gyümölcs vészelheti áti A tárolásból eredő kockázat közös válla­lásával a termelő üzem is érdekeltté válik a jobb mi­nőségű áruk előállításában, van is már kedvező példa ilyen együttműködésre: a Somogy megyei Zöldért 500 tonnás nagyatádi burgonya­tárolójánál a vállalat a part­ner mezőgazdasági üzemek­kel abban állapodott meg, hogy utólagos minősítés alap­ján számolnak el. Ennek itt Dante. Viflon, BaiW'Bt* ,#ni reményéfien ~j-Ji terme Mrttf- III. GYtila iüipS ' és jilök jobbi<M|yelfc» a tere mesztési technológia betar­tására. a szedési idő megvá­lasztására. s a szállításnál még a szemek ütődését is igyekeznek megelőzni — ezek mind a minőség meg­őrzésének feltételei. A közös érdekeltség alapján a szak­emberek szerint a vesztesé­geket 5—8 százalékkal lehet Borexport Palackozzák az exportbo­rokat a Móri Állami Gazda­ságban. s a hét végén út­nak indítják az első idei szállítmányokat. Az év első negyedében egymillió-két­százezer palack traminit, le­ánykát és rizlingszilvánit exportálnak. legU/bt) fiely. de jelen j,van, (nyomán —^.a. többet jövede­... — "iflc ~ ' ' " "Sfcbi Michelangelo,' nem is szólva az Újtestamentum, a Tal­mud részleteiről, továbbá a kínai bölcselőkről. Ezek után talán mondani sem kell: a Bölcsességek könyvét nem lehet végigol­vasni egyfolytában. De nem ls kell! Ez az összeállítás in­kább .„szemezgetésre", több- , szőri tűnődésre készteti az j csökkenteni, embert, önismeretet, ember, ismeretet, es dialektikusabb. realisztikusabb valóságlátást tanulhatunk belőle. Némi túlzással afféle erkölcsi „bib­liának" is nevezhetném, s a dialektikus jelző ezúttal va­lóságos szellemi, gondolati feszültséget jelöl, mert a kö­tet olvasgatásakor mindun­talan világnézeti, morális vá­lasztásokra kényszerülünk, egyszersmind folytonos ön­korrekcióra. Az ismeretlen sumér vagy akkád költővel együtt például önmagunktól is megkérdezhetj ük: „Ha rosszat teszel barátoddal, mit cselekszel majd ellensé­geddel?" Ugyanakkor a na­gyobb hatáskörrel rendelke­zők fontolóra vehetik, hogy „Nehéz dolog hitványabb­nak uralma alatt állni", másrészt „Az inasa előtt senki sem nagy ember" (Tisztelet a kivételnek.) Természetesen ta mértékre, mértéktelenségre utaló meg­állapítások sem hiányoznak Kristó Nagv István köteté­ből. Más kérdés, hogy épo e tekintetben vitatható legin­kább az összeállítás mód­szertana. Jóllehet. szoros időrendben szólalnak meg a könyv szereplői, de ebben az egyetemes méretű feLsora ko­zákban sehol sincs szünet és megállás. Még egy-egy tör­ténelmi, társadalmi periódus határán sem. Pedig legalább ezeken a helyeken nem ár­tott volna néhány előkészítő, értelmező, trányjelző gondo­latot megfogalmazni. Miként Gábor György könyvében is szellemes ismertetéseket ta­lálhatunk a különféle fran­cia bölcselőkről. Persze, Kristó Nagy tömören, sőt stílszerűen válaszolhn'na észrevételemre, tudniillik: baj után a bolond is okos már". (Gondolat. 1982.). Sznromi Pál átvány felszíne alatt Lehel István emlékére Tíz évvel ezelőtt, 1973. ja­nuár 25-én hunyt el Lehel István (1917—1973) egyete­mi adjunktus, művészettör­ténész és festő, városunk ábrázulókultúrajának egyik érdemes alakja. Halálának évfordulójára modern szel­lemű alkotásaiból emlékki­állítást rendeztek Szegeden, a múzeum Kupola Galériá­jában. Lehel ama korszerű gondolkodású szegedi mű­vészek közé tartozott, akik­ben mind tudatosabbá vált az a felismerés, hogy ko­runk bonyolult természeti és társadalmi valóságát nem lehet kifejezni adek­vátan. a képzőművészeti áb­rázolásmód tradicionális eszközeivel. „Az utóbbi években fes­tett képeim — melyekből mostani emlékkiállításának anyaga áll — azt mutatják, hogy új téma megvalósítása izgat: A keletkezések, az alaktalanból formát öltő és szabad szemmel nem látha­tó, szinte az elemi alkotó­részek világában végbemenő dinamikus életmegnyilvánu­lások képi formában való megjelenítése. Az ember fi­gyelme kitágul egyik olda­lon a parányok másik ol­dalon a mindenség felé. Az embert érő hatások sokasá­gából a művészet próbálja megfogni az állandót, az örököst a változásban. Mi­vel a formák küzdelmében a színek is részt -vesznek, képeim rendszerint színe­sek oly módon, hogy a szí­nek harcát is szeretnék, visszaadni." A magyarkanizsai születé­sű Lehel István családjával 1920-ban került Szegedre. Középiskoláit Budapesten és helyben végezte. Az egyetgmen biológiát. majd ,roflyés/e*lí>rtén«t<rt. i * itahuk. Ezt követően, líMQ-~42,:.kö­zött a kolozsvári egyetem művészettörténeti tanszé­kén Felvinczi Takáts Zol­tán tanársegédje lett. Köz­vetlenül a felszabadulás után ötvössegédi szakvizsgát tett. és a Szegeden működő Takáts professzornál művé­szettörténetből doktorált. 1948-tól — megszakítások­kal — a helyi József Attila Tudományegyetemen művé­szettörténetet tanított halá­láig. Lehel István részt vett a szegedi képzőművészeti élet újjászervezésében. Szakcik­keit a Művészetben és egyéb sajtóorgánumokban közölték. Tanítványa volt Rudney Gyulának, akinek bajai festőiskolájában ké­pezte magát. Több konvvet illusztrált, a Kortárs, Való­ság és a Tiszatáj folyóira­tokban számos modern ha­tású rajza jelent meg. Sajá­tos jelképekből felépített asszociatív utalású festmé­nyei és grafikái sokáig kí­vülrekedtek a helyi kollek­tív tárlatokról, ami Lehel visszahúzódását eredmé­nyezte. Kaligrafikusan egy­befonódó. kígyózó vonalak­kal meg világos és sötét színű amorf foltok össze­komponálásával, hol az em­beri élet nagy mozgatóerői­nek. hol pedig a látvány felszíne alatt megbúvó rej­leimes mikrovilág érzékel­tetésére törekedett. Fantá­ziadús dekoratívan nutó „képi hangjeg.yek"-ből lét­rehozott műveivel szembeni közömbösséget és meg nem értést, az 1962-, illetve 1969 —71-ben rendezett önálló klubtárlatai, valamint az akkori csoportkiállítások ré­vén sikerült megtörnie. A tárlatlátogatók közül egyre többen kezdték értékelni festészetének lényegét, me­lyet az 1973-as hagyatéki tárlatának elismerése is tükrözött. Az évtizede elhunyt Lehel István bensőséges költésze­tű piktúrája — melyből a hagyatékát őrző Lehel Pé­ternek, a művész unokaöcs­csének készségéből több mint negyven alkotása ke­rült most a közönség elé — azt tanúsítja, hogy ábrá­zolásai soha nem szakadtak el a valóságtól. Munkássá­gában ott zengnek a leg­tisztább emberi érzések. a tei mészét rejtett szépségeit kutató és azokat feltáró fes­tő törekvései. A képző- es iparmúvészettel Lehel nem­csak mint történész foglal­kozott. de a műtárgyak hú szerelmeseként városunk leghozzáértőbb gyűjtője is volt egyben. Példát muta­tott. hogyan lehetséges sze­rény tanári fizetés mellett, lelkes utánajárással és ki­váló szakértelemmel olyan tekintélyes, védett kollek­ciót teremtenie, mint ami­Ivei hátrahagyott. Szeged yizuális műveltségének eme­léseként, a generációk egye­ttmi fiataljainak sokaságá­ba oltotta bele a művészet szeretetét. Annak ellenére, hogy oktató-nevelő és alko­tó-művészi tevékenységét korai — 56 évesen bekövet­kezett — halála a virágjá­ban szakította le. emberi és szakmai kiteljesedésének eredményeként olyan érté­keket hagyott örökül, me­lyeket nemcsak felmérni, de felhasználni is kötelessé­günk. Csakúgy, mint a még mindig nem eléggé széles körben ismert képeit a szépre vágyó közönség elé kell tárnunk. Ahogy ezt most a Kupola Galériában, hagyományőrző becsülésseli első lépésként megtörtént. Szelcsi Zoltán Gazdasági munkaközösségek az élelmiszeriparban Az élelmiszeripari vállala­toknál a gazdásági- munka­közösségek hasznosan segítik az üzemi tervek valóra vál­tását. a belső tartalékok fel­tárását, a jövedelmezőség és a minőség javítását — vég­ső soron a lakosság jó szín­vonalú ellátását és a kül­piaci versenyképességét. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumban most elkészült összesítés szerint az iparág vállalatainál 54 gazdasági munkaközösség te­vékenykedik és sorra ala­kulnak újabbak. A gazdasági munkaközös­ségek nagy többsége üzemen belüli kisegítő tevékenységet vállalt. Az üzem biztosítja számukra a termeléshez, a működéshez szükséges gépe­ket, berendezéseket, szerszá­mokat, amelyekért a mun­kaközösségek használati dí­jat fizetnek. Ily módon ta­lálkozik a vállalati és az egyéni érdek; egyfelől az üzem jobban kihasználhatja HÁZASSÁG Burzon Beia Láauio es Milial­Ico juua Zsuz&aiuiu, Pásztor Ka­roly es Kiss Maria. Tóul Lász­ló Lajos es Herceg Maguol­na, ivUiUósi Láaziu es Lo­soncát Marianna, Torit Já­nos os Nagy Eva Ilona, Bon­de Ferenc es .S.i.~áKi Kázsa, Vi­déki György József es Csáki Andrea Mána, Szakács István es Kngi Piroska. Ocsany Gá­bor Bela es Vörös Eta Rozália, Ludvlg Zoltán es Szel Maria Ro­zaita házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Balázs Józsefnek es Csák Ka­talinnak András Péter, Dragity Tamásinak es TóUt Mariának Alexandra. Korsós Zoltánnak cs Jankó Rozáliának Zoltán, tlódi Antalnak es Rózsa, Etelkának Kiis/aimi. Márton János György­nek és Pár Zsuzsanna Teréziá­nak Attila János, papp János­nak és Gulyás Klara Editnek Hubert. Jöjart Mthalytlak es Dropka Juliannának Mihály. Tóth 'Istvánnak és Szűcs Ma­ria Katalinnak Gyöngyi, Bötlő Lajosnak és Kis Rozáliának Norbert. Nagy László Sándor­nak és Galic Magdolnának László, Nemes Lászlónak és Földi Erikának Norbert Lászió, Horváth Gábornak és Fekete Aran, kának Enikő. Halász Ist­vánnak és Szűcs Mária Magdol­nának Mónika Judit, Szegő Jó­zsefnek és Darmián Margitnak Zsuzsanna, Tokod! Jánosnak és Rajkai' Ilona Ildikóinak Mariann Krisztina, Zsoldos Miklósnak és Tóth Margitnak Margit ÉVH. Vá­radi Ferencnek es Rostás Jo­lánnak Ferenc. Magyar Antal­nak és Kathi Zsuzsannának Csaba. Szabó Istvánnak és Ja­ni Gizellának Peter Pál, Botas események Györgynek és Kovács Etelká­nak Bertalan, Konya István Lászlónak és Csougtadi Erzsé­betnek Erzsébet, v.tkula László­nak és Mltller Ildikó Juditnak Rt.sa. Tótn Andrasnak és Tóth Erikanak Klaudia. Cseh Lajos­nak es Császár Erzsébetnek Emese Emma, Puskely György LnszJónak és Libor r.va Irén­nek László Tamas. Kotán Jó­zsef Menyhértnek es Elbert Te­rézia Magdolnának ildiaó Szil­via, Tóth Mihálynak es Mohai Mariának Andrienn, Fekete Györgynek és Csiszár Rozáliá­nak László. Varga Károly Ist­vánnak és Vörös Erzsébetnek Norbert, Bense Tibor Józsefnek és Gyapjas Erzsébet Ilonának Tibor, Karácsonyi Ernőnek és Fekete Teréziának Norbert, Ko­vács Lászlónak es Nagy Mar­gitnak Uaikó. Fülöp PaLnak és Kiss Ibolyának Pál Endre. Cse­pely Csaba Dezsőnek es Hege­dűs Katalinnak Csaba, Devánsz­kl Gábor Attilának és Balogh Évának Eva, Papp Bélá Mi­hálynak és Szabó Evanak Eva Anita. Fehér Zoltán­nak es Tóth Máriának Mó­nika. Nyerges Andrasnak és Sisak Rozalia Klárának Zsolt. Tulkán Károlynak és Jdjárt Rozáliának Brigitta, Me­ző Györgynek és Rakonbzav Ág­nesnek János Bálint, Papp Já­nosnak és Kovács Klárának Péter. Ábrahám Imre Gc/.ának és Vőnieki Piroskának Gábor. Farkas Imrének es Lovászi Er­zsébetnek Róbert Imre. dr. Gombos Lászlónak es Hasznos Máriának Gabriella. Párkányi Gyula Antalnak es Kotyits Il­dikó Ágnesnek Szabolcs. Zsólér Lajosnak és Madarász Julian­nának Tünde. Tóth Andrásnak és Varga Erzsébetnek András. Rutai Gézának és Fodor Edit Annának Bettina. Nagyiván i n­rének és Tóth Zsuzsannának Imre. Varga Andrasnak es Kiss Mártának Péter. Gombár And-" rás Emilnek és Treoák Rozáliá­nak Edtt, Vlelási jó/séfnek e­Szabó Irénnek Mónika nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szabó Lajosné Molnár Hona, Várkonyl László, Katona István Miklós, Szabó Györgyné 'lurl Rozália, Hodi András, Szekeres Józsefné Magda Etelka. Faragó Miliályué Terhes Mária, Pandl Rezső, vörös Istvánná .Sej ben Ilona. Kormányos Peter, Keve­vari Józsefné Batancs Hona Ka­talin. Kovács Imre, Dudás Sán­dorné Varró Etel. Ambrus-La­katos Imréné Nyárt Mária. dr. Kopasz István Laios, Kovács József. Márton Sándor. Csipel Vitmosmé Gubina Ilona. Vlus.cs Elemér Karoly. Stertz Erzsébet. Boros Mlhályné Csanádi Mária. Unghy Mihály, Korhccz István. Sípos Mihály. Gesztesy Ferenc, Perec István. Botond Ilona Jú­lia. Merca Veronika. Garbacz Mihály, Leval Albert. Farkas Ferenene lajtár Terez. Szabó Jozsefna Pilfi Anna meghalt. termelőeszközeit,. másfelől 'fjedig a dolgozók a torvé­'"riyéS triünkaidőh tiil 'Vállalt tevékenységgel többletjöve­delemhez jutnak. Azoknál a vállalatoknál, ahol ilyen közösségek működnek, csök­kent az elvándorlás, hiszen szakértelemmel, szorgalom­mal a jövedelem növelésé­nek „helyben" is megvan­nak a fellételei. A legtöbb munkaközösség a húsipar üzemeinél dolgo­zik. Elsősorban a vágóvona­lakon a nagy szaktudást, ru­tint igénylő csontozási, tisz­títási műveletekre vállalkoz­nak a dolgozók a szabadide­jük terhére. A Pápai Hús­kombinátban különösen hasz­nos a munkaközösségek te­vékenysége, a sertés export­sonka. lapocka csontozását vállalták, elősegítve ezzel a szállítási határidők betartá­sát és szavatolják az állan­dó jó minőséget is. A Haj­dú-Bihar megyei Állatfor­galmj és Húsipari Vállalat­nál az új épületek villamos hálózatának szerelésére, érin­tésvédelmi vizsgálatainak el­végzésére alakultak munka­közösségek, a szabadidejük­ben végzett tevékenység nyo­mán rövidült az átadási ha­táridő. s előbb megindult a termelés. Máshol, mint -pél­dául a Húsipari Hizlaló Vál­lalatnál takarítási munkákat lát el gazdasági munkakö­zösség. A tejiparban a gépeket ' tartják karban a gazdasági munkaközösségek. Tevékeny­ségük nyomán a töltő-cso­magoló gépsorok folyamato­sabban működhetnek, keve­sebb a géphibából eredő ki­esés. A Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalatnál a hi­ányzó alkatrészek egy rászét is a 9 fős gazdasági munka­közösség készíti, munkaidón túl a vállalat berendezései­vel esztergálják, reszelik a pótlandó csavarokat, fogas­kerekeket. Hasonló tevé­kenységet végeznek a kon­zerv- és a gabonaiparban működő munkaközösségek. Az édesipar vállalatainál a kimustrálásrq érett gépeket javítják fel. s a meghosszab­bított életű berendezésekkel a/, üzemek több terméket ál­líthatnak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents