Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. 5 klfcrvyü arcok Sokan mondják, magam is úgy tartom, a televízióban az arcok a legérdekesebbek. Ha megkérdeznék, mire em­lekszem az utóbbi 10—12 év hatalma? műsortömegéből, hirtelenjében csak arcok idéződnének. Pedig hát volt azért néhány, valódi élményt -dó tévéjáték, voltak izgal­mas riporttémák, pár újsze­rű, a technikával bűvölő show. Igazi, felhőtlen játé­kok — és még sok más mű­sor. melyekre illene a jelző: emlékezetes. Mégis, az em­lékezetemben legélesebb képen Nagy László arca van. amint a róla készült portré­műsor utolsó pillanataiban belenézett a komerába, és elmondta egyszerű-szép sza­vait a holnapi embereknek. „Csókoltatom őket" — hal­lottuk akkor, és az egyszeri, megkapóan gyönyörűséges pillanat azóta sem mult el. Ha valaki vállalkozna csokorba szedni a televízió előtt átélhető nagy élménye­ket, minden bizonnyal sze­repeltetné a hasonló pillana­tokat. az őszinte emberség­tői megszépült arcokat. Dar­vas Liliét. Huszárik Zoltán ét Illyés Gyuláét. Dénes Zsófiáét Például. Két műsor is volt az. el­múlt héten, melyek eszembe juttatták: lehet vitatkozni, morfondírozni vég nélkül arról, hogy mi a televízió igazi hivatása, meg miben áll a „tévészerűség", avagy a televíziós sajátosság, egy biztos, másra át nem ruház­ható a misszió: megörökíteni azoknak az arcát és szavát, akik a holnapi embereknek is beszélni tudnak. Eeszköze lehet így a tévé egyfajta fontoü folytonosságnak; kijz­pgtítö lehet a generációk között, és segítség, hogy azo­nosság-tudatunk meglegyen ebben a hazában. A „beszélni képes" egyé­niségekről készült műsoro­kat elrontani is nehéz, mert általában a személyiségek varázsa fogva tartja a né­zőt akkor is. ha mondjuk a . szerkesztés szerencsétlen, a műsor ritmusa meg-meg­döccen, a kérdés gyarló, a beállítások mesterkéltek. Ügy tapasztaltam, saomjaz­zuk é* isszuk az öregek szavát, mert teljes, emberies életek szavatolják a hitelü­ket. És szorongva gondolok néha arra. vajon mit mesé­lünk majd mi a fiainknak, ha felnőnek, s mi megöreg­szünk? Vajon ők is átélhe­tik-e, ami nekünk — ebből a szempontból szerencsés nemzedéknek — még meg­adatott? Hogy — például az elmúlt héten — megismerkedhet­tünk Tömörkény Erzsébet­tel. az író lányával. A sze­gedi stúdió Bubryák István­szerkesztette. Kun Zsuzsan­tia-rcndezte műsorát nézve erősödött a bizonyosság, amiről a föntiekben is be­széltem. Hogy tudniillik a televízió igazán a „nagyha­talom" abban, hogy a való­ságost megközelítő képet adjon-őrizzen. Véletlenül ne­kem jutott a szerencse, né­hány évvel ezelőtt ezeken a hasábokon megkísérelhet­tem megosztani az olvasók­kal a Tömörkény Erzsébet­tel való találkozás élmé­nyét. Emlékszem, milyen szokatlanul könnyen szaladt akkor a toll a Kezemben; pedig „kutyanyelv" sem se­gített. valahogy nem akaród­zott jegyezgetni és esetleg elrontani a tertnészetességet. közvetlenséget. Szinte min den szava a fejemben ma radt, magam csodálkoztam legjobban S mikor elkészül­tem az írással, mégis furcsa elégedetlenség lepett meg. Kevés a szó (legalább az újságírói) — megmutatni egy embert. A tévének na­gyobb az eszköztára, s fő­leg hatásosabb. Amíg Tö­mörkény Erzsébet dr. Cson­gor Győző nyugalmazott muzeológussal beszélgetett, kedden, a koraestében, s az ismerősen csengő szavakhoz társultak a közelképek az arcról, egyfolytában arra gondoltam: az arc egy má­sik „olvasmány", a szavak mellett egy másik informá­cióhalmaz. mely a fölfogó apparátusunk minden rész­legét megmozgatni képes. A televíziózás ebből tőkadó előnyeivel is jól gazdálkod­tak, s nagyobb felelősségé­vel sem éltek vissza a kör­zeti stúdió munkatársai. A másik, hasonló okokból megragadó műsor Vas Ist­vánról szól. vasárnap késő este. a Szülőföldem... so­rozatban Aki olvasta a köl­tő slágerkönyvét, a Miért vijjog a saskeselyűt, tartal­milag sok újdonságot nem kapott ebből a budapesti körjáratból. De igenis ka­pott egy-két emlékezetes pillanatot, olyanokat, ami­lyeneket elöljáróban emle­gettem. Egyszeri élményt az arcról, amikor pél­dául^ fölismerte apja írását egy hajdani lakónyilvántartó könyvben. Egy tekintetről, amely a Hold utcai lakás erkélyét pásztázta, és meg- | csillant benne az elmúlt , boldogság. ' " S. E. Taps a hajasaknak Szállingózás, majd szabá­lyos libasor jelezte a nagy érdeklődést. A kilincs gomb­ját megfogni akarók előtt kifent bajszú, pirospozsgás nyugdíjas tárta-csukta szol­gálatkészen az üvegajtót. Nem libériában persze, ha­nem sötét zakóban. kicsit félszegen és topogósan. Ar­cán megült az ünnepélyhez illő komolyság, de némi öröm js sugárzott róla. Ki­nek-kinek fejet hajtott, ám némelyeket suta meghajlással is kitüntetett. Ez utóbbiak lehettek a helyi nagyságok, akiknek legtöbbje azonban átnézett rajta. Baján jeles esemény volt készülőben. Bács-Kiskun megye első háromcsillagos szállodájának, a Hotel Su­govicának hivatalos átadását hirdették meg délelőtt 11-re. A több mint két évtizede épült kecskeméti Arany Homok ugyanis csupán két­csillagos besorolású, tehát ez a Duna-pgrti új vendég­látó kis palota rangban le­pipálta. — Kellett ez már nagyon Bajának — mondta alig tit­kolt büszkeséggel Nagy Já­nos gazdasági igazgató — Szemközt a régi Duna Szálló eddig becsüléttel szolgálta az idegenforgalmat, ma már azonban igényes turistákat ott nem szállásolhatunk el. Jellemző, hogy még avatás előtt vagyunk, de itt a Su­govicában már több szobát ki kellett adnunk finn és szovjet vendégeknek. Szívélyesen invitált fül a harmadik szintre, ahonnan lefelé haladva mesélte el és mutatott meg 'mindent ami a szívük táiát melegíti, s amit helyi kezdeményezéssel és anyagi hozzájárulással összehoztak. Csupán két éve még. hogv a bajai tanácselnök olcsó telket ajánlott föl a megyei idegenforgalmi hivatalnak. Annak vezetője kapott az alkalmon és a rendkívül gyorsan elkészült beruházási tervet azza] a kéréssel küld­te cl az Országos Idegerfor­galmi Hivatalhoz, hogy ad­jon egy kis pénzt ha lehet. Sikerült. Ezután a városi mezőgazdasági kombinát igazgató ja nak javasolták, hogy vessék össze a hátukat, úgy erősebbek lesznek, s nem fizetnek rá a boltra. Ennek is egyetértő parola lett a vége. S mivel a társulást a­pénzügyminiszter is engedé­lyezte. a megyei tanács szintén adott 33 millió fo­rintot. Az már a bajai épitö­és építőanyag-ipari vállalatot dicséri, hogy határidőre el­készült a Hotel Sugovica. Először — véletlenül!? — a lépcsőházzal szemközti lakosztályba nyitottunk be. Két tágas szobával, egyedi, kissé archaizált bútorzattal, függönyökkel, kellemes min­tázatú tapétával, hűtőszek­rénnyel, tévével. rádióval fölszerelt ez a „tündéri" appartman. s minden bi­zonnyal igen kényes igénye­ket is kielégít. Ebből a faj­tából természetesen mind­össze kettő talárható. a több! harmincnégy szoba két-há­rom ágyas és fürdőszoba tartozik hozzájuk. Tehát háromtagú családnak is jól megfelel. Az étterem 60 személyes. A különterembieii ugyanennyien foglalhatnak helyet, a földszinti kétré­szes automata tekepályán pedig — forint per gurítás — jól elszórakozhatnak télen is a vendégek. Mindezeket kiegészíti a drinkbár, a két hatalmas déli fekvésű na­pozó. no meg az emléktár­gyakat árusító üzlet. A kert­ben teniszezni. a Duna­ágban horgászni csónakázni, vízisízni lehet majd. A nyá­ron sétahajót indítanak, va­dászatot szerveznek stb. Az év közepére a szálló közvet­len szomszédságában meg­nyílik a kemping, őszre pe­dig a háromszáz lépésnyire épülő ledett uszodában is lehet lubickolni. A jelzett, időpontra zsúfo­lásig megtelt a hall Az ara­tás példásan rövid volt. s Kállay Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője is hallgatható, sőt fi­gyelemkeltő beszédet mon­dott betonszöveg helyett. A turizmus élénkítésének fon­tosságát. s a példaadó, kez­deményezés és összefogás jelentőségét méltatta. Lát­szott, neki is jólesik a ba­jalak öröme, a kulcs átadása utáni „egészséges" taps pe­dig a meghívottak gratulá­cióját fejezte ki. F. N. I. Kezet fogni sokféleképpen lehet íWCOj IWI rádiófigyelő Bizony. Aki azt hiszi, akár üdvözléskor, akár gyengéd érzelmek kinyilvá­nításakor a kézfogás csak amolyan mechanikus gesz­tus. nagyot téved. Érintés­sel. szavak nélkül regények, szonettek, lírai vallomások sorozatát lehet kifejezni. Mennyire más — példának okáért — boldog diadallal kezet szorítani harcostár­sunkkal egy nehéz élet­küzdelem után. vagy cinkos­kedvesen megszorítani a szeretett nő kezét, mondjuk sok ember között észrevét­lenül egy ABC-áruház ka­vargásában vagy egy zsú­folt autóbuszon. Satöbbi . .. A kézfogás persze szim­bolikus értelmű is. Az egy­másra találás. a kapcsolat jelképe, s ha arra gondo­lunk. milyetén sivárnak is mondjak manapság e téren világunkat, minden olyan magán- vagy kollektív tö­rekvés. mely efféle kézfo­gásokat szorgalmaz, üdvöz­lendő. Például a rádió egyik, az ajanlás szerint régi-új" műsora, a csütör­tökön este a Petőfi-adón sugárzott Kézfogások. A szerkesztő-műsorvezető Len­gyel Nagy Anna az eleién meg is -fogalmazta a koráb­bi Társkeresők- és Kézfogá­sok-adások folyamatosságát fölvállaló műsor program­ját: „kezet foghat ez a sok. találkozásra vágyó ember? Mindenesetre adjunk rá esélyt". Tisztességes szándék. Igaz. bennem régóta motoszkál valamiféle gyanú társkere­sésügyekben. A Néev Év­szak i— az apróhirdetések stílusa, ..mélvsége" afféle ingerültséget okoz nekem mint némely reklám ellen­szenvesen rábeszélő hang­neme vagv a gvermekiiket egyedül nevelő anyák tár­sadalmi kedvezményein föl­buzdult mama. ki pillanato­kon belül fél autóbusznvi emberrel vész össze egyet­len (egyébként égedelem­rossz) csemetéje védelmé­ben. Vagyis: az eröltetett­séget. a jóindulatúnak ál­cázott illetéktelenséget vé­lem gyakran fölfedezni a társkeresőügyletekben. klu­bokban és akciókban, leve­lezési tanácsokban és tö­megkommunikációs progra­mokban. A tapintat és az igazi emberismeret bár hu­mánus. de felszínes frázis­puffogtatással és nyüzsgés­sel leplezett hiányát. A kézfogások első félórá­ja kifejezetten cáfolat­értékűnek számított. Len­gyel Nagy Anna valóban tapintatos volt. a műsor pe­dig pergő, eleven és finom: rokonszenvesen egyszerű és minden csillogás nélkül se­. gítőkész. Az első gyanús iel a harmincéves, munkásszál­láson élő és az egyetem nappali tagozatán pszicho­lógiai tanulmányokat kez­dett lány eseténél mutatko­zott. A riporter-műsorvezető imígyen szólt alanyához: ..maga kemény ember." Te jó isten, honnan ilyen biztos a dolgában? A bemutatott esetből némi jóindulattal ugyan erre is lehetett kö­vetkeztetni. ám mivel a be­szélgetés alig öt percig tar­tott (s feltehetően a' való­ságban sem hosszú napo­kig) : az erőltetett partner­keresés ürügyén túl sokat mutatni akaró szándék sej­lett elő, mögüle pedig — a túlságosan kevés valóság­tartalom. Majd jött a Teaház­akció. ami végül tökélete­sen fölborította nemcsak a Kézfogások korábban egy­értelműen pozitív tartópillé­reit. de még a műsor ter­mészetes arányait is. A gyermeket egyedül nevelő anya. Ági. eav népművelő és a műsor készítője egv szintúgy magányos, koráb­ban jelentkezett fiút is be­vonván az akcióba. létre­hozta a teaházat, melv im­máron például Békéscsabá­ról Budapestre is fölruccant édesanyáknak is lehetőséget teremt emberi kapcsolatok­ra. S itt már. azon túl. hogv az általuk kreált pozitív példa látványosan (és | aránytalanul, nem valami szimpatikusán) fölmutatott. \élhetően el is ér'ünic az apróhirdetések szintiére Közhelyeken és az erőlte­tett illetéktlenség bántó látszatán kívül nem sok ma­radt az egv órával korábbi rokonszenves attitűdből. Hát igen. kezet fogni sok­féleképpen lehet. Persze igaz. bármelyik kézfogás megismételhető. S kezeink rugalmasak . . . Domonkos László A társadalom lelkiismereléril Azt tartják az első él­mény a legfontosabb és meghatározó az ismerkedés­nél. Amikor először talál­koztam Balog Istvánnal, ugyanaz volt a véleményem, mint most. tíz évvel később. Intellektusa és rendkívüli vitakészsége miatt figyelni kell rá. Különös egyéniség, és azért js tartom érdekes embernek, mert életerejét nem nagyon koptatta az idő. Ma is olyan szenvedéllyel száll be a szócsatákba, mint amikor még egy ősz hajszál sem volt a fején. Balog Ist­ván 55 éves. közgazdász. a JATE gazdasági főigazgatója, a szegedi és szegedi járási NEB tagja. Bár nem volt alapitótagja, de akkor már ott bábáskodott amikor ez a társadalmi szervezet serdül­ni kezdett. Mi másról beszél­gethetnénk a népi ellenőrzé­si bizottság megalakulásának közelgő 25. évfordulója al­kalmából. mint a kezdetről? Pontosabban most arra va­gyok kíváncsi, fenn tartja-e ma is egykori véleményét, miszerint a néPi ellenőrzés a Bővebb szerepkör Harnvncéves az újjászervezett TIT Bővíti a szabad szombati munkásiskola rendszerét, speciális ismeretek nyújtásá­val segíti a pedagógusok oktató-nevelő munkáját s a korábbinál is több közhasz­nú tanfolyamot indít az idén az újjászervezésének 30. évébe lépő Tudományos Is­meretterjesztő Társulat. A szervezet idei fon­tosabb feladatairól Kurucz Imre. a TIT főtitkára tájé­koztatott. Egyebek közt el­mondotta: a szervezet tar­talmi munkája ebben az évben minden eddiginél szorosabban kapcsolódik az alapvető népgazdasági érde­kekhez. Ezen belül változat­lanul az egyik leglényege­sebb feladat a tudományos ismeretek széles körű ter­jesztése. a mindennapi kul­túrához tartozó tudásanyag átadása. Az úgynevezett em­beri tényező fontosságát hangsúlyozva az állampolgá­rok általános és szakmai műveltségének fejlesztésére politikai tájékozottságának szélesítésére törekszik a TIT. Elsősorban a közgondolko­dást kívánja jelentősen be­folyásolni. erősíteni a szo­cialista hazafiság és az in­ternacionalizmus gyakorla­tát, és nem utolsósorban tö­rekszik orientálni az életmód alaki tasat. társadalom lelkiismeretének megnyilvánulása. — Egyre határozottabb ez az álláspontom és gazdasági életünk fejlődése is ezt a nézetet erősíti. Ilyen jellegű szervezetre húsz évvel ez­ezelött is szükség volt, de napjainkban, amikor az éle­tet nehezebb áttekinteni, na­gyobb az igény a kollektív bölcsességre; széles körű tár­sadalmi figyelemre. Es úgy látom, a szakellenőrzés nem tud olyan hatékonysággal dolgozni, mint a NEB. — Mi ennek az oka? — Egyszerű a magyará­zat. Léteznek olyan terüle­tek. amelyek kicsúsznak az állami ellenőrzés figyelme alól. Ez nem az állami ellen­őrzés hibája, s nem azért van. mert a revizorok ha­nyagok vagy nagyvonalúak lennének. A NEB-eknek sze­lesebb a kitekintése, és egy példával ezt meg is világí­tom. Ha egy vállalat mond­juk az IKV munkáját vizs­gálja a Ie6tület. akkor meg­nézi a vele kapcsolatos terü­leteket is, a felügyelettől kezdve a társvállalatok te­vékenységéig. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a népi ellenőrzés a legkülön­félébb pályákról a legjobb szakembereket verbuválja össze egy-egy vizsgálatra. Persze elképzelhető lenne, hogv az állami intézmény is ugyanezeket a kitűnő sze­mélyeket együttesen alkal­mazza. de akkor, egv víz­fejű szervezel- keletkezne, és nagyon sok felesleges író­asztal lenne. Ugyanis a szó­banforgó emberekre ekkor és most van szükség és lehetsé­ges, hogy hónapokig nem lenne munkájuk, hiszen vál­tozik a vizsgálati program. A társadalmi ellenőrzésnek rendkívüli a mozgékonysága, a rugalmassága. Ezeket a jó­tulajdonságokat úgy hang­súlyozom, hogv nem becsü­löm le a szakéilenőrző appa­rátusok munkájának érté­két. — Milyen jeleit fedezhet­jük fel aanak, hogy a tár­sadalmi ellenőrzés szerep• növekszik? — A KNEB egyre több olyan fontos társadalmi, po­litikai kérdés — mint az öt­napos munkahétre való át­térés, az üzemi demokrácia helyzete... — vizsgálatára kéri fel a helyi bizottságo­kat. amelyektől mindennapi közérzetünk vagy akár élet­szinvonalunk is függ. — Sokat beszelünk ma a korszerűségről, ön már a hatvanas• évektől kezdve részt vesz a vizsgálatokban. Így fel tudja mérni, hogy ez az elv mennyire érvényesül a módszereknél. — A gyermekneveléssel összefüggő vizsgálatnál Sze­geden elsőként alkalmaztuk a szociológiai felmérés mód­szereit és a számítástechni­ka lehetőségeit — Gondolom ez a tevé­kenység hozzásegítette ah­hoz. hogy társadalmunk éle­téből sok tanulságot levon­jon. érdekességeket felfedez­zen. Volt-e olyan mozzanat, ami megdöbbentette? — Az üzem- és munka­szervező'sel kapcsolatos köz­ponti határozatok végrehaj­tásának elemzésekor nem­csak engem, hanem az ellen­őrzésben résztvevőket is sok­kolta az a ténv. hogy mi­lyen keveset léptünk ezen a területen előre. — ön tősgyökeres társa­dalmi munkás. Ismert köz­életi ember. Fáradozásait megköszönik. Csak megkö­szönik . .. ? — Voltak kellemetlensége­im is. amelyeket hamar el­felejtettem. Ellenőrizni soha­sem népszerű dolog, és mun­ka közben a vita elkerülhe­tetlen. Ám a sértett embe­rek előbb-utóbb rájönnek, nem személyük ellen indítot­ták a vizsgálatot hanem az ügy, a társadalmi haladás érdekében. És jobb munká­jukkal végül is mindent megtesznek, mégegyszer ne kerüljenek a NEB elé. Ha csak ennyi a munkám hasz­na. úgv érzem, érdemes volt valamit tennem. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents