Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

8 Kedd, 1983. január 18. náeskozótermében. A 72 főnyi alapszervezet tagságának nem volt szokatlarf a korai kezdés, mert a tehTEgységes értelmezés a cselekvésben Beszámoló párttaggyűlés a Volánnál Kívülállónak rzokatlan 1983-ra pedig tíz fiatal fid- ezért is többet várnak tőidőpontban, reggel 6 órai kai dolgozó lépett elő szán- lük Nagyon összetett és kezdettel tartotta meg be- dókával. A pártalapszerve- nehéz itt a különböző szinszumoló taggyűlését a Vo- zet és a KISZ együttműkö- tű politikai oktatás megszerIcin 10. sz. Vállalat l-es désében az is jó módszer, vezése, az iskoláztatás foköpartalapsxervezete a válla- hogy az alapszervezet veze- zása, az alapszervezet vezelat Bakay Nándor utca vé- tőségében képviseletet ka- tősége mégis azon van. hogy aen levő munkásszállása ta- pctt a KISZ azon túl, hogy minden párttag képezze maa KISZ-titkár is párttag. gáf. Erre speciális, úgyneveAz általános műveltség háromfordulós oktatási gyarapítása. a közösségi ™ddsze.rí( józtak ki ötszellem erősítése a nollti eves időtartamra. éXrZátamarLybbnk0rá.Inak kal "ktatós' színvonalának Átfogó volt a beszámoló, mókába A teherfor^lml % * , taggyűléseken mtnden területről a lényeüzemecvséa három üzemé- val° ak,fv részvétel is mint ges mondamvalot summáznek kommunistái tartoznak ZlT^i T "'T LatéT'T™ ^lu ^ tde. többségében külföldre is lfnrV . Uín " mu fesz™ „a,lt , utazó cenkncsivezetők to- bön" u8ya"csak a KISZ- mintha a jelenlevők vártak lábbá "ermelé>iirányítók^ tTT^Í , -S'WZ SXr?" ? ^ ügyintézők és adminisztra- . tulajdonítható, zaszolok oldották fel ezt. ttv munkakörűek, vezető be- ÍV^l noI * Szvnyogh Lajos. Szálai An* ^edi^ön^ll^rtrendezvrnyen tal< László. Horvaló szereplésük jelzi, hogy váth László, Caál István. olyan erőt képviselnek, Kónya Ferenc. Szót ejtettek naponta, és"nem 'válthatnak amelyre blztosan lehet szá" a vállalattal partnert vfszót. beleértve a párlcso- mítanl. szonyban állókkal való kanportokat es az alapszervezet Hat pártcsoportban dolge- csolat erősítéséről: arról, vezetőségét is. , rik az alapszervezet tagsá- hogy a párttagság létszámá* ga a főbb munkaterülete- nak jelentősége nincs arányTájékoztatást most Is bő- ken- amelyek jellegükben ban az elvégzett munkával, ven kapott a párttagság, tartós kihelyezésűek, távol- A taggyűlésről most vagy Dékány Béla. az alapszerve- sági nemzetköziek, üzemegy- máskor is távollevők essnézet szervező titkára adott át- Kógűek, tömegáru-fuvarozá- ben hivatkoztak gz MSZMP l^KLférők'b^nneaadakel súak Találkozásukat nem is Szervezeti Szabályzatában lesetek alakulásáról is. Az lehet tervszerűségbe fogni, megfogalmazott kötelmekre, alapszervezet és vezetősége mégis munka van mögöttük, jogokra. Fjf'níőrncUí.e" amelyrö1 vezetőségi ülésen Ezután következett csak lyas György, az alapszerve- , , , , , zet titkára számolt be. adnak szamot. A partcsopor- a2 alapszervezet és vezetőHangsúlyozta. hogy a válla- toktól több önálló kezdemá- sége egész évi munkáját érlaton belül is sajátos hely- nyezést, javaslatot várnak, tékelő minősítése a vállalati zluellégozóÜ^lmaéTeíneh^ különösen az stáció és párt-végrehajtóbizottság zebben szervezhető párttagság P^paganda hatásának lob- megfogalmazásában, szinte a feladatokat és célkitűzése- bítására. mintha ez külön napirendi ket egységesen értelmerte. pont lenne, látszatra lezárva t npZ^'ti'pn, - dőtte a vitát, az esetleges igyekezett azokat végrehay- . váitozá nazdasáai helu- . . \ tani. elérni. A pártellenőr- A ^aitozo aazaasagi neiy küIonvéiemenyt. Lényege: zés körébe is tartozó beszá- zethez 'fozodo fokozott al- gyenge voH m2-ben az moltatások minden alkalom- kalmazkodó kepességet meg- alapszervezet munkája, ábrául gazdasági jellegűek a követelte az alapszervezet han fejlMés esak kismér. adata™ iránTulóak gvol.av" « fékben észlelhető. ak a mindenkori helyzetnek n»l is inkább, mert képvisemegfelelően. Enpen ezért a letet élvez minden olyan soros taggyűléseken túl fórumon, amelyen a vállarendkivültt is kellett tartaosztásúak. A munkaterület szétszórtsága és a feladatok jellege itt olyan, hogy a párttagok nem találkoznak ni. Sürgős tennivalók indolat gazdasági életét és kották. A pártélef rendszeressége társadalmi feladatokat meghatározó döntések születnek, kapcsán azonban hibákat ta A távszolgálatokkal való vetett fel a vezetőség beszá- kölcsönös kapcsolat is ezt mólója, éspedig nagvon ha- példázza. A párttagság áltatározottan. Elhangzott, hofflr ,ános informáitsága itt alap*»/ fl 1 rips7.Grvp7.ot hétfőnyi ŰU,, vezetősége többnyire csonka * gépkocsiveze- m _ ^m^ ^ volt a tanácskozásokon, ese- tők, távolság, es tartós, k.- meghívástenkent alig érte el a hatá- helyezesben dolgozók tájé- , , , , , , .,/, rozatkénesséeet. Futtában kozottsága sa>les körű és B*k készseS6el teszuflk maJd A beszámoló taggyűlést vezető Garamvölgyi István kétkedésben lehetett a tanácskozás munkájának eredményességét illetően, pedig az mindenképpen pozitív kicsengésű volt, a problémákat megoldó szándékkal. A párttitkár azzal köszönt el tőlünk, hogy adjunk nekik sanszot, amíg a vezetőség — összetalálkozni és tájékozódni, tájékoztatni, netán dönteni Is valamiben, nem lehet sem a vezetőség, sem a pártcsoportvezetők esetében. Az alapszervezet vezetőségének munkája egész évbon lényegében három személyre korlátozódott. A jövőben ezt az állapotot nem lehet tovább tartani, sőt eltűrni. (Megjegyzendő, hogy a beszámoló taggyűlésen résztvevők száma is csak ötven volt. éppen csak határozatképes, holott — számoltak — legfeljebb csak tízen lehettek hosszú úton, külföldi fuvarban, tartós kihelyezésen.) sokrétű. Az információ visszaáramlásában éppen eleget. Mdi Ferenc Emlékezés Dettréné Kekezovich Violára Nyolcvan évvel ezelőtt. 1903. január 17-én Hódságon született Kekezovich Viola. Apja járásbírósági irodatiszt volt. aki 1912-ben Szegedre költözött családjával. Az apa pályája a gyermekekre is meghatározó volt. Szeseden is irodatiszti helvet kapott, és beállítottsága folytán aktív résztvevője lett az őszirózsás forradalomnak és a Tanácsköztársaságnak. A bíróságon a forradalom érdekében kiemelkedő szerepet töltött be. az Igazságügyi Dolgozók Szakszervezetét szervezte, amiért később börtönnel büntették és 34 évi szolgálat után nyugdíjigény nélkül elbocsátották. A Maros utcai Munkásotthon könyvtárát rendezte csekély tiszteletdíjért. Ebben a munkában Viola is segédkezett. Az ana 1930ban halt meg. Viola a Női Felsőkereskedelmi Iskolát végezte el. apja múltja miatt ezidőben egyik hivatal, de még üzem sem vette fel. A szociáldemokrata pártban és a Maros utcai Munkásotthonban adminisztrációs teendőket látott el így 1924-ig dolgozott. Sokoldalú képességei és megbízhatósága miatt pártmegbízatásként is a Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezetében helyezték pénztárosnak és könyvelőnek. Ekkor ismerkedett meg Ladvánszky Józseffel. Levelezését, az illegális anyagokat, meghívókat. röpiratokat, az előadások és viták írásos feljegyzéseit. illetve ezek másolási és sokszorosítási munkáit Viola készítette. Tevékeny életének egvik részét képezte az ezperantómozgalomban való részvétele. Tíz éven át elnöke volt a Magyarországi Eszperantó Szövetség Csongrád megyei Területi Bizottságának. Részt vett a Népszava és a szociáldemokrata párt kiadványainak terjesztésében, agitációs munkában, a választási harcokban, röpcédulák terjesztésében. A szociáldemokrata párton belül a kommunista ügvért harcolók illegális együttesével működött együtt; Tombácz Imre. Pipicz (Pusztai) József. Galiba Imre. Dáni Jánosné. Szabó Jánosné. Meszli Mária. Engi István. Molnár Etel. a már említett Ladvánszkv József és Gladics József köréhez tartozókhoz számította magát. 1927-ben a Munkásotthonban Juhász Gvula egv előadásán megismerkedett Dettre Bélával, aki ismert személyiség volt Szegeden: az őszirózsás forradalom ideje alatt mint honvéd százados a tiszteket a forradalom mellé akarta állítani. Az ellenforradalom menesztette, sehol nem vették fel. nehézségekkel küzdött. Az ismeretségből házasság lett. Mindketten a Vörös Segély tagjai voltak. Mozgalmi feladatuk közé tartozott az úgynevezett közvéleménvkutatás. elsősorban az értelmiség között. A felszabadulás után a Kereskedelmi és Ipari Kamarában végzett munkáját elismerték, férjét is rehabilitálták. alezredesi rangot kapott és a kamara elnökévé tették meg. Dettréné társadalmi tevékenysége a felszabadulás után kibontakozott: a Magvar Szovjet Baráti Társaságban vezetőkén, dolgozott. 1960-ban a Szegedi Ecsetgvárban. maid a Szőrme és Bőrruhagvárban dolgozott. E korbeli életének egv érdekes részlete emelkedik ki: 1959-ben Magyar—Udmurt Baráti Társaságot szervezett. Kekezovich Viola 1964ben. 61 éves korában nyugdíjba vonult 1981 augusztus 30-án bekövetkezett haláláig a legkülönfélébb pártmegbízatásokat végzett. Politikai és társadalmi tevékenysége elismeréseként többször kitüntették 1^61-ben a Magvar Szovjet Baráti Társaság aranvkoszorús ielvénvét. 1968-ban a Szocialista Hazáért Érdemrendet. 1979ben a Felszabadulási Jub'leum. Emlékérmet vette át! Oltvaj Ferenc Emlékezés dr. Móricz Bélára 1913. január 17-én született Szegeden. Édesapja gyári munkás, öten voltak testvérek. A 6. elemi elvégzése után kifutófiú, később szabótanoncnak adták. A világgazdasági válság hullámai elborították Magyarországot is. Hogy megélhetését biztosítsa, ismét kifutó lett a Szegedi Vegykísérleti Állomáson, ahol ezután különböző beosztásokban 1943-ig dolgoeott, közben tényleges katonai szolgálatát teljesítetté. Ez alatt nagy erőfeszítések árán magánúton elvégezte a 4 polgári iskolát. 1930 szeptemberében lépett be az SZDP-be, és Ernszt Sándorné csoportjában. dolgozott. Mozgalmi munkájához hasonlóan fiatalon a Szegedi ' Munkqfc Testedző Egyesületben kezdett sportolni a tornászÁz alapszervezet tagsága létszámának ütemes növekedése és a természetes igény azt sejteti, hogy a munkakörök jellegéhez jobban igazodva lehet osztódni majd. Szembetűnően jó itt ugyanis a pártépités. kedvezőek hozzá a lehetőségek, mivel a forgalmi üzemegységben két KLSZ-alapszervezet dolgozik a szó szoros értelmében. Nekik is köönhető. hogy . 1982-ben HÁZASSÁG Kasza Aiulrás és Tanai Márta, Koncsele Ferenc es dr. Péinzes Margit Ilona, Kálmán János és Molnár Lídia, Fehér Lajos és Szemes Olga. Kuszenda László es Martonosl Ilona. Hajas István László és FOep Arán Ica, Laczl József és Kakuszi Mária Hona, Tompái Péter Pál és Nádasdl Edina. Kecskés Mihály László és Horváth Ilona, Bicskei Lajos és Balogh Edit házasságot kütöttek. SZÜLETÉS események Gyulának és Kardos Eszternek Gergely, Csamangó Mihálynak és Hegedűs Ilona Piroskának Rodler Lászlónak és Táborosi Annának Anett, Bérczy Béla Józsefnek és Pápai Juditnak Sarolta, Tarnóczky Istvánnak és Baka Juliannának Gábor. Kalmár Miklósnak és Barna Máriának Gyöngyi. Papdi József Györgynek és Franczer Máriának Zsuzsanna. Varró Lászlónak és Vass Erzsébetnek Hajnalka. dr. Tímár Lászlónak és dr. Szitás Erikának Szilvia, Maikut Ferencnek és Feketü Sarolta Máriának Sarolta nevű gyermekük szülelett. Hunyecz Kálmánnak és Csőn- Attila. Zsikó József Endrének és ka Évának Attila, dr. Szabó |ós Annának Eva. m,é- Ferenc Endre Lászlónak es chlnoradsz- Péternek és Mattá Ibolyának ki Ágnesnek Kinga Ágnes. Kő- Okolva Födi Imrének Mavágó József Gábornak és Sári rótí Márianak dikó .^nkó JáitdtkAnaV iidtkó Gvurls István nosnak és Rónyai Ágnes Zsum^r^k és Márta M^wgltnaíc z-sannának Zsuzsanna. Flórián SrL^ ftketc iS Sándornak és Tóth Gabrielláí^n^fyíSk A^fS: »k Olivér Stégehna^r KárolyMihók Józsefnek és Vidák Ibo- nak és Marton Magdolnának RlWának Jó zscIRi ch á rd Nagy chárd. Gyóni Szilveszternek és Volánnak éT Juhiirl Mónikának szűcs Erzsébetnek Katalin. Sárzsu^.aín', I^rkecz las/Jónak közi Sándornak és Bujdosó Kaés Llkerevz M^ianak ^ra. taUnnak Olga Farkas ^lUnnak ,,„,.,,„ ah Ha nak és Kószú Hé- és Szűcs Piroskának Endre. L.edinek Al ^ Nortert? Hauk le Ferencnek és Kovács MatildLászVónak és Rácz Ildikó Ibo- "ak zoltán^ Paragi Pálnak és ,„in,t péter Kovács Istvánnak Borbola Ibolyának Pcter. ueie és skrkád! ' Évának NcXrt, Péter Pálnak és Hegyeshalmi kocsis-Péter Lajosnak és Né- Györgyinek Andrea. Lukács JóMa ráülik Maráit Kós- zsefnek és Marosán Ilonának PáWaf'és Koza Hona. Szebellédt Lajosnak és ^ának^^ Bácz Fe- gvula. Teréziának Márta Teréz, hencnek és Csűrt Klárának At- Rabi Kálmámnak és Itis Ferenc Katony László And- Editnek Anikó Felit, nsoczki ráfnak ™ SchmWth Rozáliának Zoltánnak és Gregus ZsuzsannáÍu-Jlrix szekeres József Ti- nak Zoltán. .Tózsa B'lmtnak és bornak' ^Ssi Ec^f Erzsé- nudog M á rtó nak András. Fobétnek Róbert József. Popovlcs dor Géz»nak és Darsz. Erzse nVá^lyubának és Fodor MnrtHt. hétnek Zsolt Géza. vántó i.anuk' Krisztián Szever. Dómon- jos Zoltánnak es Fiiak Maria kos Bélának es Udvari Er/só- TéréZjának Cecília Mária. Komöten kérték felvételüket » I ^„"Tr^ PGy^ T •<*" ^..tnek « s»bó gűv SVÜW, t» tel ií vcueit OóeL 1 giUWk ZcáUb. Fényt Miklós neBa Mártanák Balázs József, HAI.Al.OZAS Gedos Veltmar. Mankovits János, Ceglédi Mária. Raez Lstvámvé Pataki Márta. Molnár József, Abrahám-Furus Etelka. Karácsonyi Sándor Mátyás. Tornyossy Sándor, Nagy Gytiláné Kocsis Márta. Bata Ferencné Bálint Julianna. Farkas Györgyné Berta Juliamta. Hebők Mlhályné Németh Ilona Rozália, Márki Balázsné Gyulai Erzsébet. Molnár Pál. Bakai András. Vőnek! Anna. Oracsek Nándorné Kállai Ilona. Tűri Mihályné Prozltk Borbála, dr Simon Ferenc, Maróti .Tenőné Fiilep Margit. Balogh József, Bálint Károly, Tóth János. Vecsernyés Józsefné Nagv Ilona Rozália. Farsang Tstvánné Mocsári Márta. Bálint Andrásné Simon Julianine. Nagygyörgy Ferenc Vladiszávlyev Pál. Bertalan Jánosné Szabó Etelka. Tóth Józsefné Pspp Erzsébet, Nemes Tmréné Tokody Ilona. Kovács István. Fodor Katalin. Maűáth nezsö. Görög János. tTray Sára Tóth Gercelyné Gvollal Margit. Csóka K'M-nlv. Tóth Istvánná Szekeres Julianna- Kancsár Ferencné Bóka Ro-álta. Bescnvci István. Halmai Műmlyné Palotás Rozália meghált. szakosztályban. Az ifjúság körében ptjjjtíkai felvilágosító, agitációs tevékenységet folytatott, a Népszava terjesztésében és más politikai demonstrációkban aktívan vett részt. E tevékenységéért és a „Házi Üjság" szerkesztésében való részvételéért a politikai rendörséggel 1936-ban került először üszszeütiközésbe. ' Móricz Bélát 1941-l>en behívták katonai szolgálatra és kivitték az orosz frontra, ahonnan 1942 júliusában jött haza. és azt követően leszerelték. Budapesten helyezkedett el a .Stádium Részvénytársaságnál a nyomtatványosztályon. Ismét közvetlen kapcsolatba került a munkásmozgalommal, megismerkedett Köteleki Nagy Bélával, aki a Szociáldemokráta Párt pestújhelyi szervezetének volt tagja. Vele és Pigler Jánossal együtt sokszorosították az „Eb ura fakó" című illegális lapot, melyet többek között feleségével együtt terjesztettek. Már 1944 december végétől kezdve a pestújhelyi Orosz katonai parancsnokságnál dolgozott. Pest felszabadulását követően. 1945 januárjában visszajött Szegedre, nyomban jelentkezett a demokratikus hadseregbe. ahol 1945 decemberéig teljesített szolgálatot. Szegeden visszatérése után belépett a Magyar Kommunista Pártba, és a demokratikus átalakulásért folytatott harc cselekvő részese lett. Közben elvégezte a középiskolát. érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetemen elvégezte az egyéves államszámviteli tanfolyamot. A két párt egyesülését a maga területén elősegítette, az MDP tagjaként dolgozott tovább. A dohánygyárban a 4-es pártalapszervezet titkára lett 1950ben a Belügyminisztérium Központi Kiképző Iskolájára került, mint politikai tiszt, főhadnagyi rangban. Munkája mellett jelentős propagandamunkát végzett Budapesten, a X. kerületi pártbizjjltságnál. Közben saját maga is állandóan tanult. propagandaképző szenunánumra járt, a nyári szünidőben pedig maga is propagandaiskolát vezetett. 1952-ben kerü 1L át a Népművelési Minisztériumba, ahol 1954. december 31-ig dolgozott. 1955 januárjában került ismét vissza Szegedre, ahol élete végéig dolgozott Ekkor a Somogyikönyvtár fiókhálózati részlegvezetőjeként végezte mindennapos munkáját. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészettudományi karán történelemtanárt oklevelet szerzett, és ugyanott avatták doktorrá 1967-ben. Már 1956 októberében ott találni a karhatalmi csoport tagjai sorában, a Kálvin téri pártháznál, majd a pártbizottságnál teljesített szolgálatot A ellenforradalom alatt megmentették a szegedi Gorkij Könyvtár állományát: Szabó Imre könyvtárossal áthordják a múzeumba. ö maga a Magyar— Szovjet Társaság iratait rejtette el a saját lakásán, amelyeket 1957-ben visszajuttatott a városi szervezethez. Az Egyetemi Könyvtárban 1957-től, mint osztályvezető dolgozott, majd megválasztották a Pedagógusok Szakszervezete egyetemi bizottsága függetlenített titkárának. Küzdelmes életének és következetes. szorgalmas munkásságának elismeréséül 1902-ben Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1964ben Munka Érdemrenddel. 1965-ben Munkásőr Emlékéremmel. 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Szegeden a munkásőrség megszervezéseben kezdettől fogva aktivan részt vett, hat évig volt\lelkes tagia. és súlyos beteg-vége miatt szerelt le. 1972. július 20-án elhunyt. Születésének 70. évfordulója alkalmából tisztelettel, hálával emlékezünk arra a kommunistára, aki munkájával, képességével, hitének erkölcsi tisztaságával példakép lehet az utókor számára, hogy milyen következetesen és kitartás sal szerezte meg és gyai pitotta tudását, amelyei közösség szolgálatába áll tott. Ur. lUrangozó József